Még nem jelent meg a jogszabály a CSOK Pluszról, de az eddigi hírek alapján a következőket biztosan tudni lehet már most is az új családtámogatási rendszerről és arról, mi vár azokra az adósokra, akik nem teljesítik a szerződésben foglaltakat.
Jobban jár a mostani CSOK-konstrukcióval, aki nem vállal gyermeket, viszont azoknak a hitelkérelmezőknek, akik 2-3 gyermeket szeretnének, a CSOK Plusz lesz az ideálisabb. Igazán nagy dilemma elé az egy gyerekes családokat állította a kormány, hiszen az ő helyzetük attól függ, mennyi hitelt szeretnének felvenni és mennyiért vásárolnak ingatlant. De mi történik, ha mégsem teljesíti egy pár a CSOK-kérelemben vállaltakat?
A büntetések változnak majd?
„A bankok egy képlet szerint határozzák meg a piaci kamatot az állampapír hozama alapján – ebből kalkulálják ki a büntetést, amennyiben valaki nem teljesíti a CSOK-feltételeit. 2023 végéig a régi CSOK-nál a büntetőkamat 12,7%, tehát, ha valaki felvesz 50 millió hitelt 3 vállalt gyerekre, de egy gyermek sem születik meg, akkor a tizedik év végén több mint 30 millió forint lesz a büntetése. A falusi CSOK-nál jövőre változik a büntetés mértéke: akik 2024-től veszik fel a CSOK-hitelt (a falusi CSOK mellé) 9,59% kamattal kell számolniuk. Ebben az esetben is több mint 20 millió forint lenne a büntetés, ha valaki 3 utódot vállal és 10 év után eggyel sem bővül a család.“ – részletezi Valkó András jelzáloghitel- és babaváróhitel specialista, a hitelesandras.hu hitelszakértő oldal alapítója.
Egyelőre a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy az új CSOK-nál milyen büntetési tételek lesznek, de nagyon valószínű, hogy a magas összegek miatt lesz egy büntetési plafon, mint a jelenlegi CSOK támogatásnál – ez jelenleg évi 5% –, ami maximalizálja a büntetési kamatot. Aki sok gyermeket tervez vagy nem biztos abban, mekkora családot szeretne, mindenképp számoljon ezzel a büntetési tétellel!
Újratervezés gyermek nélkül
Méltányossági kérelem beadására valószínűleg később is lesz lehetőség, ahogy eddig is. Orvosi papírral kell igazolni, hogy miért nem született a családban gyermek, illetve az államilag támogatott lombikprogramban való részvételéről szóló papírokkal lehet méltányosságot kérni a Magyar Állam Kincstártól. Tehát, ha biológiai, fizikai oka van annak, hogy a vállalt utódok nem születtek meg, akkor van lehetőségünk méltányosságot kérni, ha azonban a pár meggondolta magát, és mégsem szeretnék bővíteni a családot, akkor ki kell fizetniük a büntetést.
Válás esetén több megoldás is lehetséges
„Az a legtisztább és legpraktikusabb, ha a pár értékesíti az ingatlan, amelynek árából visszafizetik az adósságot, a fennmaradó pénzt pedig elosztják egymás között. Ha valamelyik fél szeretné megtartani az ingatlant, akkor kivásárolhatja a másikat, de csak akkor viheti tovább a hitelt egyedül, ha a bank engedélyezi. A bank felé jelezni kell, hogy szerződésmósodítás keretén belül az egyik fél maradna az adós, és a másik tagot engedjék ki az adóskörből, de a bank megakadályozhatja ezt a folyamatot, ha úgy látja, az adós részéről nem lenne biztosított a maradék hitel visszafizetése. Ilyen esetben lehet szó adóscseréről, vagyis a kilépő fél helyett egy másik adóstársat kell bevonni, aki hitelképes.“ – tanácsolja Valkó András.
Újra lehet igényelni válás után a CSOK-ot?
Ha vállal a házaspár gyermeket, ám nem születik baba és kifizetik a CSOK-ot, valamint a hozzá tartozó a büntetést, akkor van lehetőség arra, hogy újra igényeljék a támogatást együtt, vagy később az új társukkal. Ezzel ellentétben a falusi CSOK-ra más vonakozik: ezt a hiteltámogatást csak egyszer lehet igénybevenni, és ha visszafizette a család, akkor sem lehet újraigényelni. A CSOK Pluszról még nem tudjuk biztosan, hogyan szabályozzák majd az újrafelvételt, de várhatóan az új csalástámogatási rendszerben is lesz erre lehetőség.
„Arra számítunk, hogy a különbözetet is fel lehet majd venni, tehát aki eddig csak 15 millió támogatásra volt jogosult és az új CSOK-nál, már 30 milliót is kaphat, utólag igényelheti majd a nagyobb összeget a jóslatunk szerint, hiszen most is ad erre lehetőséget a jogszabály. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy ha az adós még nem fizette vissza a korábbi kamattámogatást, akkor a különbözetet felveheti új ingatlancélhoz, ha például nagyobb ingatlanba szeretne költözni vagy hozzáépítene a meglévő házhoz. Ez a hitelezési folyamat eddig is jól működödött, ezért gondolom, hogy nem fogják megváltoztatni a CSOK Plusznál.“ – teszi hozzá a hitelszakértő.
A speciális, egyedi eseteknél különösen fontos, hogy tapasztalt hitelszakértőtől kérjünk tanácsot, aki részletesen ismeri a friss jogszabályokat és átlátja az új lehetőségeket.
Ezeket az árakat a mi pénztárcánk is megérzi majd 2024-ben.
Október elsejével 17,6%-al korrigálták a magyar útdíjakat. December elsejétől a német állam 83%-os útdíjkorrekcióra készül és Magyarországon is további 30-40%-os emelés várható januártól. Ez a három intézkedés megközelítőleg 10-15%-os fuvardíjemelést von majd maga után. Az elkerülhetetlen áremelkedések tovább fűtik majd az inflációt, a megnövekedett költségeket a folyamat végén pedig a fogyasztók fizetik meg.
Az elmúlt években a logisztikai szektornak rengeteg problémával kellett megküzdenie. Katkics Attila, az SBSCONS szakértője szerint az elmúlt hónapokban már jól látható, hogy elkezdtek a szolgáltatók racionalizálni, hiszen csökkent a forgalmuk.
A Covid-járvány idején a szállítmányozási piac valamennyi meghatározó szereplője két számjegyű növekedést produkálhatott, aminek köszönhetően a szektor ugrásszerűen bővülni tudott. 2022-ben az orosz-ukrán háború hatása azonban már érződött, ugyanakkor a fogyasztás csökkenése még nem érte el a drámai léptéket. 2024 elején új, nagyjából 15%-os drágulás várható az iparágban. Ez tisztán költségfedezésre szolgál majd.
„A logisztikai szektort érintő drágulás tovább fűti majd az inflációt, amit végül a fogyasztók fognak megfizetni. Épp ezért a fuvarozók az útdíjrendszer felülvizsgálatát kérik a kormánytól. A 2024-es esztendő a süni-póz éve lesz: szolgáltatói oldalon a költségcsökkentés, racionalizálás, és a beruházások esetleges elhalasztása jellemzi majd. Sokat számít majd, kinek mennyi a tartaléka. Bizonyos társaságok dönthetnek úgy, hogy egyes költségelemeket mégsem építenek be az áraikba, ez azonban jelentős veszteségekkel járhat” – árulta el a szakértő. Hozzátette, hogy az élelmiszerek, a háztartási gépek és a bútorok is drágulhatnak az áruszállítás költségeinek emelkedése miatt.
Jönnek az elektromos kamionok?
Az utóbbi években egyre nagyobb léptékben növekedett a digitalizáció és az automatizáció a szektorban. Futárszolgálatok esetében már igen fejlett a rendszer, minden megrendelésünket real-time nyomon tudjuk követni.
Az innováció következő szükséges lépése az elektromos kamionok bevezetése lenne, annál is inkább, mivel a meghatározott dekarbonizációs klímacélokat teljesítenie kell Magyarországnak is. Az elektromos kamionok bevezetése azonban egy igen súlyos költségekkel járó folyamat. Megoldást az állami támogatás jelenthetne.
„Itthon egyelőre mutatóban létezik csak elektromos nehézgépjármű, egy-egy ilyen kamion ára a hagyományos, belső égésű darabok akár ötszöröse is lehet. A finanszírozás, a beszerzés és az üzemeltetés támogatására is nagy szükség lenne, különben a vállalkozó egyedül nem tud ekkora beruházást önerőből meglépni. Nyugat-Európában a vételár 80%-át támogatják államilag, ez egy pozitív példa”– mondta el Katkics Attila.
Az alternatív energiával működő nehézgépjárművek állami finanszírozásával a fenntarthatóság is fókuszba kerülne a költségek optimalizálásában is sokat segítene – mondta a szakértő.
Hajós István biztonsági szakértő szerint érdemes időben felkészíteni a gyerekeket a vészhelyzetekre. A szakember néhány tippet is ad a családoknak, hogy az iskolaidőszak minél biztonságosabb lehessen.
Hajós István szerint minden nyár végén érdemes újra átbeszélni a gyerekekkel azokat az élethelyzeteket, amelyekkel iskolába menet, az iskolában vagy akár a haza úton találkozhatnak a gyerekek. Ezeknek a beszélgetéseknek egyértelmű célja, hogy gyermekeink biztonságban odaérjenek az iskolába, és aztán épségben haza is érjenek. A biztonsági szakértő szerint fontos mindezen tudás ismétlése, felelevenítése, mert megkönnyítheti a gyerekek életét és nem utolsósorban csökkenti a szülők aggodalmát is.
„Nem árt újra és újra átismételni a gyerekekkel, hogy mire érdemes figyelniük, mert hajlamosak ezeket a nyári szünet alatt elfelejteni. Az is fontos tényező, hogy egy év alatt nagyon sok minden változik a világban, a mikrokörnyezetünkben is. A mai szülők azonban sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint mondjuk az én gyerekkoromban, hiszen mi, ha elmentünk iskolába, maximum egy telefonfülke jelenthetett kapcsolatot a szülőkkel. Már ha egyáltalán az működött vagy volt nálunk aprópénz, mert akkoriban még telefonkártyák sem voltak. Ma azonban már mindenkinek a kezében ott van egy mobiltelefon, a csuklóján egy okosóra, ami egyben egy „póráz” is, hiszen mindenkit nyomon lehet szinte követni rajta egy megfelelő programmal” – fejtette ki Hajós István, aki hozzátette, kifejezetten ajánlja a szülőknek, hogy informálódjanak az aktuális digitális újdonságokkal kapcsolatban. Hiszen ezzel több lehetőséget és eszközt is kaphatnak a kezükbe.
„Számtalan alkalmazás tölthető le, melynek segítségével láthatjuk a gyermek mozgását, hogy pontosan merre jár. Ez a szülőknek nagy megnyugvást jelenthet. Jó magam kifejezetten ajánlom, hogy éljünk valamilyen okoseszközzel, ennek érdekében. Ezt azért fontos hangsúlyoznom, mert sokszor csak azt halljuk, hogy a technikai fejlődés és a digitalizáció rossz és káros. Miközben a technikának vannak jó és hasznos oldalai is. Úgy gondolom, hogy az egy nagyon hasznos dolog, hogy ha mondjuk a gyerekünk nem ér időben haza, rá tudjunk nézni, merre jár, nincs-e valami baj. Adott esetben kommunikálni tudunk és megfelelő időben segítséget kérni.” – fejtette ki Hajós István.
A szakember szerint nagyon nagy jelentősége van, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogyan válhatnak könnyen áldozattá.
„Az első és legfontosabb alapszabály, hogy a gyerekek semmiképpen se öltözzenek kirívóan, és ne keltsenek feltűnést. Ez alatt azt értem, hogy például nem kell több százezres telefon egy tízéves gyereknek és nem kell a legdrágább, legmárkásabb cuccokba öltöztetni, mert ez mind-mind felhívás lehet a tolvajoknak. A másik nagyon fontos, hogy határozottságra neveljük őket, sőt, már óvodás, kisiskolás gyerekeket is beírathatunk valamilyen küzdő- vagy önvédelmi sportra, mert ez egy nagyon jó magabiztosságot és határozott fellépést tud adni a kiélezett helyzetekben. Nagyon sokszor ezek az esetek úgy zajlanak, hogy finoman belekötnek a gyerekbe és figyelik az ő reakcióját. Ha a gyerek reakciója erős, ellenálló, tehát kockázatot jelent annak, aki ártó szándékkal közeledik hozzá, akkor sokkal nagyobb eséllyel gondolja azt, hogy ezzel a gyerekkel nem kezd, mert ő figyel, ellenáll és sokkal nagyobb bajba kerülhet” – magyarázta a biztonsági szakértő.
Hajós István arra is kitért, melyek azok a leggyakoribb esetek, amelyekkel az iskoláskorú gyerekek szembesülhetnek. Hajós István szerint az egyik legáltalánosabb a lopás, amikor a gyerek értékeit, elektronikai eszközeit veszik el. De majdnem ugyanilyen gyakori a klikkesedés – amit az én időmben még bandázásnak hívtak – és a mikroközösségek kialakulása, ami szintén komolyabb problémák forrása lehet.
„Nem mindegy, hogy ezeknek a klikkeknek mi a pszichológiai mozgatórugója. Az a céljuk például, hogy szabályt szegjenek, tehát ha nem lehet dohányozni, dohányoznak, de 14 éves kor körül a kábítószer megjelenése sem ritka sajnos. De szerencsére van ellenpélda is, hogy mondjuk egy közösségnek a sport a mozgatórugója vagy épp az, hogy szabálykövetőbbek. Ezekből az értékrendbeli különbözőségekből lehetnek aztán összetűzések, amelyek sokszor tettlegességig fajulhatnak. Míg az én időmben ez egy verekedésben csúcsosodott ki a „győzzön a jobbik” elv alapján, ma már sajnos nem egy esetben fegyverek, főleg szúró, vágó eszközök is előkerülnek. A mai fiatalok semmiképpen sem akarnak és nem is tudnak veszíteni, mert a videójátékokból ezt tanulják.”
A szakember szerint nagyon fontos, hogy a szülők felkészítsék a gyerekeket arra, hogy esetlegesen kapcsolatba kerülhetnek a társaik révén illegális szerekkel, akár kábítószerrel is.
„Azt szoktam mondani a prevenciós előadásaimon, hogy ma már egy követő társadalmat építünk. Nézünk egy példaképet az Instagramon, a Facebookon, a TikTokon, őt követjük és az az ideál, amit ő csinál. Mindegy, hogy mennyire iskolázatlan vagy szélsőséges nézetet vall, ha van több százezer követője, ő lesz a példakép. Próbáljunk ebből a követő társadalomból kiszakadni, ahogy szoktam nekik mondani, menő nemet mondani vagy ellentmondani. Mert nem azzal leszünk erősek, ha mi is rágyújtunk, hanem azzal, hogyha ellen tudunk állni. 16 éves koromban voltam egy prevenciós előadáson, amit egy egykori függő tartott. Ő mondta azt, hogy először azért csinálod, mert jó, utána meg azért, hogy ne legyen nagyon rossz. Mert átfordul a drogok használata. A lényeg, hogy a gyerekek megtanulják, hogy emberek vagyunk, egyéniségek vagyunk és önmagunk hitrendszerét kell követnünk, nem pedig másokét” – figyelmeztet a biztonsági szakértő.
Hajós István azt is kiemelte, hogy a legfontosabb a bizalmi kapcsolat a gyerekek és szüleik között, ugyanis a lassú áldozattá válást ezzel lehet megelőzni.
„Ha egy gyerek már a bullying, piszkálódás elején mer szólni a szüleinek, akkor sok esetben megúszható lenne a tényleges bántalmazás vagy akár az, hogy a gyerek maga vagy társai ellen forduljon, mert sajnos ez is egyre gyakrabban előfordul. Ugyanígy az iskola és a tanárok feladata is az, hogy időben észrevegye az ilyesmit és hogy biztonságos környezetet teremtsenek, amiben a diákok mernek segítségért fordulni hozzájuk.”
Az év első felében 8 százalékkal többen tettek közjegyző közreműködésével végrendeletet, mint 2022 első hat hónapjában. Egyre gyakrabban végrendelkeznek házaspárok közösen, vagy egymással egyeztetve, a közjegyzők tapasztalatai szerint különösen akkor, ha a törvényi szabályozásnál többet juttatnának egymásnak vagy mozaikcsaládban élnek és korábbi kapcsolatukból is van gyermekük. A házaspárok közös végrendeletet is tehetnek, ennek kötöttségét azonban nem mindenki vállalja.
Évről-évre többen fordulnak közjegyzőhöz végrendelet készítése miatt, és idén sem szakadt meg a tendencia: az első félévben 8 százalékkal többen tettek közjegyző közreműködésével végrendeletet, mint 2022 első hat hónapjában. A végintézkedésnek van egy speciális formája, amikor házaspárok együtt, egy közös végrendeletben döntenek arról, mi lesz hagyatékukkal az egyik és a másik fél halála után. Az új Polgári törvénykönyv 2014-es hatályba lépése óta egyre népszerűbb ez a lehetőség, 2022-ben másfélszer annyian tettek közös végrendeletet közjegyzőnél, mint 2021-ben, idén az idei első félévben pedig már majdnem ugyanannyian (81 százalék), mint tavaly az egész évben.
Nem mindegyik házaspár vállalja ugyanakkor a közös végrendelet kötöttségét. Az ugyanis érvényben marad az egyik fél halálát követően, köti a másik felet, módosításának vagy visszavonásának szigorú szabályai vannak. Akik nem vállalják ezt a halálon túli megkötést, azt a megoldást választják, hogy egymással egyeztetve, de mégis külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez a gyakoribb a házaspároknál.
Eltérnek a törvény szerinti elosztástól, megelőzik a jogvitákat
Akár a közös, akár a két külön végrendeletet választják a házaspárok, általában egymás javára vagy leszármazóiknak juttatnak vagyonukból. Gyakran rendelkeznek hagyatékukról a nem az első házasságukban élők. Így meg tudják előzni a családi vitákat, előre meg tudják határozni, hogy közös és nem közös gyermekeik között kinek mennyit szánnak. Akár egymás gyermekeinek is juttathatnak saját különvagyonukból, ami a törvényes öröklés rendje szerint nem járna.
„Sok házaspár nem bízza a törvényi szabályozásra a haláluk után fennmaradó vagyon öröklését, hanem maguk kívánják meghatározni, hogy ki milyen arányban részesüljön a hagyatékukból. A közjegyzők tapasztalatai szerint a házasok gyakran juttatnak egymás javára többet, mint amennyit a törvényes öröklési rend alapján a házastárs örökölne. Az is sokszor előfordul, hogy a gyermekeik között osztják fel másképp a hagyatékot, mint ami a törvény szerint járna” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy, ha ilyen nem maradt az örökhagyó után, akkor a törvény alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.
Végrendeletében mindenki szabadon rendelkezhet arról, hogy kinek juttatja a vagyonát. Akár egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni.
Figyelni kell a szigorú szabályokra
Végrendeletet akár sajátkezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes az okiratszerkesztési eljárás során közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek ugyanis – akár valaki egyedül, akár egy házaspár közösen teszi – szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy az érvénytelen legyen. A házilag szerkesztett végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek – ezt tapasztalják a közjegyzők.
A közjegyzőnél készített végintézkedésnek számos előnye van a „házilag megírt végrendelettel” szemben. A közjegyző közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, melyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla, valamint ezáltal a végrendelkező végakarata is érvényesül.
A házastársak kizárólag írásban, és csak a házassági életközösségük fennállása alatt készíthetnek közös végrendeletet. A közös végrendeletben a házastársak egyaránt rendelkezhetnek a közös, illetve a különvagyonukról, valamint a házasságot megelőzően szerzett vagyonukról is. A közös végrendeletre egyedi szabályok vonatkoznak: hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után a házaspár életközössége megszakad és egyikük haláláig nem áll helyre, akkor is, ha hivatalosan nem váltak el. Szintén hatálytalanná válik a közös végintézkedés – hacsak a közös végrendeletben ettől eltérően nem rendelkeznek –, amennyiben a megtétele után a végrendelkezőknek, vagy egyiküknek gyermeke születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe. Ennek indoka elsősorban az lehet, hogy a gyermek léte megváltoztathatja a házastársak elgondolását vagyonuk háramlásáról haláluk esetére.
Az egyik fél nem tudja egyoldalúan módosítani vagy visszavonni a közös végrendeletet akkor, ha ezt a végintézkedésben kizárták vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.
Hét megyében szigorították a szabályokat a madárinfluenza miatt.
A fokozott madárinfluenza veszély miatt dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a magas kockázatú területeken a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását.
Az érintett vármegyékben a háztáji állományokat érintő előírás a fedett helyen történő etetés és itatás, azonban esetükben a zártan tartás csak ajánlott.
Az országos főállatorvos 2/2023. számú határozata a magas kockázatúként azonosított vármegyéket, azaz Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét érinti. Ezen területeken valamennyi kereskedelmi célból tartott baromfiállományt zárt épületben kell tartani, amennyiben az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval.
A magas kockázatú vármegyék az ún. háztáji állományai esetében csak a fedetten etetés és itatás kötelező. Általánosan igaz azonban, hogy minden állattartó érdeke, a vadmadarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés kockázatának csökkentése, emiatt ezen állományokat is ajánlott zártan tartani.
Fontos, hogy az ország egész területén továbbra is kötelező a víziszárnyasok technológiai mozgatás előtti laboratóriumi vizsgálata. Emellett Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye területén szintén érvényben van még a vízibaromfik vágóhídra szállítás előtti kötelező laboratóriumi vizsgálata.
Az országos főállatorvos határozata és valamennyi, a madárinfluenzára vonatkozó aktuális információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
A külföldi munkavállalók többsége hosszabb távon tervezi a munkavégzést.
A hazai munkáltató cégek egyre nagyobb arányban szembesülnek azzal, hogy nehezen találnak minőségi magyar munkaerőt, illetve egyre fokozottabb fluktuációt tapasztalnak, ami azt eredményezi, hogy egyre többen alkalmaznak harmadik országbeli munkavállalót. A Pannon-Work Zrt. friss kutatása HR vezetők harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos terveit, már megszerzett tapasztalatokat, az előnyöket, illetve a hátrányokat, valamint az általános munkaerőpiaci megállapításaikat vizsgálta.
A megkérdezettek 60%-a nem ért egyet azzal, hogy a vállalata munkaerő igényeiknek megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű magyar munkavállaló áll rendelkezésre. A legnagyobb toborzási kihívásokat a válaszok alapján a nem megfelelő minőségű magyar munkaerő (84,6%), a magas mértékű fluktuáció (56,4%) és az általános munkaerőhiány jelentik (35,9%). A munkaerőproblémák, illetve a világban zajló események még inkább átrendezték a munkaerőpiac térképét, és egyre több cég alkalmaz harmadik országbeli munkavállalót. A megkérdezett cégek közel fele, azaz 43,5%-a már alkalmaz, és 36,4%-ának van napirenden a téma, 63,6% viszont nem tervezi.
Előnyök és hátrányok, várakozások és félelmek
A Pannon-Work Zrt. 50 HR vezető körében végzett kutatást az eddigi tapasztalatokról. A nem reprezentatív kutatás alapján azon vállalatok, akik már foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat, úgy vélik, hogy könnyen és gyorsan beilleszkednek, lojálisak, motiváltak és elkötelezettek, mindez pedig pozitív hatással van a régebbi kollégákra. Náluk kevésbé figyelhető meg fluktuáció, és a hiányzási ráta alacsonyabb, gyors és hatékony a betanulásuk, valamint a munkavégzésük. Főbb negatívumként mind jogi, mind pedig HR szempontból felmerült extra teher (52,9%-a a válaszoknak), a magas költség (64,7%), valamint a nyelvi akadály (47%) jelent meg. Minden második válaszadó azonban alacsonyabb fluktuációt vár a külföldről érkező munkavállalóktól, valamint sokan alacsonyabb táppénzes arányban, az összköltség csökkenésében, a gyorsabb betanításban és hatékonyabb termelésben bíznak. Ezek a cégek jellemzően szakképzettséget nem igénylő fizikai munka és kevésbé szakképzettséget igénylő fizikai munka szintjén szerződtetnek munkaerőt.
Költségek: kulcs a mérés
Azoknak, akik gondolkodnak harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásán, legnagyobb félelmük (válaszok 87,5%-a), hogy jelentősen magasabbak lesznek a költségeik. A kulcs azonban a hatékony mérés. „A magyar és külföldi foglalkoztatás költségeinek összevetésénél fontos, hogy legyenek mérőszámaink. Nem pusztán a toborzás és bérköltség különbséget, de a munkavállalók hatékonysága, a fluktuáció és a táppénzes arány csökkenése által eredményezett megtakarítást is figyelembe kell venni. Arról nem beszélve, hogy jó tisztában lenni azzal, hogy mekkora veszteséget jelent a cégnek egy be nem töltött pozíció”– mondja Baksy Marianna, a Pannon-Work Zrt. marketing és PR vezetője. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy a vállalatok 38,4%-a tartja számon a munkaerőhiány okozta veszteségeket, 61,6% viszont egyáltalán nem.
Amennyiben harmadik országbeli munkavállalóban gondolkozik egy vállalat, legfőképpen Fülöp-szigeteki munkaerőt részesíti előnyben, de többen alkalmaznának indonéz, vietnámi, kirgiz és kazah jelöltet is. A válaszok alapján előnyként főként az alacsonyabb fluktuációt (87,5%), alacsonyabb táppénzes arányt (37,5%), hatékonyabb termelést (37,5%) és az összköltség csökkenését (25%) várják. A magasabb költség mellett a azonban a nehezen áthidalható kulturális különbségektől is sokan tartanak. A megkérdezett cégek leginkább operátor (62,5%) és szakmunkás (37,5%) szinteken tervezik a munkavállalók alkalmazását.
Akik nem terveznek harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatni, főként azért döntöttek így, mert a magyar munkaerőpiacról meg tudják oldani munkaerő igényüket (a válaszok 61,5%-a), 30,7% a magasabb költségek miatt, szintén 30,7% pedig amiatt, hogy csak magyar munkavállalót szeretne alkalmazni, de a plusz HR kapacitás hiánya, a kulturális különbségek, valamint a vállalat megítélése is szempont.
Az integráció is könnyíthető
A kulturális különbségek esetleges problematikájára is van megoldás, ha előzetesen felkészülnek a cégek az új munkavállalók beillesztésére. “Mi például erre külön szolgáltatással, a Fit IN programmal helyezünk hangsúlyt, az integrációt már országba érkezés előtt kezdjük és egészen a „fogadó” magyar munkavállalók tájékoztatásáig tart” – teszi hozzá Baksy Marianna. A program segít mind a munkaadó, mind a kollégák számára, hogy felesleges költségek és nehézségek nélkül kezdődhessen a közös munka.
Fontos megjegyezni: megfigyelhető trend, hogy a külföldi munkavállalók többsége hosszabb távon tervezi a munkavégzést, a két évre szóló engedély lejárta után is szívesen hosszabbítanak, amennyiben van igény a munkájukra. Tehát az egyszeri integráció hosszú és jó minőségű munkát, stabil munkaerőt eredményezhet.
A nem reprezentatív kutatásában részt vevő vállalatok 36,8%-a 500 főnél kisebb, 23,6% 1000 főnél, 28,9%-a pedig 2500 főnél nem nagyobb cég. A válaszadók legnagyobb hányadára (78,9%) a fizikai és szellemi dolgozók 75%-25%-os eloszlási aránya jellemző.
