Eltűntek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról a vadon élő állatok száj- és körömfájás tesztjeinek eredményei. A hatóság néhány napja valamilyen okból már nem teszi közzé a vizsgálatok részletes adatait -számolt be a G7.
A járvány kirobbanása után a Nébih egy külön aloldalt hozott létre, ahol minden egyes teszt eredményét meg lehetett nézni, dátum, megye és állatfaj szerint szűrve. Mostanra azonban változtattak: az oldalon már csak azt lehet látni, hogy a minták tesztelésre alkalmasak voltak-e, magukról az eredményekről – vagyis, hogy fertőzött volt-e az állat – semmilyen információ nincs.
A járvány háttere
A száj- és körömfájás közel fél évszázad után 2025 tavaszán jelent meg újra Magyarországon. Az első fertőzött állatot március elején egy kisbajcsi telepen mutatták ki. Azóta négy további gazdaságban azonosítottak fertőzéseket, legutóbb két hete Rábapordányban.
Bár a betegség az esetek 95-99 százalékában nem halálos a fertőzött állatokra nézve, súlyos szenvedést, maradandó károsodásokat okozhat, és rendkívül gyorsan terjed. A járvány megfékezése érdekében az érintett telepeken több mint 10 ezer állatot kellett leölni.
A száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem komoly gazdasági probléma is. Az érintett hús- és tejtermékeket szinte lehetetlen exportálni, emiatt már hetekkel ezelőtt megteltek a hazai hűtőraktárak eladatlan árukkal.
Miért különösen aggasztó a változás?
A legnagyobb félelem a járvány kitörése óta, hogy a vírus a vadállományba is átterjed. A vadon élő állatok, például vaddisznók megfertőződése esetén a járvány lényegében kezelhetetlenné válna, hiszen a vadállatokat nem lehet elkülöníteni vagy mozgásukat korlátozni.
A vaddisznók különösen veszélyes terjesztői lennének a vírusnak, mivel nagy mennyiségben ürítik azt, így a fertőzés rendkívül gyorsan elterjedhetne nagy területeken.
Kérdések válaszok nélkül
A G7 szerkesztősége megkereste a Nébih-et és az Agrárminisztériumot is, hogy megtudja, miért szűntek meg a részletes adatszolgáltatások, találtak-e az utóbbi napokban fertőzött vadállatokat, illetve visszakerülnek-e az eredmények a honlapra. Megkereséseikre azonban semmilyen választ nem kaptak.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a járványkezelés eddig is gyengítette a hatóságokkal szembeni közbizalmat. A korábban közölt adatok eltüntetése tovább rontja ezt a helyzetet.
A járvány kommunikációját korábban több szakértő is élesen bírálta a G7-nek nyilatkozva. Véleményük szerint a félreinformálás és a fontos adatok visszatartása nemcsak a belföldi bizalmat rombolja, de a nemzetközi partnerek körében is fokozza a bizalmatlanságot Magyarországgal szemben.
A magyar történelem legnagyobb bankrablása zajlott le a fidesz hathatós támogatásával az elmúlt 12 évben.
Matolcsy György vezetésével kilapátoltak a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiból többszáz milliárd forintnyi közvagyont, hogy az Matolcsy György fiának, és annak barátainak zsebeiben landoljon, luxusvillákat építsenek belőle, vagy éppen eltőzsdézzék.
Mivel Varga Mihály a nyomok eltüntetésére máris az alapítványok megszüntetését indítványozta a miniszterelnöknél, a Demokratikus Koalíció parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az elszámoltatás érdekében.
A közvetlen felelősök az MNB alapítványain keresztül ürítették ki a kasszát fehérgalléros módszerekkel.
500 milliárd forintot tüntettek el, ami 2 millió nyugdíjas egyhavi nyugdíjának felel meg, a kormány és a fideszes képviselők pedig tudtak mindenről, de szándékosan félrenéztek.
A Demokratikus Koalíció szerint a fehérgalléros bankrablóknak jogszabállyal lehetőséget teremtő parlamenti döntéseket ki kell vizsgálni, a DK ezért követeli, hogy a vizsgálóbizottság hallgassa ki Matolcsy Györgyöt és az MNB összes, 2013 óta érintett vezető tisztségviselőit, hogy szembenézhessenek döntéseikkel és elmondhassák a nép képviselőinek a saját álláspontjukat – közölte hétfőn az MTI Nemzeti Közleménytárával a DK.
…”kivételek mindig vannak”…, mert a kis védett mocsári teknősök (Emys orbicularis) többsége augusztusban, szeptemberben kel ki a tojásból és azonnal a víz felé igyekszik. Azonban, ha az idő szeptemberben hamar hűvösre fordul vagy az anya túl későn rakta le a tojásokat, akkor a kicsik áttelelnek és csak a kellően meleg tavaszi napsugarak hatására bújnak elő a tojásból már áprilisban.
Ilyenkor az apró teknősök a vízig tartó útjuk során teljesen védtelenek.
A kis állatok ösztönösen tudják, merre kell menniük, de a hosszú és veszélyes út sokuk számára hamar véget ér, főleg, ha forgalmas autó- vagy kerékpárút is keresztezi azt, ezért túlélési esélyeiket javíthatjuk, ha ilyenkor átsegítjük őket a legközelebbi természetes vízhez.
A teknősök fészekrakó helye több száz méterre vagy akár egy-két kilométerre is lehet attól a vízállástól, vízfolyástól, ahol az anya él.
A tojásrakás időszakában ezért egyáltalán nem furcsa, ha egy teknős határozottan és céltudatosan távolodik a víztől, vagy olyan helyen találkozunk vele, ahol a közelben nincs is víz. A teknősök számára a növényzettel csak mérsékelten borított, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő helyek alkalmasak tojásrakásra. Épp ezért amikor a mocsári teknősök védelméről van szó, nemcsak a vizes élőhelyek megvédésre kell gondolni, de nagyon fontos a tojásrakó helyek védelme és fennmaradása is.
A májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett.
A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, hanem inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.
A mocsári teknős (Emys orbicularis) Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint – közölte Facebook oldalána napokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. (Szöveg és fotó: Kaszián Ágota, BfNPI)
Orbán Viktor egy tegnapi fideszes fórumon nyíltan bevallotta, hogy amint szerinte kívül előnyösebb lesz, mint belül, Magyarország ki fog lépni az EU-ból – emlékeztetett Dobrev Klára, a DK EP-képviselője mai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ezek szerint már folyamatban van a Huxit, azaz a magyar kilépés előkészítése, már csak az időzítés a kérdés.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az António Costa, az Európai Tanács (ET) elnöke által összehívott csúcsszintű videokonferencián vesz részt a Karmelita kolostorban 2025. február 26-án. A videokonferenciát a jövő hétre tervezett, egynapos brüsszeli, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozót megelőzően hívta össze az ET elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
“Különösen ijesztő szavak ezek akkor, amikor tudjuk, hogy Orbán és környezete már nem kap ellopható pénzt az EU-tól. Orbán sokadjára beszél a kilépésről, hogy ezzel készítse fel a közvéleményt az EU-tagságunk elvesztésére” – fogalmazott a DK képviselője, hozzátéve: lehet, hogy Orbán nem érzi jól magát az EU-ban, de a magyarok EU-tagságát hagyja ki az EU-ellenes játszmáiból. “Ez a vörös vonal, amit még Orbán Viktor sem léphet át” – mondta.
“Mi, DK-sok mindig küzdeni fogunk hazánk EU-tagságáért. Ebből nem engedünk, akkor sem, ha ez a volt vagy jelenlegi fideszes szavazóknak nem tetszik. Akkor sem leszünk oroszpárti, ukránellenes politikai erő, ha a rogáni propagandán edződött jobboldali választók ezt akarják hallani. Akkor sem fogjuk elárulni az európai értékeket; az elfogadást és a jogállamot, ha ez kellene a választók többségének megszerzéséhez. Mert az a többség, amely elfogadja és magáévá teszi az orbáni világképet, ugyanúgy fog elbukni, mint az Orbán-rendszer” – fogalmazott Dobrev Klára.
Hozzátette: lehet óellenzékezni és lejáratni a DK-t, ahogy azt a Fidesznél tanítják, de mi vagyunk azok, akik ki merik mondani, hogy az EU-tagságunk elveszítése történelmi tragédia lenne. Mi vagyunk az utolsó remény arra, hogy legyen egyszer európai Magyarország! – zárta sajtótájékoztatóját a DK EP-képviselője. – közölte az MTI Nemzeti Közleménytárával csütörtökön a DK Sajtóiroda.
A magyar gazdaság állapotáról, Matolcsy Györgyről, Tiborcz Istvánról, Mészáros Lőrincről, Magyar Péterről, a Tisza által a Fidesz számára jelentett kihívásról, a Donald Trumphoz fűződő viszonyáról, valamint a poloskázásról is beszélt Orbán Viktor Hont Andrásnak az ÖT YouTube-csatornáján adott interjúban.
Hont András és Orbán Viktor legutóbbi beszélgetése nemcsak egy politikai interjú volt, hanem egy ritka helyzet, amikor a megszokott médialogika felborult. Nem a szokásos, előre egyeztetett kérdések és biztonságos válaszok váltották egymást, hanem valódi feszültség, vitapontok és intellektuális összecsapás jellemezte a diskurzust.
(Fotó: YouTube)
Orbán ritkán ül be olyan beszélgetésbe, ahol nem ő irányítja a kereteket – ez most kivétel volt.
Hont András, aki egyszerre kívülálló és belső ember a magyar médiában, nem a megszokott módon tette fel a kérdéseit. Nem volt megilletődöttség, nem volt udvariassági kör, és nem volt hajlandó úgy tenni, mintha a miniszterelnök minden kijelentése magától értetődő lenne. Ez nem a közmédia „kérdezek, hogy válaszolhass” típusú műsora volt. Itt a kérdés maga is állásfoglalás volt.
Az interjú központi témái között szerepelt az orosz–ukrán háború, az Európai Unió jövője, Magyarország pozíciója a nemzetközi térben, valamint a belpolitikai helyzet. Orbán magabiztosan beszélt a saját narratívájáról: szerinte Magyarország békepárti, a Nyugat háborúpárti, és Brüsszel egyre inkább elszakad a valóságtól.
Ezek a mondatok ismerősek azoknak, akik figyelemmel kísérik a kormányzati kommunikációt, de Hont nem elégedett meg ezekkel. Rákérdezett a mögöttes szándékokra, a következetlenségekre, a retorikai elemek mögötti politikai realitásra.
A beszélgetés talán legfeszültebb pillanatai akkor jöttek el, amikor a belpolitikai felelősségről volt szó.Hont felvetette, hogy a politikai közeg, amelyet Orbán teremtett, mennyiben járult hozzá a közélet eldurvulásához. Orbán kitért, relativizált, de nem került el a konfrontációt. Ez ritka.
Nem sokan kérdezik meg tőle ilyen nyíltsággal: „Ön szerint tényleg normális, ami ebben az országban történik a közbeszédben?”
Az interjú nem hozott áttörő újdonságot Orbán gondolkodásában, de hozott valami sokkal fontosabbat: a lehetőséget a kritikus párbeszédre.
Hont András nem a miniszterelnök pozícióját támadta, hanem a retorika mögött húzódó ellentmondásokat firtatta. Nem volt barátságos, de nem is ellenséges. Inkább egy olyan beszélgetőpartner, aki nem fél attól, hogy szembemenjen az ország első emberével – érvekkel, iróniával, időnkénti nyersességgel.
Ez az interjú nemcsak Orbánról szólt, hanem a magyar nyilvánosságról is.
Arról, hogy van-e még tere annak a fajta beszélgetésnek, ahol nem az erősebb győz, hanem ahol a szavaknak súlya van, a kérdés nem alákérdezés, és a válasz nem propaganda. Ha valamiért emlékezetes marad ez az interjú, akkor ezért. Mert emlékeztetett arra, milyen is lehetne a közélet, ha nem a lojalitás vagy a gyűlölet, hanem az érvek döntenének.
Súlyos aggodalmakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben az Európai Parlament jogállamisági bizottságának delegációja, amely kétnapos budapesti látogatása után éles kritikával illette az Orbán-kormányt. A képviselők szerint a helyzet „gyorsan rossz irányba halad”, és a demokratikus normák, valamint az uniós alapértékek súlyos sérelmet szenvednek.
(Az Európai Parlament LIBE magyarországi delegációjának tagjai Budapesten. Fotó: Isza Ferenc/Európai Parlament)
Tineke Strik holland EP-képviselő, a delegáció vezetője a látogatás záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: számos területen tapasztaltak visszalépést, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a civil társadalom mozgástere és az esélyegyenlőség kapcsán. Strik szerint ezek a fejlemények egyre kevésbé egyeztethetők össze az EU jogállamisági és emberi jogi normáival.
A delegáció külön is hangsúlyozta az LMBTQ közösség elleni célzott kormányzati lépéseket. Strik kiemelte: a magyar hatóságok gyakran külföldi beavatkozásként bélyegzik meg az uniós finanszírozású civil szervezetek tevékenységét, és ezzel valójában a civil társadalom szisztematikus visszaszorítását végzik.
Sophie Wilmès, Belgium volt miniszterelnöke a sajtószabadság helyzetét bírálta, mondván, a piaci reklámbevételek 80%-át kormánypárti médiához irányítják, miközben a független újságírókat elzárják az információforrásoktól és a döntéshozóktól.
A lengyel Michał Wawrykiewicz egyenesen úgy fogalmazott: „a jogállamiság nyílt tagadásával” szembesültek, és hozzátette, hogy a magyar kormány több esetben megtagadta a delegációval való találkozást. A viselkedést „agresszívnak és durvának” nevezte.
Krzysztof Śmiszek lengyel baloldali képviselő szerint az LMBTQ közösséget már most is jogi korlátozások sújtják, és a helyzet további romlása a gyűlölet-bűncselekmények növekedéséhez vezethet.
A baszk politikus, Pernando Barrena a civil szervezetek elleni fellépéseket, így például a Budapest Pride-ot érintő elnyomó intézkedéseket emelte ki. Úgy fogalmazott: „meg kell állítani a magyar kormány büntetlenségét” az uniós alapjogok sorozatos megsértésében.
A látogatás apropóját egy frissen elfogadott alkotmánymódosítás adta, amelyet a kritikusok az emberi jogok elleni jelentős eszkalációnak neveztek. A módosítás lehetővé teszi a Pride-rendezvények tilalmát, az arcfelismerő technológia alkalmazását a résztvevők azonosítására, és a velük szembeni szankciók kiszabását.
A jogszabály egyúttal csak két nemet ismer el jogilag, és ezzel a nemi identitás szabad megélésének lehetőségét is korlátozza, amit a kormány a „gyermekek védelmére” hivatkozva indokol.
Tineke Strik a végén világossá tette: a delegáció arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza a nyomást a magyar kormánnyal szemben, és ne nézze tétlenül az uniós értékek aláásását.
A LIBE-bizottság látogatása egy újabb állomása annak az évek óta tartó konfliktusnak, amely Magyarország és az uniós intézmények között húzódik. A tét nem csupán pénzügyi – hanem az, hogy meddig lehet még jogállamiságnak nevezni azt, ami jelenleg Magyarországon történik. (Forrás: The Guardian)
