A Gastroenterology folyóirat szeptemberi számának címlapján egy magyar kutatás eredményei szerepelnek. Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, korábbi Lendület-kutatócsoport-vezető és munkatársai a „gyógyultan” hazaengedett, hasnyálmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezték, és aggasztó eredményre jutottak. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.
A hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) sok esetben még ma is halálos betegség, de régen még több beteg hunyt el a következtében. A múlt század végén voltak olyan térségek, amelyekben minden tizedik beteg meghalt, de a mortalitást mára 3 százalékra tudta csökkenteni az orvostudomány. Azonban még ez is nagyon sok áldozatot jelent, hiszen csak Magyarországon évente ötezer ember betegszik meg, közülük az első évben több százan meghalnak. A további mérsékléshez azonban már a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen a hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésével a betegség következtében kialakuló, sokszor ugyancsak halálos komplikációkat is meg lehet előzni. Miközben a betegség kezelésében és megelőzésében tehát az utóbbi évtizedekben sok sikert értek el a kutatóorvosok, Hegyi Péter szerint a túlélők további sorsával kevesen foglalkoztak eddig.
(Hegyi Péter kutatóorvos)
„Nagyon sok kutatás zajlik annak érdekében, hogy ezt a 3 százalék körüli halálozást néhány tizedszázalékkal csökkenteni tudjuk, de vajon tudunk-e bármit is arról, hogy mi történik a betegek másik 97 százalékával, akik túlélik az akut szakaszt? – teszi fel a kérdést a Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója. – Más betegségcsoportok adataiból lehetett sejteni, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve. A szívinfarktusnál vagy a stroke-nál már régóta beszélnek 90 napos halálozásról, és a saját betegpopulációnkon is láttuk, hogy sok páciens a hasnyálmirigy-gyulladás után cukorbetegséggel vagy rákkal tért vissza.”
Vagyis a kutatók érzékelték annak előjeleit, hogy a pankreatitiszes gyógyult betegek egészsége mégsem áll helyre, miután hazaengedték őket a kórházból. 2011-ben kezdték a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegek adatait gyűjteni, bár ekkor a fő cél még a kezelés hatékonyságának növelése volt. És az elmúlt években ezeknek az adatoknak az alapján a kutatócsoport számos olyan felfedezést tett, amelynek köszönhetően szerte a világon eredményesebbé vált a betegség prevenciója és terápiája. Az elmúlt tíz évben több mint 2500 beteget válogattak be a heveny hasnyálmirigy-gyulladás regiszterébe, így rendkívül részletes adatok állnak rendelkezésre róluk. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a gyógyult betegek sorsát is követhessék.
Amikor a hazabocsátott betegek kórtörténetét és mortalitását először grafikonon ábrázolták, az ábra sokkolta a kutatókat: nyilvánvaló volt, hogy a kórházból távozott betegek közül többen haltak meg az azt követő első évben, mint az akut hasnyálmirigy-gyulladás következtében a kórházban.
Az utóbbi két évben több mint hatvan kutató dolgozott az adatok gyűjtésén és értékelésén. Hegyi Péter szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy e kezdeti eredmények csupán a jéghegy csúcsát jelentik, és még rengeteg, hasonlóan megdöbbentő részlet rejlik mögöttük, amelyek hasonló jelentőséggel bírhatnak a betegellátásra, és új kutatási területet nyitnak meg a pankreatitisz vizsgálatában.
„A hasnyálmirigy-gyulladás rendkívül összetett betegség, hiszen a sejtelhalás és a gyulladás folyamatai keverednek benne (nekroinflammatorikus betegség). E két folyamat együttesen határozza meg a betegség kimenetelét – mondja Hegyi Péter. – A szívinfarktushoz és a stroke-hoz hasonlóan a sejtelhalás (illetve a mitokondriáis károsodás) játssza a főszerepet a betegség korai szakaszában. Az egyik különbség az, hogy itt a mitokondriumok nem az oxigénhiány következtében állnak le, hanem az alkohol, a zsírsavak, a dohányzás miatt. A másik nagy különbség pedig az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben nem játszik szerepet a gyulladásos válasz, a hasnyálmirigy-gyulladásnál azonban szörnyű citokinvihar keletkezik.”
A citokinvihar villámgyorsan szétterjed a szervezetben, és szinte minden szervet károsít.
Legfőképpen a tüdőket és a veséket, de a szívet és a többi szervet is súlyosan rongálja ez az elszabadult immunológiai reakció. A pankreatitiszes betegek akut halálozását főképpen a citokinvihar következtében kialakuló szervi elégtelenségek okozzák, nem pedig a hasnyálmirigy károsodása. A citokinvihar után az immunrendszer legyengül, és érzékennyé válik a fertőzésekre. Sok beteg a bakteriémiába, vagyis a szepszisbe hal bele. A kórházban elhunyt betegek zöme az első három napban veszítette életét a hirtelen kialakult szervi elégtelenségek következtében. Ha az első napokat sikerrel átvészeli a beteg, akkor látszólag csökken a veszély, és hamarosan megkönnyebbülve hazaengedik a kórházból. De ez a siker csak látszólagos.
Azt már korábban is felismerték, hogy helyi nekrózis esetén gyakrabban mennek vissza a betegek a kórházba, mert otthon belázasodnak, bakteriális fertőzés alakul ki náluk, és sokan az antibiotikum-kezelés dacára e fertőzésben is meghalnak.
„Azt azonban előttünk senki nem ismerte fel, hogy a szívelégtelenség kockázata is megnő náluk. Ez a komplikáció azért maradhatott rejtve egészen idáig, mert két külön orvoscsoport látta el a beteget a pankreatitisz és a szívbetegség miatt – érvel Hegyi Péter. – Ugyanez a hatás figyelhető meg a daganatos betegségek esetén: felfedeztük, hogy a hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegeknél kialakuló rák miatti súlyos fogyás, elsorvadás jelentősen felgyorsul. Ma már egyre több adat mutat arra, hogy a kóros lesoványodást nem csak az energiahiány, hanem a citokinek által kiváltott gyulladás okozza.”
Az eredményekből tehát egyértelmű, hogy míg a betegség korai szakaszában a nekrózis a domináns, ezért úgy lehet megelőzni, ha nem fogyaszt az illető alkoholt, zsíros ételeket, és nem dohányzik, addig a második fázisban, a hazabocsátás után a gyulladás lesz erőteljesebb, így a komplikációk megelőzése érdekében e gyulladást kell kezelni. Márpedig ennek a megelőzésnek hatalmas jelentősége lenne: a vizsgálat pontos adatai szerint miközben az akut szakaszban 3,1 százalék volt a betegek halálozása, az ezt követő 12 hónapban újabb 5,3 százalékuk hunyt el. Arról egyelőre csak feltételezéseik lehetnek a kutatóknak, hogy e felfedezés hány haláleset megakadályozásához járulhat hozzá, de Hegyi Péter szerint az már most is egyértelmű, hogy változtatni kell a betegmenedzsmenten.
„A hazaküldött beteget minél hamarabb vissza kell rendelni kontrollvizsgálatra, mert immár tudjuk, hogy rendkívül veszélyeztetett csoportba tartozik – érvel a kutatásvezető. – A vizsgálatban kimutattuk, hogy azoknál magas a szívhalálozás, akiknek kardiológiai alapbetegségük volt; a lokális szövődmények a szepszis kockázatával függtek össze; míg azok fogytak le kórosan, akik daganatos alapbetegségben szenvedtek. Akinél lokális fertőzés alakult ki, azt mi az osztályunkon már egy héttel a hazaengedés után visszahívjuk.”
Hegyi Péter arra számít, hogy az új eredmények nyomán most rengeteg kutatócsoport fog foglalkozni a témával szerte a világon (ők maguk is továbbvitték időközben a kutatásokat), így a következő években várhatóan sokkal behatóbb ismereteket fogunk szerezni arról, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás hogyan és milyen esetekben okoz krónikus vagy halálos komplikációkat, és hogyan lehet ezek ellen védekezni.
A sok idegeskedés negatív hatása a szervezetre ma már ismert tény, azt azonban kevesebben tudják, hogyan enyhíthetjük a káros hatásait.
Számos kutatás igazolta, hogy a stressz okozta károk nem csak az agyat, de a bélflórát is közvetlenül érintik, ami rengeteg komolyabb betegség okozója lehet. A stresszoldó praktikák mellett azonban étrend-kiegészítőkkel is tehetünk azért, hogy a mindennapi idegeskedés káros hatásait kevésbé érezze meg a szervezetünk.
„Sokan hiszik azt, hogy a stressz csak az agyra van hatással, ám a kutatások azt igazolták, hogy a bél is érintett ilyenkor. A mindennapos aggodalmak során nem véletlenül érezzük azt a klasszikus tünetet, hogy görcsbe rándul a gyomrunk. Azt azonban ilyenkor még nem érzékeljük, hogy a bélflóra egyensúlya mennyire sérült. Ennek pedig olyan súlyos következményei lehetnek, mint a cukor- vagy a zsírháztartás felborulása, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy éppen a depresszió” – tájékoztatott Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész, a VitaminKosár Kft. szakértője.
Dr. Budai Marianna arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai kutatások eredményeképpen már lehet tudni, hogy a bélflórát alkotó baktériumok közül melyek azok, amelyek számának a megcsappanásával nehezebben vagyunk képesek kezelni a stresszt.
„A kutatásoknak hála ma már tudjuk, hogy legfőképpen a Lactobacillus rhamnosust – ez csökkenti a stresszt és mérsékli a depressziót –, valamint a Bifidobacterium longumot kell pótolni, ami a szorongásoldásban segít. Ha ezek egyensúlyban vannak, segíthetnek, hogy a stressz következményeivel könnyebben megbirkózzon a szervezetünk. Ezeknek a baktériumoknak a számát sajnos ma még nem tudják mérni, ám intő jel lehet a hiányukra, ha észrevesszük, hogy egyre kevésbé viseljük jól a mindennapi megpróbáltatásokat, és a legkisebb stresszhelyzetre is hevesen reagálunk” – fejtette ki a gyógyszerész.
A szakember szerint a táplálkozás mellett érdemes olyan étrend-kiegészítőt alkalmazni, ami minél többféle olyan jótékony baktériumot tartalmaz, ami a humán flóra része, emellett pedig kiegyensúlyozott és hatékony magnézium- illetve B6-vitamin-tartalommal bír.
„A táplálkozás segíthet abban, hogy a jó baktériumok jól érezzék magukat bennünk, ezért fontos a rostban gazdag táplálkozás és a fermentált zöldségek és tejtermékek fogyasztása. Ha már a stresszt nem tudjuk elkerülni, a bélflóránkat támogathatjuk, hogy könnyebben megbirkózzon vele, ehhez pedig olyan terméket válasszunk, amely minél több olyan baktériumtörzset tartalmaz, ami az emberi bélflórában természetesen is előfordul.
A legjobb, ha olyan probiotikus készítményt találunk, ami mindezt jól felszívódó magnéziummal és B6-vitaminnal kombinálja. A magnézium segít ellazulni és az alvásproblémákkal szemben is hatásos, a B6-vitamin pedig az úgynevezett örömhormonok szintéziséhez járul hozzá, emellett pedig elősegíti a magnézium felszívódását is” – tette hozzá Dr. Budai Marianna.
Minden idők egyik legsikeresebb magyar találmánya idén pontosan 25 éve, 1998-ban került forgalomba. Az Avemar jelenleg több mint 30 országban egészíti ki a rákbetegek klinikai kezelését. Ebből a jelentős alkalomból kérdeztük a feltalálót, Dr. Hidvégi Mátét.
Az Avemar megjelenése 1998-ban új fejezetet nyitott: ez volt a világ első fermentált-búzacsíra készítménye. Megjelenéséről a nemzetközi hírtelevíziók is beszámoltak. Jelentőségét bizonyítja, hogy az 1960-as évek óta ez volt az első nem-gyógyszer készítmény, melyet onkológiai indikációban törzskönyveztek Magyarországon mint daganatos betegek részére szánt speciális gyógyászati célú tápszert.
Feltalálója, Dr. Hidvégi Máté a rákkutatásban szerzett érdemeiért Köztársasági Elnöki aranyéremben részesült, a készítményt pedig jelenleg is az Egyesült Államoktól Japánig forgalmazza gyártója, a Biropharma Kft.
(Dr. Hidegvégi Máté)
25 évvel a készítmény megalkotása után mennyire része mindennapjainak az Avemar? Apám tanította nekem, hogy olyan ember legyek, akit fel lehet hívni telefonon, odafigyel a másikra és segít. Rájöttem, hogy ez volt apám boldogságreceptje. Manapság is, szinte mindennap, felhív valaki, vagy e-mailt küld és tanácsot vár, kérdez az Avemarról. Mindenkinek a tőlem telhető maximumot adom. Ez a boldogságformulám. Nem telik el nap úgy, hogy ne foglalkozzam az Avemarral. Ide tartozik az is, hogy részese vagyok az Avemarral folyó kutatásoknak, pontosabban egy részüknek, mert gyakran találkozom olyan publikációval, amely az Avemar tudományos értékét tárgyalja, ám a szerzőket nem ismerem. Például az egyik kedvenc cikkemet, ami az Avemarral végzett egyik eredeti kutatás eredményeit közli, előttem ismeretlen japán kutatók írták. Élvezet volt olvasni, és tanulni tőlük.
Hogyan emlékszik vissza a feltalálás körüli időszakra? Izgalmas évek voltak. Az 1990-es évek eleje. A politikai rendszerváltoztatás ideje. A rák bioterápiájának elindulása. Nekem az járt a fejemben, hogy megvalósítsam az álmomat: előállítsak egy olyan szert, ami része lehet a rákellenes küzdelemnek, miközben az egészséges sejteket nem károsítja.
Mi kellett hozzá, hogy a ’90-es évek közepén belevágjon az Avemar kísérletekbe? Hit. Hit nélkül nem ment volna semmi. A másik nagyon fontos szempont az emberi tényező volt. A legjobb tudósokat nyertem meg a kutatásnak. A harmadik pedig a pénz, a kísérletekhez szükséges anyagiak biztosítása volt.
Milyen akadályokat kellett leküzdenie a kezdetekkor? Az irigységet említem. A Műegyetemen, ahol dolgoztam, azt mondta nekem az akkori dékán, hogy kívánja, sikerüljön az Avemar projekt, de ügyeljek az SI faktorra. Nem a nemzetközi mértékegységrendszerre gondolok, – tette hozzá, hanem a sárga irigységre. Ha azt kérdezi, hogy az akadályok leküzdésében kinek köszönhetek a legtöbbet, nézze meg az első publikációinkat. Az ott szereplő szerzőknek köszönhetem a legtöbbet. És még valakinek: a Széchenyi-díjas Eckhardt Sándor professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatójának, aki kézzel írott, angol ajánlólevelet adott, amiben brilliant chemistnek nevezett. Nem fordítom le magyarra, mert túl szépen hangzik. A legnagyobb elismeréseim egyike. Önzetlenül tette. Az ilyen emberek adtak nekem erőt.
Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy az Avemar sikeres és népszerű lesz? 1999-ben, amikor az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatok első eredményeit konferenciákon közzétették.
Számos nemzetközi vizsgálatban vett részt az elmúlt évtizedekben, melyek voltak az Ön számára legfontosabbak? Mindegyik fontos volt. De ha megint egyet lehet csak megneveznem, akkor a budapesti Tűzoltó utcai gyermekklinikán az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatot említem. Nemcsak azért, mert nagy nemzetközi visszhangja lett, hanem elsősorban a gyerekek miatt.
Hogyan változott megítélése szerint a rákbetegség és a rákgyógyítás helyzete az elmúlt 25 évben? A betegség annyiban változott, hogy hamarabb, korábbi stádiumban lehet felismerni. Ezt a diagnosztika fejlesztésének köszönhetjük. A rákgyógyítás 25 évvel ezelőtt főként az onkosebészetet és a radio- kemoterápiát jelentette. Szerepeltek persze egyéb gyógyszerek, hormonok is, de a hangsúly a műtéten, a kemoterápián és a sugárkezelésen volt. A daganat sebészeti eltávolítása ma is a legfontosabb a rák gyógymódjai között. Ami azonban nem volt 25 évvel ezelőtt, az a fejlett, innovatív immunterápia.
Milyen távlatokat lát a találmány számára? Vannak olyan eredmények, amelyekből arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy az Avemarnak olyan általános szerepe lehet az egészség megőrzésében, mint bizonyos vitaminoknak. Én megelégszem az Avemar rákterápiában való egyre tágabb alkalmazásával.
Akár éles és hirtelen, akár tompa és állandó, a fogfájást nehéz figyelmen kívül hagyni. A sokszor elviselhetetlen panaszt mindig a fogban vagy a fog körüli szövetekben (íny, fogágy, csont) megtalálható idegek irritációja okozza.
A fogfájást kiváltó irritáció oka lehet:
Fogszuvasodás, tehát a fog fertőzése, gyulladása és ezek következményes betegségei
Fog sérülése valamilyen trauma következtében
Ritkán kisugárzó fájdalomról beszélünk, amikor egy másik területről terjed át, és az állkapocsba sugárzik, ezért fogfájásnak tűnik. A leggyakoribb területek közé tartozik az állkapocs-ízület (temporomandibularis ízület), a fülfájdalom, az orrmelléküregek és még egyes szívproblémák (szívroham) is.
Ínygyulladás, fogágygyulladás (parodontitis): a fog körüli szövetek fertőződése során jöhet létre
A fogfájás okai, tünetei és kezelése
Dr. Farkas Mariann, a Fehér Dental fog- és szájbetegségek szakorvosa, rámutatott arra, hogy a tüneti kezelés csak ritkán eredményes a fogászatban, később a probléma erősebben és halmozottabban fog jelentkezni.
„Az otthoni módszerek így inkább csak segítenek kivárni a fogászatra kapott időpontot, mintsem meggyógyítják a fogat.” – tette hozzá a fogorvos.
Amennyiben már fellépett a fogfájás, szükséges megállapítani annak jellegét, mikor és meddig jelentkezik, illetve milyen jellegzetes inger váltja ki. Ezek, illetve a vizsgálat fogja meghatározni, milyen kezelésre lesz szükség.
A fogfájás tünetei
A szájban gyakran és gyorsan tudnak elszaporodni a baktériumok, melyek sajnos hozzájárulnak a különböző fogszuvasodáshoz és ínybetegségekhez. Utóbbi esetén a tompa, állandó jellegű sajgás jelentkezik, míg előző esetén a gyulladás éles, lüktető fájdalmat okoz. A fog- és állkapocsfájdalom gyakori panaszok. Erős fájdalmat okozhat a nyomás (oldalirányú, vagy rágás során keletkező), vagy a hideg-meleg inger, illetve édesre adott fájdalom.
„Az ingerre adott fájdalom hossza is kórjelző lehet: kisebb a probléma, ha a kiváltott fájdalom az inger megszűnte után 5-10 másodperc alatt csillapodik. A fájdalom az inger eltávolítása után 15 másodpercnél tovább is fennállhat, néha csak percek alatt szűnik meg.” – tette hozzá a szakember.
A gyulladásos folyamat előrehaladtával, a gyulladás területének növekedésével a fájdalom erősebbé válik. Kisugározhat az arcra, a fülre vagy az állkapocsra.
Az éles fájdalom általában mindig hirtelen, váratlanul jelentkezik, mintha késsel szurkálnának. Gyakran csak pár percig tart, a probléma viszont az, hogy sajnos visszatér.
A tompa fájdalmat hosszú ideig érezzük, ami így inkább csak kellemetlen, mint nagyon fájó.
A lüktető fájdalom a fogbél idege, a pulpa érintettségénél jelentkezik. Kellemetlen, hosszantartó, periodikus fájdalom.
Mikor forduljak fogorvoshoz fogfájás miatt?
„A fogszuvasodás önmagában nem végzetes betegség. De egy kezeletlen fertőzés a fogban (vagy a test bármely más részén) tovább terjedhet és ez akár életveszélyessé is válhat. Tehát ha a fogfájás nem enyhül, érdemes felkeresni a fogorvost.” – javasolta Dr. Farkas Mariann.
A fogorvos először anamnézist, kórelőzményt vesz fel, és fizikális vizsgálatot végez, mely magába foglalja a száj, fogak, íny, állkapocs, nyelv, torok, nyirokcsomók ellenőrzését is, továbbá röntgenfelvétel készítése is indokolt lehet. Megkérdezi a fájdalom kezdeti idejét, erősségét, a fájó fogat azonosítja, illetve feltárja, mitől lesz erősebb vagy gyengébb a fájdalom. Ezek után megállapítja a kezelés típusát, mely lehet fogtömés, gyökérkezelés (vagy újra gyökérkezelés), illetve foghúzás.
Fogfájás mezelőzése és csillapítása otthon
A legtöbb esetben a kiváltó ok a fogszuvasodás, ezért nagyon fontos a megfelelő szájhigiénés gyakorlatok alkalmazása, napi rendszeres fogmosással, fluorid tartalmú fogkrémmel, szükség esetén fogselyem és szájöblítők alkalmazásával.
„A megelőzés további legfontosabb eszköze, hogy évente kétszer menjünk el szakszerű vizsgálatra, mely még időben felfedheti a bajt, jobb esetben megelőzheti azt.” – mondta el a fogorvos.
Ha már létrejött a kínzó fájdalom, amíg nem jutunk el a fogászatra, otthon is tudjuk csillapítani azt. Ezek közé tartoznak a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, melyek nem csak a fogfájást, de a gyulladást is csökkenteni tudják. Mindig fontos a betegtájékoztató elolvasása, szükség esetén gyógyszerész, vagy orvos kikérdezése, adott gyógyszer alkalmazása előtt. A szájban lévő baktériumok csökkenthetők alkoholmentes szájöblögetők alkalmazásával, míg hialuronsav alapú gélek ínyfájdalom esetén nyújthatnak segítséget.
„Fontos, hogy a beteg fogat tartsuk nyugalomban. Nem szabad azt kopogtatni, ütögetni, kerüljük a nagyon hideg, meleg élelmiszerekkel való érintkezést, a szegfűszegolajjal átitatott vattacsomóra való ráharapás pedig további megkönnyebbülést hozhat” – mutatott rá a szakember.
Az idejében felfedezett korai stádiumú mellrák az esetek döntő többségében jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet. Magyarországon nagyságrendileg évente 2100-2200 emlőrákos beteg hal meg (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a két nemnél együttesen 2010 és 2019 közötti időszakban). A statisztikák alapján hazánkban több európai országhoz hasonlóan alacsony az emlőszűrő programban a résztvevők aránya (az Eurostat 2018-as adatai alapján az 50 és 69 év közötti nők körében vizsgálva). A Pfizer hisz abban, hogy ezen a helyzeten lehet és kell is változtatni, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás. A Szűrés Mostcímen elindított weboldalnak ez a fő célkitűzése.
Az ingyenes népegészségügyi szűrőprogramok keretében Magyarországon több mint 20 éve elérhető a kétévenkénti mammográfiás szűrővizsgálat, amelyre évről évre több ezer nő kap meghívót a 45 – 65 év közötti korosztályból.
A kétévenként elérhető mammográfiás szűrővizsgálat jelenleg az egyetlen, tudományosan igazolt eljárás az átlagos rizikójú nők szűrésére, a korai stádiumú emlőrák időben történő felfedezésére és ezáltal az emlőrák okozta halálozás csökkentésére. Ingyenes, az adminisztrációval és az öltözőben eltöltött idővel együtt sem vesz 20 percnél többet igénybe. Mindezek ellenére Magyarországon a 45 és 65 év közötti korosztályból a nők fele sem él a kétévenként felkínált térítésmentes mammográfiás szűrés lehetőségével.
Az Eurostat adatai szerint2017-ben nagymértékben eltért a tagállamok között azoknak az 50-69 év közötti nőknek az aránya, akik az előző két évben mellrákszűrésen (mammográfiás vizsgálaton) vettek részt. Míg négy tagállam 75%-os vagy annál magasabb mellrákszűrési arányról számolt be – Dánia (82,1%), Finnország (81,9%), Hollandia (78,2%), Egyesült Királyság (75,1%), addig nyolc tagállamban 50% alatti volt az emlőrákszűrési arány. Ezek közé tartozott Magyarország is, ahol az érintett korosztálynak mindössze a 41,4 százaléka élt a szűrés lehetőségével.
A koronavírus-járvány rontott a helyzeten: a szervezett emlőrákszűrést a világjárvány miatt kétszer felfüggesztették. Ennek eredményeként a mammográfiás vizsgálatok száma ezen időszakban csökkent.
Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) statisztikái szerint 2020-ban csak az EU 27 tagállamában több mint 350 000 új mellrákos esetet diagnosztizálnak, ami a nőknél diagnosztizált összes új rákos megbetegedés közel harmada (29%).
A daganatos betegségekre, így a mellrákra is igaz, hogy kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, és általában nincs olyan faktor, ami egymagában felelőssé tehető. Az időben és korai stádiumban felismert mellrák jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet. Ezért érdemes hangsúlyozni a rendszeres mammográfiás szűrővizsgálat és a rendszeres nyugodt körülmények között elvégzett önellenőrzés jelentőségét.
Nagyon fontos, hogy minden felnőtt nő, függetlenül attól, hány éves, szült-e már, vagy esetleg a menopauzán is túl van, rendszeresen ellenőrizze a melleit. Ugyanakkor az önellenőrzést önmagában nem tekinthetjük szűrővizsgálatnak.
A Pfizer hisz abban, hogy a mellrák korai felismeréséért közösen is tehetünk azzal, ha széles körben mélyítjük az ismereteket, többek között
a mellrák kockázatairól,
a mellrák tüneteiről,
a rendszeres, nyugodt körülmények között elvégzett önvizsgálatról
és arról, hogy miért menjenek el a nők mellrák szűrővizsgálatra.
A Pfizer által elindított Szűrés Most weboldalon mindezekről a témákról találhatnak közérthető információkat a látogatók. Az általános tájékoztatás mellett a nők a saját korcsoportjukra – 25-45, 46-65 és 65 éven felüliek – vonatkozóan néhány fontosabb tudnivalóról is olvashatnak.
A Szűrés Most oldal célkitűzésének tekinti, hogy szakmailag megalapozott információkkal segítse eligazodni a nőket a mellrákkal kapcsolatos információk tengerében.
A weboldal célja az is, hogy a felvilágosítás mellett a nők széles körében erősítse az egészségtudatosságot is. Ezért arra biztatja látogatóit, hogy osszák meg a tudást minél több nővel, aki fontos a számukra, legyen az a lányuk, az édesanyjuk, a nagymamájuk vagy éppen a barátnőjük – közölte honlapunkkal a Pfizer.
Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.
Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.
„Már Magyarországon is egyre több ember figyel rá, hogy egészségtudatosan éljen, és mind a táplálkozás, mind a testmozgás terén törekszik arra, hogy megőrizze az egészségét. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző megbetegedések megelőzése is fókuszba került, növekszik az igény a bizonyosságra, hogy minden rendben van. A legalapvetőbb vizsgálat, ami akár ezt igazolja, akár felhívja a figyelmet valamilyen problémára, az a vérvizsgálat, amelyből számos lényeges információt megtudhatunk” – avatott be Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezető-helyettese.
Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?
Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások. A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség.
„Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként. Pedig nem jár magas költséggel, és nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, illetve a betegségek nyomon követésében!” – hívta fel a figyelmet Szabó Erna.
A csillagoktól nem kell megijedni!
Tudjuk, hogy a leleten csillagok jelölik az átlagosként meghatározott intervallumból kieső értékeket, és ha ezekből sokat látunk, hajlamosak lehetünk kétségbeesni. Azonban a csillagok száma közel sem arányos az állapotunk súlyosságával. A kapott értékeket ugyanis összefüggéseikben kell elemezni, amiben egy hozzáértő szakember lehet segítségünkre.
„Az értékeket befolyásolhatja a nemünk, a korunk, a testsúlyunk, az életmódunk, a szokásaink, a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők, illetve meglévő betegségeink, sőt, még a napszak is. Amikor korábbi laboratóriumi lelet is a rendelkezésünkre áll, akkor a klinikus összeveti és mérlegeli az eredményeket az előzőekkel együtt. Munkatársaink legjobb tudásuk szerint adnak tanácsot a pácienseinknek, a tüneteiket és az életkörülményeiket figyelembe véve. Az eredmények megerősítéséhez szükség lehet jól átgondolt, ismételt vizsgálatkérésekre is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem az a cél, hogy azonnal minden lehetséges vizsgálatot végezzünk el, a problémák feltárásában lépésről lépésre célszerű haladni. A mi szakmai felelősségünk az, hogy olyan csomagot állítsunk össze, ami a problémák több mint 90%-ában képes iránymutatást adni arra, hogy az eredmények alapján milyen további vizsgálatok szükségesek, és az is, hogy ez pénztárcakímélő módon valósuljon meg” – ismertette a ProLabor Kft. laborvezető-helyettese.
Miről árulkodik a vérkép?
Az egyik leggyakoribb általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép, melynek során a vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék relatív és abszolút számát határozzák meg. Ezekből többek között vérszegénységre, akut és krónikus vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképző szervekből kiinduló daganatos betegségre, illetve egyéb vérképzőszervi rendellenességre, véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést, vagyis a vér egy óra alatti ülepedési mértékét is nézik. A gyorsult süllyedés utalhat fertőző és gyulladásos betegségekre, rosszindulatú daganatokra, autoimmun betegségekre, vérszegénységre, de várandósságra is. A teljes vérkép eredményeinek az értékeléséhez gyakran szükséges a szénhidrát- és zsíranyagcsere értékeinek elemzése, illetve a szervezet elektrolit-egyensúlyának, valamint létfontosságú enzimeinek a vizsgálata is. Ez utóbbinál többek között a GOT, GPT, GGT, LDH, ALP ad tájékoztatást a májfunkcióról, míg a vesefunkció ellenőrzésére az ionok mellett a karbamid és a kreatinin szolgál.
„Mindezek mellett sok hiánybetegséget is ki lehet deríteni a vér elemzésével, többek között a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a folsav hiányát” – tudtuk meg Szabó Ernától.
