A pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelése végigsöpört a bankszektoron, jelentősen megnövelve az átutalási és készpénzfelvételi díjakat a vállalkozók körében. Utolsóként a CIB Bank hozta nyilvánosságra hirdetményét az illetékemelés áthárítása kapcsán – értesült a BiztosDöntés.hu.
Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra.
Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határa pedig a duplájára.
Az illetéket a banknak kell megfizetnie, de átháríthatja azt az ügyfelekre, akik a tranzakciókat végzik. Ezt a hazai bankok közül utolsóként tette meg a CIB Bank, így a bankolás az alábbi időpontoktól kezdve drágul jelentősen a vállalkozások számára:
CIB Bank: 2024. október 22.
Erste Bank: 2024. szeptember 20.
Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
KDB Bank: a 2024. augusztus 1-től szerződött ügyfelekre azonnal, a 2024. augusztus 1. előtt szerződött ügyfelekre 2024. október 1-től
K&H Bank: 2024. szeptember 26.
MagNet Bank: 2024. október 1.
MBH Bank: 2024. október 3.
Oberbank: 2024. október 7.
OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
Polgári Bank: 2024. szeptember 20.
Raiffeisen Bank: 2024. október 9.
UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.
Az állami elvonás emelkedésének összege olyan jelentős, hogy minden bank kénytelen azt beleépíteni a díjaiba.
– Ugyanakkor érdekes fejlemény, hogy az illetékfizetési határ a bank számára tranzakciónkénti 20 000 forintról 50 000 forintra nőtt a lakossági ügyfelek esetében 2024. augusztus 1-től, amit viszont már nem adott tovább minden bank – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – Eddig ezt csak a K&H Bank és a Raiffeisen Bank adta tovább az ügyfeleknek 2024. augusztus 1-től, illetve a kisebb bankok közül a KDB Bank és a Polgári Bank. A CIB Banknál is létezik ilyen kedvezmény, de ott megmaradt a régi, 20 000 forintos határ. A többi banknál nincs alsó határa az illeték áthárításának, pedig az alatt a banknak sem kell befizetnie illetéket az államkasszába.
Devizaváltási kiegészítő illeték is terheli a vállalkozásokat októbertől
2024. október 1-től a kormány egy új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vezet be, mellyel a devizaváltásokat sarcolja meg. Minden, devizaváltást érintő műveletet, továbbá egyes pénzügyi eszközök megvásárlását 0,45 százalék, maximum 20 000 forint illeték terheli.
Ennek áthárítását a vállalkozói ügyfélkörre eddig csak a MagNet Bank és az UniCredit Bank jelentette be. Mindkét bank 2024. október 1-től kezdik meg az áthárítást, de addig még jöhet további bank is, amelyik ilyen bejelentést tesz.
A bank azonban más módon is érvényesítheti a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, így nem biztos, hogy új díjat fog bevezetni ezért.
Nem tiltja jogszabály az illeték áthárítását
Fontos tudni, hogy az illetékemeléssel, illetve az új, kiegészítő illetékkel kapcsolatban semmilyen jogszabály nem tiltja az áthárítást a céges, vállalkozói ügyfélkörre. Ahogy a bankok eddig kivétel nélkül minden, a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos új kötelezettséget, illetve emelést áthárítottak az ügyfelekre, ez most sem várható másképp.
Az áthárítás most azonban csak a cégekre, vállalkozásokra vonatkozik, a lakossági ügyfelekre nem. A kormány ugyanis díjstopot vezetett be a bankok számára az illetékkel és a kiegészítő illetékkel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett díjemelésre, új díj bevezetésére vonatkozóan, a lakossági ügyfelekre.
Ilyen tilalom azonban 2025. január 1-től már nem vonatkozik a bankokra a jelenlegi szabályok alapján, így a lakosság később, de várhatóan ugyanígy, teljes mértékben szembesül majd az illetékemelés, illetve az új, kiegészítő illeték áthárításával kapcsolatban.
Tetézi majd az illetékkel kapcsolatos banki díjemeléseket a szokásos, év eleji inflációs díjemelés is, így a lakosság a jövő év első pár hónapjában erőteljes, koncentrált banki díjemelésekkel találkozhat majd az átutalások és a készpénzfelvételek tekintetében.
12 év alatt ötödször változott eddig a pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték egy magyarországi döntés nyomán született meg, a tervezett, de végül be nem vezetett európai uniós Tobin adó mintájára. Annál azonban jóval szélesebb körben alkalmazzák.
A parlament 2012. július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 000 forint értékben, 2013. január 1-jei bevezetéssel.
2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd 2012. október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett az illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt.
2013. június 17-én a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lett az illeték és eltörölték a 6 000 forintos felső korlátot, míg a nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lett, megtartva a felső értékhatárt.
Kilenc év után, 2022. július 1-től kiterjesztették az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Egyben 10 000 forint lett az új felső határa a nem készpénzes műveleteknek is, ám az állampapírok vásárlása ingyenes maradt.
2024. augusztus 1-től a pénzügyi tranzakciós illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint mértékű lett tranzakciónként.
2024. október 1-től megjelenik a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték, mely a devizaváltásra és egyes pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozik. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Az új szabályok értelmében, amennyiben egy forintszámláról indított devizaátutalás történik, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is alkalmazni kell. Így az állami elvonás mértéke tranzakciónként 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forintra nő majd, amint a bankok áthárítják ügyfeleikre ezeket a terheket.
Folytatja a magyar családok támogatására meghirdetett tartós árcsökkentési programját a Lidl Magyarország. Hazánk piacvezető kiskereskedelmi áruházláncának üzleteiben így újabb 190 termék kapható még kedvezőbb áron. Mivel a vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a vásárlói igényeket, ezért minden esetben, így most is arra reagálva dönt arról, hogy hétről hétre mely árucikkekhez juthatnak hozzá olcsóbban a vásárlók.
A Lidl Magyarország számára kiemelten fontos, hogy különösen az élelmiszereket – köztük a magyar termelőktől és beszállítóktól származó, illetve sajátmárkás termékeket – a lehető legjobb árakon kínálja. A fentiek érdekében, a tartós árcsökkentési program keretében újabb, esetenként 25%-ot is meghaladó árcsökkentést hajtott végre.
(Az idén a Lidl a Capmus Fesztiválra is kitelepült, ahol bolti árakkal várta a fesztiválozókat. Fotó: Lidl Magyarország)
A legújabb akciók a friss húsoktól a tejtermékeken, üdítőkön, száraztésztákon, édességeken át egészen a tisztítószerekig 190 árucikket érintenek. Így például a saját márkás termékek közül csökkent az ára a Grill&Fun fehér grillkolbásznak, a Grillmeister Bajor grillkolbászoknak, az egyliteres Solevita narancslének vagy a Formil folyékony mosószereknek.
Ennek az üzletpolitikának is köszönhető, hogy idén májusban már 700 termék volt tartósan olcsóbb az előző év azonos időszakához képest. Legutóbb pedig július 1-jét követően, a hatóságilag kötelező akciók eltörlése után újabb 100 termék, köztük felvágottak, friss húsok, pékáruk, tejek és tejtermékek, kávék, grilltermékek, valamint a csokoládék kerültek kevesebbe.
A tartósan akciós termékek mellett a diszkontlánc további heti vagy rendkívüli kedvezményeket is kínál. Többet vihetünk haza olcsóbban például, ha az XXL jelölésű termékeket választjuk, ezek kilogrammra vetített ára ugyanis kedvezőbb, mint a normál kiszerelésűeké, illetve több termék esetében érhető el a 3 termék 2 áráért akció is. Továbbra is találunk „Szuper ár” jelzésű árucikkeket, amelyek jóval kedvezményesebben érhetők el, valamint az „Őrületes Lidl ár” ajánlatokra is érdemes figyelni. Emellett elérhető továbbra is a pénteki 15 százalékos friss hal akció is.
Ugyancsak remek lehetőségeket nyújt a Lidl Magyarország nagy népszerűségnek örvendő digitális hűségprogramja, az okostelefonra letölthető ingyenes Lidl Plus alkalmazás is.
Ezen keresztül az áruházlánc a tartósan alacsony árak és a hétről hétre megújuló akciók mellett még több kedvezményes árucikket kínál. Ráadásul igencsak felhasználóbarát módon, hiszen a Lidl Plust használók számára a különféle ajánlatokban szereplő akciókat automatikusan levonják a kasszáknál, ezen felül pedig az egyedi kuponok aktiválásával szintén jelentős összegeket lehet megspórolni – tudatta honlapunkkal közelményében a Lidl Magyarország.
Házastársi alkalmazott, túlsúlyadó, esetleg köztársaságmentes igazolás? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálatain többször előfordult, hogy fogalmi tévedések, nyelvbotlások vagy pusztán az illetékesség hiánya okozott derűs pillanatokat ügyintézőknek és ügyfeleknek egyaránt. Mutatjuk a legjobb eseteket!
A NAV ügyfélszolgálatain naponta több ezer ember fordul meg, többségében odaillő kérdésekkel, azonban elszólásokból, nyelvbotlásokból sincs hiány az ügyintézéskor. Bizonyos ügyfelek pedig újragondolják az ügyintézés menetét, és rendhagyó módszereket alkalmaznak, de akad olyan is, akinek kérése túlmutat az ügyfélszolgálati hatáskörön.
Amióta megjelent a sorszámosztó gépen az „akadálymentesített ügyintézés” lehetősége, többen is ezt választották – elmondásuk szerint akadálymentesen akarják intézni az ügyüket, vagyis minden gördülékenyen, probléma vagy akadály nélkül oldódjon meg.
De volt, hogy egy családi kedvezményt igénylő férfitől az ügyintéző kérte a gyermekei születési adatait. Az adózó nem tudta az adatokat fejből, ezért felhúzta a pólóját, és megkérte az ügyintézőt, hogy olvassa el a testére tetovált dátumokat.
Egy nem mindennapi ügyintézési mód volt az is, amikor az ügyfél a családi kedvezmény érvényesítéséhez nem az adatokat mondta el, hanem a gyermekeit hozta el „bemutatni,” bizonyítva, hogy ők tényleg léteznek.
Volt, aki rendszeresen tett névtelen bejelentéseket másokra, majd jött reklamálni, hogy miért nem kapott választ. Egy alkalommal pedig az adózó személyi igazolványát kérte munkatársunk a személyazonosság megállapításához, majd az ügyfél visszakérdezett, hogy miért van rá szükség, hiszen ott ül, személyesen jelent meg.
Egy esetben pedig az ügyfél úgy akarta a fogorvosát feljelenteni – bizonyítva a nem megfelelő ellátást –, hogy nemes egyszerűséggel kivette a protézisét, és letette az asztalra az ügyintézőnek.
Volt, hogy német nyelvű levélben kértek fordítást, vagy a heti lottó nyerőszámait akarta megtudni az ügyfél, vagy hogy az eltűnt testvérét segítsenek neki keresni a NAV munkatársai a tajszám alapján.
De étteremnek is nézték már az egyik ügyfélszolgálatunkat: személyes ügyintézésre érkezett az édesanya a kislányával, majd, amikor rájuk került a sor, a kislány az ablakhoz lépett, és rendelt egy hamburgert. Az édesanya elnézést kért, majd közölte a kicsivel, hogy még nem a gyorsétteremben vannak.
Az ügyfélkapu fogalma külön kategória. Igen széles a tárháza elnevezésének, így volt már csillagkapu, kiskapu, nagykapu, oldalkapu és székelykapu is. A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság ügyfélszolgálata a Vaskapu utcában van, ezért egy helyi ügyfél ügyfélkapu helyett vaskapu nyitásában kérte az ügyintéző segítségét.
Előfordult olyan is, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett ügyfelet tájékoztatták, lépjen be az ügyfélkapuján, és azon keresztül el tudja intézni az ügyét. Az adózó erre bejött az ügyfélszolgálatra, és kérte a segítségünket az ügyben, mondván: „azért jöttem be személyesen, mert nekem azt mondták, hogy be kell lépnem az ügyfélkapumra. Hát bejöttem.” – közölte az érdekességeket honlapunkkal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
60 nappal a módosítás előtt jelentette be az MBH Bank a 2024. október 3-tól esedékes jelentős díjemeléseket, mellyel a vállalkozói ügyfelei számára hárítja át a 2024. augusztus 1-től esedékes állami pénzügyi tranzakciós illetékemelést. Az MBH-nál bankolnak a korábbi Budapest Bank-os, a korábbi MKB Bank-os és a korábbi takarékbankos vállalkozások is, amelyekre szintén vonatkozik a változás.
Egyre fogy azoknak a bankoknak a száma, amelyek még nem jelentették be a pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelésének teljes mértékű áthárítását a vállalkozói ügyfelekre.
Eddig az alábbi bankok jelentettek be év közi díjemelést az állami elvonás megemelésével kapcsolatban:
Erste Bank: 2024. szeptember 20.
Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
K&H Bank: 2024. szeptember 26.
MagNet Bank: 2024. október 1.
MBH Bank: 2024. október 3.
OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.
Még nem jelentett be díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték állami megemelésével kapcsolatban a CIB Bank és a Raiffeisen Bank.
Három korábbi bank ügyfeleit is érintik a változások
– Az MBH Bank annyiból különleges a hazai bankok között, hogy három korábbi bankot is magában foglal, így rengeteg vállalkozói ügyfelet érint – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – 2022. március 31-én egyesült a Magyar Bankholding két tagbankja, a korábbi Budapest Bank és a korábbi MKB Bank, amely a korábbi Takarékbankkal 2023. április 30-án kiegészülve alakult át a mai MBH Bankká. Közülük a Takarékbank számos vidéki kis településen bankoló vállalkozót foglal magába, ahol előzőleg csak ez a hitelintézet volt jelen.
Az MBH Banknál a vállalkozók teljes köre fizeti 2024. október 3-tól a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket.
Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre 0,6 százalékról 0,9 százalékra, de itt felső határ nélkül. Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határ tekintetében pedig a duplájára.
Az illetéket nem az ügyfelek, hanem a bank fizeti az állam felé. A vonatkozó jogszabályok viszont nem tiltják az illeték áthárítását a céges ügyfelekre. A kormány azonban az illeték emelésével kapcsolatban díjemelési tilalmat hirdetett a bankok lakossági ügyfélkörére nézve 2024. december 31-ig.
Ezért a mostani díjemelési hullám egyelőre csak a vállalkozó ügyfelekre vonatkozik.
A változások értelmében, például 1 millió forintnyi készpénz felvétele 3 000 forinttal növeli meg a banki díjat, míg a készpénzforgalmat nem igénylő műveleteknél, így például az eseti vagy rendszeres átutalásoknál, csoportos beszedéseknél 1 500 forinttal nő meg a vállalkozásokat terhelő banki költség.
Megjelent az új, devizaváltásokat terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték is a bankok díjaiban
A kormány nem csak a 2013. január 1. óta velünk lévő pénzügyi tranzakciós illetékemelésről döntött júliusban, hanem egy új illetéknem kivetéséről is.
– A bankoknak 2024. október 1-től egy kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is fizetniük kell az állam felé – mondja Gergely Péter. – A devizaváltást és egyes pénzügyi eszközök megvásárlását terhelő új állami elvonás vállalkozói rétegre történő áthárításáról eddig a MagNet Bank és az UniCredit Bank döntött.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke ügyletenként 0,45 százalék, maximum 20 000 forint.
A pénzügyi tranzakciós illetékemelés áthárítása tekintetében a CIB Bank és a Raiffeisen Bank, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban rajtuk kívül az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank és az OTP Bank nem jelentett még be változásokat, ez azonban csak idő kérdése lehet.
Gergely Péter szerint nagyon valószínű, hogy az illeték megemelését, illetve az új kiegészítő illetéket a bankok mindegyike tovább hárítja majd az ügyfelekre, mivel jelentős teherről van szó. Emiatt valószínűleg nem várható verseny ebben a bankok között, így nem lesznek akciósan elengedett vagy csak részben áthárított állami terhek sem a vállalkozói réteg, sem pedig – 2025. január 1-től – a lakossági réteg esetében sem.
A várakozások ellenére úttörő lépést tett nemrég az OTP Bank: önkéntes moratóriumot vállalt a bankon belüli átutalások esetében, így ott csak a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat kell megfizetniük a vállalkozóknak 2024. augusztus 1-től legfeljebb az idei év végéig. A bank saját díjat nem számít fel értük a jelenleg értékesítés alatt álló vállalkozói díjcsomagok tekintetében. A már lezárt értékesítésű vállalkozói díjcsomagokra ez a moratórium nem vonatkozik, viszont ezekre a vállalkozói díjcsomagokra az illetékemelés áthárítása csak 2024. október 1-től lép érvénybe.
A lakosságnak egyelőre nem kell számolnia az illetékemeléssel és az új, kiegészítő illeték áthárítással kapcsolatos áthárításokra, ezt a kormány ugyanis, mind közvetlenül, mind pedig közvetve megtiltotta a bankoknak. A tiltás azonban csak 2024. december 31-ig van életben a jelenlegi szabályok szerint, így jövőre a lakosság is szembesül majd ezekkel a plusz terhekkel.
A második negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2104 forint volt, ami 13,5 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakában mért 1853 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn az MTI-vel.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.
A földrajzi bontás alapján megállapították, hogy míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között mozog az átlagórabér, addig a többi régióban már 2000 forint felett alakul ez a mutató.
A Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország pedig felfelé ugrik ki ebből a mezőnyből: az előbbi régióban 2300 forint már az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már elérte a 2750 forintos szintet is.
A közleményben idézték Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta, hogy ez már a harmadik olyan negyedév volt, amikor a visszaeső infláció hatására újból erőteljes reálbér-növekedést tapasztalhattak a munkavállalók, ami már kompenzálhatja az elmúlt évek jelentős áremelkedési hullámainak negatív hatásait.
A Moore Hungary tanácsadó- és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó, csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.
A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke idén a második negyedévében átlagosan 10,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben a szellemi középvezetők körében tapasztalható 10 százalék feletti bérnövekedésről megjegyezte, hogy mindez ebben a munkavállalói körben masszív, 7 százalékos reálbérnövekedést jelent.
“Már a Coca-Cola is elismerte, hogy a Magyarországon kapható Fantában fele annyi narancslé sincsen, mint az olaszországiban – írta meg a Pénzcentrum.
Az üdítő címkéjén is jól látszik, hogy a magyar változatban 5 százaléknyi, míg az olaszban 12 százaléknyi narancslé van az italban, amely komoly minőségbeli különbséget eredményez.
A cég szerint ez a helyi szabályozásoktól és a helyben kapható hasonló termékektől függ.
A Demokratikus Koalíció a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul az ügyben.
Hogy lehet az, hogy a magyar szabályok megengedik a multicégeknek a magyarokon való nyerészkedést, jelen esetben a narancslé kispórolását egy narancsos termékből? Mi sem érünk kevesebbet Európa többi népétől, nekünk is jár ugyanaz a minőség, mint másoknak!
Szociáldemokrataként mi az emberek, és nem a multik oldalán állunk: nem engedhetjük meg, hogy a magyaroknak a kormány gyenge szabályozásai, a követhetetlen különadók és az áremelések miatt csak a silányabb termékek jussanak.” – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával hétfőn a Demokratikus Koalíció.
