A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert – hangsúlyozta az MTI-hez kedden megküldött nyilatkozatában a Magyar Bankszövetség.
A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
Emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét.
Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben – érvelt a szakmai szövetség.
Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a kkv-k finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét – hangsúlyozta a bankszövetség.
Idén a szokásosnál két héttel korábban élvezhetjük már a kiváló minőségű hazai görög- és sárgadinnyéket, köszönhetően a termesztéstechnológia fejlesztésének és a fajtaválaszték bővülésének – mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában közzétett videójában az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy az elmúlt években a görögdinnye exportja jelentősen nőtt. A hazai fogyasztás is magas, a görögdinnye esetében fejenként 10-12 kilogramm, míg a sárgadinnyénél fejenként 1,5-2,2 kilogramm évente. Hozzátette, hogy 2024-ben 1198 termelő foglalkozik görögdinnyével és 269 termelő sárgadinnyével, összesen 3665 hektáron termesztve görögdinnyét és 436 hektáron sárgadinnyét, amelynek területe az elmúlt évhez képest jelentősen bővült.
Az idei szezonban várhatóan 160-180 ezer tonna görögdinnyét takarítanak be, ami a kedvező időjárási feltételeknek is köszönhető – közölte a miniszter.
Nagy István hangsúlyozta, idén nem szenvedtek fagykárt a dinnyék, éppen ezért a termesztési feltételek kedvezőek. A dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, így minden feltétel adott ahhoz, hogy kiváló minőségű magyar dinnye legyen a boltokban.
Nagy István hangsúlyozta, a magyar dinnye nemcsak finom, hanem egészséges is, tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek hozzájárulnak a szervezet hidratálásához és az egészség megőrzéséhez. A magyar dinnyék különleges ízvilágukat a helyi klimatikus adottságoknak köszönhetik, amelyek harmonikus cukor-sav arányt eredményeznek.
A helyi termékek vásárlása nemcsak gazdasági szempontból előnyös, hanem környezetvédelmi szempontból is, mivel minimalizálja a szállítási távolságokat és a környezeti terhelést – hívta fel a figyelmet.
A tárcavezető videójában arra buzdít mindenkit, hogy keressék a hazai dinnyét az árusoknál és áruházakban, ezzel támogatva a magyar gazdákat és a helyi gazdaságot – írta közleményében az AM. (MTI)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrei az online számlaadatok és az áfabevallások összehasonlításakor azonosítottak egy borszőlőtermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozót, aki valótlan adatokat tartalmazó számlákat fogadott be.
A vállalkozó, hogy minimalizálja adóját, az értékesítésével közel azonos összegben fogadott be számlákat három gazdasági társaságtól, melyek a számlakiállítások időpontjában már végrehajtás alatt álltak, közülük kettő pedig az áfabevallást be nem nyújtó adózók adatbázisában is szerepelt.
A számlák szőlőültetvényeken végzett munkálatokról szóltak, de egyik számlakibocsátónak sem voltak ehhez alkalmazottai.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a társaságok valótlan munkálatokat számláztak ki, ezért utánuk az áfa nem vonható le.
A vállalkozó próbálta az áfabevallását módosítani az ellenőrzés által is vitatott számlák egy részére, de a folyamatban lévő adóvizsgálat miatt önellenőrzésre már nem volt lehetősége.
Az egyéni vállalkozó az adóhatóság megállapításait végül elfogadta, fellebbezési jogáról is lemondott, és megfizette a több mint 3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot – közölte honlapunkkal kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
“NEM ÉRDEKLI A BENZINKUTAKAT A KORMÁNY FELSZÓLÍTÁSA, TOVÁBB DRÁGUL AZ ÜZEMANYAG – Válasz az Index cikkére!
A legmesszemenőbben visszautasítjuk az Index portál hanghordozását, gyűlöletkeltő kampányát, amit a magyar tulajdonban lévő benzinkutakkal szemben megengednek maguknak !
A benzinkutak figyelmét nagyon is felkelti a kormány beleszólási szándéka: iszonyú sok pénzt vesztettek az ársapka miatt, aminek az árát velük fizettették ki. (Míg a kétes dicsőséget a kormány aratta le, egészen a teljes ellátási rendszer összeomlásáig). A kisbenzinkutak nem képesek még egy ilyen csapást elviselni – ha ismét arra akarják kényszeríteni őket, hogy veszteséggel dolgozzanak, hát nem fognak.
Azon a benzinen, amit nem vesz meg, és nem ad el, legalább kevesebb vesztesége keletkezik (mert azért vannak állandó költségek is). Szóval az lehet, hogy a MOL nem törődik a kormány felhívásával, de a benzinkutak nem a kormánytól veszik az üzemanyagot, hanem a legtöbben a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplőjétől, a MOL-tól!
Józan ésszel nem is érthető, mit akarnak a benzinkutaktól!? A benzinkút kiskereskedő, vesz, és elad. Ha drágábban tud venni, drágábban kell eladnia is, mert tönkremegy. Ezt olyan nehéz megérteni?! A dráguló élelmiszerek miatt gyűlölnünk kellene a sarki kisboltost?!
Amúgy a MOL a mindenkori jegyzésárakat követi az árak meghatározásánál. Egy mediterrán, vagy rotterdami tőzsde pedig nem veszi figyelembe a magyar minisztérium kéréseit – ez is érthető, mi kis falat vagyunk.
És nagyon fontos tudni azt is, mit hasonlítgatunk össze és mivel. A környező országokban nem fizettetnek extra adókat a kiskereskedőkkel – itt viszont igen. A kiskereskedelmi adót éppen januártól “sikerült” a kisbenzinkutak esetében a húszszorosára (nem tévedés, 20-szorosára) emelni, ez most cc. 15,-Ft/liter. És a környező országokban nem kell EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) címen befizetni további 8,3 Ft-ot literenként.
És a környező országokban nem kell az adó befizetéséhez még tranzakciós illetéket is fizetni – és még hosszan sorolhatnánk a sort, ami miatt az összehasonlítgatás legfeljebb propagandára jó, érdemi adatot nem jelent.
Kérünk mindenkit, hogy a gyűlöletkeltéssel azonnal hagyjon fel és kizárólag szakmai alapon közelítse meg a kérdést – amihez szívesen nyújtunk segítséget!” – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával hétfőn a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület.
A kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy csökkentsék az áraikat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megállapította, hogy mind a benzin mind a gázolaj esetében csökkenteni kell az árakat.
Ezért a kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy a családok védelme érdekében térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlagára alatti szintre.
Ellenkező esetben a kormány továbbra is kész beavatkozni az üzemanyagpiacon – erősítette meg pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Magyarországon pénteken 95-ös oktánszámú benzint átlagosan 610 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 629 forintért lehet literenként vásárolni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forintot, a gázolaj átlagára 611 forint.
Ez azt jelenti, hogy a magyar családok többet kell fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai: a benzin 4 forinttal, a gázolaj 18 forinttal drágább.
A kormány álláspontja továbbra is változatlan: elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai – hangsúlyozta az NGM.
Emlékeztettek: a családok érdekében a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat, amely eredményeképpen ma a lakosság a benzin esetében 40 forinttal, a gázolaj esetében 32 forinttal tankolhat olcsóbban áprilisi, illetve februári csúcsértékeikhez képest. (MTI)
A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron – írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában szombaton.
A 2022-es és 2023-as energiaválság alatt a horvát kormány a gáz árát először 41 euróban határozta meg megawattóránként (MWh), majd később 47 euróra emelte.
A MOL szerint a kormány jogellenesen hozott ilyen döntést, hogy támogassa a hazai ügyfeleket, és ezzel gazdasági kárt okozott a vállalatnak – írta a lap, megjegyezve, hogy érdekes módon a választottbírósági eljárást nem az INA kezdeményezte, hanem a Mol Nyrt-t., amely az INA többségi tulajdonosa.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
Miután a megjelent a cikk, a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott.
Mol-közeli forrásra hivatkozva a lap azt írta: az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldás találni mindkét fél számára.
Davor Filipovi akkori gazdasági miniszter azonban nem volt hajlandó tárgyalni, ezért a Molnak nem volt más választása, mint nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezni – közölte a lap.
Hozzátette: a választottbírósági eljárás értékét még nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan források szerint “több tízmillió euróról” van szó. Tekintettel arra, hogy a gáz ára ekkor meghaladta a 200 eurót megawattóránként, ez lehet az eddigi legmagasabb értékű arbitrázs – hangsúlyozták. (Kriják Krisztina/MTI)
