Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a Fivosz HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésben keresték a választ arra, milyen az ideális munkahely 2024-ben.
Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője, Török Kata, a Mattel marketingigazgatója, Martis István Péter, a Profession.hu ügyvezetője, Oltványi Zsolt, a Mentes.hu ügyvezetője és Trunk Tamás Z-generációs tanácsadó beszélgettek Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és Giczi-Kocsis Noémi, a FIVOSZ HR Bizottsága alelnökének moderálásával az atipikus foglalkoztatásról és a munkáltatói márka fontosságáról. A rendezvény célja az volt, a fiatal vállalkozók top menedzserektől kapjanak kézzelfogható tanácsokat, amelyek segíthetik őket a cégépítés HR kihívásaiban.
(A panelbeszélgetés résztvevői)
A szakértők szerint a pandémia óta egyre kevesebb a tipikusan foglalkoztatott munkaerő, így szinte már mindenki atipikus formában dolgozik, legyen az home-office, rugalmas foglalkoztatás, diákmunka, nyugdíjasok vagy kismamák foglalkoztatása. Egyre kevesebben járnak be 8-tól 5-ig egy irodába dolgozni, de ennek ellenére a munkáltatóknak lehetőséget kell biztosítani a közösségépítésre, mert – mint elhangzott – az embereknek szükségük van arra, hogy találkozzanak, kapcsolódjanak, még a Z-generációnak is, amelyet pedig sokszor azért bántanak, mert home-office-ban szeret dolgozni.
Ahhoz, hogy egy munkahely meg tudja tartani a jó munkaerőt, egy érdekes csapdát kell elkerülnie: azt, hogy az inkluzivitással letudja a teljes HR-menedzsmentet. Az inkluzivitás, a korábbi évek trendi szakkifejezése azt jelenti, hogy egy munkahely befogadó szemléletű, ugyanakkor – bár fontos, hogy egy munkahely befogadó legyen – ez a hozzáállás könnyen általánosítja a munkatársakat, egyformának tart mindenkit.
Pedig nem biztos, hogy egy 200 fős cégnél minden dolgozó a babzsákoktól lesz boldog, vagy az összes munkatárs uszodabérletre vágyik.
A siker titka tehát abban rejlik, képesek-e a vezetők individuumként kezelni a munkatársakat és minden egyes embernek azt adni, amit ő az akkori élethelyzetében szeretne. Azaz egy klasszikus tökéletes és mindenkit befogadó rendszer helyett egy olyan rendszert építeni, amelyikhez mindenki tud csatlakozni és amelyben megkapja azt a dolgozói élményt, amelyre neki szüksége van. A panel tagjai kiemelték a közvetlen vezető jelentőségét is, rámutatva, hogy a közvetlen vezetőnek nem jó fejnek kell lennie elsősorban, hanem olyannak, akitől tanulni lehet, aki fejlődési lehetőséget nyújt a fiatalok számára.
A munkáltatói márka kapcsán megjegyezték, hogy szét kell választani a fehér és a kékgalléros dolgozókat. Az irodai dolgozóknak általában fontosabb a márka – ezért döntő jelentőségű, hogy egy cégnek milyen a vállalati és a munkáltatói márkája – a Z-generáció esetében pedig megjelent elvárásként a Purpose, azaz a „mit teszek a világhoz és mit tesz hozzá a cégem” gondolat. A fizikai dolgozóknál hatványozottabban jelenik meg az anyagi juttatás, ők elsősorban a munkabér és a munkahely közelsége alapján választanak, így a toborzásban kevésbé jelenik meg a márka, mint a fehérgallérosoknál. A megtartásban azonban már ugyanazok az attribútumok lesznek fontosak a tiszta munkakörnyezettől az emberi kapcsolatokon át a kommunikációs rendszerekig.
(Virág Viktor)
A szakértők egyetértettek abban, hogy a munkáltatói márka alapja a belső kommunikáció és a cég saját márkája, először annak kell a helyén lenni ahhoz, hogy sikeresen megmutassuk a potenciális munkatársaknak. „Ahhoz, hogy a legjobb munkaerőt tudjuk bevonzani és megtartani a három legfontosabb tényező a hitelesség, a közösség és a vezető.” – mondta el a beszélgetés kapcsán Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. – „Egy szerethető céget, kiváló közvetlen vezetőt és egy olyan közösséget, amelyhez jó tartozni, kisebb eséllyel hagynak el a munkavállalók, mert megtalálják benne az életcéljukat és a boldogságukat.”
A Menedzserszövetség május 25-én, immáron 29. alkalommal rendezte meg legfontosabb és legkülönlegesebb társasági eseményét, az üzleti élet Oscar-gálájaként számontartott Év Menedzsere Díjátadót. A közel 35 éves szervezet több mint 330 vendéggel együtt ünnepelte az üzleti élet kiválóságait a Budapest Marriott Hotelben.
A Menedzserek Országos Szövetsége a védjegy oltalom alatt álló Év Menedzsere Díjakkal pozitív vezetői mintát mutatva, fontos feladatának tartja, hogy a felső vezetők érdekképviselete mellett felhívja a figyelmet kiemelkedő munkájukra és a gazdasági, valamint társadalmi életben betöltött fontos szerepükre.
(Közös fotó a díjazottakkal és a díjakat átadókkal)
„Nagy örömünkre szolgál, hogy immáron 29. alkalommal adhatjuk át 8 különböző kategóriában a legkiválóbb vezetőknek járó kitüntetést, köztük az Év Menedzsere díjat, mely joggal tekinthető a magyarországi üzleti élet Oscarjának. Ez egy olyan elismerés, melyet olyan kiemelkedő első számú vezetőnek ítélünk oda az előző évben elért kimagasló üzleti és vezetői eredményei alapján, aki a pályája során nem kizárólag az üzleti sikereket helyezte előtérbe, hanem hosszú évek alatt olyan társadalmi felelősségvállalásról tett tanúbizonyságot, mely példaértékű lehet mindenki számára. Megtiszteltetés számomra, hogy a Menedzserszövetség elnökeként idén Jelasity Radovánnak adhattam át ezt a díjat. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a magyarországi üzleti élet meghatározó alakja, aki jelentős nemzetközi karriert futott be. A kimagasló vállalati eredmények mellett, aktív előmozdítója volt annak, hogy a bank és a bankolás emberközelivé váljon, olyan szervezeti kultúrát építve, amiben nemcsak az ügyfél, de a dolgozói elégedettség is kimagasló. Ezúton is gratulálok neki és valamennyi kitüntetettnek! Minden díj méltó helyre került, és nagy büszkeség, hogy idén is ilyen példaértékű vezetőkkel emelhettük tovább az Év Menedzsere díjak és a Gála presztízsét.” – mondta el Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke.
„Minden év fénypontja az Év Menedzsere Díjátadó Gálánk, melyre fél évig készülünk a jelölési és kiválasztási folyamatot is beleértve. Ez az eseményünk lehetőséget ad arra, hogy tagjainkkal együtt ünnepeljünk minden közép- és felső vezetőt az elmúlt évben végzett fantasztikus munkájukért, és külön megköszönjük a munkásságát 8 kiemelkedő utat bejárt vezetőnek, az Év Menedzsere díjak kitüntetettjeinek. Azoknak a fiatal tehetségeknek, akik alázatos munkájuk, vezetői kvalitásuk és előremutató látásmódjuk alapján a jövő vezetőivé válhatnak, azoknak a top menedzsereknek, akik kimagaslóan sokat tesznek a környezettudatos fejlesztésekért, a fenntartható fejlődésért vagy az innovációért és a társadalomért, valamint olyan életutakra hívjuk fel a figyelmet, mellyel segítjük a modern, európai vezetési kultúra megerősítését Magyarországon.”– nyilatkozta Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője.
A 2023-as Év Menedzsere Díjak kitüntetettjei és a díjak átadói:
A MenedzserszövetségÉv Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. A díjat Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke adta át.
(Jelasity Radován)
A Menedzserszövetség és a Gránit Bank közös Év Menedzsere Életműdíj 2023. évi kitüntetettje Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A díjat Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át.
(Bogsch Erik)
A Menedzserszövetség és a Bayer Hungária közös Év Női Menedzsere Különdíj 2023. évi kitüntetettje Juvancz Beáta, a BlackRock ügyvezető igazgatója. A díjat Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adta át.
(Juvancz Beáta)
A Menedzserszövetség és a Shell Hungary közös Év Menedzsere a Társadalomért Különdíj 2023. évi kitüntetettje Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. ügyvezető igazgatója, a budapesti iroda vezetője. A díjat Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary zRt. igazgatóságának elnöke adta át.
(Fogarasi Norbert)
A Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíj 2023. évi kitüntetettje Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója. A díjat Papp Zoltán, a Porsche Hungaria Kft. Volkswagen PKW márkaigazgatója adta át.
(Jamniczky Tímea)
A Menedzserszövetség és a D.A.S. LegitiMo Jogvédelmi Biztosító közös Év Fiatal Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Szabados Márk, a Mogyi Kft. ügyvezető igazgatója. A díjat Szabó György, a D.A.S. LegitiMo Jogvédelmi Biztosító Zrt. vezérigazgatója adta át.
(Szabados Márk)
A Menedzserszövetség és a Linde Gáz Magyarország közös Év Menedzsere a Környezettudatos Gazdaságért Különdíj 2023. évi kitüntetettje Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese. A díjat Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója adta át.
(Simon Anita)
A Menedzserszövetség és a Foxconn Csoport közös Jövő Menedzsere Különdíj 2023. évi kitüntetettje Fazekas Bálint, az Euronics / Vöröskő Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A díjat Németh Gábor, a Cloud Network Technology Kft. divízióvezetője adta át – értesült honlapunk a Twist Communication Kft-től.
Ismét olajat talált a Mol a közép-magyarországi Vecsésen – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
A társaság közölte: újabb kutatófúrást végeztek Vecsésen a 2022-ben felfedezett kőolajmező további feltérképezésére. A januárban elkezdett fúrás 41 napig tartott és 2000 méteres mélységet ért el.
(Fotó: archív. Újságírók a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútja bemutatásán 2022. november 28-án. A Mol, amely jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon, egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatófúrások sikerrel zárultak. Vecsésen november 11-én kezdődött meg a próbatermelés, mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amelyet naponta tartálykocsikkal, a várost elkerülve szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba. MTI/Szigetváry Zsolt)
A Vecsés-1 elnevezésű kút próbatermeltetése május 19-én kezdődött meg. A találat eredményeként a kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal növeli a Mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. Az olajat közvetlenül a Mol százhalombattai finomítójába szállítják feldolgozásra.
A várakozások szerint a Vecsés-1 termelése a közeljövőben nőni fog. Az eddigi két sikeres fúrás után a Mol hamarosan megkezdi egy harmadik kút fúrását is a vecsési olajmezőn.
Schubert Archibald, a Mol Magyarország Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója kifejtette: az új kőolajmező másfél évvel ezelőtti felfedezése bizonyította, hogy nagy lehetőségek rejlenek még a hazai szénhidrogén-kutatásban. A két vecsési kút együtt már a Mol magyarországi kőolajtermelésének több mint negyedét adja. A vecsési mező nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érett kőolajmezőik természetes termeléscsökkenését ellensúlyozni tudják – tette hozzá.
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: miközben új, innovatív technológiákkal, köztük egy lítium-kutatási projekttel támogatják a zöld energiaátmenet sikerét, hagyományos üzleti tevékenységeikkel tovább erősítik az ellátásbiztonságot.
Minden, Magyarországon kitermelt hordó kőolaj hozzájárul az importfüggőség csökkentéséhez, így a Mol szándéka továbbra is az, hogy maximálisan kiaknázza a magyarországi szénhidrogén-kutatásban rejlő lehetőségeket – közölte.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint volt, 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 400 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 900, a költségvetésben 588 800, a nonprofit szektorban 620 200 forintot tett ki, 13,3, 19,6, illetve 18,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A KSH adatai szerint a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800, a kedvezményeket figyelembe véve 452 700 forintot ért el, 13,9, illetve 13,7 százalékkal volt magasabb, mint 2023. márciusban. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6 százalékos növekedése mellett.
Január-márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 414 300, a kedvezményeket figyelembe véve 428 800 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette a KSH. (MTI)
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak.
Tavaly áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,4 százalék), a büféáruké (9,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (9,2 százalék), a sertéshúsé (9,2 százalék), az éttermi étkezésé (8,4 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8 százalék). Csökkent a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal.
A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal nőtt. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt.
A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt, márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,5, a csokoládé és kakaó 1,3, az éttermi étkezés 1,1 százalékkal többe, a tojás 1,3, a párizsi és kolbász 0,9, a tej 0,8, a száraztészta, valamint a cukor 0,7-0,7 százalékkal kevesebbe került.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal. A szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 2,2, a lakásjavítás és -karbantartás 0,9, a lakbér 0,8 százalékkal. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, a járműüzemanyagok ára 3,5 százalékkal nőtt. (MTI)
Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el.
Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei.
A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.
A zalai nyomozók által irányított akcióban a pénzügyőrök felszámoltak egy számlagyárat, illetve az azt működtető bűnszervezetet, ami több, mint félmilliárd forinttal károsította meg a magyar állam költségvetését.
A szervezet egy számlagyárként funkcionáló céghálózatot működtetett azért, hogy az általuk biztosított fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkenthessék a valós tevékenységük után felmerülő adófizetési kötelezettségüket. A kibocsátott számlák különböző tevékenységekről szóltak, részben vasútvonalakhoz kapcsolódó építési és szerelési munkákról, másrészt számítástechnikai szolgáltatások nyújtásáról.
A bűnözői csoport tagjai rokoni, illetve baráti szálakkal kapcsolódtak egymáshoz, a bűnözéshez használt céghálózat fenntartásában feladataikat, szerepeiket leosztották egymás között. Az elkövetők között volt, aki stróman ügyvezetőként vitt egy-egy céget, és a banki műveleteket intézte, mások a fiktív számlák kiállítását, vagy egyéb adminisztrációs tevékenységet hajtottak végre.
A bűncselekmények tényleges haszonélvezői a számlagyár „megrendelői”, a gazdasági élet aktív szereplői voltak, akik jó nevű cégek, magas státuszú cégvezetőiként ismertek. A fiktív számlákért cserébe, jelentős pénzösszegek kerültek a bűnszervezethez is.
A vagyonbiztosítási intézkedésekkel a költségvetést ért vagyoni hátrány teljes egészében megtérült. A pénzügyi nyomozók ingatlant vettek zár alá, készpénzt és valutát és bankszámlapénzt foglaltak le, illetve a bűnszervezet egyik tagjától kriptovalutát is elvontak.
A pénzügyőrök a speciális szaktudással rendelkező bűnügyi és IT munkatársaik segítségével a helyszíneken felkutatták a fizikális és virtuális kriptovaluta-pénztárcákat, majd az azokon tárolt többféle kriptovalutát, a NAV külön erre a célra létrehozott kriptovaluta-pénztárcájába helyezték.
Az egyik cégvezetőnél a vagyonbiztosítás kiterjedt – az otthonában egyébként legálisan tárolt – nagy értékű fegyverekre is, ahol egy tetemes arzenált foglaltak le a fináncok.
A bűnbanda tagjai közül többeknél kábítószergyanús anyagot is találtak az intézkedések során, emiatt velük szemben az illetékes rendőrkapitányságok büntetőeljárást indítottak.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozás során a pénzügyőrök a bűnszervezet két tagját őrizetbe vették, a Zalaegerszegi Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. A NAV munkatársai 21 gyanúsítottat hallgattak ki.
A bűnszervezet felszámolásán a NAV bűnügyi és bevetési állományából összesen 205 pénzügyőr dolgozott – közölte honlapunkkal pénteken dr. Ihász Tamás pénzügyőr hadnagy, a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense. (Fotók/videó: nav.gov.hu médiaszerver)
