Az Agrárminisztérium fogalmi zavarban szenved: Egyszerűsítés ? bonyolítás; Érti valaki, amit a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek teljesítésére szolgáló gazdálkodási napló (GN) kapcsán az Agrárminisztérium művelt és művel?
A tavalyi évet érintően arra kötelezték a termelőket, hogy egy működésképtelen, hibáktól hemzsegő, kezelhetetlen programon keresztül tegyenek eleget az adatszolgáltatásnak. Az államigazgatás is tisztában volt vele, hogy a sok milliárd forintból létrehozott felület gyakorlatilag használhatatlan, így végül számos könnyítéssel és határidőkitolással próbálták menteni a helyzetet.
A gazdatársadalomban egyöntetű konszenzus van a tekintetben, hogy ez 2024-ben nem ismétlődhet meg. A minisztérium könnyítéseket ígért, egyszerűsítést, a bürokratikus terhek csökkentését.
Ehhez képest épp egy őskáosz kialakulásának vagyunk a tanúi.
A történet pedig alapvetően jól indult. Az Agrárminisztérium – tanulva az előző évi kudarcból – lehetővé tette, hogy a gazdálkodók kizárólag papír alapon is vezethessék a gazdálkodási naplójukat és megszüntette a feltöltési kötelezettséget is. Volt olyan támogatási forma, ahol még a GN vezetési feltételeket is enyhítették.
Ezt követően jött a fekete leves.
Egyrészt egy, a napokban megjelent rendeletben előírták, hogy a hazai mezőgazdasági terület több mint 60%-án (az úgynevezett nitrátérzékeny területeken) a papír alapon vezetett adatokat mégiscsak rögzíteni kell a NÉBIH által működtetett, csúfosan leszerepelt elektronikus felületen, másrészt pedig életben hagyták azt az előírást, ami meghatározott permetezések 24 órán belüli elektronikus bejelentését írja elő ugyanezen a felületen.
Ez utóbbi kapcsán – kis magyar abszurdként – érdemes megjegyezni, hogy a határidő betartása támogatási szempontból nem kötelező, de ha a termelő nem tartja be, akkor azért a NÉBIH megbírságolhatja.
Érti ezt valaki? Miközben az EU a gazdák nyomására jelentős egyszerűsítéseket hajt végre, addig Magyarországon továbbra is felesleges adminisztrációs kötelezettségekkel sújtják a termelőket.
Nagyon úgy tűnik, mintha nem tudná a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. A minisztériumnak azonnal felül kell vizsgálnia a gazdálkodási naplóval kapcsolatos döntéseit, világos, egyszerű, gazdabarát feltételeket kialakítva.
Nem fogadható el érvként, hogy a feltöltési kötelezettségre azért van szükség, mert az Agrárminisztérium másképp nem tudja igazolni, hogy miért költöttek el több milliárd forintot egy alapvetően rossz programra.
A tét igazán nem csekély. Nem kellene 160.000 gazdálkodó életét ilyen fajta értelmetlen adminisztrációval megkeseríteni – közölte csütörtökön az MTI Országos Sajtószolgálatával a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) következő árverésén résztvevők szó szerint bearanyozhatják a napjukat, ha sikerül nyertes ajánlatot tenni a mintegy 130 millió forint összértékű ékszerre, dísztárgyra.
Az ékszerek közt találni gyűrűt, fülbevalót, nyak-, kar- és bokaláncot is. 230 tételre lehet licitálni, széles árfekvésben: az árverésen ugyanis keresi új tulajdonosát párezer forintos bizsu és többmilliós aranyékszer is.
A mesés kínálat mindösszesen 5 000 gramm aranyat tartalmaz, többségük új vagy újszerű állapotban van.
Ajánlatokat tenni két időintervallumban lehet, először május 3-tól, majd 10-től négy napon keresztül.
A tételekre licitálni, valamint a regisztrációról és további információkról tájékozódni a NAV árverési oldalán lehet.
Március 18-áig kérhették az szja-bevallási tervezetük postázását azok, akiknek nincsen KAÜ-azonosítójuk (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás). A telefonos, az SMS-es, a webűrlapos, a postai és a személyes igényléssel idén mintegy 124 ezren éltek. A tervezeteket a NAV folyamatosan postázza az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címükre. Azok is számíthatnak levélre, akiknek a tervezete a munkáltatók, kifizetők hiányos vagy téves adatszolgáltatása miatt felülvizsgálandó vagy befizetendő, visszaigényelhető adót tartalmaz.
A postai csomag minden esetben tartalmaz egy rövid, személyre szabott tájékoztatót, az adóbevallási tervezetet, az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozatot (23EGYSZA), és az annak visszaküldésére szolgáló válaszborítékot. Egy kiegészítő nyilatkozatot is kapnak azok, akiknek a hibátlan tervezete visszaigényelhető vagy befizetendő adót tartalmaz.
Akik egyetértenek a postán kapott tervezettel, és kiegészítő nyilatkozatot nem kapnak, nincs további teendőjük. A tervezetet nem kell visszaküldeniük, az a 2024. május 21-ei bevallási határidővel automatikusan bevallássá válik.
Ha a tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, elég a kiegészítő nyilatkozatot aláírva visszaküldeni a NAV-hoz, amelyen az adózó kiválaszthatja, hogy a visszajáró összeget postán vagy átutalással kéri. A nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével válik a bevallási tervezet érvényes bevallássá, a visszaigényelt összeget a NAV a beérkezéstől számított 30 napon belül utalja ki.
Ha a bevallásban szerepel fizetendő személyi jövedelemadó vagy fizetendő szociális hozzájárulási adó, és ezek együttes összege nem több mint 500 000 forint, akkor – az egyéni vállalkozók és az áfás magánszemélyek kivételével – akár 12 havi pótlékmentes részletfizetés is kérhető idén, amit a bevallásban vagy a kiegészítő nyilatkozatban kell jelölni. Az első részlet befizetésének határideje 2024. május 21.
Az egyéni vállalkozók, az áfás magánszemélyek és az őstermelők a tervezet adatainak felhasználásával készíthetik el legkönnyebben bevallásukat a 23SZJA jelű nyomtatványon. Az őstermelőknek a szociális hozzájárulási adót az szja-bevallásban kell bevallaniuk. Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2023-ban nem haladta meg az 1 392 000 forintot és nincs más szja-köteles jövedelme, akkor elegendő ezt a kiegészítő nyilatkozaton jelölnie és visszaküldenie, 23SZJA jelű bevallást nem kell benyújtania.
A papíralapú tervezeten nem lehet az adatokat módosítani, ezért a legjobb és leggyorsabb megoldás, ha az adózó ügyfélkaput nyit, és a szerkesztést, benyújtást a webes felületen végzi el. Aki nem szeretne ügyfélkaput nyitni, és nem ért egyet a tervezetben szereplő adatokkal, annak a 23SZJA jelű bevallást kell benyújtania 2024. május 21-éig a NAV-hoz – közölte honlapunkkal az adóhivatal.
Az Agrárminisztérium közzétette a végleges feltételeket: akár 5 milliárd Ft-ig terjedhet a támogatás vállalkozásonként.
Régóta várta az agrár szektor az új ÉLIP pályázatokat, melyek célja a teljes magyar élelmiszeripar átfogó fejlesztése és zöldítése. A Kormány minden szereplőre gondolt, hiszen két csomagban hirdették meg a támogatási programot, így nemcsak a nagyvállalatok, hanem a KKV szektor számára is nyitott lesz a pályázás lehetősége.
(Fotó: ibs.hu)
„Az előkészítéssel nem árt sietni, ugyanis június 25-től, illetve a 200 millió Ft feletti támogatások esetében július 30-tól nyílik a pályázati beadási határidő, és az időzítésnek most is kulcsszerepe lehet az elbírálásnál” – figyelmeztetett Dr. Tóth Zsombor, az ibsh Kft. ügyvezetője, az Agrárminisztérium korábbi munkatársa.
A szakértő kiemelte, hogy mind élelmiszeripari, mind borászati, mind pedig a takarmányelőállítási tevékenységhez igényelhető az 50%-os támogatás, sőt mi több a beruházás keretében energiahatékonysági és megújuló energia termelési elemek is megjelenhetnek utóbbi estben akár 70%-os támogatás intenzitással.
„A Kormány és az Agrárminisztérium jól látja, hogy a hazai agrárszektor versenyképességét csak úgy lehet fenntartani, ha az infrastrukturális beruházások révén növelni lehet az üzemek hatékonyságát. A mostani támogatás pontosan ezt segíti elő” – foglalta össze dr. Tóth Zsombor.
Érdemes szakmai segítséget kérni a pályázáshoz
A beruházás keretében telekvásárlás, épület, technológia, teherszállítási járművek is elszámolhatóak lesznek. A megvalósítás szempontjából pedig óriási jelentősége van annak is, hogy a támogatásnak legfeljebb 25%-a előlegként lehívható, ami nagymértékben hozzájárul a kevésbé tőkeerős, KKV-k finanszírozáshoz – emelte ki dr. Tóth Zsombor, az ibsh ügyvezetője, aki arra biztat minden érdekeltet, hogy kérjen professzionális segítséget a pályázat lebonyolításához.
„Minden ügyfelünk esetében az volt a tapasztalat, hogy óriási segítséget jelentett az ibsh által biztosított ingyenes előminősítés, hiszen a pályázat benyújtását megelőzően minden lényeges feltétel teljesíthetőségét részletesen elemezzük, így pontos képet kap a vállalat arról, hogy a beruházásához mekkora támogatásra számíthat.”
Emellett persze érdemes annak is utánajárni, hogy az ÉLIP támogatás milyen egyéb ösztönzőkkel egészíthető ki, annak érdekében, hogy a pályázó maximalizálni tudja a támogatásokat – zárta mondandóját dr. Tóth Zsombor, az ibsh ügyvezetője.
A Szabad Ország Mozgalom (SzOM) kiáll a diszkriminatív jogszabályok ellen, melyek lehetővé teszik az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok stb. számára,hogy egyéni vállalkozóként és katásokként működjenek.
Fentiek közül szinte mind elfelejt rendszeresen számlát adni, miközben több tízezer, akár százezer forintot kérnek el.
Aki átalányadózó azok becsületesen fizetik a havi több százezer forintos terheket, és nem tehetik meg, hogy nem adnak számlát.
Például az állatok szenvednek, nem kapják meg a normális kezelést, kapnak egy injekciót vizsgálat nélkül és ennyi, máris repült a gazdi zsebéből több tízezer, az nem számít rendbe jön e az állat, és ha nem, megint viszed az állatot vagy kihívod a dokit.
Ugyanannyit elkér vagy többet, mert előtte elfejtette mennyit is kért! Senki nem kap számlát, mert az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok stb. így működhetnek.
A kormánynak sürgősen módosítania kell ezt a törvényt, és rendszeresen ellenőrizni őket, mert ez igazságtalan.
Az általányadózóknak sokszor megélhetésre alig marad vagy nem marad semmi, míg mások milliókat keresnek ugyanezen tevékenységekkel. Röhögnek a másikon, vígan élnek!
A jelenlegi helyzet tarthatatlan és sürgősen változtatni kell! Egységes adózási rendszert minden vállalkozónak!
A SZOM határozottan kiáll az emberek védelmében, akiknek megfizethetetlen árakat kell fizetniük az állatuk egészségéért, egyéb szolgáltatásokért. Az állatorvosok, fodrászok, kozmetikusok áraikat indokolatlanul emelik – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával szombaton a Szabad Ország Mozgalom.
Az „agyelszívás” napjaink egyik legégetőbb problémája.
A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy szerényebb megélhetést adó, alacsonyabb fejlettségű országból egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immáron egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7%.
A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára, rányomva bélyegét a vállalkozások potenciáljára és sikerességére.
(Katkics Attila)
Az egytől tízig terjedő skálán Magyarország értéke 2022-ben 4-es volt, és az arányokat szemlélve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett személy. A legkedveltebb területek: Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.
A probléma évtizedek óta fokozódik
A tehetség elvándorlás nem újkeletű probléma – az 1970-es évektől megfigyelhetjük ugrásszerű növekedését – de változatlanul Közép-Kelet-Európa, egyben hazánk egyik legégetőbb kérdése, mivel számos keleti és déli uniós tagállam azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására.
A 2023-as statisztikai adatokból kiderült, hogy a kis szigetországok, mint például Szamoa, Jamaica, és Haiti, valamint a szubszaharai afrikai régiók küzdenek leginkább a képzett munkaerő elvándorlásával. Az Eurostat 2023-as adatai szerint, a 2022-es év folyamán a kivándorlók között a legmagasabb, 50 százalék feletti arányban voltak magasan képzett személyek Franciaországban (67,8%), Írországban (63,9%), Finnországban (62,8%), Németországban (58,9%), Belgiumban (56,8%), Dániában (52,3%), és Ausztriában (50,9%). Ezzel szemben a Romániából és a Portugáliából kivándorlók kisebb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, átlagosan 15,8% és 16,8%.
A Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból kivándorló magasan képzettek aránya 2022-ben eltérő volt; Magyarországon és Lengyelországban 30%, míg Csehországban magasabb, 46,2% volt.
„A közgazdasági értelemben vett humántőkeforrás átcsoportosítása, azaz ebben az esetben az emigráció negatív hatást idéz elő, okainak hátterében elsősorban a magasabb bérek, a jobb karrierlehetőségek és a magasabb életszínvonal állnak. De említhetjük még a jobb munkakörülményeket, a jobb munka-magánélet egyensúlyt, a kedvezőbb, gyorsabb előmenetelt, a megbecsülést és a szakmai kihívást is. Egy recessziós gazdasági környezetben ez a típusú kivándorlás is felgyorsul, az egyébként is méretes társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, alulfizetettség párosítva egy magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével, vagy például az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei sokakat arra késztetnek, hogy a gondolatból cselekedet váljék és kivándoroljanak” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.
A folyamat megállíthatatlan
A szakember hozzátette, a jelenséget megakadályozni nem fogjuk tudni, a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése viszont kiemelt feladat, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtése is. A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, melyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek így ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez.
