Az európai átlaghoz képest itthon tíz százalékkal kevesebb a home office.
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.
A régióban erős lemaradásban vagyunk a „home office”-ozók arányában, ennek ellenére akad, ahol jól és kiegyensúlyozottan működik ez a rendszer. Sok helyen azonban a munkáltatók hallani sem akarnak a jelenléti munkavégzés kiváltásáról és egyre többet hallani arról, hogy az eddig home-office-t alkalmazó nagyvállalatok már készítik elő a visszatérést az irodai munkavégzéshez. Ezzel egy időben több nagyvállalat viszont teljesen más irányt vesz és már nem a „work from home”, hanem a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
A munkavállalói igényekből fakadóan a home office népszerűsége ma is töretlen és szinte elvárássá vált egy új munkahellyel szemben. Itthon azonban még mindig vegyes a munkáltatók véleménye az otthoni munkavégzésről.
„A home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától. Ahol meghonosodott, és strukturáltan intézményesedni tudott a home office kultúrája, ott az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, a vállalatok és a dolgozók is örültek az állandósuló lehetőségnek. A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások, igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül.
A legfiatalabb, jelenleg pályakezdő vagy pályájuk elején lévő generáció munkavállalói nagyobb szabadságot, rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Ez a generáció már erősen liberalizálódott közegben nőtt fel és kevésbé kedveli a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. A home office vonzereje munkavállalói oldalon a kényelem, az idő- és pénzmegtakarítás, valamint az ezáltal elérhető jobb munka-magánélet egyensúly. Noha a home office mindkét fél számára költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarhatóságot jelent, a munkáltatói oldalon megfigyelhetőek a hatékonyságra vonatkozó aggályok” – fejtette ki Katkics Attila, HR szakember.
A munkavállalók akarják, a munkáltatók aggódnak
A szakértő azt is hozzátette, hogy jelentős vita folyik arról, mennyiben befolyásolja a távmunka a munkavállalók termelékenységét, ezáltal a vállalatok bevételi mutatóit, hatékonyságát az otthoni munkavégzés. A home office-t ellenző vállalatvezetők úgy látják, hogy a távmunka gátolja a hatékony kommunikációt, a közösségépítést, a csapatmunkát, rontja az interakciók minőségét, gátolja az előmenetelt, valamint a készségek, képességek fejlődését. Fontos érv számukra az is, hogy a jelentős mennyiségű távmunka-lehetőséggel rendelkező munkavállalók a felmérések szerint gyakrabban szorulnak mentális segítségre a magány, a depresszió és a szorongás jeleinek megjelenése miatt.
Jelenleg a magyarok 10 százaléka dolgozhat hibrid munkavégzés keretei között, szemben az EU-s átlaggal, ami 22 százalék feletti, de Ausztriában például közel 28 százalék. Az átlag magyar munkavállaló – olyan helyen, ahol egyáltalán elérhető a hibrid munkavégzés lehetősége – jellemzően heti 1-2 nap otthoni és 3-4 irodai munkanappal rendelkezhet.
„Hogy a jelenléti munkavégzés, a home office, esetleg a kettőt ötvöző hibrid megoldás lesz a jövő nyertese, azt nagyon nehéz lenne most megmondani, de kétségtelen, hogy több vállalat dönt jelenleg a munkavállalók irodákba történő fokozatos visszatérése mellett, elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt. Azonban a generációk együtt dolgozásának, az ezzel párosuló különféle igények kielégítésének és a technológia ilyen mértékű fejlődése mellett nem szabad elfelejteni a munkavállalói igényeket és a hibrid munkavégzésben mindkét fél számára rejlő potenciált, valamint a gazdaságpolitikai érdeket sem.
A home office nem fekete vagy fehér, mindenképpen vállalatra, cégkultúrára szabandó és bátorítok minden vezetőt, hogy kísérletezzen, már csak önös érdekből is, hogy saját vállalkozásának rezilienciáját esetleg növelni tudja. Tőlünk nyugatabbra már nem okoz problémát ez a típusú szemlélet, sőt aktív kísérletezés zajlik a heti munkaórák csökkentésével kapcsolatosan is” – állítja Katkics Attila, HR szakember.
Képzeljen el egy építkezést, ahol robotok végzik a nehéz és veszélyes munkákat, a falakat a helyszínen 3D nyomtatással készítik, fenntartható, újrahasznosított építőanyagokból. Képzelje el, hogy a szakemberek és ügyfelek virtuális valóság segítségével maguk előtt látják és így járják be a még épülő épületeket, optimalizálva a tervezési és kivitelezési folyamatokat. Képzelje el, hogy mindez ma már lehetséges: a Mapei Kft. összegyűjtötte a legfontosabb építőipari technológiai trendeket.
Robotika és automatizáció
Robotok segítségével a nehéz és ismétlődő munkafolyamatok automatizálhatók, ami gyorsítja az építkezéseket és javítja a munka biztonságát. A robotok és automatizált rendszerek használata növeli a hatékonyságot. Már léteznek falazó és hegesztő robotok is, bár széles körű terjedésük még várat magára, azonban nem példa nélküli a használatuk. Sofia, a rakodórobot például 2019-ben állt munkába és dolgozik fáradhatatlanul azóta is a Mapei Kft. sóskúti gyárában.
A virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazása új szintre emeli az épületek tervezését. A szakemberek és ügyfelek, a VR szemüveg használatával virtuálisan bejárhatják az építési területeket, ami segíti az épületek tervezését, a projekt előrehaladásának nyomon követését és optimalizálhatják a folyamatokat.
Moduláris építkezés
Ez a gyors és hatékony építkezési módszer lehetővé teszi magas minőségű, költséghatékony épületek gyors megalkotását. A moduláris építés során az épületek egyes részeit, azaz a “modulokat” a helyszínen kívül, üzemi körülmények között gyártják. Ezeket a modulokat aztán az építkezés helyszínére szállítják, majd ott összeszerelik, mint egy óriási Legót. A technológia alkalmazása javítja a fenntarthatóságot, csökkenti az építkezések idejét és a költségeket.
3D nyomtatás
A 3D épületnyomtatás lehetővé teszi épületek vagy építőelemek gyors, automatizált létrehozását digitális tervek alapján. A folyamat például betonnyomtatót használ, amelyek rétegről rétegre „nyomtatja ki” az épületet. A technológia előnye, a gyors építési idő, a költségek csökkentése és a fenntarthatóság, mivel lehetőséget nyújt a helyi anyagok használatára és az építési hulladék minimalizálására. A technológia széles körben alkalmazható különböző épülettípusoknál, a lakóházaktól kezdve az ipari létesítményekig.
A fenntartható és újrahasznosított anyagok használata elősegíti a környezettudatos építkezést. Ilyen a Mapei innovációja, a ReCon Zero Evo adalékanyag, ami lehetővé teszi a maradékbeton újrahasznosítását, ami így újra minőségi betonná formálható. Ezek az építőanyagok csökkentik az építőipar ökológiai lábnyomát és hozzájárulnak egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőhöz.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (AI) számos területen segíti az építőipart, aminek köszönhetően az építkezés még gyorsabbá, hatékonyabbá és költséghatékonyabbá válik. Az AI innovatív megoldásokat kínál, a tervezési folyamatokat javítva, az épületkezelést támogatva, az energiahatékonyságot javítva és a hulladékot csökkentve.
„A technológiának megvannak a korlátai, bár sok területen segíti és hatékonyabbá teszi, de nem veszélyezteti a szakemberek munkáját. Egyes feladatok, mint a burkolás, vagy az utólagos hőszigetelés alig gépesíthetők, míg mások, mint a falazás vagy vakolás, igen. Az építőipar megújulása a küszöbön áll” – mondta Markovich Béla.
A férfi vállalkozók nagyobb hajlandóságot mutatnak a nagyobb és merészebb célok kitűzésére, míg a női vállalkozók többsége kevésbé nagyratörő célokkal is megelégszik – derült ki a Szemléletváltó vállalkozóiszemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatásából.
Mindez azért is jelentős, mert a kutatás rámutatott, egy vállalkozás sikere és a vállalkozó által kitűzött célok között szignifikáns kapcsolat áll fenn: akik nagyobb célokat tűznek ki, azok között többen érnek el nagyobb üzleti eredményeket, nagyobb árbevételt, több munkavállalót foglalkoztatnak, szervezettebbek és gyorsabban növekednek.
A férfi vállalkozók kétszer nagyobb hajlandóságot mutatnak a nemzetközi piacok meghódítására és nagyvállalat alapítására, míg a nők hajlamosabbak szerényebb vállalkozási célok kitűzésekre. A női vállalkozók mindössze 2 százaléka szeretne nemzetközi nagyvállalatot építeni, szemben a férfiak 4 százalékával. A sikeres nagyvállalatot alapítani vágyó nők aránya 3 százalék, a férfiaké 6 százalék. A tendencia a közepes vállalkozások terén is hasonló: a férfiak 25 százaléka, míg a nők csupán 16 százaléka szeretne közepes méretű vállalatot.
Az eredmények alapján a nők hajlamosabbak szerényebb vállalkozási célkitűzésekre, inkább kisvállalkozásban gondolkodnak: a nők 72 százaléka szeretne legfeljebb néhány alkalmazottal rendelkező kisvállalkozást, szemben a férfiak 54 százalékával.
Molnár G. Dávid közgazdász, a Szemléletváltó programvezetője hangsúlyozta, hogy a női és férfi vállalkozók eltérő amibíciói mögött, a kutatásban résztvevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint szocializációs folyamatok állnak. A hagyományos nemi szerepek és elvárások a férfiakban erősebb ambíciókat keltenek, míg a nők vállalkozási ambícióinak nem kedveznek.
A nőkben a szocializációs folyamatok során tanult tehetetlenség alakul ki azzal kapcsolatban, hogy meddig juthatnak az életben. Egyfajta üvegplafon alakul ki, ami ugyan nem látható, de pontosan „érzik”, hogy azt áttörni nem lehet.
„A vállalkozónők ambíciója, perspektívái gyakran együtt nő az eredményeikkel. Kezdetben el sem tudják hinni, hogy képesek egy sikeres vállalatot építeni, aztán amikor megérkeznek az első sikerek, élénkül a vállalkozási kedv, nő az ambíció, egyre nagyobb célokat tűznek ki maguk elé. Sokan otthon, a gyerekek mellett fognak vállalkozásba, majd sokszázmilliós jól működő vállalkozást építenek szinte a semmiből” – számolt be tapasztalatairól Molnár G. Dávid a Szemléletváltó programvezetője.
Az ambíció a vállalkozó személyes fejlődésére is kihat
A női vállalkozók nagy része, 89 százaléka, a vállalkozásuk minden apró-cseprő feladatát saját kezében tartja, míg a férfi vállalkozók körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 77 százalék.
„Ez a vállalkozó evolúciójának* a Mindenes korszaka, ahonnan a legtöbb vállalkozás soha nem tud továbblépni. Az ilyen vállalkozások lehetőségei korlátozottak, és a vállalkozó a cégének a rabja: nem tud nyugodtan szabadságra, táppénzre menni, pihenni, mert akkor leáll a vállalkozás. Szinte minden vállalkozás átmegy ezen a helyzeten, de sajnos a többség itt megreked” – mutat rá Molnár G. Dávid.
A Szervezői korszakban, ahol a vállalkozások strukturáltabb munkafolyamatokat és erősebb belső szervezetet építenek ki, a nők és férfiak közötti különbség viszonylag kisebb: 3 százalék a nők és 4 százalék a férfiak esetében.
A Vezetői korszakban ismét jelentős a különbség, a nők 5 százalékával szemben a férfiak 13 százaléka érte el ezt a szintet, ami lehetőséget ad számukra, hogy napi szinten kevésbé legyenek bevonva a vállalat működésébe, és inkább a vállalatvezetésre koncentrálhassanak.
Csak a női vállalkozók 3 százaléka éri el a Befektetői korszakot, ahol már nem a napi operatív teendőkkel vannak elfoglalva, hanem a vállalati stratégia és a befektetések irányításával foglalkoznak. Ezzel szemben a férfiak körében ennek az aránya kétszerese, 6 százalék.
„A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a vállalkozás sikere és a vállalkozó ambíciója között jelentős kapcsolat van. Ennek fényében, merni kell nagyot álmodni, merni kell nagy célokat kitűzni. Különösen fontos gondolat ez a nők számára” – fogalmazott Molnár G. Dávid, a Szemléletváltó programvezetője.
Azonban az női és férfi vállalkozókra egyaránt igaz, hogy a vállalkozói szemlélet- és készségek fejlesztése révén gyorsabban fejlődhetnek, és magasabbra juthatnak. Az ambiciózus célok meghatározásában és elérésében pedig óriási szerepe van a környezetnek: a sikeres vállalkozói példák fejlődésre inspirálnak. Éppen ezért nagyon hasznos, ha egy vállalkozó aktív tagja olyan közösségeknek, ahol tapasztalatcserével bővítheti a tudását.
2023 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
A bruttó átlagkereset 16,4, a nettó átlagkereset 16,3, a reálkereset pedig 10,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
(A fotó illusztráció)
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,2 százalékkal volt magasabb mint 2022-ben, miközben a reálkereset 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A reálkereset 10,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 5,5 százalékos növekedése mellett.
A tavalyi év egészét tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 571 200 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 379 800, a kedvezményeket figyelembe véve 393 700 forintot ért el.
A reálkereset 2,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 589 100 forint volt 2023. január-decemberben
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 391 800, a kedvezményeket figyelembe véve 405 600 forintot ért el. MTI
A NAV Sajtó Főosztálya és az államtitkár úr is azt kérte, hogy írjuk le, ha problémánk van az eÁfa kapcsán. Most leírjuk: az eÁfa 8 év után csalódást keltő webfelülettel indult el.
Nem felel meg a valóságnak, az, amit a NAV hirdet: az eÁfa nem gyors és nem is előnyös!
A webes eÁfa használata nem kötelező, az MKOE azt nem ajánlja egyetlen könyvelőnek sem.
A nagyvállalatoknál elképesztő többletmunkát igényelne az egyezőség keresése, nekik évek múlva lehet majd érdemi felhasználásra készülniük, ha már kiforrott könyvelőszoftveres megoldások állnak rendelkezésre. Összefoglaljuk az eÁfa portál legjellemzőbb hibáit, röviden:
Nagyon lassú a bizonylatbetöltés!
A listákra nagyon sokat kell várni!
A listákat csak 24 óráig őrzi meg a rendszer!
A bevallás jóváhagyása akár több óra is lehet!
Nincs külön fizetendő áfa tételsor!
Nincs külön levonható áfa tételsor!
A szabálykészítés bonyolult!
A levonási tiltásokra kész szabályok kellenek!
A 100 sor megtekintési beállítását a rendszer elfelejti!
Az “ellenőrzésre vár” felirat ok nélkül is megjelenik!
Az excel táblázatban a számlaszám macskakörmök között van!
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
Gyengén teljesített tavaly az építőipar, de a kamatcsökkentések és az EU-s pénzek segíthetnek
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal ma délelőtt közzétett, friss adatai szerint 2023. decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2023 novemberében képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2023 decemberében.
Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok lassuló, de még érdemi drágulása miatt – átlagosan 15,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez képest. A megkötött új szerződések volumene gyakrolatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez utóbbi feltehetően néhány nagyobb projekt egyedi hatása. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene eközben 23,5 százalékkal csökkent.
Az utolsó hónap 5,1 százalékos építőipari volumennövekedése biztató, azonban ebből egyelőre korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenésével kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a magyar építőipar nagyrészt kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.
(Markovich Béla)
A cégvezető kiemelte: „sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Ami az építőipart az elmúlt hónapokban segítette, az elsősorban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések megléte volt” – fejtette ki a Mapei ügyvezetője. Majd hozzátette: a vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építése, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Piaci oldalról tehát összességében megerősíthetők a frissen látható KSH adatok, miszerint az építőipar az elmúlt hónapokban nem tudott kitörni, stagnálást mutatott.
Az útépítések és más infrastruktúra építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása és nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre vannak negatív hatással. Hiszen ezen cégek lényegében csak az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, nincs más üzletáguk. Az EU-s pénzek kapcsán is igen lényeges, hogy mindenképp el kell indítani már most, a következő hónapokban az előkészítési munkákat, hogy 2024 végén, 2025 elején ezeket a nagy, összetett kivitelezési munkákat megkezdhessék a cégek.
Mi várható a lakásépítések és felújítások terén?
A lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal-sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban. Igény elvben lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.
(A Mapei Sóskúti üzemének képe)
Nagy lökést adhat, ha megérkeznek a gazdaságba az EU-s pénzek!
Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok meghirdetése kapcsán – az ebből, és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az építőiparnak. A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszútávon létezni. Amennyiben ezen beruházások újraindulnak, illetve újak indulnak ez nagy segítség az építőipari cégek számára, hiszen a cégek egy nagy része kifejezetten ezen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be.
A központi támogatások már tavaly is segítettek, de idén is szükségesek
A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen a cégeknek lehetőséget teremtett a nehezebb gazdasági helyzetben is a fejlesztésekre és ezen fejlesztések között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Ami nehézséget okozhat az az, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett és ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi hitelprogramok, vagy a Baross Gábor programok) ellenére sem tudnak élni ezekkel, az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel.
Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Ugyanakkor, mivel sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni, ezekre az újabb és újabb támogató intézkedésekre a következő hónapokban nagy szükség lenne 2024-ben is, valamint arra, hogy például az energiahatékonysági támogatások minél előbb elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak.
