Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
Gyengén teljesített tavaly az építőipar, de a kamatcsökkentések és az EU-s pénzek segíthetnek
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal ma délelőtt közzétett, friss adatai szerint 2023. decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2023 novemberében képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2023 decemberében.
Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok lassuló, de még érdemi drágulása miatt – átlagosan 15,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez képest. A megkötött új szerződések volumene gyakrolatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez utóbbi feltehetően néhány nagyobb projekt egyedi hatása. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene eközben 23,5 százalékkal csökkent.
Az utolsó hónap 5,1 százalékos építőipari volumennövekedése biztató, azonban ebből egyelőre korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenésével kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a magyar építőipar nagyrészt kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.
(Markovich Béla)
A cégvezető kiemelte: „sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Ami az építőipart az elmúlt hónapokban segítette, az elsősorban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések megléte volt” – fejtette ki a Mapei ügyvezetője. Majd hozzátette: a vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építése, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Piaci oldalról tehát összességében megerősíthetők a frissen látható KSH adatok, miszerint az építőipar az elmúlt hónapokban nem tudott kitörni, stagnálást mutatott.
Az útépítések és más infrastruktúra építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása és nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre vannak negatív hatással. Hiszen ezen cégek lényegében csak az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, nincs más üzletáguk. Az EU-s pénzek kapcsán is igen lényeges, hogy mindenképp el kell indítani már most, a következő hónapokban az előkészítési munkákat, hogy 2024 végén, 2025 elején ezeket a nagy, összetett kivitelezési munkákat megkezdhessék a cégek.
Mi várható a lakásépítések és felújítások terén?
A lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal-sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban. Igény elvben lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.
(A Mapei Sóskúti üzemének képe)
Nagy lökést adhat, ha megérkeznek a gazdaságba az EU-s pénzek!
Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok meghirdetése kapcsán – az ebből, és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az építőiparnak. A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszútávon létezni. Amennyiben ezen beruházások újraindulnak, illetve újak indulnak ez nagy segítség az építőipari cégek számára, hiszen a cégek egy nagy része kifejezetten ezen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be.
A központi támogatások már tavaly is segítettek, de idén is szükségesek
A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen a cégeknek lehetőséget teremtett a nehezebb gazdasági helyzetben is a fejlesztésekre és ezen fejlesztések között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Ami nehézséget okozhat az az, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett és ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi hitelprogramok, vagy a Baross Gábor programok) ellenére sem tudnak élni ezekkel, az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel.
Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Ugyanakkor, mivel sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni, ezekre az újabb és újabb támogató intézkedésekre a következő hónapokban nagy szükség lenne 2024-ben is, valamint arra, hogy például az energiahatékonysági támogatások minél előbb elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak.
Megtévesztően kommunikálta a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., hogy a “Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”, ezért 90 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa – közölte a GVH pénteken az MTI-vel.
A közleményben részletezték, a Gazdasági Versenyhivatal 2023 júliusában indított eljárást a Lidllel szemben, mert észlelte, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2023. február 13-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjában azt állította, a “A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”.
Ez a szlogen az átlagfogyasztó számára valószínűsíthetően azt sugallta, hogy a cég termékkínálata minden egyes többi magyarországi áruházlánchoz képest ténylegesen a legolcsóbb – írják a közleményben.
Kifejtették, a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában megjelölt, a Pénzcentrum által végzett felmérés vélhetően nem volt alkalmas a vállalkozás piacelsőségi állításának objektív, tényszerű igazolására, mivel az kimondottan szubjektív, nem reprezentatív jellegű volt, valamint a hirdetések közzétételéhez képest egy korábbi időszakra (2022. december 2. – 2023. január 30.) vonatkozott.
A GVH döntésében rámutatott arra, hogy a reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy a Lidl termékei objektíven a legolcsóbbak a versenytársakhoz képest, és ezt a piacelsőségi állítást egy független, harmadik fél által végzett kutatás támasztja alá. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás.
A nemzeti versenyhatóság a közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy a piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztók számára, ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja, és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják. Ezért a vállalkozásoknak különös körültekintéssel kell eljárniuk az árakkal kapcsolatos reklámozás során – hangsúlyozták.
A GVH korábbi gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy a piacelsőségi állítások nem voltak megfelelően alátámasztva, így megtéveszthették a fogyasztókat. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-re a reklámkampány költségéből kiindulva 90 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki – tájékoztatott a Gazdasági Versenyhivatal.
A telefonos szolgáltatások mellett a banki díjak is drasztikusan drágulnak áprilistól – a bankok a napokban teszik közzé az emelésről szóló közleményeket. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint jó számlacsomag választásával és néhány megugorható feltétel teljesítésével nemhogy az emelést el lehet kerülni, de ingyenessé is tehető a bankolás.
Az elmúlt napokban a távközlési szolgáltatók komoly díjemelései miatt hüledeztek az emberek. Most megérkezett az első kellemetlen hír a bankokból is. A K&H Bank már jelezte ügyfelei felé, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, 2024 április elsejétől drasztikusan megemeli számlaszolgáltatásainak díját. Az emelés mértéke megegyezik a 2023 évi átlagos infláció mértékével, azaz a számlacsomagok díjai 17,6 százalékkal emelkednek.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő napokban a többi pénzintézet is megjeleníti a második negyedévtől érvényes kondícióit. A jogszabályok értelmében a fogyasztók számára hátrányos változásokról ugyanis a bankoknak 60 nappal bevezetésük előtt tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.
A szakértő a Magyar Nemzeti Bank statisztikáira hívta fel a figyelmet, amely szerint a bankok működési költségei az elmúlt évben 16,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások 21 százalékkal nőttek. A fentiek alapján komoly remény nincs arra, hogy a bankok díjemeléseikben komolyabb önmérsékletet tanúsítsanak.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a díjemelések ellenére jó eséllyel még az adott bankon belül is található az ügyfelek számára kedvezőbb kondíciókkal bíró számlacsomag. Ehhez ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy milyen banki szolgáltatásokat vesznek valóban igénybe az ügyfelek, illetve azt, hogy milyen tételekért fizetnek indokolatlanul magas költséget bankjuknak. Ebben a januárban minden ügyfél számára kötelezően megküldött számlakimutatás adhat segítséget, hiszen abban forintra lebontva látszik, hogy az ügyfél milyen szolgáltatásokért mekkora összeget fizetett 2023-ban.
Gergely Péter szerint az ügyfeleknek érdemes átgondolniuk azt, hogy a költségfaló tételek közül mire van igazából szükség, mi helyettesíthető olcsóbb megoldással. Tipikusan ilyen az sms-kontroll szolgáltatás push üzenetté alakítása, amely az egyedi üzenetdíjak helyett ingyen, vagy havi pár száz forintért biztosítja a költések folyamatos figyelemmel kisérését.
Gergely Péter az ügyfelek figyelmébe ajánlja, hogy minden pénzintézet európai uniós szabályozás alapján köteles egy úgynevezett alapszámlát kínálni ügyfeleinek. Ennek havi díja maximum a mindenkori havi bruttó minimálbér 0,5%-a, idén januártól tehát 1334 forint lehet.
A fenti díjban kötelezően
ingyenes bankkártya,
havi két ingyenes, maximum 150 000 forint értékű atm-es vagy egyszeri, maximum 50 ezer forintos bankfióki készpénz felvétel,
korlátlan számú ingyenes készpénzbefizetés,
korlátlan számú ingyenes bankkártyás vásárlás,
korlátlan számú csoportos beszedési megbízás,
illetve havi maximum négy darab, együttesen maximum 100 000 forint értékű ingyenes utalás díjmentessége biztosított.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a magyar háztartások döntő részének az Alapszámla által nyújtott szolgáltatások teljes mértékben lefedik az igényeit. A szakértő szerint azt viszont látni kell, hogy az Alapszámlához nagyon hasonló kondíciókkal bíró számlacsomagok választásával – bizonyos feltételek teljesülése esetén mód van drasztikusan, akár nulla forintra csökkenteni a számlához kapcsolódó költségeket.
Ezzel kapcsolatban a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzintézetek ma már nem elérhetetlenül magas, havi 400-500 ezer forint számlára érkező utalás esetén kínálnak olyan csomagot, amely számlavezetési díj nélkül biztosítja a korszerű bankolást, sőt akár az ingyenes utalás lehetőségét is.
A számla feltételek teljesítéséhez általában aktív kártyahasználatot írnak elő – havi 5-10 bankkártyás vásárlást kell teljesíteni. Az az ügyfél tehát, aki szakít azzal a gyakorlattal, hogy a bankszámlányát csak és kizárólag arra tartja fenn, hogy az arra beérkezett munkabérét felvegye, és bankkártyáját vásárlásra kezdi használni, kedvezőbb megítélés alá esik majd és kedvezőbb számlacsomagok között választhat.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy november végére héthavi mélypontra esett a hitelkártya-tartozás összege, nem feltétlenül jelent fordulatot – a trendek szerint a novemberi „megpihenést” erőteljesebb karácsonyi eladósodás követi.
Bár hét hónapos mélypontra jutott, ám éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 151,7 milliárd forintra nőtt 2023 novemberére a magyar lakosság hitelkártya-tartozása – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
130 ezer forint felett az átlagos tartozás
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 2023. évi összegekhez hasonló mértékű kártyatartozásokkal hónapokon keresztül utoljára 2014-ben bírtak a magyar háztartások, ám akkoriban a forgalomban lévő hitelkártyák száma még meghaladta az 1,41 millió darabot.
Az elmúlt év őszén, 2023 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint viszont 400 ezerrel kevesebb, 1,11 millió hitelkártya plasztik volt csak forgalomban.
Ennek köszönhetően az egy kártyára jutó hitelkártya-tartozás 2023-ban már stabilan 130 000 forint fölött volt.
A fentieknek köszönhetően az egy kártyára jutó tartozás növekedése értelemszerűen lepipálta a teljes tartozás bővülési ütemét, egész évben 10 százalék felett volt – csak a novemberi csökkenésnek köszönhetően szorult hajszállal ezen szint alá.
Nem egészséges irányba tolódott az adósság
A másik fontos különbség az egy évtizedes adatokhoz képest, hogy a folyószámla jellegű hiteleken belül a hitelkártya-tartozások 2014-ben csak a teljes tartozás átlagosan 42 százalékát adták, idén azonban 100-ból 48-49 forint olyan tartozás, amit a türelmi idő letelte után nem törlesztettek az adósok – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter.
Ez azért „veszélyesebb”, mint a folyószámla-tartozások felfutása, mert míg a folyószámlahitel-tartozásokat a hónap során a számlákra érkező pénzek (fizetések) automatikusan törlesztik, addig a határidőre nem fizetett hitelkártya-tartozás csak akkor csökken, ha az ügyfél befizetést teljesít, addig hónapról-hónapra görgetve ketyeg a havi 2-3 százalékos hitelkamat.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett, hogy a hitelkártya-tartozások esetében az ügyfelek hitelterhe az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékkal megnövelt értéke lehet, azaz az első hat hónapban akár 50,5 százalékkal is kamatozhatnak a hitelkártya-tartozások. A szakértő szerint a bankok ennek ellenére az elmúlt időszakban nem használták ki a jogszabály adta lehetőségeket, de a stabilan 25-35 százalékos éves kamatok sem számítanak alacsonynak.
Nem biztos, hogy fellélegezhetünk
Gergely Péter szerint a hitelkártya-tartozások elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése egyértelműen azt mutatta, hogy a családok a magas infláció miatt kifeszített helyzetüket a fennálló hitellehetőségek aktívabb kihasználásával próbálták ellensúlyozni. Bár a pénzromlás meredeken csökkent, és a háztartások anyagi helyzete így javult, a novemberi kedvezőbb hitelkártya-tartozás adat nem feltétlenül jelenti már ennek statisztikában történő megjelentését.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanis önmagában az a tény, hogy az októberi 151,7 milliárd forintról novemberre 144,6 milliárd forintra csökkent a hitelkártya-tulajdonosok tartozása, nem meglepetés hiszen az azt megelőző tíz évből nyolc alkalommal is csökkent a karácsonyt megelőző hónapban a fennálló hitelkártya-tartozás – egyfajta felkészülésként a karácsonyi időszakra.
A statisztikák szerint viszont utoljára 2016-ban volt példa arra, hogy az év utolsó hónapjában az ügyfelek kevesebb pénzzel tartozzanak a bankoknak, mint az adott év novemberében – ez pedig azt vetíti előre, hogy 2023-at is csúcson zárhatja a hitelkártya-tartozás. Fellélegezni csak akkor lehet, ha a csökkenő trend több hónapon keresztül fennmarad – vélekedett a szakértő.
Mire érdemes figyelnie a Napenergia Plusz Program kapcsán, aki szeretne 5 millió forintos támogatást?
2023. december elején megjelent a Napenergia Plusz Program pályázati kiírás, amelynek keretében akár 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető energiatárolós napelemes rendszerre. A program különlegessége, hogy alanyi jogon bárki pályázhat, aki a viszonylag tág feltételrendszernek megfelel.
A pályázat kapcsán Tárai Gáborral, az EU-SOLAR Nyrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgetünk.
Hogyan értékeli az NPP pályázatot?
Nagyon örülünk ennek a programnak, hiszen az új, bruttó elszámolás keretében olyan, talán vissza nem térő energetikai fejlesztési lehetőséget kínál a napelemes rendszerrel még nem rendelkezők számára, amely valódi megoldást nyújt az energiaszámlájuk jelentős csökkentésére.
Műszaki értelemben a megvalósítható akkumulátoros rendszer pedig olyan modern megoldás, amely a jelenleg ismert leghatékonyabb módon biztosítja a napenergia otthoni körülmények között történő tárolását és felhasználását.
Megítélésem szerint ez a Program egy fantasztikus lehetőség mindenkinek, aki ezidáig még nem lépte meg a részben önellátást is biztosító energetikai beruházást. Külön üdvözítő, hogy az igénybevétel nincs pl. gyermekvállaláshoz, vagy egyéb, nehezen teljesíthető feltételhez kötve.
Ezúttal azok is pályázhatnak, akik élethelyzetükből vagy korukból adódóan más korábbi pályázatokból kimaradtak.
Látszik, hogy a programot kiíró szándéka az volt, minél egyszerűbben tudják az emberek igénybe venni az akár 5 millió forint támogatást is biztosító lehetőséget.
Úgy gondolja, hogy érdemes pályázni?
Mindenképpen! Számomra ez nem kérdés, több okból sem.
Az egyik ok, hogy a napelemes energia környezetbarát, teljesen megújuló és hosszú távon biztos energiaforrás.
A másik, hogy nem gondolom, hogy lesz a jövőben olyan lakossági pályázat, ami hasonlóan kedvező paramétereket kínál napelem és energiatároló beszerzésére, így ezt a lehetőséget meg kell ragadnia azoknak, akiknek nincs még ilyen rendszerük, és tenni akarnak részben a környezetünk fenntarthatóságáért, részben pedig a saját energiaköltségeik hosszú távú csökkentéséért.
A harmadik nyomós érvem pedig az a tény, hogy otthonunk szempontjából egy ilyen beruházás jelentősen értéknöveléssel bír, amelyet most ez a program 66%-ban támogat.
Én mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy pályázzon!
Mekkora az érdeklődés a lakosság részéről?
Egyértelműen felélénkült a piac, özönlenek a kérdések. Jelenleg a fő kihívás az, hogy a program kihirdetése és a pályázati ablak megnyitása között nagyon szűk idő áll rendelkezésre, emiatt sokan kapkodnak. Nehezíti a felkészülést az is, hogy egyre több téves dezinformáció kering a köztudatban, sajnos sok esetben az ezzel foglalkozó cégek hirdetéseiben, tájékoztatóiban is találunk téves értelmezéseket.
Mire érdemes odafigyelni a pályázni szándékozóknak?
A pályázat benyújtásának határidejével vagy az előkészítési szakaszban elvégezhető feladatok kapcsán terjed több olyan információ, amelyek a program kiírásával ellentétesek. Márpedig aki nem elég körültekintően cselekszik, az megfoszthatja magát a támogatás elnyerésétől. Például, aki szolgáltatói engedélykérelmet szeretne már most leadni, vagy előre szalad a folyamatban, az bizony kizárhatja magát, mert a program a már megkezdett beruházásokat nem támogatja.
Mi a magunk részéről készítettünk az ügyfeleknek egy részletes pályázati csomagot, ami lépésről lépésre végigvezeti őket az adminisztrációs folyamaton. Azt gondolom, hogy ezzel a segédlettel sokkal könnyebben, biztosabban lehet pályázni. Az anyagokhoz a weboldalunkon keresztül lehet hozzáférni.
Ugyanakkor mindenkinek javaslom, hogy olvassa el alaposan a pályázati kiírást, vagy vegyen igénybe megbízható szakértői segítséget.
Mennyire éles a verseny a szolgáltatók között?
Mivel ennek a piaci szegmensnek a megrendelései az elmúlt időszakban történt és most januártól feloldott visszatáplálási tilalom miatt jelentősen lecsökkentek, sok cég számára nagyon fontos ez a pályázat.
Ezért – nem meglepő módon – nagyon szélsőséges ajánlatokkal, csomagokkal, bizonyos esetekben szélsőséges ígéretekkel találkozunk. Az ügyfeleknek érdemes körültekintően és óvatosan kezelniük a nagyon extrém árazásokat és ajánlatokat.
Mire érdemes figyelni? Mi alapján érdemes választani?
A megfelelő döntés érdekében több tényezőt is figyelembe kell venni.
Az egyik természetesen a műszaki tartalom. Kiemelném, hogy a jelenlegi elszámolási rendszer miatt olyan rendszert érdemes választani, amelyben az inverter képes a fázis asszimetria kezelésére. Érdemes ismert, Magyarországon már jelentős számban telepített márkát, márkákat választani.
Fontos, hogy a telepítendő napelemes rendszer nagyon sok évig fog működni, ezért a márkán túl javasolt arról is meggyőződni, hogy a kivitelező a telepítésen túlmenően, a jövőben teljes körű, hosszú – akár 10 éven túli – karbantartást és szervizhálózatot is tud-e biztosítani. Hiszen az, hogy valaki a hirdetésben megígér valamit, még nem jelenti azt, hogy 8-10 év múlva be is tudja azt tartani. Érdemes ezért megfelelő hátterű és a piacon stabilan régóta működő céget választani, amelyik cég nem csak telepít, de teljes körű karbantartást is kínál országosan.
Természetesen az ár is fontos szempont. A cégek ajánlatai között óriási lehet a különbség. Itt is igaz lehet az, hogy nem biztos, hogy hosszú távon a legolcsóbb ajánlat biztosítja a legjobb megtérülést és üzembiztonságot.
Mi azt az utat választottuk, hogy olyan márkát kínálunk, amelyből több tízezer működik megbízhatóan Magyarországon, és több százezer Európa-szerte. Olyan műszaki tartalmat kínálunk csomagjainkban, amely az alapműködésen túl pl. a tűzeseti biztonságot is tartalmazza.
Fontos szempont lehet sokak számára az is, hogy mikor kell kifizetni a 34% önerőt. Mindenképpen előnyösebb és biztonságosabb a pályázónak az a megoldás, amikor a vállalkozó az energiatárolós napelemes rendszert már az önerő megfizetése előtt telepíti. Ez – a biztonságon túlmenően – megmutatja a kiválasztandó vállalkozás pénzügyi stabilitását is.
Ezek szerint több fizetési alternatíva is van?
A pályázóknak két opciója van. Az egyik esetben a kivitelezés megkezdése előtt kell megfizetnie a beruházás elindításához szükséges 34%-os önerőt, majd a következő lépésben jön az állami támogatás kifizetése.
A másik esetben fordított a sorrendben. Ekkor az állami fizeti az első részt a kivitelezés megkezdése előtt, és a pályázó csak akkor fizeti az önerőt, amikor már a tetőn van a napelem.
Igaz az is, hogy a második opciót csak a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják felkínálni, ugyanis ebben az esetben a vállalkozásnak nem csak előfinanszíroznia kell az anyagokat és a telepítés egy részét, de még bankgaranciával is rendelkeznie kell azoknak, akik ezt – az ügyfeleknek kiemelkedő biztonságot nyújtó – megoldást tudják kínálni.
Sajnos, nagyon sok, kisebb cégnek erre esélye sincs.
Mit kell tudni a legfontosabb határidőkről?
A mostani információk alapján 2024. január 15-től lehet a pályázati előregisztrációt beadni, ami az első határidős lépés.
Addig viszont számos dokumentumot kell a pályázóknak összeszedniük. Azt gondolom, hogy maga a pályázati adminisztráció nem kifejezetten bonyolult, ha valaki ezzel foglalkozik napi szinten, viszont azok számára, akik nem otthonosak a pályázatok terén, akár komoly fejtörést is okozhat.
Az előregisztráció elfogadását követően – a lehető leggyorsabban – be kell nyújtani az áramszolgáltató számára a csatlakozási engedély kérelmet, amihez pedig a felhasználók jelentős részének már biztosan szakmai segítségre van szüksége.
Véleményem szerint érdemes szakértő segítséget igénybe venni, mert ezzel nagyon sok felesleges bosszúságtól, hiánypótlástól és – a pályázat tekintetében kritikus – időbeni késedelemtől óvhatjuk meg magunkat.
Összességében mit tanácsol azoknak, akik vacillálnak?
Bátran vágjanak bele, mert a mostani pályázat egy nagyszerű lehetőség, amivel érdemes élni. Valódi megoldást nyújt az energiaszámlájuk jelentős csökkentésére nem csak most, de egy esetleges jövőbeli, jelentős energiaár emelés esetén is.
Akik számára pedig a finanszírozás okoz kihívást, számos megoldási alternatíva elérhető, mi is tudunk ebben támogatást nyújtani ügyfeleknek.
Az új szabályozással eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt.
Január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi környezetét. Szigorodtak a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz elnyerésének feltételeit, ezzel párhuzamosan pedig a státusz megszerzéséhez szükséges feltételrendszert, így a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozták. A Work Force HR szolgáltató szerint a jövőben megváltozhat az is, hogy milyen állásokat töltenek be nemzetközi munkaerővel, ugyanis a fizikai munkakörök mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókba is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség.
Tavaly december 29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.
(Fotó: Work Force HR szolgáltató)
Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. „A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani” – fűzte hozzá Gáspár Gergely.
Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi -, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.
„Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttműködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója.
Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie.
“A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését”– nyilatkozta a szakértő.
