Jelentősen csökkent az építőipari szakemberek iránti bizalom.
Az építőiparban tapasztalható bizalomcsökkenés és a kontárkárok emelkedése aggodalomra ad okot Magyarországon. A Mapei Kft. friss kutatása alapján a kontármunkák átlagos kárösszege 820 236 forintra emelkedett idén. Eközben az építőiparba vetett bizalom országos átlagban 3,35 pontra apadt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest.
Egy év alatt 82 235 forinttal, 820 236 forintra nőtt a kontármunkák átlagos kára. Ez több mint 10 százalékos emelkedés múlt év augusztusához képest. Kismértékben, de emelkedett a kontármunka-károsultak aránya is, 23 százalék volt idén augusztusban, a tavalyi 21 százalékkal szemben.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a kontármunkák növekedése jelentős részben az áremelkedések hatásaival, valamint a beruházások számának csökkenésével magyarázható. A szakember szerint az emelkedő építési költségek és az általános gazdasági nehézségek hatására az építtetők alacsonyabb minőségű és árú anyagokkal, valamint alacsonyabb áron dolgozó szakemberek választásával igyekeztek csökkenteni a költségeiket, ami megágyaz a kontármunkának.
„A minőségen spórolni drága! Ne a jó minőségű építőanyagokon és a jó szakembereken spóroljunk, hanem a jó minőséget igyekezzünk jó áron megszerezni. Hosszú távon ez mindig jobban megéri” – tanácsolja Markovich.
A kontármunkák átlagos kárösszegének regionális megoszlása egyenetlen képet mutat. Idén Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a kontármunkák átlagos kára, 413 ezer forint. Ennek majdnem háromszorosa, 1,2 millió forint lett a Dél-Alföldön. A régióban közel kétszeresére emelkedett a kontármunkák kára az egy évvel korábbi eredményekhez képest, aminek az oka, hogy néhány kiemelkedően magas káresemény jelentősen megemelte az átlagot.
Hasonlóan jelentősen emelkedett a kontármunkák kárösszege a nyugat-magyarországi régióban, valamint az Észak-Alföldön. Az előbbinél a kárösszeg 1 millió forint fölé emelkedett, utóbbinál 825 ezer forint volt.
Kismértékben csökkent, de még mindig 1 millió feletti a kárösszeg a Pest vármegyét lefedő közép-magyarországi régióban. Ugyancsak jelentősen, 600 ezer forintra csökkent az átlagos kár a Közép-Dunántúlon. Budapesten alig érezhetően emelkedett a károk mértéke.
Elpárolgott a bizalom
Jelentősen csökkent az építőipari szakemberek iránti bizalom! Az építőipari bizalmi index országos átlaga augusztusban 3,35 pont volt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest. A válaszok elemzése alapján a bizalmat a szakemberhiány, az áremelkedés, a minőségi problémák és az infláció befolyásolta kedvezőtlenül. Az ötcsillagos értékelések aránya nem változott a múlt évhez képest. Azonban jelentősen, 22-ről 35 százalékra emelkedett az 1 és 2 csillagos értékelések száma.
„A bizalom ilyen mértékű csökkenése elsősorban az építőipar helyzetének szól. Nem a szakemberek lettek rosszabbak, hanem az árak emelkedése, a szakemberhiány, az infláció, a magas hitelkamatok miatt büntették a korábbinál több negatív értékeléssel a szakembereket” – állítja Markovich Béla.
A területi adatokból jól látható a hangulat változása. Minden vármegyében csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A legnagyobb mértékű változás Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, 3,70 pontról csökkent 3,16 pontra! Ugyancsak jelentős csökkenés történt Zala vármegyében, ahol a bizalom 3,76 pontról 3,31 pontra esett. A legmagasabb a bizalom Heves, Békés, Tolna és Veszprém vármegyékben. A legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Nógrád vármegyékben és Budapesten.
A szakembereken csattant az ostor
A szakmák megítélése hasonlóan alakult. Három szakmát kivéve minden szakmacsoportban csökkent a bizalmi index. A legalacsonyabb az ács szakma bizalmi indexe, mindössze 2,91 pont. Ez a szakma szenvedte el a legjelentősebb bizalomvesztést is. A bizalom alakulására bizonyára kihatott a fa árának jelentős drágulása, ami miatt az építtetők az „ácsokon verik el a port”.
Ugyanaz a három szakma kapta a legjobb értékelést, mint a múlt évben. A legmagasabb, 3,97 pontos, jó értékelést a víz- és gázvezeték-szerelők kapták. Ettől alig marad el a gépészek és a villanyszerelők értékelése, 3,96 ponttal holtversenyben.
Az építtetők pesszimistának látszanak az ágazat jövőjét illetően. A megkérdezettek majdnem fele, azaz 49 százalék úgy érzi, hogy az építőipar rossz irányba halad, 27 százalék szerint az ágazat helyzete stagnál. Azért nincs veszve minden, némi bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 25 százaléka látja pozitívnak az építőipar jövőjét.
A kontármunka területén nem várnak jelentős javulást az építtetők: 79 százalék nem számít fejlődésre az évtized végéig, és csupán 20 százalék gondolja, hogy csökkenni fog a kontármunkák száma.
Egyéb iparági felmérések mellett immár a hazai bankkártya adatok is azt bizonyítják, hogy megtört a hazai online kiskereskedelem bővülése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái szerint az idei év második negyedévében közel 456 ezerrel kevesebbszer vásároltak hazai internetes boltokban a magyarok kártyájuk segítségével, mint az első negyedévben – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Ez azt jelenti, hogy a korábban megszokott éves szinten 20-30 százalékos növekedés 14 százalék alá szorult. A tranzakciók értékében is visszaesés következett be: a webshopokban a II. negyedévben elköltött közel 820 milliárd forint 18 milliárd forinttal marad el az első negyedévi adatoktól.
Mindezt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azzal érdemes összehasonlítani, hogy a bankkártyákkal történő fizikai vásárlások száma ugyanakkor 2023. II. negyedévében több mint 38 millió darabbal nőtt és a magyar bankkártya történelemben először haladta meg a 400 milliós határt. A közel 407 millió tranzakcióban 3 733 milliárd forint értékben fizettek bankkártyával árut vagy szolgáltatást a magyarok. Ez az érték közel 300 milliárd forinttal múlja felül az első negyedév adatait.
A fizikai kereskedésekben a bankkártyás vásárlások esetében a piac továbbra is 24 százalékos növekedést tud felmutatni a tranzakciók értékében. Ennek fényében lehet érdekes az, hogy a hazai online kereskedő helyek forgalma visszaesésben van – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, aki szerint már csak azért is bővülésről kellene beszélni, mert a felmérések szerint az online kereskedelemben már múlóban van a bizalmatlanság a bankkártyás fizetésekkel szemben: aki utánvéttel rendeli meg az árut, az is túlnyomórészt bankkártyával fizet a futárnál.
Nő a webshopok száma
A forgalom visszaesése azért is furcsa, mert egyre több webshop kínálja szolgáltatásait. Az idei első félév végén éves szinten már közel ötödével több, 40 636 online kereskedőnél lehetett rendelni, a bankkártyát elfogadó webshopok száma az utolsó negyedévben is 2 315 egységgel bővült.
100-ból 22 forintot a neten költünk el
A most tapasztalt visszaesés ellenére a hazai bankkártyás fizetések több, mint ötöde már az online térben zajlik, minden 100 forintból 22-őt az interneten költünk el – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a webshopok alapítását az is alátámaszthatja, hogy az egy bankkártyás vásárlásra jutó összeg közel kétszerese a boltokban lebonyolított fizetésnek: míg a fizikai kereskedőknél 9 172 forintot fizettünk átlagosan egy-egy vásárláskor bankkártyával, addig az internetes átlagos kosárérték 17 954 forint volt.
Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a borús adatok ellenére nem 2023 lesz az építőipar mélypontja, hanem 2024.
A magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada. Az építőanyag gyártók és a kivitelezők idén 20 százalék feletti bevételkiesést várnak. Az ágazat rendelésállománya a 2009-hez hasonlóan 30 százalékkal csökkent. Máris 15 ezren tűntek el a szektorból, főleg szakképzettek, akik külföldön vannak.Ehhez képest a mélypont nem 2023, hanem 2024 lesz.
Mindez az Újház Piramis Építőház kerekasztal beszélgetésén hangzott el olyan szereplőktől, mint a szektorért felelős helyettes államtitkár és az ÉVOSZ elnöke.
A magyar építőipar 2023-ban is drámai visszaesést él át, de mélypont 2024 lesz – ez derült ki az Újház Piramis Építőház által szervezett kerekasztal beszélgetésen Gödön, a cég új építőanyag- és barkácsáruházának megnyitóján. Az eseményen Juhász Attila ügyvezető igazgató Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkárt és Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökét kérdezte a szektor helyzetéről.
Határ Renáta elmondta, hogy a kormány a jövőre nézve a legfontosabbnak a kiszámíthatóságot tartja, mert az építőipar nem tud gyorsan reagálni arra, hogy többéves ciklusokban hol kapacitás kihasználatlansággal, hol túlterheltséggel küszködik. A helyettes államtitkár szerint éppen ezért egy olyan keretprogram kialakításán dolgoznak, amely a kiszámíthatóság és a biztonság jegyében előre láthatóvá tenné a tervezett központi beruházásokat. A helyettes államtitkárnak ugyanakkor nincs információja arról, hogy a kormány mely központi beruházásokat indítaná újra, de jelezte, hogy júniusban és júliusban már születtek olyan kormányhatározatok, melyek új projektek előkészítését irányozzák elő.
Határ Renáta úgy fogalmazott, hogy az otthonfelújítási támogatás sikertörténet volt, a kormány gondolkodik is az újraindításán. Ez a munka az ötletelés fázisában tart, aminek középpontjában most egy kifejezetten energetikai célú lakásfelújítási program áll.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy az építőipar rendelésállomány idén a 2008-2009-es válsághoz hasonlóan 30 százalékkal esett vissza. Akkor szerinte a szakma legképzettebb és leginnovatívabb krémje, összesen 35 ezer vállalkozó és szakmunkás próbált szerencsét Európában. Itt most még nem tartunk, a szektorból 15 ezer képzett ember hiányzik, de úgy, hogy sokak helyét már kóklerek vették át. „A megoldás az lehet, hogy megpróbáljuk a kollégákat képzésekre rábeszélni, ezt tartom a legfontosabbnak, az oktatásnak lehet visszatartó ereje” – magyarázta.
Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a borús adatok ellenére nem 2023 lesz az építőipar mélypontja, hanem 2024. „ A szektor most még megél azokból a munkákból, amikre tavaly, tavalyelőtt szerződött le, de az ágazat nincs hozzászokva ahhoz, hogy 30-50 százalékos kapacitás lekötéssel kezdjen meg egy évet.” Az elnök szerint a következő két évet az fogja túlélni, aki kiemelkedő hatékonysági mutatói miatt bele tud menni az árversenybe, és jobban együtt tud működni a kollégáival. Határ Renáta ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada. Szerinte éppen ezért fontos a rendszer megtisztítása, az alulképzetteket különböző minősítési rendszerekkel történő kizárása és a tiszta piaci helyzet kialakítása.
A szakmabeli résztvevők által kitöltött kérdőív tanúsága szerint a legnagyobb építőanyag gyártók és beszállítók körülbelül egyharmada 20 százaléknál nagyobb árbevétel visszaesést vár 2023-ban, és csak mintegy 15 százalékuk remél növekedést ebben a naptári évben.
Kiderült továbbá, hogy az építőanyag gyártók szerint a banki kamatszintek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága és a megrendelések hiány jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást az építőiparnak. A kivitelezők ezzel szemben a problémák listáján elsőként a megrendelések hiányát látják, ezt követi a banki kamatszintek és az infláció.
A híradások szerint a kormány tervezi az alacsonyabb képesítést igénylő munkakörökben, például bádogos és festő esetében, a képesítési követelmények eltörlését. Abban nagyjából minden szereplő egyetért, hogy át kell alakítani a szakképzést, hiszen az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődött az építőipar, amivel az oktatás nem mindig tudott lépést tartani. Azonban amikor a kontárkárok mértéke egyre nő, sokan úgy gondolják, hogy ez az intézkedés ellentétes hatást érne el.
Az építőipari kontárkárok mértéke 2022-ben 738 001 forint volt, átlagosan ennyi kárt szenvedett el egy magánépíttető és felújító. Ez igen komoly anyagi terhet jelent a lakosság és a gazdaság számára. Emellett a festők és bádogosok bizalmi indexe is csak átlagos szinten mozog, ami tovább erősíti azt az álláspontot, hogy több, nem pedig kevesebb képzésre van szükség a szektorban – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Ugyanakkor a szakember elismeri, hogy igaza van a kormánynak abban, hogy elkerülhetetlen a képzés átalakítása, mert olyan mértékben változott az építőipar. Nem túlzás azt állítani, hogy ma már az építőiparban is élethosszig tartó tanulásra van szükség. A szakképzés az alapokat adja meg, amellett további speciális képzésekre is szükség van ahhoz, hogy valaki képes legyen alkalmazni az újonnan megjelenő anyagokat és technológiákat.
Ugyanakkor a szakmai ismeretek bővülése és átalakulása mellett megjelentek olyan új társadalmi elvárások a szakemberek felé, melyek mára megkerülhetetlenek. Olyan triviális dolgokra kell itt gondolni, mint az online kommunikáció, alapvető környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Ezekkel lépést kell tartania a képzésnek, de ez éppen azt jelenti, hogy az építőipari szakembereknek is folyamatosan képezni kell magukat.
Többek között ezért jött létre az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjeggyel frissen elismert Építőipari szakember közösség fejlesztő program. A Mapei Kft. által nyolc éve életre hívott program folyamatos szakmai képzésekkel és eseményekkel segíti a szakemberek fejlődését és népszerűsíti az építőipart a fiatalok körében.
„Összességében a kérdés nem az, hogy eltöröljük-e a képesítési követelményeket az építőiparban, hanem az, hogy miként alakíthatjuk át és modernizálhatjuk a képzési rendszert olyan módon, hogy az igazodik az ágazat rohamos fejlődéséhez és a társadalmi elvárások változásaihoz” – mondta Markovich Béla.
A jövő kihívása az, hogy miként lehet fenntartani a szakmák megbecsültségét, csökkenteni a kontárkárok mértékét és egyben modern, fenntartható szaktudást biztosítani a szakembereknek. Ehhez társadalmi együttműködésre van szükség és olyan programokra, mint az Érték és Minőség Nagydíjas „Építőipari szakember közösség fejlesztő” program. Ezek a kezdeményezések nemcsak a szakemberek, hanem az építőipar egésze, az építtetők és felújítók, valamint végső soron a nemzetgazdaság számára is előnyösek. Az építőipari szektor jövője éppen ezért nem a képesítés eltörlésében, hanem a képzési rendszerek átgondolt és hosszú távú fejlesztésében rejlik.
Új közösségi platformmal hódítja meg a magyar milliárdos vállalkozó a világot.
2004-ben költözött Írországba, majd a világ számos pontján is élt Joe Bitter, vagyis Bitter József. A 76 országban működő E-commerce vállalkozásairól ismert magyar származású üzletember korai kriptovaluta portfóliójával emelte új dimenzióba a karrierjét. Noha a vállalkozó ma már elégedetten dőlhetne hátra, Bitter Józsefnek mégis van egy szívügye: szeretne luxustermékeket elérhetővé tenni a vásárlók legszélesebb körének, és egyben a legmagasabb profitot garantálni az eladóknak, ezért egy új elveken működő közösségi platformot fejlesztett ki.
Az üzletember mindig is nyitott volt a pénzügyi befektetések és innovációk irányába. A vállalkozó már 29 éves korában elérte az anyagi függetlenséget, amelyet a folyamatos és alternatív útkeresésének, nyitottságának és állandó személyiségfejlesztésének is köszönhet.
„2006-ra Dublinban végigjártam a kétkezi melósok útját, voltam takarító, festő, sőt kerékbilincselő is. Igyekeztem a nyelvtanulásra, a hasznos infókra és értékes emberekre helyezni a hangsúlyt, illetve meríteni az idegen kultúrából. 2007-ben létrehoztam egy vállalkozást, ami 2008-ban már tönkre is ment. Elkezdtem kutatni az okokat és fejleszteni magam, hogy mit rontottam el, miért nem sikerült. Ingyenes szakmai szemináriumokra, egész napos előadásokra jártam, hangoskönyveket hallgattam. Mindig kritikus voltam a jelenlegi pénzügyi rendszerrel szemben, és több olyan nemzetközi csoporthoz csatlakoztam, amelyeknek a tagjai ezen témák elismert szakértői voltak és alternatív pénzügyi megoldásokkal foglalkoztak, mint például Robert Kiyosaki. Így találkoztam először a Bitcoinnal valamint az annak alapjául szolgáló blockchain technológiával, amelyekről Max Keiser es Jeff Berwick beszélt nekem még 2010-ben. Úgy gondoltam, hogy ha ez valóban elterjed, akkor itt a megoldás a pénzügyi függetlenségre, tehát arra, hogy a saját vagyonát mindenki maga kezelje és senki másnak ne legyen hozzáférése vagy kontrollja felette” – fejtette ki Joe Bitter, az Allyos nevű startup egyik alapítója, ez a gondolat pedig az Allyos fejlesztése alatt is mindvégig iránymutató volt számára.
Joe Bitter kriptovaluta-története mesébe illő: az évekkel ezelőtti óvatos befektetés mára milliárdos tétellé nőtte ki magát.
„Gyakorlatilag 12 éves korom óta vállalkozó vagyok és 17 éves koromra raktam össze az első egymillió forintomat. Akkoriban 50 és 125 köbcentis motorokat hoztam be Olaszországból, felújítottam, majd eladtam őket. 3 hónap alatt megtanultam az ehhez szükséges olasz párbeszédeket, és édesapámat kértem meg a kisteherautó vezetésére, hiszen még jogosítványom sem volt. 2012-ben vettem először Bitcoint az akkor már elég szép üzleti eredményt hozó első webáruházam profitjából, amit azelőtt 3 évvel eBay-en indítottam. 12 dollár 41 centen vettem meg és ha jól emlékszem 2500 dollár értékben vásároltam összesen. 2014-ig megfigyeltem a piacot, mert akkoriban nagyon sok volt a kritikus hang, de akárhányszor utánanéztem, technológiailag es fundamentálisan maga a blockchain rendszer mindent tud, amit ígér és úgy láttam, ez a gyakorlatban is működik. Később bővítettem is a portfóliómat és többféle projekt kriptovalutájából vettem, köztük viccből 1 millió Dogecoin-t is vásároltam, amikor megjelent. Azt figyeltem meg, hogy egyre több nagy multicég és bank is elkezdett a háttérben finanszírozóként beszállni ezekbe a blockchain alapú projektekbe, ami csak megerősített. Mindeközben nagyon nyitott voltam a hagyományos pénzügyi piacokra is, tőzsdéztem és nemzetközi ingatlanbefektetéseim is voltak, ezeket akkoriban kezdtem el bővíteni. 2015-ben már a legtöbb E-commerce áruházban elfogadtuk a kriptovalutát is fizetőeszközként, majd Izlandon vásároltam bérbányász gépeket ezzel is bővítve a kripto-portfoliómat, amolyan passzív jövedelmet generálva.”
2500 dollárból lett 6,7 millió dollár
Az üzletember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a piac közel sem való gyenge idegrendszerű befektetőknek, ugyanis sokszor 20-30 százalékot is korrigál rövid idő alatt, sokaknak pedig ez riasztó lehet.
„Én már vagy százszor láttam ilyet az elmúlt 11 évben, ezeken már csak mosolyogni szoktam. Amikor magasabban vagyunk, akkor inkább eladogatok egy kicsit, pont azért, hogy amikor korrigál, visszavásárolva olcsóbban növeljem belőle a portfóliómat. Most megint ez a helyzet. Korrigált úgy 10-15 százalékot, de a korrekció előtt ez egy 2,4 milliárd forintos portfólió volt, vagyis a 11 év alatt a 2500 dollárból lett mintegy 6,7 millió dollár” – magyarázta a gyarapodást Joe Bitter.
Természetesen az eltelt évek alatt nem csak a nyereség nőtt, de volt néhány igazán izgalmas pillanat is, amikor a kevésbé gyakorlott vagy erős idegrendszerű befektetők kongatták a vészharangot, ha pedig Joe Bitter akkor rájuk hallgat, ma nem tartana ott, ahol. Ma már a kriptovalutának köszönheti, hogy a piac élszereplői között tartják számon.
„2017 év végén durván 20 ezer volt a csúcs, utána pedig nagyon gyorsan, 2018 nyár-ősz tájékán egészen 3500-ig esett. Ebben az időszakban rengetegen felhívtak vagy figyelmeztettek, hogy úristen, adjak el mindent, mert most kell kiszállni, pukkad a lufi. Én ezekre sorra azt válaszoltam, hogy láttam már sok ilyet, volt, hogy száz dollárról nyolc dollárra estünk, 1300-ról 110-re, most meg húszezerről 3500-ra. Egyszerűen csak korrigál a piac, 1 millió dolláros Bitcoin árfolyamig eszem ágában sincs nagyobb tételt átforgatni más eszközökbe.”
Noha Joe Bitter már megtehetné, hogy csak a portfóliója hasznát élvezi és nem dolgozik tovább, mégis rátalált útközben egy szerelemküldetés, ami miatt a mai napig kőkeményen dolgozik. Ez pedig az új közösségi platform, az Allyos nevű applikáció, amely 2016 február 22-én – Herczeg Kristóf barátjával közös ötletből – született meg, ezután folyamatosan fejlesztették és 2018-ban mutatták be.
„2018 november 22-én adtuk ki az első publikus verziót a zártkörű béta tesztek után, ami 48 országban jelent meg, de mi a magyar piacra szerettünk volna fókuszálni több okból is. Akkor nem igazán voltunk még kész a termékkel, közel sem volt tökéletes, bár az volt a cél. Rengeteg visszajelzést kaptunk, nagyon sok hasznos tanácsot a felhasználóktól, igényeket, javaslatokat, nagyon izgalmas szakasz volt. A támogatásuk és folyamatos segítségük nélkül ez az egész nem sikerülhetett volna. Az IT feladatokat a legszuperebb hazai fejlesztők végzik a mai napig, részt vesz benne a BigFish és a Broduction csapata is” – fejtette ki Bitter.
És hogy mitől forradalmi az Allyos – SocialStore, az új közösségi platform? Az Allyos-on a letöltés után vásárlók, azaz felhasználók regisztrálhatnak, és létrehozhatnak maguknak egy profilt, hasonlóan Facebook-hoz vagy TikTok-hoz. A felhasználók között aktív csevegő felület is található, ami a Space nevet kapta. A platformon vásárlási szándékkal gyűlnek a felhasználók, főleg azért, mert itt mindenki maga döntheti el az árakat, így a legjobb ár garantált. Ennek alapja a világszerte már jól ismert közösségi finanszírozás.
“A megszokottól eltérően, itt kétféleképpen lehet vásárolni. A SocialStore elnevezésből adódóan, a Store oldal hasonlít az Amazonhoz. Itt webáruház jellegűen vannak akciós termékek, amelyeket bárki megvehet, a kiszállítás mindig ingyenes. Minden terméken van feltűntetett akciós kedvezményösszeg, amiben van egy hatalmas újítás. Mivel az Allyos hasonlóan az Uber-hez vagy AirBnb-hez csupán egy szoftver, egy platform, így nem szállít, nem raktároz, az elérhető termékeket ismert gyártók, forgalmazók, áruházak listázzák. A platformon listázó partnerek között olyanok is szerepelnek, mint a Tesla, Alza, CinemaCity, OMV, Sony, IKEA, Apple, MediaMarkt és a lista folyamatosan bővül. Az említett újítás pedig, ami egyben az egyik védjegye is a platformnak, hogy az eladó által kínált kedvezmény-összegnek van egy extra, közösségi funkciója is. Ezért is hívják ezt közösségi kedvezménynek” – magyarázta Joe Bitter.
„15 éves nemzetközi E-commerce üzemeltetéssel a hátam mögött az üzleti élet nagyon sok problémáját és kihívását ismertem meg mind eladói, mind pedig vevői oldalról. A közösségi vásárlás minden szempontból ideális megoldás: a gyártók és forgalmazók garantáltan drágábban, nagyobb haszonnal adhatják el a termékeiket, kiszakadnak így az árversenyből, az akciós termékeiken felajánlott árkedvezmény pedig egyszemélyes megtakarítás helyett egy felbecsülhetetlen értékű közösségi funkciót kapott, amivel a vásárlók az álmaikat valósíthatják meg. Vásárlói szempontból az infláció és az emelkedő árak folyamatos kihívást jelentenek, de miért is kellene a többségnek egy életen át dolgozni a prémium termékekért, egy középkategóriás autóért vagy egy trópusi nyaralásért? Ezért hoztuk azt a szabályt, hogy a közös vásárlásban való részvétel minimális összege egy dollár, vagyis árfolyamtól függően 350 forint. Ekkora összeggel már esélyt kap bárki az álomtermék eléréséhez és erre, ha itt intézi az illető a hétköznapi bevásárlást, a gyártók vagy forgalmazók a közösségi funkciós kedvezményösszeggel meg is hívják. Egészen más érzés barátokkal, ismerősökkel egy olyan helyen vásárolni, ahol egy 30 milliós új Mercedes nem marad álom tovább, hiszen ő dönti el, mennyit ad ezért az autóért, részt vehet a megvásárlásában akár százezer forinttal is. Ennek a lehetőségnek a sikerét pedig jól mutatja az eddigi 400 ezer letöltés, 82 ezer regisztrált felhasználó és 750 sikeres közösségi vásárló is”– fejtette ki Joe Bitter.
Ha te is lemaradtál a 12 dollaros Bitcoin árfolyamról, itt a soha vissza nem térő alkalom
Joe története stílusosan szemlélteti is az Allyos – SocialStore alapjául szolgáló közösségi vásárlás erejét. Elérhető ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta is a Social oldalon, ahol 0.1 BTC es 0.01 BTC is összedobható közösen. Mivel a közösségi vásárlás egyik alapszabálya szerint a minimum részvételi összeg 1 dollár, így annak, hogy hány olyan szerencsés lesz, aki Joe majd’ 13 dollaros 11 évvel ezelőtti belépő áránál is olcsóbban vehet Bitcoint, – miközben az árfolyam éppen 26.000 dollárnál jár -, csak az szab korlátot, mekkora tömeg rohan a platformra.
A minden negyedik magyar háztartásban megtalálható klímaberendezések közül a nagy energiafogyasztásúak cseréje még gyorsabban térülhet meg a Magyar Klímacsereprogram segítségével.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint 1,2 millió háztartásban működik légkondicionáló berendezés. Ezeknek még csak elenyésző része számít igazán fejlettnek és energiahatékonynak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csupán 44 ezer klímaberendezés volt hőszivattyús fűtésre alkalmas a tavalyi adatfelvétel során, az összes készülék csupán 4 százaléka!
Pedig a négyévszakos klímák nem csak akár 40 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak hűtéskor, de olcsóbb alternatívái vagy kiegészítői a legelterjedtebb földgázos cirkós fűtésnek is. A rezsiárak átalakulásával, lakossági tarifával számolva negyedével kedvezőbb az A+ kategóriás klímaberendezésekkel biztosítani a lakás melegét, mint földgázzal. Amennyiben elérhető a H tarifa, akkor akár 50 százalékos lehet a megtakarítás. A Magyar Klímacsereprogram abban segíti a magyar háztartásokat, hogy alacsonyabb rezsiköltség mellett modern, akár –20 Celsius-fokban is biztos fűtést biztosító hűtő-fűtő klímákhoz jussanak, amivel nyáron komfortosabb lesz a hűtés.
Akár felére is csökkenthetők a rezsiköltségek
A Klímacsereprogramot a Polar Klíma hozta létre. A program keretében a régi klímaberendezések leszerelése ingyenes, ha modern Polar eszközökre cserélik le, és még 30–150 ezer forintot is fizetnek a leszerelt régi eszközökért. A programban bármilyen márkájú régi készülék lecserélhető.
„Mosógép, hűtőgép, LED-fényforrás csereprogramokkal már próbálták ösztönözni a lakosságot, hogy kisebb energiaigényű, modern berendezéseket használjon. Ezek segítségével is lehet csökkenteni a villamosáram-fogyasztást, azonban az elavult klímaberendezések újra cserélése sokkalta nagyobb megtakarítást tesz lehetővé” – indokolta Medgyesi Tamás, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője, hogy miért hozták létre a programot.
A magyar vállalkozás saját költségére, 150 millió forintos keretösszeggel indítja el október 1-jétől az év végéig tartó programot, aminek részletei a klimacsereprogram.hu honlapon érhetők el. A mostani akció keretében nemcsak ingyenesen leszerelik a használt készülékeket, hanem kérésre szintén térítésmentesen el is szállítják azokat.
Komfortosabb, halkabb, esztétikusabb
A megsárgult, öreg, műanyag borítású, csörgő-zörgő, elavult berendezések helyett a letisztult megjelenésű, csendes klímaberendezések használatával nem csak a komfortérzet növelhető. A Polar klímákra ötéves, kiterjesztett garanciát is vállalnak. A kiterjedt hazai szervizhálózat pedig garantálja a folyamatos működést.
A modern klímaberendezések további előnye, hogy az energiatakarékos fűtés mellett hűtési módban is komfortosabb a használatuk. Az elavult készülékekkel szemben nem jéghideg szelet süvítenek a lakás egy-egy pontjába, hanem egyenletes, fokozatos, huzatmentes hűtést tesznek lehetővé. Az éjjel-nappali nyugodt használatot az elmúlt 10-15 évben sokat fejlődő klímatechnika azzal is segíti, hogy az új berendezések sokkal halkabbak lettek.
