Egyre kilátástalanabb helyzetet jeleznek a Magyar Nemzeti Bank statisztikái a lakosság pénzügyi erejéről. Miközben ugyanis az extra magas kamatok távol tartják a lakosságot a klasszikus hitelfelvételtől, addig a mindennapi megélhetés miatt kényszerből igénybe vett folyószámla és hitelkártya tartozások csúcsokat döntenek – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Miközben az extra magas kamatok miatt a lakosság távol tartja magát a klasszikus hitelfelvételtől, addig mindennapi kiadások finanszírozásában szerepet kapó likviditási hitelek felhasználása egyértelműen azt mutatja, hogy egyre kevésbé tudnak kijönni a magyar családok a hónap végére a jövedelmükből, így azt kényszerből hitelből egészítik ki.
Az év első 5 hónapjában több, mint 50 százalékkal kevesebb lakáscélú és fogyasztási hitelt vettek fel a háztartások, mint 2022. hasonló időszakában – idézi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáit Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A szakember szerint a családok lépése érthető, hiszen egy ma felvett 20 millió forintos 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete 182 800 forint, ötödével, több, mint 32 ezer forinttal magasabb, mint amilyen törlesztéssel egy évvel ezelőtt lehetett szerződni a bankokkal. Egy 5 millió forintos 5 éves futamidejű személyi hitel esetében pedig a tavalyi 118 ezer forint helyett idén májusban már akár 131 ezer forintos törlesztést kellett vállalnia a hiteligénylőknek. Ilyen kondíciók mellett kétszer is meggondolja az ember, hogy bármilyen beruházásba fogjon.
Ugyanakkor a drasztikusan magas, 25 százalék feletti kamatok sem parancsolnak megálljt a mindennapi élet finanszírozását kiegészítő hiteltermékek keresletének. Ennek oka egyértelműen az lehet, hogy a háztartások egyre nagyobb részének pénze elfogy a hónap során, s azt kénytelenek kiegészíteni. Május végére 300 milliárd forint fölé emelkedett a lakosság folyószámlahitel jellegű tartozása. Utoljára 10 éve, 2013-ban volt példa arra, hogy a folyószámlahitelek állománya 7 egymást követő hónapban is emelkedést mutasson – a keretek kihasználása tavaly november óta folyamatos növekedést mutat éves bázison – emlékeztet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy 2015 februárja óta még nem volt olyan magas a lakosság hitelkártya tartozása, mint idén májusban: a kártyabirtokosok 146 milliárd forinttal tartoztak a hónap végén a bankjuknak.
A fenti adat annak fényében elgondolkodtató, hogy amíg a folyószámlahitelek esetében a tartozás „csak” a következő havi fizetés beérkezéséig kamatozik (hiszen akkor a bank automatikusan levonja a tartozás összegét), addig a hitelkártya tartozások esetében a tartozás döntő része hónapról-hónapra kamatos kamattal növekszik – az éves 26,44 százalékos átlagos hitelkártya kamat havi 2 százalékot meghaladó tehernövekedést takar – emlékeztet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a fentiek miatt a hitelkártya tulajdonosoknak különösen fontos, hogy amikor lehetőségük van rá, azonnal fizessék vissza a teljes fennálló tartozást. A hitelkeret minden visszafizetés után megnyílik, s kondíciók szerint akár 45 napig ingyen lehet használni a bank pénzét – ami kedvezőbb, mint a mínuszba ment egyenleg után rögtön kamatozó folyószámlahitel. Ugyanakkor a hitelkártya használat tudatosabb viselkedést igényel, mert különben igen sokba kerül – figyelmeztet Gergely Péter.
2023 júniusában tovább csökkent, éves összehasonlításban 30 százalék alá mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon, májushoz képest pedig 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek.
„A havi átárazódást tekintve hasonlóra legutóbb két éve, 2021 júniusában volt példa, azóta szinte folyamatos emelkedést láthattunk. Ez a trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, ennek a bolti árakban már érezhető hatása, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt” – hangsúlyozták az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken ismertetett inflációs adatokra reagálva.
Az élelmiszerek idén júniusban 29,3 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. Tavaly júniusban azonban még csaknem 3 százalékos drágulás ment végbe a megelőző hónaphoz képest.
2023 júniusában csupán öt termékkategória volt, amelyben 1 százalék feletti volt a drágulás májushoz viszonyítva, több mint 20 kategória esetében csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. Hozzávetőleg ugyanennyi termékkategóriában nem történt változás, vagy csak elenyésző mértékű növekedés volt mérhető.
„Most már tehát nagy biztonsággal ki lehet jelenteni azt, amit korábban még csak előrejelezni tudtunk: ténylegesen tetőznek az árak” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Hozzátette: az éves mutató ugyan még mindig magas, az inflációs folyamatok elemzésekor azonban célszerűbb a havi átárazódást, vagy az év eleje óta látható árváltozásokat figyelemmel követni a drágulás egyre lassuló ütemének értelmezéséhez.
2022 júniusához viszonyítva 48,6 százalékkal került többe a kenyér, több mint 40 százalékkal drágultak a tejtermékek, a tojás, 33 százalékkal a péksütemények, 30 százalékkal a száraztészta. Emellett 18,3 százalékkal kell többet fizetni a szalámikért, 21 százalékkal a párizsiért, egyéb felvágottakért. A sokáig rendkívüli mértékben dráguló sajt ára is lassabb ütemben – 23,3 százalékkal emelkedett –, mint tavaly ilyenkor. Összességében a nyerstejárak csökkenése kedvezően hatott és hat a jövőben a tejtermékek fogyasztói áraira, azonban a búzatermékpályán a markáns csökkenés még várat magára.
„Az aratás elkezdődött, hamarosan lekerülnek a búzaszemek a táblákról. Az új búza már lényegesen alacsonyabb áron kerül a malmokba, az onnan kijövő liszt alacsonyabb ára pedig fogyasztói oldalról kedvezően fog hatni a bolti árakra” – fejtette ki Héjja Csaba. Kiemelte azonban, hogy a búza árában bekövetkezett, 50 százalék feletti áresés nem fog teljes egészében megjelenni a kenyér árában. „Az az ár ugyanis, amelyet a polcokon látunk, csak 30-40 százalékban függ a búza árától. Mire az asztalunkra jut a kenyér, addig jelentős energiaköltséggel, munkaerő- és szállítási költséggel kell számolni, nem beszélve az egyéb, például marketingjellegű kiadásokról.”
A bank agrár- és élelmiszeripari szakértői a kiskereskedelmi forgalom egyértelmű csökkenésére reagálva hozzáfűzték: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra. A keresletcsökkenés nyomán azonban élénkebben akcióznak az üzletekben.
Az élelmiszerár-stopok augusztusi kivezetésével kapcsolatban pedig hozzátették, a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint az élelmiszeripar oldaláról valamelyest – részben az energiaárak esésével – olcsóbbá vált előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását.
„Véleményünk szerint az árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban” – mondta Héjja Csaba.
A bank elemzői arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5 százalék körülire csökken az élelmiszer-infláció.
A felmérést az építőiparban dolgozó szakemberek körében végeztük: értékesítőket, burkolókat, tetőfedőket, kőműveseket kérdeztünk meg arról, hogy mekkora áremelkedést érzékeltek a piacon az egy évvel korábbi árakhoz képest.
Az építőipar számtalan szegmensre bontható, így az eltérő vélemények nem feltétlenül számítanak egymásra nézve irrelevánsnak. A felmérésben több tucat ember vett részt – a diagramról megállapítható, hogy a legtöbb válaszoló szerint 20-30% áremelkedés történt.
Mivel magyarázható az áremelkedés?
Kárász Tamást kérdeztük, a gepito.hu ügyvezetőjét, hogy miben látja az alapanyagok drágulásának fő okát. Véleménye szerint a kérdés több tényező függvénye.
Véleménye szerint az ukrajnai háború kihatott a kelet-európai beszállítói láncokra az építőiparban, hiszen a régió erősen függött Oroszország gazdaságától, emiatt az ágazat jobban ki van téve az ágazat a különféle szankciók visszahatásának.
A kő, cement, beton alapanyagok egyaránt drágábbak, mint korábban, míg a fa és vas acél ára duplájára nőtt egy év alatt. A dollár és euró átváltási értéke, a forint gyengülése és az általános infláció miatt náluk erősebben mutatkozik meg a drágulás.
A beruházási hajlandóság láthatóan visszaesést mutat a 2023. év januárjától, amely könnyen magyarázható az építőanyagok drágulásával, valamint a szakképzett munkaerő hiányának.
Azon beruházások amelyek folyamatban vannak, valószínűleg meghaladják a tervezett költségvetési értékeket. Építőanyag ellátási zavartól nem kell tartani, de rövid időn belül érzékelhetővé válhat a kereslet-kínálat egyensúlyában mérhető változás okozta beszerzési ár stagnálása vagy a túlkínálat miatti eseti árcsökkentés is – nyilatkozta a szakértő
Új hirdetési metódust hívott életre a mesterséges intelligencia.
A vállalkozások világa talán sosem volt még ennyire megosztott, mint napjainkban. 2023 teljes egészében felforgatta az állóvizet: a mai Magyarországról tulajdonképpen eltűnt a vállalkozói középréteg: a piacot a felső 10% uralja, a statisztikák alapján egy cégnek 5,6-szor nagyobb az esélye ide bekerülni.
2022 kihívásai után idén sem lélegezhetnek fel a kis- és középvállalkozások. A szegmens, noha sérülékeny, egymaga termeli ki a munkaerőpiacon található állások háromnegyedét, a GPD-nek pedig átlagosan 50 százalékát.
„A szegmens folyamatosan pulzál, milliárdos vállalatok tudnak a csőd szélére kerülni néhány hónap alatt, de ugyanígy egy induló cég is rövid időn belül milliárdos szervezetté nőheti ki magát. Ehhez három dologra van szükség: jól működő marketingeszköz-rendszerre, 360% fokos lefedettségre és hatékony erőforrás-befektetésre” -árulta el Berta Gergő, web- és marketing szakértő.
Új hirdetéscélzási modell a Metánál
A mesterséges intelligencia átalakítja az eddig ismert hirdetési rendszert. A személyes adatok védelme különösen hangsúlyos téma most, amikor az életünk nagy része online zajlik. A korábbi adatgyűjtési botrányok miatt a Meta vezetősége egész új stratégiával rukkolt elő. Az új modell már nem a sokat vitatott adathalászatra, hanem a mesterséges intelligenciára épít. A Meta Lattice nevű innováció lényege, hogy előre jelzi, hogyan reagálnak majd a felhasználók az adott hirdetésre. Ehhez tudásmegosztást használ a Meta különböző felületein, így Instagramon, Reels-videóknál vagy a Facebook-hírfolyamban, hogy hatékonyan feltérképezhesse az ügyfelek érdeklődési körét és online szokásait. Az adatok alapján nem csak a pillanatnyi érdeklődésünkről kap reális képet, de a jövőbeli érdeklődésünk is előre tudja vetíteni.
„Magánszemélyként is tapasztalhatjuk ezeknek a változásoknak az áldásos oldalát, azzal, hogy erősödik az AI-jelenlét a hirdetések világában, sokkal személyreszabottabbá vállnak a reklámok. Az igényünkhöz és a pénztárcánkhoz mért legideálisabb ajánlatokat dobja majd elénk a rendszer, már nem kell saját magunknak gyűjtögetni és analizálni az ajánlatokat” – mondta el Berta Gergő, web-és marketing szakértő. Hozzátette, a vállalkozásoknak pedig elsőként kell reagálniuk a marketing területén zajló paradigmaváltásra, ha szükséges, akár külső erőforrás igénybevételével.
Érdemes profihoz fordulni
Számos olyan konferencia elérhető már, ahol a vállalkozók megkapják a megfelelő hátteret és támogatást ahhoz, hogy hatékony és személyre szabott kampányokat és jól strukturált marketing-metódust építhessenek fel, a profiljuknak megfelelő módon.
„A Maximum Business 7 országban van jelen, küldetésünk elsősorban a magyar vállalkozni akaró réteg képzése és megsegítése. New yorki irodánkban közel 30 amerikai ügyfelünket szolgáljuk ki, együttműködve a helyi szolgáltatókkal. Az amerikai piac néhány évvel előttünk jár trendek tekintetében, így az ottani tapasztalataink, valamint friss szerződésünk a Facebook-kal az itthoni ügyfeleink számára is tengernyi előnnyel jár” – árulta el Berta Gergő, ügyvezető.
A kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti cégek vezetői szerint felértékelődik a korrekt munkahelyek és a megbízható kollégák szerepe.
A szakemberek szerint a beruházási kedv csökkenésével „felhígult” építőipar most visszatér a normalitásba – derült ki a Wavin friss, fókuszcsoportos kutatásából. A jelenlegi helyzet egyfajta megnyugvásnak tekinthető a korábbi években tapasztalható “őrület” után, a vezető kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti cégek vezetői úgy látják, hogy a piac szűkülése az építőiparban tapasztalható munkamorálra is kedvező hatással lesz. A kutatásból az is kiderült, hogy azok a megbízók, akik az előírások, vagy az ingatlanok értékállósága miatt fenntartható projektekben gondolkodnak, tisztában vannak annak költségvonzatával, amit hajlandók is megfizetni.
Az épületgépészettel és mélyépítéssel foglalkozó Wavin idén márciusban – az iparágban egyedülálló módon – fókuszcsoportos kutatás keretében kérdezte a piacvezető kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti vállalatok vezetőit az általuk tapasztalt építőipari trendekről. A válaszadók egyetértettek abban, hogy az építőiparban a visszaeső kereslet következtében valójában egyfajta visszarendeződést figyelhetünk meg – enyhe recesszió mellett. A beruházási kedv visszafogása természetesen már érezhető, de a megbízások hiánya csak 1-3 év múlva jelenthet gondot, hiszen az elmúlt néhány év szerződésállománya még nem futott ki, és a bevételek sem estek lényegesen vissza. A piac szűkülése elsősorban abban nyilvánul meg, hogy olyan ágazati szereplők is megjelentek a versenyszférában kiírt tendereken, amelyek korábban kizárólag a nagy állami megrendeléseken dolgoztak.
A kutatásban résztvevő szakemberek szerint jelenleg a legnagyobb kihívás az építőiparban tapasztalható munkamorál, a munkavállalók egy részének hozzáállása, illetve a szakképzett munkaerő, és az utánpótlás hiánya. A válaszadók szerint ennek oka abban keresendő, hogy a közelmúlt “építőipari lázának” köszönhetően a munkavállalók kifejezetten előnyös helyzetbe kerültek, és ezzel sokan vissza is éltek, a magas fluktuáció pedig nagyban megnehezítette a kivitelezők munkáját. A piac szűkülése ezen is változtathat, és felértékelődik a megbízható, korrekt munkahelyet biztosító cégek, illetve a minőségi munkát végző kollégák szerepe, különösen, ha a korábbi kereslethez feltöltött vállalkozások elkezdik lassan visszaengedni a létszámukat az aktuális megrendelésállományhoz.
A Wavin – mely komoly múltra visszatektinő, partneri viszonyt ápol a magyar építőipari cégekkel – a beruházások során megvalósuló fenntarthatósági szempontokról is kérdezte a piacvezető vállalatok képviselőt. A szakemberek szerint a megrendelők egy része az aktuális előírásokat, illetve az épülő ingatlanok jövőbeni értékét szem előtt tartva hajlandó megfizetni a magasabb költségeket a jobb energiamérleg és a hatékonyabb energiaellátás érdekében. E mögött az a cél lebeg, hogy az így készült épületek értékesítésénél, illetve bérbeadásánál később árrésként is érvényesíthető lesz a fenntartható ingatlan kivitelezési felára.
A piacvezető, 2022-ben 11 milliárd forintos árbevételt realizáló Wavin több, mint 200 hazai építőipari partnerrel működik együtt, termékei számos állami, önkormányzati, vállalati és magánprojekt során kerültek beépítésre. A Wavinhoz köthető többek között a LEGO nyíregyházi gyárának bővítése, a kecskeméti Mercedes gyár tetővíz elvezetése, az érdi közművelődési centrum, a Nissin kecskeméti gyára és a Csepel szabadkikötő esővíz szikkasztó rendszere, illetve a fenntarthatósági szempontból díjnyertes miskolctapolcai Avalon park igényeit kiszolgáló műanyag aknák szállítása.
A Bank Centerben nyílt meg a Mail Boxes Etc. harmadik egysége.
Május 2-án az V. kerületi Bank Center irodaházban nyílt meg a Mail Boxes Etc. legújabb egysége, így az Oktogonnál található és a XIII. kerületi központ mellett már három budapesti helyszínen érhető el a világ első számú független postai és üzleti szolgáltatási hálózata. Hannya Ernesto, az MBE Magyarország ügyvezetője közölte, a „magánposta” hivatal fő profilja továbbra is a küldemények, dokumentumok, csomagok kezelése, feladása, szállítása és csomagolása. Elárulta, a franchise hálózatot a vidéki nagyvárosokba is szeretnék kiterjeszteni, amihez partnereket keresnek.
40 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban alapították, de 1996 óta olasz tulajdonban van a Mail Boxes Etc. független postai és üzleti szolgáltatási hálózat, amely jelenleg több mint háromezer egységgel rendelkezik globálisan és minden héten nyílik a világon valahol egy új központ.
Ebbe a sormintába illeszkedik bele az MBE Magyarország legújabb egysége is. Május 2-án Budapest szívében, az V. kerületi Bank Centerben nyitották meg hivatalosan a harmadik fővárosi „magánposta” hivatalt azok után, hogy az Oktogonnál és a XIII. kerületben lévő egységükben még a várakozásoknál is nagyobb a forgalom.
Hannya Ernesto, az MBE Magyarország ügyvezetője arról beszélt, a cég kiemelt szolgáltatásai között szerepel az expressz dokumentumküldés, az expressz kiscsomagküldés és a postafiók-szolgáltatás egyaránt.
„Mindhárom magyarországi lokáción csomagolunk és szállítunk is, ami egyedülálló a magyar piacon a kiskereskedelmi egységekben. Hálózatunk kifejezetten olyan tárgyak szállítására is specializálódott, amit más nem vállal. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a nagy értékű festmények, porcelánok, számítógépek, hivatalos dokumentumok, mint az útlevél, vagy egyéb személyes ingóságok, törékeny termékek. Ügyfeleinknek természetesen biztosítjuk a szállítmány nyomon követését és átvételi elismervénnyel igazoljuk, hogy célba ért a csomag” – mutatott rá.
Hozzátette, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánszemélyeknek nyújtják tanácsadással, igényfelméréssel egybekötött szolgáltatásukat, mindezt rejtett költségek nélkül, fix árakkal.
Hannya Ernesto elárulta, a franchise terjeszkedése még csak most indul be igazán Magyarországon. A tervek szerint több vidéki nagyvárosban is központot szeretnének nyitni, amihez jelenleg is partnereket keresnek. Mint mondta, a kiszemelt lokációk között szerepel Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét és Győr is, de újabb és újabb budapesti kerületekben is lehetőségek után néznek.
