Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint kedden pénzügyi értelemben is lezárult a tranzakció, amellyel a magyar állam és a 4iG Nyrt. közvetett tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben. Az akvizíció sikeres zárásával minden feltétel adott ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar tulajdonú, a piacon vezető szerepet betöltő vállalatcsoport jöjjön létre, amely képes a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve megerősíteni Magyarország versenyképességét.
A tranzakció pénzügyi zárását követően a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalatában. Ezzel sikeresen megvalósult a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlása.
A tranzakció hozzájárulhat a piaci verseny erősödéséhez és a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, számos előnyhöz juttatva az ügyfeleket. A most lezárult befektetéssel a magyar állam célja többségi hazai tulajdon kialakítása egy olyan nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatban, mint a távközlési szektor – olvasható a minisztérium közleményében.
Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben, az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét “mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) keddi közleményében miután részt vett az európai gyorsvizsgálatban.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network – CPC) összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálaton mértre fel a “sötét mintázatok” jelenlétet az online kereskedelemben.
A vizsgálat Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig. Három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítottak, a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és az információ-elrejtésre. A közleményben kiemelték, az eredmények alapján a webhelyek csaknem 40 százaléka alkalmazta a három jogsértő technika valamelyikét.
A fogyasztókat hamis visszaszámlálóval 42 áruház sürgette, 54 weboldal pedig a kereskedők érdekeit szolgáló választási lehetőségek – például drágább termékek vagy szállítási lehetőségek – felé terelte a vásárlókat a felület kialakításával, nyelvezetével. A felmérés szerint 70 webhely rejtett el fontos információkat, így el például a szállítási költségekről, a termékek összetételéről vagy az olcsóbb lehetőségekről, továbbá 23 weboldal valamilyen előfizetés megkötésére próbálta rábírni a fogyasztókat ugyanezzel a technikával. A vizsgálat kiterjedt a boltok applikációira is, 102-ből 27 esetben bukkant fel valamelyik “sötét mintázat” – részletezték a közleményben.
A GVH hangsúlyozta, az egyes tagállami hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett webáruházakkal a kifogásolható gyakorlatok megszüntetése érdekében, szükség esetén pedig eljárásokat indítanak a jogsértések mielőbbi felszámolására.
Felidézik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évek során több alkalommal fellépett már a fogyasztók rejtett befolyásolásával szemben, ugyanis az európai akció során vizsgált kereskedői technikák idehaza sem ismeretlenek. Az információ-elrejtéssel kicsalt előfizetések ügyében milliárdos nagyságrendű hatósági bírságra is volt már példa Magyarországon.
A GVH emellett jelenleg is vizsgál online platformokat a fogyasztókat nyomás alá helyező, de az árat vagy készletet valójában nem befolyásoló, “kamu” visszaszámláló órák miatt – írják a közleményben.
A nemzeti versenyhatóság legutóbb tavaly ősszel – egy mostanihoz hasonló gyorselemzést követően – a Magyarországon elérhető légitársaságokat figyelmeztette nyomatékosan arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken – tájékoztatott a GVH. MTI
Elkezdtek aktívan külföld felé kacsintgatni az ingatlanbefektetők, Horvátország mellett olyan távolabbi, jó földrajzi elhelyezkedéssel rendelkező államok is népszerűvé váltak az utóbbi időszakban, mint Albánia, Ciprus vagy Spanyolország. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az ukrajnai háború közelsége miatt sokan inkább máshol költik el a felszabadított pénzüket, amitől néhány éven belül magas megtérülést remélnek.
Miközben rengetegen próbálják kitalálni, hol és mikor lenne érdemes ingatlanba fektetni Magyarországon a jelenlegi helyzetben, sokan már inkább külföldben gondolkoznak és a határon túl vesznek lakásokat vagy nyaralókat.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa emlékeztetett, az infláció, a gazdasági nehézségek és az ukrajnai fegyveres konfliktus együttesen vezetett oda, hogy drasztikusan visszaesett a befektetői kedv itthon. Ráadásul mivel túl közel vagyunk a háborúhoz, az ingatlanvásárlást elővigyázatosságból inkább elodázzák az emberek.
„Akik a közelmúltban szabadították fel a pénzüket, de nem akarják, hogy elértéktelenedjen az infláció miatt, külföldön kezdtek nézelődni. Nem egyedi esetekről van szó, egyre jellemzőbb, hogy akár a szomszédban, akár távolabbi országok felkapott régióiban vásárol valaki ingatlant. Így nagyobb biztonságban érzik a vagyonukat” – mutatott rá a szakember.
(Horvátország minden évszakban népszerű. Photo by Luciann Photography on Pexels.com)
Albánia felkapott a befektetők körében
Gadanecz Zoltán példaként említette, hogy a szomszédos Horvátországban sokan keresik a jó ár-érték arányú ingatlanokat a felkapott üdülőövezetekben, amiket aztán kiadásra szánnak a nyári főszezonban. Véleménye szerint ez a trend 2023-ban felerősödhet azzal, hogy a horvátok beléptek a schengeni övezetbe, így minden korábbinál könnyebben elérhető lesz az Adria.
„Hasonló a helyzet Albániával is, ismerünk olyan ügyfelet, aki rögtön két apartmant is vett ott. Egyszerűen megéri, hiszen földrajzilag jó helyen van, ott a tengerpart, ami a turisták körében évről évre népszerűbb. Hiába Balkán, jó az éghajlata, van értelme építkezni, ráadásul ajándéknak számító 400-500 ezer forintos négyzetméteráron lehet most nyaralókhoz jutni” – mutatott rá.
A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa azt is elmondta a ciprusi ingatlanok is egyre inkább bekerülnek a köztudatba. A szigetországban virágzik a turizmus, ez a jelenség pedig felveri az ingatlanárakat. Mint fogalmazott, 5 év alatt egy 40 ezer eurós ingatlan ára megtriplázódott, ma akár 120 ezer euróért is el lehet adni, ami kiemelkedően jó befektetésnek számít.
Szintén kedveltté vált Spanyolország, ahol a tengerparttól kicsit távolabb eső, de még elérhető közelségben lévő ingatlanokat olcsóbban meg lehet vásárolni, akárcsak a Balatonnál. A spanyol piac mellett szól, hogy itt több a napsütéses napok száma, hosszabb ideig lehet kiadni a nyaralót egy naptári évben, tehát a haszon is magasabb lehet – mutatott rá Gadanecz Zoltán.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére tavaly a negyedik negyedévben 13,1 százalékkal 1630 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a középvezetők körében pedig 9,2 százalékos volt az átlagbérek éves növekedése – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn az MTI-vel.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincs jelentős eltérés, ez az érték 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága 2100 forint feletti.
Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója a közleményben kifejti, hogy a felmérésük adatai csupán az alapbérek változásait követik. Mivel az év második felében a cégek jelentős része különféle pótlékokat és egyszeri juttatásokat nyújtott dolgozóinak, a fizikai munkások átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb lehet.
A munkaerő-közvetítő szerint tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésük szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.
A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég több mint 60, főként nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó középvezetőinek béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozók esetében a béremelkedés mértéke a negyedik negyedévben átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben rámutatott, hogy a cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudták kompenzálni az inflációt, ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, az első negyedévben már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedés valósulhat meg ebben a szegmensben.
Az infláció mértékét meghaladó béremelés a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várható a következő hónapokban, amelyek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta, illetve amelyek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik – mutatott rá a szakember.
A Moore Hungary adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) középvezetőinél a fenti átlagtól kissé elmaradt, 8,2 százalékos volt a béremelés. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: az SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt – olvasható a közleményben.
Egyes élelmiszerbeszállító vállalatok “az infláció ürügyén” a szükségesnél nagyobb mértékben emelik áraikat – mondta vasárnap a Tesco elnöke.
John Allan, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnaponként jelentkező heti politikai magazinműsorában kijelentette: a Tesco – a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat, amelynek csaknem 28 százalékos részesedése van a brit szupermarketpiacon – “nagyon keményen” fellép az általa nem törvényszerűnek ítélt áremelésekkel szemben.
Elmondta: a Tesco külön munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata az élelmiszer-összetevők és a nyersanyagköltségek figyelése, és ennek alapján kiszámítja, hogy a beszállítók által érvényesíteni kívánt költségemelkedések indokoltak-e. John Allan hozzátette, hogy a Tesco már számos beszállítójával összeveszett a kifogásolt árszintek miatt.
A Tesco nagy-britanniai üzleteiben tavaly egy ideig nem lehetett kapni a Kraft Heinz globális élelmiszer-konglomerátum egyes termékeit, köztük a Nagy-Britanniában alapvető élelmiszernek számító, rendkívül keresett paradicsomos konzervbabot, miután az áruházlánc és a szállítócég vitába keveredett az árazásról.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint decemberben 10,5 százalék volt a tizenkét havi brit infláció, de a teljes kosáron belül az élelmiszerek árai átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Kertész Róbert/MTI
Negatívra módosította az eddigi stabilról a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek “BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolásának kilátását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő egyidejűleg megerősítette az osztályzatot.
A Fitch a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában úgy fogalmaz, hogy a magasabb globális kamatszintekkel, a kilengésekre hajlamos energiaárakkal és a fő kereskedelmi partnerek keresletének gyengülésével jellemzett keményebb nemzetközi környezetben kitűnnek “a politikai megfontolások által befolyásolt” szakpolitikai elegy sérülékenységei.
Tavaly augusztusban egy másik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de ezzel egy időben szintén megerősítette a devizában és forintban fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek azóta is érvényes “BBB/A-2” szintű – ugyancsak befektetői ajánlású – minősítését.
A harmadik globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service továbbra is stabil kilátással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségekre érvényes “Baa2” – a Fitch és az S&P szuverén magyar osztályzatával azonos szintű – besorolását.
A kilátás negatívra módosításának pénteki bejelentéséhez fűzött indoklásában a Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy a magyarországi infláció a legmagasabbak között van a cég által államadós-besorolásokkal ellátott összes gazdaság között.
A hitelminősítő elemzői úgy vélekednek az indoklásban, hogy az ársapkák nem bizonyultak hatékonynak, növelték viszont az államháztartás költségeit, miközben a monetáris politika transzmissziós funkciójának érvényesülését hátráltatják a jelzáloghitelekre meghirdetett, célzott kamatsapkák.
A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az idén 0,4 százalékra lassul a tavalyi évre valószínűsíthető 4,7 százalékról, egyebek mellett azért, mert a továbbra is magas infláció, a csökkenő reálbérek és a gyenge fogyasztói hangulat miatt várhatóan csökken a háztartások fogyasztása.
A hitelminősítő előrejelzése szerint az átlagos magyarországi infláció az idei év egészében 17,6 százalék lesz, vagyis meghaladja a cég által hasonló besorolással nyilvántartott gazdaságok idei átlagos inflációjának 5,7 százalékra valószínűsíthető mediánütemét.
A Fitch Ratings azzal számol, hogy a harmonizált fogyasztói árindex éves összevetésű emelkedési üteme 25 százalék körül tetőzik az idei első negyedévben, és 2023 első felében is 20 százalék felett marad.
A cég ugyanakkor az év végére – elsősorban a belépő bázishatások nyomán – meredeken lassuló inflációra számít: prognózisa szerint a harmonizált árindex éves növekedési üteme 2023 végén 6 százalék lesz.
A Fitch elemzői az államháztartási hiány mérséklődésével is számolnak: pénteki előrejelzésük szerint a deficit az idén a GDP-érték 4,3 százalékára csökken a tavalyi évről várt 6,1 százalék után.
A hitelminősítő várakozása szerint ezzel párhuzamosan folytatódik a bruttó államadóság-ráta csökkenése is: a cég arra számít, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság 2026-ra 65 százalék környékére süllyed a tavalyi évre valószínűsíthető 73,5 százalékról.
Az államadósság-ráta csökkenésének elsődleges okai között lesz az erőteljes nominális GDP-növekedés és az államháztartási deficit mérséklődése – áll a Fitch Ratings elemzésében. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a magyar bankrendszer továbbra is stabil, nyereségessége az idén várhatóan javul a tavalyihoz képest, bár az eszközminőség mérsékelten romolhat, miután a teljes kinnlevőség-portfolión belül valószínűleg 5 százalék környékére emelkedik a nem teljesítő követelések aránya a tavalyi harmadik negyedévben mért 3,4 százalékról.
A Fitch idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország a pénteki osztályzati elbírálás után június 23-án, majd december 15-én szerepel ismét. Az S&P jövő péntekre, utána július 7-re, végül december 8-ra jelölte ki a magyar szuverén osztályzatok idei vizsgálati időpontjait.
A Moody’s 2023-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án, majd szeptember 1-én kerül sorra. A három cég mindegyike 2016 óta a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. MTI
