A hagyományos karácsonyi menüt egyre több helyen váltják fel különböző ételkülönlegességek, így rengeteg család asztalán megjelenik az ünnepek alatt a bacon is, mint fő alapanyag. Kovács Péter, a Gierlinger termékeket is gyártó Tamási-Hús Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy Magyarország piacvezető bacongyártó vállalkozásaként felkészültek az év végi rohamra, sőt az év végén egy újfajta szeletelési technikával előállított, alacsonyabb zsírtartalmú, húsosabb ízdominanciájú verzió is megjelent a Premium Bacon családban.
Ahány ház, annyi szokás, tartja a híres mondás, és napjainkban hatványozottan igaz ez, ha a karácsonyi menüket vizsgáljuk. Míg korábban szinte majdnem mindenhol jelentős szerepet kapott a töltött káposzta, a rántott ponty vagy a halászlé a menüben, úgy ma már sok helyen ezek nem kötelező elemei az ebédnek és a vacsorának, hiszen a jól bevált tradicionális ételeken túlmutató finomságokban is gondolkoznak a háziasszonyok.
A karácsonyi menü legújabb slágeralapanyaga a bacon lett az elmúlt években, amit az értékesítési adatok is alátámasztanak. December utolsó heteiben jelentősen több bacont vásárolnak a magyarok, mint az év bármely másik időszakában.
„Az emberek a karácsony közeledtével nemcsak ajándékokra költenek többet, hanem az ünnepi menünek is megadják a módját. Kizárólag európai húsból készült szeletelt vagy kockázott oldalszalonna termékeink iránt egész évben magas a kereslet, de az ünnepek előtt érezhető egy roham, az értékesítés exponenciálisan megugrik ilyenkor, amit igyekszünk a legmagasabb színvonalon kiszolgálni” – fogalmazott, Kovács Péter hozzátéve, Magyarország piacvezető bacongyártó vállalkozása a minőség mellett a környezettudatosságot is kiemelt fontosságúnak tartja, ezért 2023-ban teljes mértékben elérik a karbonsemlegességet úgy, hogy a káros gáz kibocsátásával azonos mértékben klímabarát projekteket támogatnak.
Levesbetétnek és dzsemnek sem utolsó a bacon
A tapasztalatok szerint a pirított bacon levesbetétként is megállja a helyét, a sütőtöklevest például baconcsipsszel lehet remekül feldobni. Emellett illik a borsó- vagy édesburgonya-krémleveshez is, akár úgy is, hogy hagymát a bacon kisült zsírjában pirítjuk meg, amely aztán a krémleves tetejére kerül.
Rengeteg családnál egyre gyakoribb elem karácsonykor, hogy az őzgerinc formában sütött húst baconös verzióban készítik el. Ehhez az őzgerincet baconnel béleljük ki, majd erre fektetjük a húst, ízlés szerint fűszerezve azt. A karácsonyi menü nagy kedvencei az asztalt gyümölcsökkel töltött húsok, melyek ízéhez a bacon tökéletesen passzol legyen az csirke vagy akár kolbásszal töltött karaj.
Baconből dzsemet is lehet készíteni, amit egy csatos üvegbe helyezve, ünnepi szalaggal átkötve egyedi ajándékként is prezentálhatunk azon túl, hogy feldobhatjuk vele a karácsonyi menüt. Ehhez aprítsuk fel a ropogósra sült bacont, hagymát és keverjük össze whiskyvel, juharsziruppal, almaecettel és barnacukorral vagy akár kevés kávéval és lassú tűzön főzzük szirupos állagúra. Tökéletes kiegészítője egyben sült húsoknak, steaknek vagy akár pirítósra kenve is fogyasztható.
A karácsonykor megmaradt bacont felhasználhatjuk szilveszterkor is, virslire tekerve tökéletes éjféli falatokat lehet belőle készíteni, serpenyőben sütve vagy leveles tésztába csavarva. A bacon igazi jolly joker az ünnepek alatt!
Több tíz tonna, feldolgozott, illetve élő halat szállítanak a boltokba ezekben a napokban a Hortobágyi Halgazdaság telelőtavaiból – mondta a cég vezérigazgatója az MTI-nek. Simon Károly hozzátette, hogy már szeptemberben megkezdték a téli lehalászást, és december elejére az összes hal átkerült a telelőmedencékbe.
Az idei rendkívüli aszály ugyanakkor megnehezítette a munkát: miután nem volt elég csapadék, a 2800 hektár vízfelületű tavak tíz százalékát nem tudták feltölteni, a többi tóban pedig az ideális 120 centiméteres vízmagasság helyett csak 80 centimétereset tudtak biztosítani.
(Fotó: Hortobágyi Halgazdaság- Facebook)
Simon Károly elmondta, hogy gondos munkával a tömeges halpusztulást ugyan sikerült elkerülniük, de a rendkívüli körülmények miatt a korábbi évek 1500 tonna megtermelt halmennyiségéhez képest 15-20 százalék csökkenéssel számolnak. Tovább nehezítette a munkát, hogy a takarmányárak a tavalyi duplájára emelkedtek – jegyezte meg.
A hortobágyi halgazdaság egyébként Európa egyik legnagyobb pontytermelő halászata: a megtermelt hal 80 százaléka ponty, mintegy 15 százaléka busa és amur, a többi ragadozó: harcsa, csuka és süllő – ismertette a vezérigazgató, jelezve, hogy a halak 60 százalékát saját üzemükben dolgozzák fel és konyhakészen értékesítik, a többit élő halként adják el. Utóbbi iránt a kedvezőbb ára miatt az idén megnőtt a kereslet. A tavalyihoz képest ebben az évben 30-40 százalékkal nőtt a hal ára – közölte.
A vezérigazgató az állami hírügynökség érdeklődésére elmondta azt is, hogy a 115 embert foglalkoztató halgazdaság tavalyi árbevétele meghaladta az 1,2 milliárd forintot, és az idén is hasonló forgalomra számítanak.
Hozzátette: bár lassan bővül a hazai halfogyasztás – a korábbi egy főre jutó éves 4,5 kilogrammról 6,7 kilogrammra nőtt -, még mindig jelentősen elmarad az Európai Unió tagállamainak 20 kilogrammos átlagától.
A nyugati eladási kultúra még nem gyűrűzött be hazánkba teljesen, néhány üdítő kivételtől eltekintve az értékesítők zömét udvariatlannak és türelmetlennek ítélik meg az ügyfelek – derült ki Kasza Tamás több száz üzletember bevonásával készült felméréséből. Eszerint a férfiak ma már idegesítőnek találják, ha egy nő a nőiességét kihasználva akar nekik eladni valamit, miközben a nők attól tudnak leginkább kibukni, ha az értékesítő erőszakosan nyomul. Ennek ellenére a változó világban is vannak olyan bevált trükkök, amelyek az értékesítés során kifizetődőek lehetnek.
Kasza Tamás lezárási specialista több száz üzletembert és üzletasszonyt kérdezett meg vásárlási szokásairól, az eredményekből pedig egyértelműen látszik, hogy mindkét nem esetében a kedvesség és az odafigyelés az a tulajdonság, ami az értékesítési folyamatban kiemelten számít.
„Korábban a férfiak akkor is vásároltak egy nőtől, ha ugyan adott esetben nem is volt szükségük a kínált termékre, de úgy érezték, jó pontot szereznek vele, vagy segítenek a vásárlással. De a rendszerváltás után, három válsággal a hátunk mögött már inkább bosszantónak találják, ha egy nő a nőiességét kihasználva akar nekik eladni. A comb- és mellvillantós korszaknak vége van” – mutatott rá az értékesítési szakértő.
Mint fogalmazott, beszélgetései alapján elmondható, hogy a férfiak is leginkább azt várják el, hogy tényleg az érdekeiket figyeljék, továbbá szimpatikus számukra, ha tényleges kompetenciát látnak egy nőnél, ami nem megy át okoskodásba.
A lezárási specialista a női értékesítőknek az eredmények alapján azt tanácsolja, hogy legyenek mindig felkészültek, kedvesek és korrektek, emellett legyenek a saját területük mesterei.
„Legyenek mindig lényegre törőek, és tényeket mondjanak, mert a férfiak elutasítják az üres beszédet a rohanó világban. Derítsék ki mielőbb, mi kell a vevőnek, és döntsék el, tudnak-e rajta segíteni. Megoldásorientált gondolkodásmódra van szükség, a férfiak ugyanis nem flörtölést vagy egy baráti beszélgetést keresnek az üzleti életben. Ezzel együtt az elegáns öltözet és egy őszinte mosoly is segíteni tud, hiszen azzal jó benyomást tudunk tenni az ügyfélre” – magyarázta.
Elővigyázatosak az üzletasszonyok, tartanak a lehúzástól
Ami a másik oldalt illeti: az üzletasszonyok számára bizonyíték kell, nem ígéret – jelentette ki Kasza Tamás. Kutatása szerint a nőknek két fő dologra van igényük Magyarországon: legyenek velük kedvesebbek az értékesítők, és ne tukmálják rájuk a portékájukat. Azaz csak akkor próbáljanak eladni nekik valamit, ha tényleg szükségük van az árura vagy a szolgáltatásra.
„A válaszok alapján az üzletasszonyok egyetértenek abban, hogy a nyugati eladási kultúra még nem ért ide, néhány üdítő kivételtől eltekintve az értékesítők zöme udvariatlan. Pedig ők pont azt szeretnék, hogy ne akarják őket lehúzni, partnerként tekintsenek rájuk, és ne legyenek velük szemben agresszívek” – hívta fel rá a figyelmet Kasza Tamás.
Érdekesség, hogy a válaszadó üzletasszonyok 41 százaléka nőtől, 29 százaléka férfitól vásárolna inkább, míg 30 százalék számára mindegy az értékesítő neme, csak legyen hozzáértő és érdeklődő. Kasza Tamás szerint ebből is látszik, hogy az ember szakértelme és igényessége számít elsősorban az értékesítés során, legyen szó nőről vagy férfiről.
A lezárási specialista a férfiaknak azt ajánlja, hogy ne akarjanak mindenkit mindenre rábeszélni. Legyen küldetésük, és képviseljenek értéket, ellenkező esetben saját maguk alatt áshatnak idővel egy hatalmas gödröt, hiszen ha valakinek elterjed a negatív híre, azt később nehéz semmissé tenni a köztudatban.
„Ne a saját problémánkat próbáljuk megoldani, hanem a potenciális vásárlóét. Alapszabály lett, hogy soha ne tukmáljunk, és éreztessük a nőkkel, hogy fontosak nekünk. A pozitív kisugárzás szintén hatalmas versenyelőny lehet, de a logikai, érzelmi érvelés is nélkülözhetetlen. Sőt, az értékesítési munkához jó, mi több, kiváló emberismerővé kell válni” – zárta gondolatait Kasza Tamás.
Ha a fókuszban a vásárló és a problémája állna, akkor gördülékenyebben menne a termékek és a szolgáltatások eladása is, kihívó vagy agresszív viselkedéssel viszont egyik nem sem fog már sikereket aratni a megkérdezettek szerint.
Teljesen elektromos autókból álló flottára tér át a Schneider Electric, Magyarország élen jár a folyamatban. Globális szinten 2030-ig tervezik, hogy minden hagyományos motorral szerelt gépkocsit lecserélnek, de ez hazánkban akár előbb is megvalósulhat. Az áttérés az e-autózásra gyökeres szemléletváltást is jelent, ezt segítik otthoni töltőberendezéssel, hozzájárulással a töltés költségéhez és vezetéstechnikai tréninggel is. A tervek szerint a Schneider Electric gépjárműflottájának negyedét jövő év közepére már teljesen elektromos autók adják Magyarországon, az első nagyobb keretet éppen a napokban veszik át.
Jelentős fejlesztésbe kezdett járműflottája kapcsán a Schneider Electric, ez része a társaság fenntarthatósági célkitűzéseinek. A világ legfenntarthatóbban működő vállalatai közé tartozó cég 2025-re tervezi elérni a karbonsemleges működést, 2030-ra pedig a nettó zéró CO2 kibocsátást. Ennek érdekében a társaság teljes autóflottáját is elektromos járművekre cseréli.
Globálisan a bevezetés üteme elsősorban attól függ, hogy az adott országban milyenek a járműhasználati szokások, illetve hol tart az e-autózáshoz szükséges általános infrastruktúra, így például a nyilvános töltőhálózat kiépítése. A magyar menedzsment azonban úgy döntött, hogy úttörő szerepet vállal és aktív intézkedésekkel segíti az átállást, illetve az e-autózáshoz szükséges szemléletváltást. Ennek köszönhető, hogy a Schneider Electric hazánkban gyűjtött tapasztalatai más országokban is mintául szolgálhatnak majd a teljesen elektromos autókból álló flotta kialakításához, az ehhez szükséges folyamatokhoz.
A Schneider Electric Magyarországon közel 300 céges autót üzemeltet, az átállás részeként közel 70 elektromos gépjármű van már szállítás alatt, amelyek közül az első 20 már meg is érkezett a vállalathoz és hasonló nagyságrendben érkezik e-autó a céghez 2023 első negyedévében is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövő év közepére a már most is használt járművekkel együtt a gépkocsik közel negyede elektromos lesz a vállalati flottában.
„A járműflotta cseréje kapcsán először felmértük munkatársaink körében, hogy mit gondolnak az e-autózásról és hogyan viszonyulnak ehhez a technológiához. Örömmel tapasztaltuk és büszkeséggel tölt el minket, hogy jóval nagyobb volt az érdeklődés, mint amire számítottunk. Az e-autókra történő átállás a vállalatunk alapvető értékeiből, a fenntarthatóságra és a hatékonyabb működésre való törekvésből fakad, de az egész projekt során törekszünk arra, hogy a munkavállalóink minden esetben érezzék, hogy számunkra ők és az élhetőbb jövő megteremtése a legfontosabb” – mondta el Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR igazgatója.
Az elektromos járműveket azok a munkatársak kapják, akik munkakörükből vagy pozíciójukból adódóan vállalati gépjárművet használnak. Az átállást ösztönzi, hogy közülük bárki kérheti, hogy hagyományos robbanómotoros autóját elektromosra cserélje a cég, függetlenül attól, hogy a jelenleg használt gépkocsi életciklusa hol tart, ráadásul ez a lehetőség folyamatosan nyitva áll mostantól. A cég fenntarthatóság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy az energia- és fenntarthatósági tanácsadással foglalkozó szolgáltatóközpontjában a vállalati autó használatára jogosultak közül mindenki elektromos járművet kap.
Az e-autók használata kapcsán egyelőre kulcskérdés a megfelelő töltési infrastruktúra megléte. A Schneider Electric ezen a területen is a lehető legteljesebb támogatást nyújtja munkatársainak. A budapesti központnak otthont adó irodaház garázsában elektromos töltővel ellátott parkolóhelyek találhatók, melyeket térítésmentesen használhatnak az e-autóval közlekedő kollégák, az elérhető töltők számát az elektromos flotta növekedésével arányosan tovább bővítik a következő években.
“Azoknak a kollégáknak, akik vállalják az otthoni töltés megoldását, a Schneider Electric saját otthoni töltőberendezését biztosítjuk, és a felszerelését valamint beüzemelését bruttó 120 ezer forinttal támogatjuk. A mindennapi használat költségeihez is hozzájárulunk: nagyságrendileg 2-2,5 otthoni töltés, tehát közel 1000 km távolság megtételéhez elegendő elektromos energia díját fedezi az erre a célra bevezetett kompenzáció. Fontos, hogy az elektromos autókra való átállás egy felelősen gondolkozó vállalat részéről állandó odafigyelést igényel, így a Schneider Electric-nél folyamatosan figyelemmel kísérjük a körülöttünk zajló változásokat, illetve munkavállalóink visszajelzéseit, hogy optimalizálhassuk a folyamatokat és mindenki megelégedésére használhassa a járműveket. Számunkra ez az elmúlt évek egyik legnagyobb, egyben az egyik legnagyszerűbb szemléletformáló feladata” – számolt be az átállást segítő intézkedésekről Ivanov Katalin.
Mivel az e-autók súlya meghaladja a robbanómotoros kocsik tömegét és nagyobb nyomatékkal is rendelkeznek, vezetéstechnikailag is teljesen másképpen viselkednek, mint a korábbi cégautók. Éppen ezért a Schneider Electric vezetéstechnikai tréningeket is biztosít azon munkavállalói számára, akik e-autóra cserélik gépjárműveiket, hogy minél jobban érezzék, hogyan viselkednek ezek az autók és ezáltal is minimalizálják a balesetek kockázatát.
A jegybank ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re, mert a cég a vecsési kőolajmező feltárásával kapcsolatos hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.
Az MNB hozzátette: a kőolajmező feltárásáról szóló hír a kibocsátó megítélését az általa megjelentetett közleménye, illetve közösségi média kommunikációja útján bizonyosan érintette, ezzel összefüggésben pedig közvetetten hathatott értékpapírjai értékére, hozamára is.
(Újságírók a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútja bemutatásán 2022. november 28-án. A Mol, amely jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon, egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatófúrások sikerrel zárultak. Vecsésen november 11-én kezdődött meg a próbatermelés, mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amelyet naponta tartálykocsikkal, a várost elkerülve szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba. MTI/Szigetváry Zsolt)
A jegybank hétfőn publikált határozatában felszólította a Molt, hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, emellett 5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.
A közleményben felidézik, hogy az idén november 21-én a Mol Nyrt. honlapjának médiafelületén – tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott “Befektetői kapcsolatok” aloldalon – megjelent közlemény szerint “jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában”. A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagy a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
Az MNB megítélése szerint a Mol Nyrt. által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették. Ebből fakadóan pedig – mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta – az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétenni.
A cégnek (a közzétenni elmulasztott) rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére gyakorolt hatását. Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága – közölte az MNB.
A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg. Az ügy kapcsán az MNB aláhúzza: természetesen minden tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően – különösen közérdeklődésre számot tartó témákban – más platformokon is kommunikáljon.
Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével – kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva – kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény irányába.
Ezzel az elismeréssel a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége minden évben azt a 18-40 év közötti vállalkozót tünteti ki, aki fiatal kora ellenére komoly értéket teremt pénzügyileg és társadalmilag egyaránt. Az Év Fiatal Vállalkozója díj 2022-es nyertesei egy innovatív építőipari vállalkozás vezetői, Balázs Gábor és Sinkó Gergő lettek. Az idén először átadott Év Fiatal Családi Vállalkozója különdíjat pedig Dr. Barta Anita, a Barta Autó cégcsoport második generációs vezetője kaphatta meg.
Pénteken zárult a 191 országban lezajló Global Entrepreneurship Week (GEW) nemzetközi mozgalom keretében, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) által megrendezésre került Fiatal Vállalkozók Hete. Az érdeklődők idén négy magyar nagyvárosban és Budapesten számos előadáson vehettek részt ingyenesen. Az eseménysorozatot az ország legrangosabb fiatal vállalkozói kitüntetése, a tizennegyedik Országos Fiatal Vállalkozói Díj ünnepélyes átadása koronázta meg.
(Dr. Barta Anita a díj átvétel során)
Az Országos Fiatal Vállalkozói Díjjal a FIVOSZ azokat a mindennapi hősöket tudja vállalkozó nagykövetté nyilvánítani és a többiek számára megmutatni, akik fiatal koruk ellenére komoly értéket teremtenek mind pénzügyileg, mind társadalmilag. Az Országos Fiatal Vállalkozói Díjat 2022-ben Balázs Gábor és Sinkó Gergő, a Most-Épker csoport alapítói kapták.
(Balázs Gábor és Sinkó Gergő a díj átvételekor)
Gábor és Gergő fiatal koruk ellenére egy hagyományos területen indították el vállalkozásukat, ahol kevés a fiatal és óriási a verseny, mert nagy halak vannak jelen, így az érvényesülés számukra igazi kihívás. Mindezt innovatív módon kezdték el, és ezért sok munkával, gyorsan növekedtek. Igazi nagyvállalatként építik építőipari cégüket, amely mára cégcsoporttá fejlődött. Mindössze 6 éve indultak, azóta megharmincszorozták árbevételüket. Figyelemreméltó a társadalmi szerepvállalásuk, mely már szintén nagyvállalati szinten működik. Egy saját oktatási rendszert dolgoztak ki, amivel csökkenteni kívánják a beáramló külföldi vendégmunkások számát és előtérbe helyezik a hazai ki nem használt munkaerőt, ez által a megtermelt jövedelmet az országon belül tartva. Támogatnak gyermekotthonokat, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknek vásárolnak készségfejlesztő játékokat Az idei díjazottak által alapított cégek összesen több mint 3 milliárd Ft-os forgalommal zártak 2021-ben, jelenleg pedig 64 főt foglalkoztatnak, saját munkavállalóként.
Az idén először átadott Év Fiatal Családi Vállalkozója különdíjat Dr. Barta Anita, a Barta Autó cégcsoport második generációs vezetője kaphatta meg.
Barta Cégcsoport egy kétgenerációs családi irányítású, kimagasló autós múlttal rendelkező vállalategyüttes. Hazai és nemzetközi téren jelentős szerepet játszik a Suzuki márka kereskedelmében mind új autó értékesítésben és mind használtban. A cégcsoport tulajdonában van az AVIS autókölcsönző magyarországi licenc joga is. Az ő munkásságának köszönhetően tudott a cégcsoport elindulni a nemzetközi terjeszkedés útján, jelentősen növelve a teljes cégcsoport export árbevételét. A második generáció közreműködésével tudtak a következő szintre lépni, így már 12 országból vannak nemzetközi partnereik. A cégcsoport a gépjármű kereskedelem és bérbeadás területén a hazai piac egyik meghatározó szereplője lett, melyben az idei díjazottnak jelentős szerepe volt, mivel mára egy családbarát, egészség és környezettudatos munkahellyé varázsolta a dolgozók mindennapjainak helyszínét. Anitának köszönhető a cég digitális átalakítása, mellyel a közel 10 milliárdos árbevételű cégcsoportot hatékonyan tudják vezetni. Jövőtudatos fiatalként a gépjárműflotta zöldítésében is úttörő szerepe volt, neki köszönhetően mára a flottája 95%-ban hibrid autókból áll. A sok munka mellett azonban kiemelkedő társadalmi tevékenységet is végez, amelynek keretében megalapította saját alapítványát, az Ételallergiás Gyermekekért és Családokért Alapítványt is.
A Fiatal Vállalkozók Hete Üzleti és Karriershow a hazai gazdasági utánpótlásnevelés kulcseseménye, ahol idén is közel 50 top vezető osztotta meg tanácsait a vállalkozásban és karrierépítésben gondolkodó fiatalokkal. Bővebb információ https://fiatalvallalkozokhete.hu weboldalon található.
