Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Emellett olyan területeken, mint az idegenforgalom és vendéglátás egyik napról a másikra tűnhet el a fizetőképes kereslet, és akkor még nem is beszéltünk a munkaerő megtartását érintő nehezítő körülményekről – számolt be a Work Force HR szolgáltató. A cég arra is rávilágított, hogy hektikus igények jönnek, amikkel a munkaerő-kölcsönző vállalatok tudják a legjobban tartani a lépést.
A jelenlegi makrogazdasági helyzet különlegessége, hogy többdimenziós válság fenyeget, azaz egyidőben több, potenciálisan egymást erősítő gazdasági és politikai probléma sújtja a vállalatok jelentős részét. Ez merőben eltér a Covid-19 járvány vagy a 2008-2009-es világválság természetétől. Ma a vállalatok jelentős része olyan 6-12 hónapos időszakra készül, melyben az energiahordozók költsége, a fizetőképes kereslet eltűnése, a háború miatt akadozó alkatrészellátás, a rekordmagas infláció, az elszálló devizaárfolyamok, valamint a felfuttatott alapkamat hatásai közepette kell fenntarthatóan, nyereségesen működniük. A fenti hatások iparáganként rendkívül eltérő hatással járnak.
A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint például egy olyan exportra termelő gyártócég, amely devizában realizál bevételt, de a költségei jelentős része forintban keletkezik, hiába szerzi be 2021-ben rögzített, a mainál alacsonyabb áron a földgázt, könnyen lehet, hogy nem tudja kielégíteni a vevői igényeket a fennálló alkatrészhiány miatt. Ugyanakkor a vidéki wellness szállodákat például ezek az ellátási problémák kevésbé érintik, azonban a munkavállalóikat magasabb bérekkel igyekeznek átcsábítani más szektorok munkáltatói, miközben sokan a jelenlegi rezsiköltségeket is képtelenek kigazdálkodni.
A Work Force kollégái úgy látják, hogy ma a munkaerőpiac szereplői egyelőre kivárnak, elbocsátásokat csak elvétve tapasztal a cég. Ennek fő oka, hogy a munkáltatókban még élénken él a Covid-19 utáni ’visszapattanás’ emléke, amikor a leépített munkaerő pótlása jelentette az újraindulás legnagyobb akadályát, gondoljunk csak a repülőtereken és légitársaságoknál előállt kaotikus helyzetekre és járattörlésekre. A tőkeerő kulcsfontosságú, amikor a munkaerő-megtartó képességről beszélünk, így az ebben hagyományosan gyenge mikro-, kis-, és középvállalatok körében csődhullám várható. Emiatt a munkanélküliségi ráta az elkövetkező fél-egy évben növekedni fog, utána viszont csökkenő tendenciára számítunk. Ebben a rendkívül aszimmetrikus helyzetben azonban a munkaerő-kölcsönző cégek szerepe nagyobb lehet, mint valaha.
„Nagy hozzáadott értéket jelent az a fajta képesség és know-how, amivel a nyitott pozíciókat tudjuk betölteni. Szerteágazó erőforrásaink vannak és olyan tudásbázis, amivel a leépítésre kényszerülő és növekvő cégek közti munkaerőáramlás katalizátora vagyunk. Ha egy cégnek nincs más választása, mint elengedni 100 munkavállalót, akkor egy munkaerő-kölcsönzőnek megvan az a képessége, hogy saját ügyfélkörén belül az elbocsátott alkalmazottakat egy másik vállalathoz kölcsönözze ki, akár szállással egybekötve, ezzel segítve mindkét fél helyzetét. Egy fix munkaerő-állománnyal rendelkező munkáltató általában nem tud ennyire rugalmas lenni” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.
A szakember szerint amikor egy cég azt mérlegeli, hogy leállítson-e egy részleget és elengedjen-e munkavállalókat, akkor a lehető legtöbb adatra szüksége van ahhoz, hogy egy megalapozott döntést tudjon hozni. Egy HR szolgáltató piaci ismeretei rálátást adhatnak arra, hogy egy ilyen döntés esetében mennyibe fog kerülni és mennyi időbe telik majd egy állományt újra felépíteni.
„Folyamatosan egyeztetünk olyan cégekkel és menedzserekkel, akiknél azt látjuk, hogy a recesszióra való felkészülés napirenden van, így mi is készülünk a hektikus igényekre. Azon dolgozunk már régóta, hogy minél diverzebb portfóliónk és munkaerőállományunk legyen. Ha az ügyfélkörünkben valahol létszámcsökkentésre kerülne sor, akkor jó eséllyel tudnánk mondani legalább három másik céget, ahova át tudnánk helyezni munkavállalóinkat. Másik oldalról üzleti szempontból egy kiszámítható jövőkép számunkra, ha nem függünk adott iparágaktól vagy cégektől és nem a gazdaság egy szeletének vagyunk kitéve, hanem több lábon tudunk állni. Emellett szolgáltatásainkat is próbáljuk úgy formálni, hogy az ügyfelek számára bármilyen helyzetben tudjunk valami hasznosat és értékteremtőt adni. Például vannak olyan szolgáltatások, amiket eddig csomagban kezeltünk, most azonban ezeket feldaraboltuk és külön elemként értékesítjük őket, hogy ezzel is csökkentsük partnereink anyagi terheit. Próbáljuk saját és ügyfeleink jövőképét is pozitívabbra formálni” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force HR szolgáltató cégvezetője.
77% úgy véli, hogy az ukrajnai orosz inváziónak és következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához
86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk
71% szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket
65% támogatja, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük
Ezek az adatok a 2022 augusztusában elvégzett és az Európai Beruházási Bank (EBB) által ma közzétett legfrissebb éves éghajlati felméréséből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.
Egy kihívásokkal teli évet követően, amikor Oroszország ukrajnai inváziója folyamatos energiaválságot váltott ki és Európa-szerte felpörgette az inflációt, valamint egy szélsőséges, rekordmértékű hőhullámok és aszály jellemezte nyár után a magyarokban még inkább tudatosult az éghajlatváltozás hatása, és az, hogy sürgősen cselekedni kell.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság és a helyzet sürgető volta
Míg az elmúlt évben a magyarok a Covid19-világjárványt tekintették az első számú kihívásnak, mára az inflációval kapcsolatos aggodalmak dominálnak, és 72% nevezi meg az inflációt első számú aggályaként – szemben az EU többi részében mért 36%-os aránnyal.
Egyidejűleg ma már a magyarok 91%-a állítja, hogy érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében(2021-hez képest + 4 százalékpont).86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk. Ugyanakkor 91% úgy véli, a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35% gondolja azt, hogy Magyarországon 2030-ig sikerülni fog jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
Az ukrajnai háború és a zöld átállás
A magyarok háromnegyede (77%) véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak és az olaj- és gázárakra gyakorolt következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához (+11 százalékpont a 66%-os európai átlaghoz képest).
Arra a kérdésre, hogy miként rangsorolnák a fellépéseket, a magyarok azt várják a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak (63%), ezt követi az energiaellátás diverzifikálására való összpontosítás, amely révén elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés (23%).
Az energiatakarékosság kevésbé prioritás: csak a magyarok 14%-a ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek és a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon (ez 5 százalékponttal kevesebb a 19%-os uniós átlagnál).
Az éghajlatváltozás és a magas energiaárak kezelése
Az energiafogyasztás csökkentéséhez a legtöbb magyar azt szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket (71%). Emellett támogatják, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük (65%).
Ha a magyaroknak ezen a télen csökkenteniük kellene otthonuk hőmérsékletét, csupán 11% fogadná el a hivatalos ajánlás szerinti legfeljebb 19°C-ot (ez 17 százalékponttal kevesebb a 28%-os uniós átlagnál). Ugyanakkor a magyarok 32%-a állítja, hogy már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.
Végezetül, a magas energiaárak kezelését illetően a magyarok úgy vélik, rövid távon a kormánynak csökkentenie kellene az energiával kapcsolatos adókat (32%, a szélsőbaloldal szimpatizánsai körében 43%). Más intézkedések kevésbé népszerűek, ideértve az energiatakarékosság lakossági kampányokkal történő ösztönzését (26%), a gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását (23%), illetve az energiautalványok osztogatását (13%).
Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB 2022. évi éghajlati felmérése azt mutatja, hogy a magyarok többségében támogatják a megújulóenergia-termelésre való áttérés kiemelt kezelését a globális éghajlati és energiaválság leküzdésének hatékony módjaként. Ez nagyon örömteli támogatást jelent a COP27 éghajlatváltozási konferencia előtt. Az EBB kész továbbra is gyakorlatias támogatást nyújtani Magyarországnak és biztosítani, hogy az ország hasznot húzhasson több évtizedes tapasztalatunkból az innovatív tiszta energiára irányuló beruházások éveken át tartó támogatása terén, ideértve az energiaellátás korszerűsítését, a szélerőműparkokat és az energiahatékonyabb szociális lakhatást. Készen állunk arra, hogy tanácsadási és pénzügyi eszközeink teljes skáláját felhasználjuk egy olyan igazságos zöld átállás biztosítása érdekében, amelynek során senkit nem hagyunk hátra.”
Háttér-információk
Az EBB éghajlati felméréséről
Az Európai Beruházási Bank útjára indította az EBB éghajlati felmérésének ötödik körét, amelynek keretében behatóan elemzi, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az EBB éghajlati felmérésének a BVA piackutató céggel partnerségben készített ötödik köre információkkal kíván szolgálni az éghajlat-politikai intézkedésekkel kapcsolatos attitűdökről és várakozásokról folytatott szélesebb vitához. 2022 augusztusában több mint 28 000 válaszadó vett részt a felmérésben; a 30 megkérdezett ország mindegyikében reprezentatív panelt alakítottak ki 15 év feletti válaszadókból.
Az Európai Beruházási Bankról (EBB)
Az EBB, amelynek részvényesei az Európai Unió 27 tagállama, az Európai Unió hosszú távú finanszírozást biztosító intézménye. Olyan minőségi beruházásokat finanszíroz, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió célkitűzéseihez. 2019 óta felgyorsította klímabankká történő átalakulását, kötelezettséget vállalva arra, hogy 2025-től kezdve finanszírozásának legalább 50%-át olyan beruházásokra fordítja, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.
A BVA-ról
A BVA közvélemény-kutató és tanácsadó céget az ágazat egyik leginnovatívabb piackutató cégeként tartják számon. A viselkedésmarketingre szakosodott BVA az adattudományt és a társadalomtudományt ötvözi az adatok inspirálóvá tételéhez és életre keltéséhez. A BVA emellett a világ vezető piackutatóit és közvélemény-kutatóit tömörítő, több mint 40 tagot számláló globális WIN hálózat (Worldwide Independent Network of Market Research) tagja.
A kétezres évek két intenzív befektetési időszakát követően újabb nagy kínai beruházási hullám indulhat Magyarországon, amelynek komoly lökést ad a CATL debreceni akkumulátorgyárának építése. Az elmúlt négy évben, szemben az európai trendekkel, nőtt a kínai működőtőke-beáramlás, és tavaly a működőtőke-állomány megközelítette a 3,5 milliárd dollárt, megelőzve a közép-kelet-európai térség összes többi tagállamát. A további növekedéshez adott a támogató üzleti és politikai környezet, a magyar gazdaság szoros kapcsolódása az európai értékláncokba, a megfelelő munkaerő, valamint a beruházások megtelepedését segítő kínai tulajdonú, magyar helyismerettel rendelkező vállalkozások – mondja Wu Wanliang, a kínai befektetéseket támogató Capital Bridge tulajdonosa.
A Magyarországra érkező keleti, elsősorban kínai befektetések mértéke és arányának növekedése nem simul be az általános európai irányzatba. Európában, összhangban a világméretű trendekkel, a 2016–17-es csúcs után, az elmúlt években visszaesett a kínai működőtőke beármalása, tavaly is csak koronavírus-járvány miatt mélypontnak számító 2020-as évhez képest tudott némi növekedést felmutatni. Eközben az elmúlt években Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét a kelet-közép-európai térségben, 2018 óta – a 2020-as covid-időszakot minimális visszaesését leszámítva – folyamatosan növekedés mutatva. A kínai működőtőke-állomány tavaly megközelítette a 3,5 milliárd dollárt, megelőzve Szerbiát és Romániát (2,7-2,8 milliárd dollár) és Lengyelországot is (2 milliárd dollár). Magyarországnak az Európai Unió után Kína a második legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly 7,1 százalékkal bővült a forgalom, és meghaladta a 6 milliárd dollárt.
A kínai tőkét vonzó képesség nem tisztán a kínált lehetőségek és feltételek függvénye, hanem erős politikai hatás is kapcsolódik hozzá. A magyar politika a legnyitottabbak közé tartozik Kína irányába, és ez a gazdasági kapcsolatok fejlődésében is jelentős szerepet játszik.
A kínai befektetések bővülésének látványos példája a CATL (Contemporary Amperex Technology) 7,34 milliárd eurós debreceni beruházásának idei bejelentése, amely európai viszonylatban is nagyméretű üzlet. A cég az elektromos járművekben használt akkumulátorok világszinten legjelentősebb gyártója, a Tesla fő partnere. A magyarországi gyár elsősorban a Mercedest tervezi kiszolgálni, valamint várhatóan a Volkswagennek, a BMW-nek és a Stellantisnak is beszállít majd. A CATL-beruházáson felül további kínai beruházások már elkezdődtek vagy a közeljövőben indulnak el. Debrecenben épül a Semcorp gyára, amely az e-autók akkumulátoraihoz gyárt majd lítium-ion szeparátorfóliát. Miskolcon pedig már tavaly letették Chevron Auto üzemének alapkövét, ahol elektromos autókhoz készítenek majd fémöntvényeket, akkumulátorházakat, -tálcákat, inventerházakat, Idén júniusban pedig bejelentették, hogy Magyarországon épít katódanyag-előállító üzemet a Huayou Cobalt, amelynek hosszú távú szerződése van a Teslával feldolgozott nikkel, kobalt és mangán szállításáról.
Multiplikátor hatás, nem csak a hazai beszállítók miatt
„Ezek a beruházások hozzájárulnak további kínai működőtőke beáramlásához, a kínai vállalatok ugyanis egy telephely kiválasztásánál előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol már működnek más kínai cégek, akkor is, ha nincs semmi közük egymáshoz, nem ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és nem működnek együtt. Olyan helyszíneket keresnek, ahol képesek integrálódni az üzleti közegbe, ahol megfelelő szintű, képzettségű és mennyiségű munkaerő áll a rendelkezésükre, ahol képesek együttműködni a felsőoktatással” – mondja Wu Wanliang. Az is látható, hogy a kínai nagybefektetők, amelyek zöldmezős beruházásokban érdekeltek, többnyire Nyugat-Európában vetik meg a lábukat, és onnan terjeszkednek Közép-Európa felé. Jó példa erre a CATL is, amely először a németországi Erfurt mellett épített gyárat.
A kínai technológiai vállalatokkal való kapcsolattartás, azok befektetéseinek vonzása különös lehetőségeket rejt. Az úgynevezett „digitális Selyemút” programjába való bekapcsolódás komoly fejlődési és fejlesztési lehetőségeket jelenthet.
Ahhoz, hogy Magyarország tovább tudja erősíteni pozícióját a kínai működő tőke fogadásában, és képes legyen szintet lépni, és regionális vállalati központokat, kutatás-fejlesztést, tervezést vagy marketingközpontokat vonzani, nemcsak megfelelő üzleti, munkaerőpiaci, felsőoktatási és kutatási környezetre, kedvező adópolitikára, valamint politikai nyitottságra van szükség. Ezeknek a kedvező feltételek megtartása és fejlesztése mellett kínai tulajdonú, de szakosodott magyar operációval bíró, széles szakmai látókörű jogi irodákkal lehet megalapozni, hogy a következő konjunktúra-időszakban minél több, részben nagyobb hozzáadott értéket termelő kínai vállalat telepedjen meg Magyarországon. Emellett szükség van a beruházásokat támogató és koordináló, helyi ismeretekkel rendelkező kínai szakvállalatok, a helyi adózásban és pénzügyekben jártas tanácsadó cégek, valamint alapos helyismerettel bíró szakértők bevonására is.
Ezen felül olyan hétköznapi gyakorlati szempontokra is figyelni kell, amelyeknek a működés során van jelentős szerepük. Jó példa erre a munkavállalói vízumok kiadásának és meghosszabbításának gyakorlata, amire rendszeresen panaszkodnak a több európai országban működő, és alkalmazottaikat gyakran mobilizáló kínai vállalkozások.
Nehézségek és az azokból adódó lehetőségek
A kínai tőke beáramlását több tényező is lassíthatja. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a feszült világpolitikai helyzet, az ezt kísérő bizalmatlanság, valamint, hogy a letárgyalt és parafált EU-Kína befektetési egyezmény európai ratifikációja bizonytalanná vált. Szintén ilyen a digitális területen a nyugati országokban hangoztatott biztonsági kockázat, valamint a stratégiai ágazatokban a felvásárlások korlátozása.
Magyarországon megfelel az EU-s szabályozásnak, a külföldi közvetlen befektetések jogi környezete, támogatása, szabályozása és ellenőrzése szempontjából is. Ugyanakkor nem zárta be a kapuját például a Huawei előtt, ellentétben más uniós tagállamokkal.
A nehezítő tényezők közé sorolható a kínai kormányzat korlátozó szerepe is. Ez azonban egyrészt az aktuális belső tőkeigényekhez alkalmazkodó, azokat kiszolgáló iránymutatásokban mutatkozik meg, valamint a pekingi kormány zéró-covid politikájában. Mindkettő lassíthatja az üzletkötéseket, azonban csak átmenetileg.
„Magyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő években dinamikusan növekedjen a kínai működő tőke beáramlása. Az üzleti környezet megfelelő, a politika támogató, a gazdaság összeépült az európai piacokkal. Már működnek nagy kínai cégek, amelyek vonzani tudnak újabbak beruházásokat, és megjelentek a beruházások megtelepedését segítő kínai tulajdonú, de helyi ismeretekkel rendelkező vállalkozások is. Ezért a következő években egy új kínai beruházási hullám várható” – mondja Wu Wanliang.
Október 31-ét követően már csak olyan háztartási méretű kiserőmű engedélyezhető, amely kizárólag a saját fogyasztás kielégítésére termel villamosenergiát. A saját fogyasztást kiváltó napelemes rendszereknél jelentősen lerövidül az ügyintézési idő: az igények elbírálása és a csatlakozási terv jóváhagyása a korábbi 60 napról egy-két hétre csökkenhet – foglalta össze a napelemes rendszerek kialakítását érintő legfontosabb változásokat Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója. A változások csak az október 31 után benyújtott igényléseket érintik. Fontos kiemelni, hogy a rendelet csak a vészhelyzet idejére szól így bizakodóak vagyunk, hogy mielőbb visszaáll a betáplálás lehetősége.
Változnak a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó szabályok: A jövőben már kizárólag azokat a napelemes rendszereket lehet üzembe helyezni, amelyek a saját fogyasztás kielégítésére termelnek villamosenergiát, de nem táplálnak be a közcélú villamosenergia-hálózatba. A háztartási kiserőművek telepítéséről szóló, jelentős szabályváltozásokat tartalmazó kormányrendelet október 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Wagner Solar szakértői a kormányrendelet alapján a legfontosabb változásokat ismertetve kiemelték: Jelentősen lecsökken a kivitelezést megelőző ügyintézési idő elsősorban a 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt nem meghaladó rendszereknél. A rendeletből ugyanakkor nem derül ki, milyen végső határidőket kell tartaniuk a szolgáltatóknak. Hosszabb lesz a megtérülése azoknak az energetikai beruházásoknak, amelyek lehetővé teszik az egyéni áramtermelést. Új szabályozással kihasználhatóvá kellene tenni a hibrid napelemes rendszereket. Erre jelenleg egyetlen szolgáltatónál sincs lehetőség, azaz olyan esetekben engedi a hálózat szolgáltatója a hibrid inverterek csatlakozását, amikor lenyilatkozzuk, hogy nem lesz akkumulátor csatlakoztatva az inverter mellé.
Nem bír el több terhelést az országos hálózat
Jelenleg a szolgáltatónak törvényi kötelessége átvenni az ügyfelek által megtermelt energiát, a fogyasztóknak pedig kötelező a betáplálás. A július közepén bejelentett energiaár-változások hatására ugyanakkor eddig nem látott roham indult a napelemekért, amely a közcélú hálózat gyors telítődéséhez vezetett.
A hazai villamosenergia-hálózat a jelentősen megugró, és hosszú távon folyamatosan növekvő lakossági és vállalati áramtermelésre nincs felkészítve. Az országos hálózat átfogó korszerűsítésére lenne szükség ahhoz, hogy a háztartási méretű kiserőművek minden eddiginél gyorsabb terjedése ne okozzon akkora terhelést, amely már meghibásodásokhoz vezet. A hálózat modernizálásához ugyanakkor csak rendkívül költséges, hosszadalmas és nehezen kivitelezhető beruházásokra van szükség – foglalta össze az előzményeket Házi Ádám, a megújuló energiarendszerek kialakításában piacvezető Wagner Solar Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója.
Hosszabb lesz a megtérülés
A kormányrendelet felülírja a szolgáltató villamosenergia-átvételre vonatkozó törvényi kötelezettségét.
A Wagner Solar szakértői egyetértenek azzal a felvetéssel, hogy a betáplálás általános felfüggesztése a napelemberuházások hosszabb megtérülését eredményezi. Noha az energiafelhasználás gyökeres átalakulása várható a következő években, az biztosra vehető, hogy a villamosenergia-igény tovább növekszik – összegezte Házi Ádám.
Gyors ügyintézést ígérnek
Jelentősen lerövidülhet a napelem-beruházásokkal kapcsolatos ügyintézés időtartama az elektronikus igénybejelentéssel. A kormányrendelet szerint a legfeljebb 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt nem meghaladó háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatására vonatkozó műszaki tervet már 3 munkanapon belül elbírálja a szolgáltató a korábbi 30 nap helyett. A csatlakozási engedély megszerzése hivatalosan 60 napos ügyintézést jelent, amely a tapasztalatok szerint az elmúlt időszakban akár 120 napig is elhúzódhatott. A rendelet ugyanakkor itt sem tartalmazza pontosan a szolgáltató által betartandó határidőket.
A 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt meghaladó háztartási méretű kiserőmű esetén az igénybejelentő a hálózati engedélyes által kiadott műszaki-gazdasági tájékoztató alapján a műszaki dokumentáció jóváhagyását megelőzően saját kockázatára megkezdheti a kiserőmű telepítését és a kiserőmű csatlakoztatásához szükséges átalakítások elvégzését a csatlakozási pontig, valamint a mérőszekrény kiépítését.
Nem mindenkit érint a felfüggesztés
A Wagner Solar szerint ugyanakkor egyéb területeken is szükség lenne a szabályok felülvizsgálatára. Ezek közé tartoznak a napelemeknél az úgynevezett hibrid rendszerek kihasználását elősegítő változtatások. Nem egyértelmű az sem, hogy az Európai Unió szabályozása miatt meddig alkalmazható a szaldós elszámolás a bruttó elszámolás helyett.
Fontos kiemelni, hogy a rendelet a vészhelyzet idejére szól. A korlátozás az október 31-ig megfelelően beadott igénybejelentésekre nem vonatkozik. Mentesülnek a határidő alól azok is, akik a szolgáltató hibájából nem tudták tartani ezt a határidőt. A rendeletből kimaradtak azok, akik a 100 százalékos támogatásra pályáztak. Bízunk benne, hogy hamarosan megjelenik egy olyan rendelet, amely a mintegy 40 ezer nyertes pályázónak is lehetővé teszi a hálózatra csatlakozást a határidő után is.
Szintén nem érinti a rendelet az 50kW feletti HMKE rendszereket – ahol eddig is viszwattos rendeszek voltak – hiszen ezeknél eddig is csak a saját fogyasztást kiváltani célzó beruházásokat engedélyezték. Május óta megtorpant a piac mert előírták, hogy 30, illetve 60 százalékos, időjárás független kiegyenlítő energia kapacitással lehet csak a beruházást megkezdeni, ami még nincs megfelelően kidolgozva – mutatott rá a Wagner Solar szakértője.
Megugrott az érdeklődés
A nyári hónapokban jelentősen megnőtt a napelemberuházások iránti igény. Átmeneti csökkenést követően az elmúlt két hétben több tízezer igénybejelentés érkezett a szolgáltatókhoz a kormányzati bejelentéseket követően. A Wagner Solar a szintén nagyszámú megbízás miatt az október 31-i határidőig már nem fogad be újabb igényeket.
Újabb támogatás az energiahatékonyságot növelő beruházásokra
A Magyar Közlönyben megjelent egy másik fontos rendelet is: Támogatást igényelhetnek energiahatékonyságot növelő beruházásaikhoz azok a vállalkozások, amelyek megtartják a munkaerőt. A pályázati támogatás mértéke Budapesten 30 százalékos, az ország más részein 45 százalékos. Sajnos a beruházás értéke el kell, hogy érje az 500 ezer eurót, vagyis arra számítunk, ez a lehetőség a közép- és nagyvállalatoknak lehet előnyös – összegezte a legújabb kormányzati döntéseket a Wagner Solar.
Az egyre emelkedő költségek miatt figyelem irányul olyan területekre is, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk. Ma már alapvető elvárás, hogy az alkalmazott megoldások energia- és költséghatékonyak legyenek, feleljenek meg a legújabb környezetvédelmi elvárásoknak és a magas szintű higiéniai követelményeknek. Ezt felismerve, az üzletek és az intézmények egyre nagyobb számban térnek át automata nyíló- vagy tolóajtók használatára a hagyományos, kilinccsel nyíló ajtók modernebb alternatívájaként.
Mi a baj a hagyományos ajtókkal? Szerencsés esetben az üzletekben, illetve vendéglátó-ipari egységekben egymásnak adják a kilincset a vendégek. Egy átlagos napon azonban több tucatszor is megeshet, hogy az ajtó résnyire vagy teljesen nyitva marad, kiengedve ezzel a benti meleget. A régebbi nyílászárók még csukott állapotban is jelentős hőveszteséget okoznak a nem megfelelő szigetelés miatt. Emellett kisebb üzletekben a bejárati ajtókat használják az áruszállítás során is; ilyenkor a csomagok, kocsik könnyen nekiütközhetnek az ajtónak, kárt téve ezzel a szerkezetben.
5.0.2
Automata ajtók pro – és nincs kontra!
Az automata ajtók számos előnnyel bírnak, legyen szó közintézményekről, kereskedelmi egységekről, szállodákról vagy egészségügyi intézményekről. A legszembetűnőbb az elegáns és modern megjelenés, ami már önmagában is impozáns benyomást kelt. A jelenkornak megfelelő technikával készült és működtetett automata ajtók emellett kényelmes használatot is biztosítanak. Nagy forgalom esetén is rendkívül jól működnek, sőt, azt is szabályozni lehet, hogy a leginkább forgalmas időszakokban nagyobb felületen engedjék be, illetve ki a vásárlókat. Nem szükséges manuálisan becsukni sem őket, így biztosan nem felejtődnek nyitva.
„Ezeknek az ajtóknak az üzemeltetése nagyon alacsony költségekkel jár, a beruházási ráfordítások pedig, az ajtók széles körű előnyeinek köszönhetően, rövid időn belül megtérülnek” – ismertette Jámbor Árpád ajtóautomatizálási szakértő, a FAAC Hungary Kft. (korábban Record Kft.) ügyvezetője, aki munkatársaival 23 éve éllovasa a területnek.
Fűtésszámla-csökkentés és higiéniai megoldás a járványok idején
A szakember azt is kifejtette, hogy az automata ajtók segítenek megőrizni az épület vagy üzlet hőfokát, azaz hidegben a fűtés költségét tudjuk csökkenteni általa, míg melegben a klímahasználatot. A rendszer vagyonvédelmi funkciókkal is rendelkezik.
„Használatuk higiénikus, hiszen nem kell kézzel érinteni semmilyen felületet. Ezáltal kevesebb tisztítást is igényelnek, és javíttatásra is kevesebbszer van szükségük, hiszen amihez az emberek rendszeresen hozzáérnek, az többször sérül meg” – avatott be az ajtóautomatizálási szakértő.
A légpótlás kifejezetten fontos olyan épületek számára, ahol penészesedés, rothadás előfordul. Ezek komoly épületkárokat és egészségkárosodást okoznak az épületnek és a benne tartózkodó személyeknek is. Szellőztetéssel orvosolhatjuk a bútorokból, szőnyegekből, építőanyagokból zárt tereinkbe kerülő oldószergőzök, gázok, poratkaürülék, illetve a tűzhelyek által kibocsátott égéstermék egészségkárosító hatását.
„Erre a célra is tökéletesen használhatók az automata ajtók, hiszen gyorsan átszellőztetik a teret, néhány perc, és a teljes levegőkészlet kicserélődik az épületben” – tette hozzá Jámbor Árpád.
5.0.2
Újdonságok a piacon: légfüggönyös automata tolóajtó
Az Airslide ajtó kuriózumként van jelen a piacon, nem találunk még egy olyan megoldást, ahol ötvözték volna a légfüggönyt és az automata tolóajtót.
A légfüggönyök általában az ajtótól távolabb helyezkednek el, ezzel szemben ez a kombináció 20-25%-kal magasabb hatékonyságot képes elérni, mivel nincs rés az ajtó és a légfüggöny „légpengéje” között. Alacsonyabb a bekerülési költség is, mert egy termékről van szó, nem kettőről, ezzel együtt a fenntartási és a karbantartási költsége is kedvezőbb.
„A légfüggönnyel kombinált automata ajtó még tovább csökkentette a bekerülési költség mellett a rezsi kiadásokat is, hiszen a rendszer csak akkor működteti a légfüggönyt, amikor az ajtó kinyílik, és nincs fűtési költsége, mivel a benti, meleg levegőt használja fel” – részletezte az ajtóautomatizálási szakértő.
Mind az amatőr, mind a profi fotósok körében a Canon (40%), a Nikon (37%), illetve a Sony (21%) a legnépszerűbb márka. A többi márka erőteljesen le van maradva mögöttük – derült ki a @dreamworldphotohu, a Fotoplus, valamint a Datalyze 2022. augusztusában végzett közös kutatásából. A 3358 amatőr és profi fotós bevonásával készült felmérés nemek és vállalkozási formák szerint reprezentálja a hazai profi fotós társadalmat és olyan témákat érint, amelyek segítenek megismerni a szakma képviselőinek működését.
Mind a hobbi, mind a profi fotósok elsősorban ingyenes videókból tanulnak, de a fotós csoportok, illetve a szakmai oldalak is népszerűek a körükben. A fizetős formák közül a kényelmesen, saját tempóban elfogyasztható videós tananyagokat választják a legnagyobb arányban. A szakmai fejlődésükkel leginkább a mellékállású fotósok foglalkoznak. Az amatőr fotósok több, mint fele, a profiknak pedig kétharmada pénzt is áldoz a fejlődésre.
„A fotósok 7%-a egyáltalán nem képezi magát, még ingyenesen elérhető anyagokkal sem. A főállású profik körében a legmagasabb ez az arány, 11%, ami eléggé elszomorító. Pedig manapság pont ez az egyik olyan terület, amire a legnagyobb figyelmet kellene fordítani, ha szeretnének versenyképesek maradni a folyamatosan fejlődő technológia mellett, ami ma már bárki számára elérhető” – avatott be Ihász Ingrid, online és fotós marketing szakértő, a kutatás kezdeményezője.
Kiemelte: a főállású fotósok 63%-át érintette a KATA adó változása. Közel felük biztosan másik adózási formával folytatja.
Milyen fotós műfajokkal lehet a legjobban keresni?
A mellékállású és főállású fotósok mindössze ötöde keres legalább évi 3 millió Ft-ot a fotózással. A mellékállású fotósok több, mint háromnegyede évente kevesebb, mint 3 millió Ft-ot keres. 6 milliónál többet a profi fotósok csupán 8%-a visz haza évente, főállás esetén ez az arány 23%. Ehhez jellemzően 40 évnél idősebb férfinak kell lenni, Budapesten. A legjobban kereső fotósok fő profilja legnagyobb arányban a portré, esküvő, családi, illetve üzleti rendezvények fotózása. Az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban fotóznak ezekben a műfajokban: reklám, üzleti portré, divat, glamour, riport.
„Ha a teljes fotós társadalmat tekintjük az amatőrökkel együtt, a portré, természet, táj és családi fotózás a legnépszerűbb műfaj. Ugyanakkor elég nagy különbségek vannak az amatőrök és a profik között. A hobbifotósok körében a természet és tájfotózás a legnépszerűbb, míg a profi fotósok jóval kisebb arányban űzik ezeket a bevételt jellemzően nem termelő műfajokat. A profiknál a hangsúly a portré, esküvő, családi és páros fotózáson van” – jegyezte meg Ihász Ingrid.
Mivel lehet a fotózást kiegészíteni?
„A legjobban kereső fotósok esetében jellemző plusz szolgáltatás a személyes oktatás, a termékek értékesítése, a videófelvételek készítése és a stúdió kiadás. A fotósok körében az ügyfél ajánlás a legfontosabb eszköz az ügyfélszerzésre, ezt követi a Facebook oldal, a személyes kapcsolatok építése, illetve az Instagram és a weboldal. Nagy potenciállal rendelkező, de jellemzően elhanyagolt terület az e-mail marketing, a keresőoptimalizálás (SEO), a Meta (korábban Facebook) Ads, valamint a Google Ads” – hívta fel a figyelmet a szakember, akinek hamarosan könyve is jelenik meg Marketing iránytű fotósoknak címmel.
“Látszik, hogy még a fotós munka színvonalánál is fontosabb az ügyfélélmény, az, hogy mennyire profi az ügyfél kiszolgálása, illetve hogyan érzi magát a fotózáson. Sajnos ma már az, hogy valaki igazán jó fotós, egyáltalán nem elég ahhoz, hogy sikeres vállalkozó lehessen. Minden téren kiváló szolgáltatást kell nyújtani és tudatosan foglalkozni a marketinggel” – tette hozzá Ihász Ingrid, aki már több mint 200 fotósnak segített a vállalkozása fejlesztésében.
Milyen márkákat és programokat választanak a fotósok?
Mind az amatőr, mind a profi fotósok körében a Canon (40%), a Nikon (37%), illetve a Sony (21%) a legnépszerűbb márka. A többi márka erőteljesen le van maradva mögöttük. „Vannak olyan gyártók, amelyek más márkákhoz készítenek objektíveket. Közülük toronymagasan vezet a Sigma, de a Tamron sem marad le sokkal. Összességében a leggyakrabban használt objektívek az 50 mm fix, a 70-200 mm zoom és 24-70 mm zoom. A fix objektívek közül szintén népszerű a 85 mm-es és a 35 mm-es. A nők kifejezetten kedvelik az 50 mm-es fixet. Ezeken kívül csak a gépekhez csomagolt kit objektívek, illetve nagy átfogású, “mindenes” zoomok igazán elterjedtek” – ismertette a felmérés eredményeit az online és fotós marketing szakértő.
A fotósok nagy része folyamatosan bővíti a felszerelését, a megkérdezettek háromnegyede tervez vásárolni a következő fél évben. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a hobbi és a profi fotósok között.
„Ha plusz fényre van szükség, a főállású fotósok körében a rendszervaku, illetve a derítőlap a favorit, de stúdióvakut is nagy számban használnak. Az amatőrök még kevésbé használnak LED világításokat, viszont a főállásúak egy jelentős része használja őket, mint például a LED stúdiólámpát, illetve különböző kiegészítő világításokat is: fénykardot vagy mini lámpát” – tette hozzá Ihász Ingrid.
Utómunka tekintetében a két legnépszerűbb program nem meglepő módon a Photoshop és a Lightroom, előbbit a fotósok közel háromnegyede, utóbbit közel kétharmada használja. A profik körében ez az arány 89%, illetve 75%. Az egyéb programok használata legfeljebb az 5%-ot éri el. A hobbifotósoknak csupán a tizede nem utómunkázik egyáltalán, míg profiknál ez az arány nem éri el az 1%-ot. Látszik tehát, hogy még az amatőrök körében is a fotózás szerves részét képezi az utómunka, amiben a legtöbben igyekeznek is folyamatosan fejleszteni magukat.
