Bevált az újfajta, elemző-ellenőrző módszer a NAV-nál.
Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival.
Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át.
A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem.
A próbavásárlás után megvizsgálták a pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.
A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival.
A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.
A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg.
Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki.
Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának – közölte Facebook oldalán vasárnap a NAV.
Versenyhivatal: nem volt egyértelmű a DIGI tájékoztatása a díjkorrekcióról, 111 millió forintos bírságot kapott.
Megbírságolta a DIGI távközlési szolgáltatót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert a cég nem egyértelműen kommunikálta a 2023. január 1-től érvényes előfizetői-díjemeléssel, illetve a 2023 májusától érvényesített inflációkövető díjkorrekcióval kapcsolatos feltételeket; a jogsértés miatt 111 millió forintos bírságot kapott a cég.
A GVH honlapján közzétett tájékoztató szerinta vállalkozás olyan módon alakította ki kereskedelmi gyakorlatát, hogy a várható fogyasztói értelmezést figyelmen kívül hagyta, akik így nem kaphattak objektív képet a díjemelések következményeiről.
A nemzeti versenyhatóság a bírság mellett kötelezte a céget az általa vállalt fogyasztói kompenzáció teljesítésére.
A cég elismerte a jogsértést, és lemondott a jogorvoslati jogáról.
A GVH a vizsgálat során megállapította: a DIGI 2022 novemberében egyidőben tájékoztatta a fogyasztókat a 2023. január 1-től érvényesített előfizetési díj emeléséről és az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) szintén 2023. január 1-től bekerülő – és májustól érvényesített – automatikus inflációkövető díjkorrekció szabályáról.
A cég kommunikációjából azonban nem volt egyértelmű az előfizetők számára, hogy két eltérő, csupán egyidőben bevezetett díjemelésről kaptak tájékoztatást, mivel az következetlen és tartalmilag ellentmondó volt.
A DIGI ezzel azt a benyomást kelthette az előfizetőkben, hogy a hűségidő mindkét díjemeléssel szemben védelmet jelent, holott az ÁSZF módosítással bevezetett díjkorrekció a hűségidő alatt is érvényesült – írták.
A vállalkozás az eljárás során együttműködött a GVH-val, elismerte a jogsértést, jogorvoslati jogáról lemondott, valamint tevőleges jóvátételt is vállalt.
Ezekre figyelemmel a GVH Versenytanácsa 111 millió forint bírságot szabott ki a DIGI-re, és kötelezte az általa vállalt jóvátétel teljesítésére, amelynek keretében a cég jóváírja a májusi díjkorrekció miatti, hűségidőszak alatt érvényesített többletdíjat azoknak az érintett időszakban szerződött új előfizetőknek, akik a visszatérítés időpontjában is a DIGI előfizetői – közölték. (MTI)
Indul az inflációs díjemelési hullám a bankszektorban.
Már két bank is bejelentette, hogy tavasszal megemeli a lakossági számlavezetéssel kapcsolatos díjait a tavalyi infláció mértékével azt követően, hogy az idei év elején egymást érték a bejelentések a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres emelkedésének áthárításáról – értesült a BiztosDöntés.hu.
A lakossági ügyfelek jórészt még nem is szembesülhettek az átutalások és a készpénzfelvételek díját érintő masszív díjemelésekkel a számlakivonataikon, amikor ismét végigsöpör a bankszektoron egy újabb, ezúttal a tavalyi év inflációjával összefüggő díjemelés.
A tavalyi éves infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 3,7 százalékos volt, így a bankok legfeljebb ezzel a mértékkel emelhetik idén a díjaikat.
Nem kötelező ugyanakkor megtenniük ezt. Amelyik évben nem használják ki a teljes, inflációs díjemelési lehetőséget, a maradványt a következő években is érvényesíthetik, akár az adott évi inflációs díjemelésen felül is.
Az év elején bejelentett korábbi díjemelések oka, hogy a tavaly augusztustól érvényes pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres emelkedését csak az idei évtől háríthatták át a bankok a lakosságra, a kormány moratóriuma miatt. A lakossági ügyfelek 2024. december 31-ig mentesültek az emelkedés hatásai alól.
A pénzügyi tranzakciós illetéket a banknak kell fizetnie, de nincs megtiltva, hogy áthárítsák azt az ügyfelekre. Így – egyelőre az Oberbank kivételével – minden hazai bank meg is teszi ezt legkésőbb 2025. április 1-ig.
A magyarok által leginkább használt két külföldi fintech cég közül a Wise is bejelentette az áthárítást. A revolutosokazonban egyelőre úgy tűnik, megússzák a megemelkedett illeték miatti díjemelést, noha az orosz-ukrán gyökerű brit–litván fintech is átháríthatná azt.
Ehhez az illetékemeléssel összefüggő díjemeléshez jön hozzá a most indult, minden év elején általános inflációkövető díjemelés, melyet eddig az alábbi bankok jelentettek be:
CIB Bank: 2025. április 1-től (az illetékemelés áthárítása 2025. január 17-től)
K&H Bank: 2025. április 1-től (az illetékemelés áthárítása 2025. január 6-tól)
Az inflációs díjemelés a bank döntése alapján az illetékemeléssel az év elején már megemelkedett díjakat is érintheti!
Az UniCredit Bank is bejelentette, hogy 2025. március 1-től automatikusan megemelkedhetnek a bank díjai az előző évi infláció mértékével, de a konkrét változások ismertetésére legkésőbb 2025. február 14-ig lehet csak számítani.
Változatlanul megmaradnak az átutalások kedvezményei
Az inflációs díjemelés nem érinti az eddig is biztosított átutalási kedvezményeket, így a tranzakciók első 50 000 forintjáig továbbra sem kell kifizetni a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat. Azok a kedvezmények is megmaradhatnak, melyek tranzakciónként 50 000 forintig teljesen ingyenes átutalást tesznek lehetővé, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A készpénzfelvételeket ez a kedvezmény nem érinti.
A CIB és a K&H Bank 3,7 százalékkal emeli a díjait
A CIB Bank bejelentése alapján szinte minden banki díj megemelkedik 2025. április 1-től. Ez érinti tehát a bankszámla havidíját, az átutalások díját, a bankkártyák éves díját és a készpénzfelvétel díját is. Ezen felül a kisebb jelentőségű banki díjak is emelkednek az infláció mértékével.
A K&H Bank bejelentése szerint ugyanígy megemelkednek a számlavezetési és tranzakciós díjak 2025. április 1-től. A változások gyakorlatilag minden banki díjat érintenek ennél a banknál is.
Mindkét bank megtartja ugyanakkor azt a hazai piacon megszokott kedvezményt, hogy a díjmentes tranzakciókra nem vezet be új díjat. Így akik eddig valamilyen tranzakciót vagy banki szolgáltatást teljesen ingyen vehettek igénybe, azt továbbra is díjmentesen tehetik meg, az emelések után is.
Ugyancsak megmaradnak az akciók. Mindkét bank több lejáró akciót is meghosszabbított, így például a CIB Banknál az átutalások első 50 000 forintjára vonatkozó kedvezmény is változatlanul érvényben marad 2025. június 30-ig. A K&H Banknál ugyancsak meghosszabbodik például az elektronikus szolgáltatások havidíjára vonatkozó ingyenesség, szintén 2025. június 30-ig.
A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint 2024 végére 234 ezer forintra nőtt a fiatalok átlagos havi nettó jövedelme, a tavalyi év harmadik negyedévében elért 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forintról – közölte a K&H Bank hétfőn az MTI-vel.
Hozzátették, hogy a fiatalok személyes jövedelmébe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is.
A közleményben az átlagértéken belül tapasztalt eltérések között említették, hogy míg a férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be.
A 19-25 évesek átlagos jövedelme 210 ezer forintra, míg a 26-29 éves korosztályban már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga pedig magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezer forintos átlagához képest.
A megkérdezett fiatalok 7 százaléka számolt be arról, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.
Kiemelték, hogy a 19-29 éves korosztály aktív, állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelést a jövőben.
Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben és a megyeszékhelyeken számítanak a fiatalok.
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeni várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal összefüggésben – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.
A reprezentatív felmérésbe, amelynek az adatfelvétele 2024. október 30. és november 8. között történt, 300 embert vontak be – olvasható a K&H közleményében. (MTI)
Akár 89,6 millió forintos támogatást is elnyerhetnek a negyven év alatti gazdálkodók, a Fiatal Gazda pályázaton. Erre a pályázatra már most érdemes felkészülni, hiszen az eddigi agrártámogatási pályázatok többségét már a második szakasz után lezárták a forrásösszeg kimerülése miatt. A lehetőség az agrárium generációváltását is segítheti, a fogyasztók részére pedig azért lehet érdekes, mert új, modernebb technológiák bevezetésével, elterjesztésével, a mezőgazdasági termékek kínálata is megújulhat.
79 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg a Fiatal gazda pályázat, melyre a tervezet szerint 2025. április 8-tól lehet pályázni. A 40 év alatti gazdálkodók akár 89,6 millió forintos támogatást is kaphatnak. A fejlődni vágyó kisebb gazdaságok vezetőinek ez esély egy százszázalékos, tehát önerő nélküli vagy minimális önerőt igénylő támogatásra.
Államilag elismert mezőgazdasági jellegű végzettséggel rendelkező, 18 – 40 év közötti magánszemélyek, vállalkozók pályázhatnak a fejlesztési forrásra, akik legfeljebb öt éve alapított mezőgazdasági üzem tulajdonosai és akik legfeljebb öt éve kezdték el a gazdálkodást.
A gazdaság mérete is feltétel: elvárt a minimum 10.000 euró – maximum 50.000 euró értékű üzemméret.
Mire lehet támogatást igényelni?
A felhívásban két célterületen együttesen lehet támogatást igényelni. Az 1. célterület a fiatal vállalkozók üzleti elképzeléseinek megvalósulását segíti. Ehhez kapcsolódóan egy egyösszegű (14,6 millió Ft) átalány támogatást lehet nyerni, mely a gazdaság fejlesztése érdekében szabadon felhasználható.
A 2. célterületen belül négy célterület szerepel a pályázati kiírás tervezetében
Az első az állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. Ide tartozik többek között az állattartó telepi épületek építése és bővítése, állattartáshoz, takarmányozáshoz szükséges gépek, állategészségügyi és higiéniai eszközök, valamint a betakarítást segítő eszközök, munkagépek beszerzése és sok egyéb az állattartást segítő beruházás.
A második a kertészeti fejlesztések megvalósítása. Ebben az ágazatban például épületek építése, kertészeti gépek és eszközök – többek között traktor, traktorhoz kapcsolható munkagépek, talajművelő gépek beszerzése- továbbá fagyvédelemhez szükséges eszközök telepítése szerepel a támogatási lehetőségek között.
Harmadik területként terménytisztítók, szárítók és tárolók építésére, korszerűsítésére és a szükséges gépek beszerzésére lehet forrást igényelni.
Negyedikként pedig termények: gyümölcs-, gyógynövény-, aroma- és fűszernövény, valamint borszőlő ültetvények telepítéséhez nyújt segítséget a pályázat.
Új, kivételes lehetőség: az általánytámogatás
A Fiatal gazda pályázat nagy előnye, hogy az elnyert támogatásból minden nyertes 14,6 millió forint összeget – úgynevezett általánytámogatást – szabadon fordíthat a saját maga által fontosnak tartott fejlesztésre. Ebből olyan beruházások is megvalósíthatóak, melyeket egyébként a pályázat nem támogat, ilyen lehet például az állatvásárlás és a napelemtelepítés.
„Mi magunk is úgy látjuk és a gazdálkodók is úgy vélik, hogy a korábbi konstrukciókhoz képest előnyösebbek a feltételek a termelők számára” – emelte ki Miklovicz Péter, a Gordius Solutions Tender Kft. ügyvezetője.
Több hónapos tervezés is megelőzheti a pályázat benyújtását
Évek óta vártak a termelők a Fiatal gazda pályázatra, nagyon sokan ebben látják saját gazdaságuk gyors és költséghatékony fellendítését.
„Több ezer ügyfelünk közül többeknek már elkezdtük előkészíteni a pályázati anyagát. A korábbi pályázati konstrukciók tapasztalatai alapján az várható, hogy a keretösszegre hatalmas lesz az igény és a forrás hamar kimerül” – vetítette előre a pályázati szakértő.
A pályázatírástól, a lebonyolításban nyújtott segítségen keresztül a monitoringig komplex pályázati támogatást nyújtó cég vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy több olyan feltétel is van, ami miatt már most érdemes elkezdeni a felkészülést a pályázat benyújtására.
„A feltételként megszabott üzemméretek valós meghatározása hosszabb időt vehet igénybe, aki pedig építkezési beruházást tervez, annak számolnia kell azzal, hogy az építészeti és műszaki tervdokumentáció elkészítése nem egy-két hetes munka, hanem több hónapot igénybe vevő folyamat” – részletezte Miklovicz Péter.
Hogyan válasszunk pályázatíró céget?
A szakember figyelmeztetett ara, hogy napjainkban nagyon sok cég segíti a gazdálkodókat a pályázatírásban-és lebonyolításban, de érdemes több tényezőt is megvizsgálni, hogy valóban hasznos legyen az együttműködés.
A pályázati szolgáltatást nyújtó cégek honlapján érdemes tanulmányozni a referenciákat. Ha nem találunk feltüntetve eddig elért eredményeket, az kérdéseket vethet fel. A sikergarancia léte és az előminősítés fontos tényező. Nagy előny, ha a cégnél dedikált szakember segíti a pályázót, aki alaposan ismeri a pályázati anyag minden apró részletét és személyre szabott tanácsokkal segít, valamint akár még a fejlesztések kivitelezéséhez is tud megbízható cégeket ajánlani.
Miért dönt csúcsokat a hazai napelemes áramtermelés?
Bár a hivatalos adatok szerint Magyarország a harmadik helyen áll a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában a világ országai között Chile és Görögország után, Európában pedig a második, érdemes a számok mögé nézni. A szakértő szerint mást mutat a valóság.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. legfrissebb adatai szerint 2024. novemberében 4 gigawatt fölé nőtt az ipari naperőművek teljesítménye Magyarországon. Ezzel hat évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra megcélzott hatezer megawatt összes napenergia kapacitást. Már a harmadik egymást követő évben haladja meg a növekedés az 1 gigawatott, amely csak kevés országban történik meg világszerte.
Napelempark – óriások a teljesítmény mögött
„Rendkívül csalóka a kép” – fogalmaz Tassó Zoltán napelemes szakértő. „Ezek a kiugróan jó mutatók nem annak köszönhetők elsősorban, hogy ilyen mértékű a lakossági és kisvállalati napelemtelepítési volumen Magyarországon, hanem annak következménye, hogy rengeteg óriási napelem park épült, ezeknek az összteljesítménye adja azt, hogy ilyen kiemelkedő növekedést tudunk produkálni.”
A szakértő hangsúlyozza, hogy mintegy hat darab, három Paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő, 6 MW-os napelemrendszer működik jelenleg Magyarországon, vagyis a termelés kétharmada nem lakossági telepítésből származik.
„A napelemparkoknak kötelezően áramkereskedő cégekkel kell leszerződniük, a megtermelt árammal saját gazdasági érdekeik szerint gazdálkodnak, exportálják vagy felhasználják azokat.”
A szakértő elmondta azt is, hogy a lakossági napelemrendszerek mennyiségében sem áll rosszul az ország, a háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2024 november elejére megközelítette a 288 ezret, ami ebben a mutatóban is duplázást jelent 2021 végéhez képest. De rendkívül nagy foghíjak vannak ezen a területen, teljes térségek maradnak ki a technológiából.
Gyerekcipőben az energiatárolás
Tassó Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges verziója szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon. A szakértő a technológia terjedése egyik legfőbb akadályának nevezte a megtermelt energia tárolásának kérdését.
„Az energiatárolás globális kihívás az egész emberiség számára, egyelőre 50-60 éves, korszerűtlen technológiák állnak rendelkezésre. Úgy vélem, hosszú távon nem az akkumulátorok jelentik majd a megoldást. Amíg pedig az energiatárolás kérdése nem megoldott, a fosszilis energiát nem lehet kiszorítani a gazdaságból” – tette hozzá.
Az energiamixben továbbra is a fosszilis energia vezet, toronymagasan.
„Ha előre tekintünk a következő 20-30 évre, jelentős változás nem is várható ezen a területen, annak ellenére, hogy az Európai Unió azt tervezi, hogy elköszön ezektől az energiahordozóktól. A fosszilis energiából, az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból áll össze alapvetően az energiamix, és bár az utóbbi Európában kiemelkedően magas a világ többi országához képest, de még mindig elenyésző a földgázzal és a kőolajjal összevetve.”
Donald Trump újbóli amerikai elnökké választása Tassó Zoltán szerint azt is előrevetíti, hogy az Egyesült Államokban egyértelműen a fosszilis energia fog még hangsúlyosabban előtérbe kerülni, valamint a rendkívül környezetszennyező palagáz-kitermelés növekedésére lehet számítani. „Az amerikai gazdaság működése pedig a világ összes pontjára kihatással van”– hangsúlyozta a szakértő.
