Bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott Duna Smart Power Systems (DSPS) nevű okosgyárát a Schneider Electric, 44 millió euróból 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki. A beruházás a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával valósul meg.
A Schneider Electric a piaci kereslethez rugalmasan alkalmazkodva fejleszti kapacitásait, a fokozatosság elvét is megtartva. Az új üzemrészben a fókusz a kisfeszültségű elosztóberendezések készítésén lesz, így a létesítmény gyártási kompetenciája ezzel a termékkel bővül. Dunavecsén a kisfeszültségű elosztóberendezések gyártása és tesztelése történik, míg a tervezési feladatokat elsősorban a Schneider Electric más kompetenciaközpontjai végzik majd, együttműködve a vállalat zalaegerszegi, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikával dolgozó ZEG gyárával, amely ugyancsak megtartja teljes körű gyártási tevékenységét, igazolva ezzel a Magyarországon képviselt hozzáadott értéket.
A fejlesztés teljes egészében a már a Schneider Electric tulajdonában lévő 10 hektáros telken valósul meg, amit a DSPS első ütemének indítása előtt úgy választottak ki, hogy alkalmas legyen a bővítésre. A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az okosgyár a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT® fő európai gyártóközpontja.
A DSPS első ütemének tervezése során a fenntarthatóság növelése, valamint az energiahatékonyság javítása mellett fontos szempont volt az épület hatékony működtetése. A Schneider Electric EcoStruxure, egy IoT-képes, plug-and-play, nyílt és interoperábilis architektúra és platform, amely fejlett online felügyeleti rendszerekkel és kommunikációs hálózati eszközökkel támogatja a meghibásodások megelőzését, illetve a beavatkozások időben történő elvégzését.
A Schneider Electric fenntarthatóságra és hatékonyságra való törekvésének elismeréseként a TIME magazin és a Corporate Knights is a világ legfenntarthatóbban működő vállalataként nevezte meg a céget. Az elmúlt hónapokban a DSPS is több elismerést kapott, a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon az Ipar kategóriában az első helyen végzett ez a fejlesztés, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) Zéró Karbon Díj pályázatán új építés kategóriában nyert díjat, a tavalyi „Green Awards powered by Green Cloud” pályázaton a három legjobb projekt közé került. Emellett a CRE Awards megmérettetésen a BTS (Build-To-Suit) kategóriában döntős helyezést ért el, a Joint Venture Association pedig „Best Technology Investment of the Year” díjjal ismerte el a fejlesztést.
„A Schneider Electric vezető globális ipari technológiai vállalatként az elektrifikáció és a digitalizáció révén megbízható partner a fenntarthatósági és energiahatékonysági törekvések eléréséhez. Dunavecsei gyárunk bővítését a kisfeszültségű elosztóberendezések iránti jelentős piaci kereslet kiszolgálása tette indokolttá” – mondta el Yann Reynaud, a Schneider Electric globális ETO tevékenységért felelős alelnöke.
„Büszke vagyok rá, hogy az új üzemrész megvalósulásával együtt bővül a DSPS termelési kompetenciája, hiszen egy újabb termékkör gyártását vezetjük be. Ez egy újabb mérföldkő a vállalat életében, amellyel jelentősen erősítjük hazai és egyben európai jelenlétünket is, méghozzá magas hozzáadott értékű tevékenységgel, mérnöki munkával” – hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.
Mától kiemelt figyelmet fordít a virág-, édesség- és ajándékárusok ellenőrzésére a NAV. A revizorok március 3. és 8. között a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét vizsgálják.
Az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakoribb szabályszegés továbbra is a nyugtaadás elmulasztása. Ez a bevételtitkolási mód az egyike a három legsúlyosabb adóügyi jogsértésnek (a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása), amelyek megszegése súlyos szankciókkal jár.
Egyrészt mulasztási bírsággal: az a vállalkozás ugyanis, amelyik elmulasztja a nyugtaadást vagy az alkalmazotti bejelentést, akár kétmillió forintos mulasztási bírsággal is számolhat. Igazolatlan eredetű áru esetén egymillió forint a bírság maximuma. Másrészt, a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tizenkét nyitvatartási napra lezárhatja a vállalkozás üzletét is.
Ismételt mulasztásnál a hivatal nem mérlegelhet, köteles a lezárást mint szankciót alkalmazni.
Harmadrészt, speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak egyáltalán nem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV.
Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság. Az érintettek ugyanis felkerülnek két évre a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.
A NAV a költségvetési bevételek védelme mellett a jogkövető adózókat is támogatja ellenőrzéseivel, amikor fellépésével megakadályozza, hogy adóelkerüléssel, bevételeltitkolással bárki tisztességtelen versenyelőnyre tegyen szert.
A súlyosan mulasztók a mulasztási bírság mellett utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak, ezért a jegyzőkönyv átvételét követően a lehető leggyorsabban érdemes a tényleges forgalomhoz igazítani a bevallásokat és a fizetendő adót. A revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhető a korábban be nem vallott adó – tudatta honlapunkkal hétfőn a NAV.
Egymilliárd forintra pályázhatnak az ezer fő alatti településen működő kiskocsmák, bárok és borozók – jelentette be szerdán feltöltött Facebook-videójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Tovább robog a kormány 13 milliárd forintos turisztikai programja, eddig több mint 3300 éttermet, cukrászdát kávézót és büfét támogattak, de most megnyitják a programot a kiskocsmák felé is – tette hozzá.
Megjegyezte: a kiskocsma mindig is a falu lelke. Turisztikai, vendéglátói vagy éppen kulturális találkozási pont.
A miniszteri bejelentés szerint maximum 3 millió forintot minden kiskocsma elkölthet működési költségre, akár rezsire vagy munkabérre, de akár energiahatékonysági beruházást is finanszírozhat belőle.
A pályázatokat március 3-tól várják – tette hozzá Nagy Márton.(MTI)
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a jelentés szerint.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset decemberben 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum emelés befolyásolta – jegyezte meg a KSH.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.
Tavaly január-december között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.
Tavaly 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A KSH jelentése szerint a
12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.
Sok múlhat az időzítésen: mikorra ütemezzük a fűtéskorszerűsítést?
Indul a Vidéki Otthonfelújítási Program. A legfrissebb kormánydöntés szerint a programban a nyugdíjasok is részt vehetnek. Bár pontos számokat nehéz meghatározni arra nézve, hogy mekkora összeggel kell kalkulálni egy átlagos fűtéskorszerűsítésnél, de van néhány szempont, amely alapján megbecsülhető a költségek. Szakértő segít eligazodni a szabályok és a lehetőségek között.
A Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken laknak. 2007 előtt épült ingatlanok felújítása is lehet pályázni, például nyílászáró cserére, épület szigetelésre és a fűtés korszerűsítésére.
A kormány arról döntött, hogy február elején, hogy nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban, a pénzt ingatlanfelújításra, többek között az energetikai korszerűsítésre is felhasználhatják.
„A fűtési rendszerek korszerűsítése nemcsak a komfortérzetet növeli, hanem jelentős energiamegtakarítást is elérhet, hosszú távon pedig az ingatlan értékét is növeli” – hangsúlyozta a Gree hőszivattyúk kereskedelmi igazgatója, ifj. Korcsok Gábor. „A korszerűsítés ára több tényezőtől függ, pontos összeget meghatározni, de számolni kell több millió forinttal.”
Légkondicionáló és hőszivattyú most akár féláron !
A Vidéki Otthonfelújítási Program klímaberendezés beépítésére, cseréje, fűtési rendszer kialakítására, korszerűsítésére is igényelhető, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, köztük hőszivattyús rendszerek beépítését.
„Ha például a radiátoros fűtést szeretnénk kiváltani, vagy a gázkazánt cseréljük le modernebb, környezetbarát megoldásra, például hőszivattyúra, akár 3-4 millió forint is lehet egy teljes rendszer kiépítése. A legmodernebb hőszivattyús rendszerek nemcsak a fűtést, hanem a hűtést is biztosítják, bár drágább a telepítésük, de energiahatékonyabb megoldást jelentenek, mint a kazánok, utóbbiak az uniós előírás miatt már nem is támogathatók az új otthonfelújítási programban” – magyarázta a Gree szakembere.
Az állami támogatás a költségek felét fedezheti, a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg. Hogy legalább 30 fontos százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. A pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztató itt érhető el.
Mennyibe kerül ma a fűtéskorszerűsítés?
Minél nagyobb a fűtendő terület, annál több kerül a fűtéskorszerűsítés, mivel több berendezésre, nagyobb teljesítményre van szükség. A rendszer kiépítését leggyakrabban kiállásonként vagy egységenként számolják a hozzáértők.
„Nem szabad megfeledkezi a telepítési költségeken felül fizetendő összegekről sem, ezek közé tartozik a tervezési költség és az engedélyezés is” – tette hozzá a Gree hőszivattyúk kereskedelmi vezetője. „Figyelembe kell venni az épület típusát, az építési technológiát, az elhelyezkedést, meghatározza a szükséges hőmennyiséget és az igénybe vehető fűtési megoldásokat.”
A Gree hőszivattyúk szakértője felhívta a figyelmet a munkadíjakban megjelenő nagy eltérésekre is. „Az egyes cégek árazása különbözteti meg, ezért fontos körültekintően válasszon forgalmazót és kivitelezőt is” – figyelmeztetett ifj. Korcsok Gábor.
Mikor érdemes időzíteni a munkálatokat ?
A szakértő szerint a tavaszi és a nyári hónapok a legalkalmasabbak a korszerűsítésre.
„Ilyenkor ideális esetben nincs szükség fűtésre, így kevesebb kellemetlenséggel jár a kivitelezés. ezekben a hónapokban kedvezőbb árakat is kínálják a kivitelezők, sőt az egyes forgalmazók is kivételes ajánlatokat biztosíthatnak, például Gree szivattyú hőkat tartósan alacsony árakon .”
A szakember hozzátette, hogy érdemes úgy tervezni a munkálatokat, hogy a fűtés korszerűsítése még a hideg időszak előtt befejeződjön.
„Az állami támogatások és céges kedvezmények miatt -, többek között ingyenes szaktanácsadás – is érdemes ellátni az adott márka honlapjára, illetve árajánlatot kérni, hiszen ezek a pályázatok a jövőben változhatnak vagy megszűnhetnek. A feltételek között pedig az is szerepel, hogy az igénylő a kivitelezést végző vállalkozóval 2025. január 1. után megkötött szerződéssel rendelkezzen. A fűtéskorszerűsítés egy olyan befektetés, amely hosszú távon biztosítja a takarékosabb energiafelhasználást, a nagyobb komfortot, a jobb életminőséget” – zárta gondolatait a Gree hőszivattyúk képviselője.
