Talán igaz a mondás, hogy minden nap egy alma az orvost távol tartja, azonban az adóellenőröket biztosan nem.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai ezúttal mezőgazdasági idénymunkásokat és foglalkoztatójukat ellenőrizték. Az eredményen maguk a munkások is meglepődtek.
A revizorok kora reggel, de már munkakezdés után látogattak ki egy almaültetvényre, és kezdték meg az ellenőrzést.
Az ültetvényen almát szedők úgy tudták, egyszerűsített foglalkoztatással bejelentve dolgoznak.
A revizorok lekérdezték a szükséges adatokat, ekkor derült ki, hogy a tizennyolc munkavégző sem egyszerűsített foglalkoztatással, sem más munkaviszonyban nem volt bejelentve.
A cég képviselője beismerte, hogy feketén foglalkoztatta a dolgozókat.
A foglalkoztatotti bejelentés szabályainak megsértése súlyos mulasztás, a tizennyolc be nem jelentett alkalmazott miatt az ügyben akár több tízmilliós összegű bírság is várható.
A szabályos foglalkoztatásra nagyon oda kell figyelni, hiszen az a foglalkoztatottaknak különösen súlyos érdeksérelmet okoz. Ezzel arányosan a szankció is súlyos, és a szabályszegés további, kedvezőtlen következményekkel is jár.
A cég adózói minősítése általánosból kockázatossá válik.
A NAV honlapján is közzéteszi a társaság adatait, mint be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatót – közölte honlapunkkal a NAV.
Hazai tervezésű pilóta nélküli légijármű forradalmasítja a tisztítástechnológiát.
Exkluzív eseményen mutatták be október 30-án az ABZ Innovation Kft. legújabb fejlesztésű drónját, amely jelentős előrelépést jelent a hagyományos tisztítási módszerekkel szemben. Az új technológia különösen alkalmas épületek homlokzatai, tetők, ablakok, valamint napelemek hatékony és biztonságos tisztítására. A drón nagynyomású vízsugár-technológiával hatékonyan és biztonságosan végzi el a nehezen hozzáférhető felületek alapos tisztítását.
A sajtóbemutatón Ludvigh Károly az ABZ Innovation Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a vállalat legújabb fejlesztésű, pilóta nélküli légijárműve nemcsak hatékony, hanem környezetbarát alternatívát is kínál a hagyományos tisztítási módszerekkel szemben.
Innováció az ipari tisztításban
Az ipari épületek, napelemek hatékony tisztítása gyakran igényel létrákat, állványzatokat vagy emelő kosarakat. „Ezzel szemben az ABZ Innovation drónja képes ezeket a nehezen elérhető felületeket is megközelíteni, így csökkenti a munkafolyamat költségeit, miközben minimalizálja a balesetveszélyt” – hangsúlyozta Ludvigh Károly. Hozzátette, hogy az időtakarékos technológia egyetlen nap alatt képes elvégezni olyan feladatokat, amelyek korábban napokat vettek igénybe.
Környezetbarát, energiahatékony megoldások
A drónszakértő elmondta azt is, hogy az ABZ Innovation nagynyomású mosó drónja nem csak vegyszereket, hanem akár biológiailag lebomló tisztítószerekkel vagy egyszerűen vízzel is használható csökkentve ezzel a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A berendezés az épületek homlokzati tisztításán túl, képes a napelem panelek hatékony tisztítására is, így biztosítható azok optimális működése.
Hogyan működik?
„A tisztítás megkezdése előtt a drón távpilótája a földi műveleti területet lezárja és megtervezi a repülési útvonalat. A nagynyomású tisztítás során az erős vízsugár eltávolítja a port, szennyeződéseket és egyéb lerakódásokat a felületekről, míg az automata távolságtartó rendszer biztosítja a pontos és biztonságos működést, elkerülve az esetleges baleseteket. A felhasználóbarát automata vezérlés és a valós idejű monitorozás lehetővé teszi a tisztítás pontos végrehajtását, emberi beavatkozás nélkül” – magyarázta Ludvigh Károly.
Az ABZ Innovation Kft. legújabb fejlesztése – Ludvigh Károly elmondása szerint – azt bizonyítja, hogy a magyar ipari dróngyártás Európa csúcsára ért, és alapvető változást hozhat a tisztítástechnológia területén. A cég arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be Európában a drónok ipari elterjesztésében. „Célunk, hogy mindenki megtudja, az ipari drónok nemcsak terhet vagy újabb feladatot jelentenek a világ számára, hanem lehetőséget, innovációt, vonzóbb munkakörnyezetet, több szabadidőt és egy fenntarthatóbb jövőt” – tette hozzá.
Bár drámainak tűnik a digitális visszaélésekben ellopott pénzek összege, ám az elektronikus pénzforgalom is drasztikusan bővül. 1 millió forintnyi utalásból 30 forintot szereznek meg a csalók, míg 1 millió forintnyi kártyás fizetésből 383 forintot – ami fájó, hogy a fenti összegnek egyre nagyobb része a kártya- és számlabirtokos kára lesz – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A 2024 júniusát megelőző egy évben közel 44,5 milliárd forinttal rövidítették meg a lakossági és a vállalati ügyfeleket a csalók a bankkártyák, illetve a számlák ellen indított csalárd kísérletekben. Az ezt megelőző egy évben, 2022 júliusa és 2023 júniusa között az okozott kár még alig haladta meg a 20 milliárd forintot – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra, miért érezhetjük már mindennapos veszélynek a digitális térben kalózkodók jelenlétét.
Mínusz 1,2 millió egy pillanat alatt
Miközben a számlák elleni visszaélések mindössze 8 százaléka volt az idei év második negyedévében sikeres támadás, az ebben az időszakban realizált, az egy évvel korábbi összegnél közel negyedével magasabb összegű, 8,7 milliárd forintos kárértéknek több mint kétharmadát az átutalások során szerezték meg a csalók – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Egy-egy számla elleni támadásban a lakossági ügyfelektől közel 1,2 millió forintot loptak el a csalók. A bankkártya területen az egy visszaélésre jutó átlagkár ehhez képest aprópénznek tekinthető, hiszen 2024 második negyedévében is alig 53 ezer forint volt az átlagos bankkártyás kár.
Ugyanakkor Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy a júniussal zárult időszakban az átlagos kárösszeg több mint 70 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban és immár meghaladta a 10 milliárd forintos értéket. Mindez a szakértő szerint azt mutatja, hogy az erős ügyfélhitelesítés bevezetését követő komoly visszaesés már a múlté, és bizony bankkártyáink adataira is sokkal jobban oda kell figyelni.
Az ügyfelek fizetik
Főleg azért – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – mert negyedévente egyre inkább növekszik bankkártya területen is az ügyfelekre terhelt kár összege. Az idei év második negyedévében a 2,7 milliárd forintnyi bankkártyás kárnak 54 százalékát már az ügyfelek fizették, egy évvel korábban az ügyfélre terhelt kárösszeg csak az összes kár harmada volt.
A károk ügyfélre terhelését épp az okozza, hogy számos esetben immár nem csak a kártya adatainkat adjuk ki a csalóknak, de a megtévesztés áldozataként nem egy esetben bizony az erős ügyfélhitelesítést átengedjük vagy épp magunk végezzük el a csalók helyett – másfél éve negyedévente stabilan 10 ezer körül van az ilyen esetek száma. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az átutalásos károkban nincs változás, itt a 2024 áprilisa és júniusa közötti közel 6 milliárd forintos kárösszeg 83 százalékát kellett, hogy az ügyfelek fizessék.
Még mindig nagyon biztonságos
A fenti ijesztő számok ellenére a digitális fizetés továbbra is biztonságos – hívja fel a figyelmet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu számításai szerint az idei év második negyedévében 1 millió utalásból 47 esetben történt csalárd utalás, míg 1 millió bankkártyás tranzakcióból 109 esetben bizonyosodott be, hogy megtévesztéses tranzakció történt.
Annak ellenére, hogy drámai összegeket láthattunk az átutalásos károk esetében 1 millió forint banki átutalással indított pénzből mindössze 30 forint került a csalók kezébe az idei második negyedévben, míg 1 millió forintnyi bankkártyás fizetésből 383 forint volt, amennyit megszereztek a bűnözők.
Gergely Péter szerint bár a bankok is egyre komolyabb összegeket költenek a védekezésre, jövő júliustól pedig központi csalásszűrő megoldás is védi majd a bankszámlákat, a legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a pénzünk védelme érdekében – néhány tanács megfogadásával.
A nemzetgazdasági miniszter a webáruházak és a futárcégek tájékoztatási és panaszkezelési kötelezettségének fokozott vizsgálatára szólította fel a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely az eljárások lefolytatását követően meghozza a szükséges intézkedéseket a magyar családok védelme érdekében.
A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz számtalan panasz érkezett az online rendelt termékekkel kapcsolatos szállítási problémákkal összefüggésben.
(A fotó illusztráció. Csomagautomata egy veszprémi Tesco áruháznál)
Miközben egyes csomagokat hetek óta nem szállítanak ki a vásárlók részére, az ügyfélszolgálatok gyakran elérhetetlenek, vagy a panaszokat nem megfelelően kezelik, így fogyasztók széles köre szenved súlyos károkat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért felhívta a szakmai irányítása alatt álló fogyasztóvédelmi hatóságot a webáruházakkal és a futárcégekkel kapcsolatos tájékoztatási és ügyfélszolgálati kötelezettségek fokozott ellenőrzésére.
Az online fogyasztóvédelem Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikájának egyik legfontosabb prioritása, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság egész évben kiemelten vizsgálja a webáruházakat azok honlapjainak ellenőrzésével és próbavásárlások lefolytatásával.
Az év első felében közel háromszáz vizsgálat lefolytatására került sor, amelynél jelentős, 78%-os kifogásolási arány merült fel, elsősorban tájékoztatási kötelezettség megsértéséből adódóan.
A vizsgálat keretében eddig közel 70 millió forint összegben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló fogyasztóvédelmi hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar családokat ne érhesse anyagi kár az online rendelésekkel összefüggésben – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint 3 ezer vállalkozásnak küld tájékoztatást csütörtökön, mert hibás a számlaadat-szolgáltatásuk vagy az áfabevallásuk – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
A figyelemfelhívó kezdeményezés az adózói tudatosság erősítését és az ügyfélközpontú szemléletet egyaránt szolgálja – olvasható a közleményben, amely szerint az érintettek lehetőséget kapnak a hibájuk javítására.
Hangsúlyozták, hogy a pontos adatok mindenkinek fontosak, ezek ugyanis a vállalkozások működését egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik, az államkasszának pedig milliárdokban mérhető forintbevételt jelentenek.
Hozzátették, hogy a javítást elmulasztók akár 1 millió forintos bírságot is kaphatnak.
A vállalkozásoknak érdemes az eÁFA-rendszert választaniuk, mert így minimálisra csökkenthetők az adateltérések és a hibázási lehetőségek, továbbá az adminisztrációs teher is csökkenthető – írták.
Idén 10. alkalommal ismerte el a kiemelkedő kereskedők munkáját a Trade Magazin.
Az Év Kereskedője 2024 versenyen olyan üzleteket, üzletláncokat díjaztak, amelyeknél az értékesítési koncepció a külső és belső bolti megjelenéssel, dizájnnal, személyzettel, kiszolgálással, a célcsoport igényeivel, árubemutatással szinergiát képez és mindez a kommunikációjukban is visszaköszön.
A pályázók közül a Lidl Magyarország bizonyult a legsikeresebbnek, az ünnepélyes díjátadón Budaörsi úti áruháza nyerte el „Az év diszkont üzlete” elismerést, emellett „Az év diszkont üzletláncának” választották, valamint kiérdemelte „Az év üzletlánca” címet is. Mindemellett az áruházlánc a Mars különdíjában is részesült.
„Idén ünnepeljük a Lidl Magyarország 20. születésnapját és ennek tükrében különösen megtisztelő, hogy ilyen elismerésekben részesülhettünk. Két évtizede dolgozunk azért, hogy vásárlóinknak mindig a legjobbat nyújthassuk. Hálásak vagyunk munkavállalóink és partnereinknek erőfeszítéséért, valamint vásárlóinknak, akik folyamatosan kitűntetnek minket bizalmukkal a mindennapokban. Nélkülük nem tudtuk volna mindazt elérni, ahol most tartunk” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.
(Fotó Lidl: Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője az érték és Minőség Nagydíj átadásán a Parlamentben)
A Lidl Magyarország pályázati anyagában részletesen bemutatta működését, kiemelkedő eredményeit és jövőbeli céljait; széles, minőségi termékkínálatát; a hazai beszállítókat támogató programját; munkáltatói márkáját; fenntarthatósági törekvéseit, valamint beruházásait.
A pályázatokat 15 tagú szakmai zsűri bírálta el, és döntött az eredményekről, a díjátadóra pedig a Business Days konferencia gálaestjén, ünnepélyes keretek között került sor.
