Adózási szempontból a borravaló adómentes bevétel, de csak bizonyos feltételekkel.
Január 1-jétől azonban még kedvezőbbek lettek a borravaló adózási szabályai.
Január 1-től már nem csak akkor adómentes a borravaló, ha azt a felszolgáló a vendégtől közvetlenül kapja.
Adómentes lett az a borravaló is, amelyet a vendéglátó egység üzemeltetője oszt szét dolgozóinak.
Ehhez azonban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kiderül, kinek, mikor és mekkora összeget juttatott borravalóként, vagyis minden olyan adatot fel kell tüntetnie a nyilvántartásban, amellyel a kifizetést igazolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Így tehát, ha a borravalót a vendég, a fogyasztó nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizeti, a dolgozó csak akkor kaphatja meg azt adómentesen, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet – tájékoztatta honlapunkat a NAV.
A KSH kimutatta, hogy tavaly novemberben 4,2 százalékkal csökkent az ipari termelés.
2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt a 2024. októberinél – jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene tavaly novemberben, mindössze három alágban nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban.
Az év első tizenegy hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában – közölte a KSH. (MTI)
Továbbra is versenyképesek a hazai üzemanyagárak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban az MTI-vel.
Hozzátették: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a hazai üzemanyagárak decemberben is kedvezően alakultak a szomszédos országokban tapasztalható átlagárakhoz viszonyítva.
A dízelüzemanyag havi átlagára Magyarországon 633 forint volt, amely 3 forinttal, 0,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint a szomszédos országok 636 forintos átlagértéke.
A 95-ös oktánszámú benzin átlagára 617 forint volt, ami megegyezett a környező országokban mért átlaggal.
Az adatok alapján a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában is magasabb volt a benzin átlagára, mint Magyarországon. A legjelentősebb emelkedés Ausztriában figyelhető meg, ahol 9 forinttal nőtt a benzin ára.
A dízelüzemanyag átlagára szintén emelkedett a környező országokban, a legjelentősebb, 14 forintos növekedés Csehországban és Szlovéniában volt tapasztalható.
A Magyar Ásványolaj Szövetség és a Független Benzinkutasok Szövetségének kezdeményezésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, 2024 júliusában sor került az üzemanyagárak elemzési módszertanának finomhangolására.
Az új rendszerben az árak nyomon követése havi adatszolgáltatás alapján történik, ami pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé és csökkenti az egyes országokra jellemző eltérések torzító hatását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megerősítette, hogy a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, hiszen azok nem haladják meg a szomszédos országok átlagárát, mely megfelel a kormányzati célkitűzéseknek.
Ennek fenntartása és a lakosság számára kedvező árak biztosítása érdekében a kormány továbbra is bízik az üzemanyagkereskedők konstruktív együttműködésében – olvasható az NGM közleményében.
A magyar munkaerő az első, a nemzetgazdasági miniszter 35 ezerre csökkenti a vendégmunkás-kvóta maximumát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
A magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében a miniszter arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezerben maximálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.
(Fotó: archív. Fülöp szigeti munkavállalók érkeznek Magyarországra)
“Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz, csak a magyar állam által meghatározott célból és jogcímen, az állam által meghatározott feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni. A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek” – áll a közleményben.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 71 ezer lehetne 2025-ben – írták.
A nemzetgazdasági miniszter a magyar munkaerőpiac, a magyar dolgozók és családok védelme érdekében arról döntött, hogy tovább szigorítja a vendégmunkásokat érintő szabályozást.
A vonatkozó rendelet értelmében 2025-ben a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma összesen nem haladhatja meg a 35 ezret. Ezáltal a kiadható engedélyek száma az elméleti maximum felét sem érheti el – hangsúlyozta az NGM.
Jakabfi Dávid desszertséf dubai csokija már várólistás, a bejglinél is népszerűbb lett az édesség.
Fejlesztések is történtek és új munkatársak felvételére is szükség volt, hogy a szakácsolimpián bronzérmes Jakabfi Dávid nagykanizsai műhelyében ki tudják szolgálni a vevőket a dubai csokoládéval. Az arab desszert annyira keresetté vált, hogy már a bejglinél is népszerűbb karácsony előtt, s előjegyzéssel lehet csak hozzájutni, legkorábban januári szállítással. Egyetlen kivétel van: egy decemberi jótékonysági eseményen még kétezer darabot kínálnak, a befolyt összeg egy részéből daganatos gyerekeket támogatva.
Tejcsokoládé burokban ropogós kadayif tészta, pisztáciakrém és tahini, azaz szezámpaszta, különleges ízvilággal és izgalmas textúrákkal. Ez a dubai csokoládé, mely közel-keleti konyha egyik híres desszertjét, a vékony, cérnametélszerű tésztát, a szirupos knafeh-t ötvözi a csokoládéval. Néhány hete robbant be hazánkba és mára hihetetlen módon keresett lett, olyannyira, hogy a karácsony hagyományos süteményét, a bejglit is leszorította a képzeletbeli dobogóról.
Jakabfi Dávid patissier eredeti alapanyagokból, gazdag pisztáciás töltelékkel készíti az arab ínyencséget, a vásárlók és több csokoládébolt kérésének eleget téve.
7 új alkalmazottal, ezresével készülnek a dubaji csokik
A modern cukrászat egyik kiemelkedő alakjának műhelyében komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani rövid időn belül, hogy felkészüljenek a csokoládégyártásra és eleget tudjanak annak a hatalmas keresletnek, mellyel lekörözték a magyar multikat is. Csokoládétemperáló gépet szereztek be, újabb hűtőkamrát építettek a megnövekedett gyártási kapacitás miatt. Szó szerint elkapkodják a vásárlók a folyamatosan készülő dubai csokoládét és a prémium csokoládéboltok is sorban állnak a finomságért. Hogy az igényeket ki tudják elégíteni, már két műszakban dolgoznak, s a munkatársak létszáma jóval megduplázódott: az eddigi öt fő helyett már tizenketten dolgoznak.
“Eddig ötezer darabot gyártottunk és további ötezer darab készül még. Egyébként igény lenne még ennél is többre, de ez az a kapacitás, amelyet még biztosítani tudunk. Már hét partnerrel dolgozunk együtt, akik folyamatosan rendelik és sok celeb is várja tőlünk a csokikat” – engedett bepillantást az intenzív munkába Jakabfi Dávid.
Országszerte árulják a nagykanizsai műhelyben készült dubai csokit, amely hihetetlenül kelendő mindenhol. Jakabfi Dávid az érdeklődések alapján úgy kalkulált, hogy ha 20 ezer darab dubait csokoládét készítenének, azt is el tudnánk adni. Mivel a nemzetközi szinten is neves desszertséf számára a minőség a legfőbb szempont és kapacitásait is maximálisan kihasználja, így dubai csokoládéjához már csak várólistára feliratkozva lehet hozzájutni, legkorábban január közepe utáni szállítással.
Édes jótékonyság
Karácsony előtt azonban lesz még egyetlen különleges alkalom arra, hogy aki nagyon szeretné ezt a desszertet magának vagy szeretteinek, karitatív szándékkal ötvözve is megvásárolhatja. Különleges ünnepi alkalomra várnak mindenkit december 21-én Nagykanizsán, a JD Cukrászdában, ahol reggel 9 órától lehetőség lesz vásárolni a híres JD-féle dubai csokikból, tejcsokis és fehércsokis változatban és bonbon formájában is, a kétezer darabos készlet erejéig, valamint macaront is lehet vásárolni. A vásárlók nem csak az népszerű arab édességnek örülhetnek, hanem segítséget is nyújthatnak, hiszen Jakabfi Dávid a bevétel egy részét az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány javára ajánlja fel.
Egzotikus ízek – nyitottak vagyunk a világ finomságaira
A dubai csoki rendkívüli népszerűsége egyébként sok cukrászt is meglepett, többen tiltakoztak is, hogy a hagyományos ízeket letarolja ez az egzotikus desszert. Jakabfi Dávid ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a francia macaron, az olasz karácsonyi Panettone, az amerikai sajttorta is már közkedvelt desszert, de a tradicionális Rákóczi túrós és a Somlói galuska is ugyanúgy keresett.
A dubai csoki pedig tovább finomodik, hiszen Jakabfi Dávid nagykanizsai cukrászdájában dubaji csoki ízesítésű tortát és süteményt is készít, márciustól pedig gombócba simulva, fagylaltként is meg lehet kóstolni.
Mindezek mellett a nemzetközi hírű desszertséf azt is fontosnak tartja, hogy tudását, szakmai fortélyait átadja az érdeklődőknek, szakmabelieknek, hiszen tanfolyamokat, workshopokat tart különböző desszerttémákban, s a szintén Zala vármegyei kisvárosban, a szakképzést és technikumi képzést nyújtó Keszthelyi VSZK- pedig a leendő szakembereket avatja bele a cukrászat rejtelmeibe. (Fotók: Tóth Liliána / plateinstylestudio)
A MagNet Bank és a Polgári Bank mellett a Wise is továbbadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését 2025. februártól. Érdekesség, hogy jövőre Szlovákiában is elindul a hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő pénzügyi tranzakciós adó, mely gyakorlatilag a magyar modellen alapul – értesült a BiztosDöntés.hu.
A változások most csak az illetékemelés mértékéig terjednek
A tegnapi napon a MagNet Bank, a Polgári Bank és a Wise által bejelentett változás alapján 0,15 százalékponttal, de legfeljebb 10 000 forinttal drágulnak az átutalások és a csoportos beszedések, ami másfélszeres díjnövekedést jelent a banki díj pénzügyi tranzakciós illetékre eső részére.
Ez azt jelenti, hogy például 100 000 forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd februártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot, ami csak az illetéket jelenti. Ehhez még hozzájön a banki díj is.
A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú a banki díj illetékrészének emelkedése. 0,3 százalékponttal drágulnak ezek a tranzakciók, így a díjemelkedés hatása erőteljesebben érezhető lesz. Például 100 000 forint készpénzfelvétele a bankszámláról 300 forinttal drágul, így összesen már 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész a banki díjból. Ehhez hozzáadódik még a bank saját díjrésze is.
Ha egy átutalás konverzióval is együtt jár, azaz a számla devizanemétől eltérő devizanemben küld pénzt a számla tulajdonosa (például forint számláról euró devizanemű SEPA átutalást indít), akkor az újkiegészítő tranzakciós illetéket isáthárítja a MagNet Bank, Polgári Bank és a Wise is, amely 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint. Ezért ezek a tranzakciók 0,6 százalékponttal, összesen legfeljebb 30 000 forinttal drágulnak a hazai bankoknál a jelenlegi 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról. Vagyis az állami elvonás megtriplázódik ezeknél az átutalásoknál, mértéke összesen 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint lesz.
A változás háttere az, hogy az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendeletet módosító 183/2024. (VII. 8.) számú kormányrendelet alapján 2024. augusztus 1-től megemelkedett a szinte minden pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Emellett a kormány bevezette az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is a devizaváltásokra. Mindkét állami elvonást a banknak kell fizetnie, de nincs megtiltva, hogy áthárítsák azt az ügyfelekre. A lakossági ügyfelekre nézve azonban a 187/2024. (VII. 8.) számú kormányrendelet 2024. december 31-ig kifejezetten megtiltja az illetékemelés áthárítását.
Megmaradnak a kedvezmények
Az emelések ellenére jó hír viszont, hogy az eddigi kedvezmények a MagNet és a Polgári banknálmegmaradnak, így a díjcsomagok által kínált díjmentes átutalások, illetve csoportos beszedések továbbra is díjmentesek maradnak. Annak ellenére is, hogy a bankoknak megnövekedett terhet kell majd befizetniük az államkasszába ezen tranzakciók után, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A Wise esetében az illetékmentes határig, tehát tranzakciónként 50 000 forintig továbbra is díjmentesek – és változatlanul azonnaliak – maradnak a forintátutalások Magyarországra.
Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést januártól kezdve a pénzügyi tranzakciós illeték megemelésére hivatkozva:
Raiffeisen Bank: 2024. november 21. (az új ügyfelekre nézve)
OTP Bank: 2025. január 1.
K&H Bank: 2025. január 6.
CIB Bank: 2025. január 17.
UniCredit Bank: 2025. február 1.
MBH Bank: 2025. január 31.
MagNet Bank: 2025. február 1.
Polgári Bank: 2025. február 1.
Nem tett még közzé díjemelést az Erste Bank, a Gránit Bank, a KDB Bank és az Oberbank, de ez a 4 bank is biztosan át fogja hárítani a lakossági ügyfelekre a pénzügyi tranzakciós illeték megemelkedését.
Szlovákiában is elindul a magyarhoz nagyon hasonló pénzügyi tranzakciós adó
A szlovák parlament 2024. október 3-án szavazta meg az új tranzakciós adóra vonatkozó törvényt, mely a vállalkozási bankszámlákon végzett terhelési tranzakciókra vonatkozik majd, tehát a szlovákiai lakosságot nem érinti.
A tranzakciós adó szinte mindenben a magyar modellre épül, így az adót a banknak kell megfizetnie, de annak áthárítása nincs megtiltva az ügyfelek felé.
A szlovák törvények szerint minden vállalkozónak – egyéni vállalkozónak és a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személynek – rendelkeznie kell vállalkozói bankszámlával, így ott – a magyarországitól eltérően – az egyéni vállalkozók sem kerülhetik ki ezt az állami elvonást. Sőt, akinek még nincs, annak kötelező lesz vállalkozói bankszámlát nyitnia, egyes becslések szerint ez 190 000 szlovák vállalkozót érint.
A nem készpénzes pénzügyi műveletek (átutalások) esetén a tranzakciós adó a tranzakció 0,4 százaléka lesz, de legfeljebb 40 euró (kb. 16 000 forint). Magyarországon ennek mértéke 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint.
A készpénzfelvételekre a tranzakciós adó mértéke a duplája, azaz 0,8 százalék lesz, felső határ nélkül. Magyarországon ez készpénzfelvételenként 0,9 százalék, ugyancsak felső határ nélkül.
A bankkártyás vásárlásokra az adó bankkártyánként évi 2 euró lesz (kb. 800 forint). Magyarországon ez bankkártyánként évi 500 forint, melyet a bankok általában átvállalnak vagy a bankkártya éves díjába építenek be.
Az adófizetést nem adóztatja meg a törvény a tranzakciós adóval, Magyarországon viszont ezekre a tranzakciókra is meg kell fizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket. A magyarországihoz hasonlóan a tranzakciós adó alól mentesek többek között a postai, kincstári és pénzügyi rendszeren belüli átutalások és az ügyfél saját számlái közötti pénzmozgások is bankon belül, viszont a hazaitól eltérően Szlovákiában nem kell fizetni ezt az állami elvonást az értékpapír vásárlásokért (ezt itthon is csak 2022-ben vezette be a kormányzat).
A szlovák költségvetési tanács szerint a pénzügyi tranzakciós adónak 466 millió eurót kellene hoznia jövőre az állami költségvetésbe. A szlovák pénzügyminisztérium ugyanakkor arra számít, hogy ez az adó akár 700 millió eurós plusszal is járhat.
