„NEM ÉRDEKLI A BENZINKUTAKAT A KORMÁNY FELSZÓLÍTÁSA, TOVÁBB DRÁGUL AZ ÜZEMANYAG – Válasz az Index cikkére!
A legmesszemenőbben visszautasítjuk az Index portál hanghordozását, gyűlöletkeltő kampányát, amit a magyar tulajdonban lévő benzinkutakkal szemben megengednek maguknak !
A benzinkutak figyelmét nagyon is felkelti a kormány beleszólási szándéka: iszonyú sok pénzt vesztettek az ársapka miatt, aminek az árát velük fizettették ki. (Míg a kétes dicsőséget a kormány aratta le, egészen a teljes ellátási rendszer összeomlásáig). A kisbenzinkutak nem képesek még egy ilyen csapást elviselni – ha ismét arra akarják kényszeríteni őket, hogy veszteséggel dolgozzanak, hát nem fognak.
Azon a benzinen, amit nem vesz meg, és nem ad el, legalább kevesebb vesztesége keletkezik (mert azért vannak állandó költségek is). Szóval az lehet, hogy a MOL nem törődik a kormány felhívásával, de a benzinkutak nem a kormánytól veszik az üzemanyagot, hanem a legtöbben a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplőjétől, a MOL-tól!
Józan ésszel nem is érthető, mit akarnak a benzinkutaktól!? A benzinkút kiskereskedő, vesz, és elad. Ha drágábban tud venni, drágábban kell eladnia is, mert tönkremegy. Ezt olyan nehéz megérteni?! A dráguló élelmiszerek miatt gyűlölnünk kellene a sarki kisboltost?!
Amúgy a MOL a mindenkori jegyzésárakat követi az árak meghatározásánál. Egy mediterrán, vagy rotterdami tőzsde pedig nem veszi figyelembe a magyar minisztérium kéréseit – ez is érthető, mi kis falat vagyunk.
És nagyon fontos tudni azt is, mit hasonlítgatunk össze és mivel. A környező országokban nem fizettetnek extra adókat a kiskereskedőkkel – itt viszont igen. A kiskereskedelmi adót éppen januártól „sikerült” a kisbenzinkutak esetében a húszszorosára (nem tévedés, 20-szorosára) emelni, ez most cc. 15,-Ft/liter. És a környező országokban nem kell EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) címen befizetni további 8,3 Ft-ot literenként.
És a környező országokban nem kell az adó befizetéséhez még tranzakciós illetéket is fizetni – és még hosszan sorolhatnánk a sort, ami miatt az összehasonlítgatás legfeljebb propagandára jó, érdemi adatot nem jelent.
Kérünk mindenkit, hogy a gyűlöletkeltéssel azonnal hagyjon fel és kizárólag szakmai alapon közelítse meg a kérdést – amihez szívesen nyújtunk segítséget!” – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával hétfőn a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület.
A kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy csökkentsék az áraikat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megállapította, hogy mind a benzin mind a gázolaj esetében csökkenteni kell az árakat.
Ezért a kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy a családok védelme érdekében térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlagára alatti szintre.
Ellenkező esetben a kormány továbbra is kész beavatkozni az üzemanyagpiacon – erősítette meg pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Magyarországon pénteken 95-ös oktánszámú benzint átlagosan 610 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 629 forintért lehet literenként vásárolni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forintot, a gázolaj átlagára 611 forint.
Ez azt jelenti, hogy a magyar családok többet kell fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai: a benzin 4 forinttal, a gázolaj 18 forinttal drágább.
A kormány álláspontja továbbra is változatlan: elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai – hangsúlyozta az NGM.
Emlékeztettek: a családok érdekében a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat, amely eredményeképpen ma a lakosság a benzin esetében 40 forinttal, a gázolaj esetében 32 forinttal tankolhat olcsóbban áprilisi, illetve februári csúcsértékeikhez képest. (MTI)
A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron – írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában szombaton.
A 2022-es és 2023-as energiaválság alatt a horvát kormány a gáz árát először 41 euróban határozta meg megawattóránként (MWh), majd később 47 euróra emelte.
A MOL szerint a kormány jogellenesen hozott ilyen döntést, hogy támogassa a hazai ügyfeleket, és ezzel gazdasági kárt okozott a vállalatnak – írta a lap, megjegyezve, hogy érdekes módon a választottbírósági eljárást nem az INA kezdeményezte, hanem a Mol Nyrt-t., amely az INA többségi tulajdonosa.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
Miután a megjelent a cikk, a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott.
Mol-közeli forrásra hivatkozva a lap azt írta: az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldás találni mindkét fél számára.
Davor Filipovi akkori gazdasági miniszter azonban nem volt hajlandó tárgyalni, ezért a Molnak nem volt más választása, mint nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezni – közölte a lap.
Hozzátette: a választottbírósági eljárás értékét még nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan források szerint „több tízmillió euróról” van szó. Tekintettel arra, hogy a gáz ára ekkor meghaladta a 200 eurót megawattóránként, ez lehet az eddigi legmagasabb értékű arbitrázs – hangsúlyozták. (Kriják Krisztina/MTI)
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a Fivosz HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésben keresték a választ arra, milyen az ideális munkahely 2024-ben.
Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője, Török Kata, a Mattel marketingigazgatója, Martis István Péter, a Profession.hu ügyvezetője, Oltványi Zsolt, a Mentes.hu ügyvezetője és Trunk Tamás Z-generációs tanácsadó beszélgettek Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és Giczi-Kocsis Noémi, a FIVOSZ HR Bizottsága alelnökének moderálásával az atipikus foglalkoztatásról és a munkáltatói márka fontosságáról. A rendezvény célja az volt, a fiatal vállalkozók top menedzserektől kapjanak kézzelfogható tanácsokat, amelyek segíthetik őket a cégépítés HR kihívásaiban.
(A panelbeszélgetés résztvevői)
A szakértők szerint a pandémia óta egyre kevesebb a tipikusan foglalkoztatott munkaerő, így szinte már mindenki atipikus formában dolgozik, legyen az home-office, rugalmas foglalkoztatás, diákmunka, nyugdíjasok vagy kismamák foglalkoztatása. Egyre kevesebben járnak be 8-tól 5-ig egy irodába dolgozni, de ennek ellenére a munkáltatóknak lehetőséget kell biztosítani a közösségépítésre, mert – mint elhangzott – az embereknek szükségük van arra, hogy találkozzanak, kapcsolódjanak, még a Z-generációnak is, amelyet pedig sokszor azért bántanak, mert home-office-ban szeret dolgozni.
Ahhoz, hogy egy munkahely meg tudja tartani a jó munkaerőt, egy érdekes csapdát kell elkerülnie: azt, hogy az inkluzivitással letudja a teljes HR-menedzsmentet. Az inkluzivitás, a korábbi évek trendi szakkifejezése azt jelenti, hogy egy munkahely befogadó szemléletű, ugyanakkor – bár fontos, hogy egy munkahely befogadó legyen – ez a hozzáállás könnyen általánosítja a munkatársakat, egyformának tart mindenkit.
Pedig nem biztos, hogy egy 200 fős cégnél minden dolgozó a babzsákoktól lesz boldog, vagy az összes munkatárs uszodabérletre vágyik.
A siker titka tehát abban rejlik, képesek-e a vezetők individuumként kezelni a munkatársakat és minden egyes embernek azt adni, amit ő az akkori élethelyzetében szeretne. Azaz egy klasszikus tökéletes és mindenkit befogadó rendszer helyett egy olyan rendszert építeni, amelyikhez mindenki tud csatlakozni és amelyben megkapja azt a dolgozói élményt, amelyre neki szüksége van. A panel tagjai kiemelték a közvetlen vezető jelentőségét is, rámutatva, hogy a közvetlen vezetőnek nem jó fejnek kell lennie elsősorban, hanem olyannak, akitől tanulni lehet, aki fejlődési lehetőséget nyújt a fiatalok számára.
A munkáltatói márka kapcsán megjegyezték, hogy szét kell választani a fehér és a kékgalléros dolgozókat. Az irodai dolgozóknak általában fontosabb a márka – ezért döntő jelentőségű, hogy egy cégnek milyen a vállalati és a munkáltatói márkája – a Z-generáció esetében pedig megjelent elvárásként a Purpose, azaz a „mit teszek a világhoz és mit tesz hozzá a cégem” gondolat. A fizikai dolgozóknál hatványozottabban jelenik meg az anyagi juttatás, ők elsősorban a munkabér és a munkahely közelsége alapján választanak, így a toborzásban kevésbé jelenik meg a márka, mint a fehérgallérosoknál. A megtartásban azonban már ugyanazok az attribútumok lesznek fontosak a tiszta munkakörnyezettől az emberi kapcsolatokon át a kommunikációs rendszerekig.
(Virág Viktor)
A szakértők egyetértettek abban, hogy a munkáltatói márka alapja a belső kommunikáció és a cég saját márkája, először annak kell a helyén lenni ahhoz, hogy sikeresen megmutassuk a potenciális munkatársaknak. „Ahhoz, hogy a legjobb munkaerőt tudjuk bevonzani és megtartani a három legfontosabb tényező a hitelesség, a közösség és a vezető.” – mondta el a beszélgetés kapcsán Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. – „Egy szerethető céget, kiváló közvetlen vezetőt és egy olyan közösséget, amelyhez jó tartozni, kisebb eséllyel hagynak el a munkavállalók, mert megtalálják benne az életcéljukat és a boldogságukat.”
A Menedzserszövetség május 25-én, immáron 29. alkalommal rendezte meg legfontosabb és legkülönlegesebb társasági eseményét, az üzleti élet Oscar-gálájaként számontartott Év Menedzsere Díjátadót. A közel 35 éves szervezet több mint 330 vendéggel együtt ünnepelte az üzleti élet kiválóságait a Budapest Marriott Hotelben.
A Menedzserek Országos Szövetsége a védjegy oltalom alatt álló Év Menedzsere Díjakkal pozitív vezetői mintát mutatva, fontos feladatának tartja, hogy a felső vezetők érdekképviselete mellett felhívja a figyelmet kiemelkedő munkájukra és a gazdasági, valamint társadalmi életben betöltött fontos szerepükre.
(Közös fotó a díjazottakkal és a díjakat átadókkal)
„Nagy örömünkre szolgál, hogy immáron 29. alkalommal adhatjuk át 8 különböző kategóriában a legkiválóbb vezetőknek járó kitüntetést, köztük az Év Menedzsere díjat, mely joggal tekinthető a magyarországi üzleti élet Oscarjának. Ez egy olyan elismerés, melyet olyan kiemelkedő első számú vezetőnek ítélünk oda az előző évben elért kimagasló üzleti és vezetői eredményei alapján, aki a pályája során nem kizárólag az üzleti sikereket helyezte előtérbe, hanem hosszú évek alatt olyan társadalmi felelősségvállalásról tett tanúbizonyságot, mely példaértékű lehet mindenki számára. Megtiszteltetés számomra, hogy a Menedzserszövetség elnökeként idén Jelasity Radovánnak adhattam át ezt a díjat. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a magyarországi üzleti élet meghatározó alakja, aki jelentős nemzetközi karriert futott be. A kimagasló vállalati eredmények mellett, aktív előmozdítója volt annak, hogy a bank és a bankolás emberközelivé váljon, olyan szervezeti kultúrát építve, amiben nemcsak az ügyfél, de a dolgozói elégedettség is kimagasló. Ezúton is gratulálok neki és valamennyi kitüntetettnek! Minden díj méltó helyre került, és nagy büszkeség, hogy idén is ilyen példaértékű vezetőkkel emelhettük tovább az Év Menedzsere díjak és a Gála presztízsét.” – mondta el Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke.
„Minden év fénypontja az Év Menedzsere Díjátadó Gálánk, melyre fél évig készülünk a jelölési és kiválasztási folyamatot is beleértve. Ez az eseményünk lehetőséget ad arra, hogy tagjainkkal együtt ünnepeljünk minden közép- és felső vezetőt az elmúlt évben végzett fantasztikus munkájukért, és külön megköszönjük a munkásságát 8 kiemelkedő utat bejárt vezetőnek, az Év Menedzsere díjak kitüntetettjeinek. Azoknak a fiatal tehetségeknek, akik alázatos munkájuk, vezetői kvalitásuk és előremutató látásmódjuk alapján a jövő vezetőivé válhatnak, azoknak a top menedzsereknek, akik kimagaslóan sokat tesznek a környezettudatos fejlesztésekért, a fenntartható fejlődésért vagy az innovációért és a társadalomért, valamint olyan életutakra hívjuk fel a figyelmet, mellyel segítjük a modern, európai vezetési kultúra megerősítését Magyarországon.”– nyilatkozta Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője.
A 2023-as Év Menedzsere Díjak kitüntetettjei és a díjak átadói:
A MenedzserszövetségÉv Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. A díjat Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke adta át.
(Jelasity Radován)
A Menedzserszövetség és a Gránit Bank közös Év Menedzsere Életműdíj 2023. évi kitüntetettje Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A díjat Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át.
(Bogsch Erik)
A Menedzserszövetség és a Bayer Hungária közös Év Női Menedzsere Különdíj 2023. évi kitüntetettje Juvancz Beáta, a BlackRock ügyvezető igazgatója. A díjat Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adta át.
(Juvancz Beáta)
A Menedzserszövetség és a Shell Hungary közös Év Menedzsere a Társadalomért Különdíj 2023. évi kitüntetettje Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. ügyvezető igazgatója, a budapesti iroda vezetője. A díjat Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary zRt. igazgatóságának elnöke adta át.
(Fogarasi Norbert)
A Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíj 2023. évi kitüntetettje Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója. A díjat Papp Zoltán, a Porsche Hungaria Kft. Volkswagen PKW márkaigazgatója adta át.
(Jamniczky Tímea)
A Menedzserszövetség és a D.A.S. LegitiMo Jogvédelmi Biztosító közös Év Fiatal Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Szabados Márk, a Mogyi Kft. ügyvezető igazgatója. A díjat Szabó György, a D.A.S. LegitiMo Jogvédelmi Biztosító Zrt. vezérigazgatója adta át.
(Szabados Márk)
A Menedzserszövetség és a Linde Gáz Magyarország közös Év Menedzsere a Környezettudatos Gazdaságért Különdíj 2023. évi kitüntetettje Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese. A díjat Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója adta át.
(Simon Anita)
A Menedzserszövetség és a Foxconn Csoport közös Jövő Menedzsere Különdíj 2023. évi kitüntetettje Fazekas Bálint, az Euronics / Vöröskő Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A díjat Németh Gábor, a Cloud Network Technology Kft. divízióvezetője adta át – értesült honlapunk a Twist Communication Kft-től.
Ismét olajat talált a Mol a közép-magyarországi Vecsésen – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
A társaság közölte: újabb kutatófúrást végeztek Vecsésen a 2022-ben felfedezett kőolajmező további feltérképezésére. A januárban elkezdett fúrás 41 napig tartott és 2000 méteres mélységet ért el.
(Fotó: archív. Újságírók a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútja bemutatásán 2022. november 28-án. A Mol, amely jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon, egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatófúrások sikerrel zárultak. Vecsésen november 11-én kezdődött meg a próbatermelés, mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amelyet naponta tartálykocsikkal, a várost elkerülve szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba. MTI/Szigetváry Zsolt)
A Vecsés-1 elnevezésű kút próbatermeltetése május 19-én kezdődött meg. A találat eredményeként a kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal növeli a Mol-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. Az olajat közvetlenül a Mol százhalombattai finomítójába szállítják feldolgozásra.
A várakozások szerint a Vecsés-1 termelése a közeljövőben nőni fog. Az eddigi két sikeres fúrás után a Mol hamarosan megkezdi egy harmadik kút fúrását is a vecsési olajmezőn.
Schubert Archibald, a Mol Magyarország Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója kifejtette: az új kőolajmező másfél évvel ezelőtti felfedezése bizonyította, hogy nagy lehetőségek rejlenek még a hazai szénhidrogén-kutatásban. A két vecsési kút együtt már a Mol magyarországi kőolajtermelésének több mint negyedét adja. A vecsési mező nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érett kőolajmezőik természetes termeléscsökkenését ellensúlyozni tudják – tette hozzá.
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: miközben új, innovatív technológiákkal, köztük egy lítium-kutatási projekttel támogatják a zöld energiaátmenet sikerét, hagyományos üzleti tevékenységeikkel tovább erősítik az ellátásbiztonságot.
Minden, Magyarországon kitermelt hordó kőolaj hozzájárul az importfüggőség csökkentéséhez, így a Mol szándéka továbbra is az, hogy maximálisan kiaknázza a magyarországi szénhidrogén-kutatásban rejlő lehetőségeket – közölte.
