Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a mindennapjaink része a mesterséges intelligencia. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.
Február 2-én lépett életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik.
Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény – egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Előny a cégeknél az AI
A vállalkozások számára jelentős költség-és időmegtakarítást eredményez az AI használata. Adatvezérelt döntéshozatallal nőhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetőségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerő rendszereket, videómegfigyelő rendszereket lehet működtetni a segítségével.
Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?
A talán misztikusnak tűnő alkalmazások köznapi szituációkban is működhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevő utoljára intim higiéniai terméket és előrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.
Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetőséget is teremtve. Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni előrehaladási, fejlődési lehetőséget kínálhat. Segíthet a munkaerő-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor előfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a működés, nem érthető, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.
A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét
Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.
„Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelően dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elősegíti az innovációt.
4 szint alacsony kockázattól a tiltottig
Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.
Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek – ezeket betiltják. Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztő technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerő funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetőségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminősítő rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerő technológia sértse a magánéletét.
Magas kockázatú rendszerek – szigorú szabályozás alá esnek.
Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezető autók rendszerei.
Korlátozott kockázatú rendszerek – átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk:
ilyenek például a chatbotok.
Minimális kockázatú rendszerek – ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerű MI-eszközök.
Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?
A szabályozásból kitűnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.
„A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minősítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak” – részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.
A TikTok, a népszerű rövid videós alkalmazás, szombaton megszűnt működni az Egyesült Államokban. A betiltásról szóló törvény vasárnap lépett hatályba, így az alkalmazás elérhetetlenné vált a 170 millió amerikai felhasználó számára.
A TikTok amerikai cégének értékesítéséről szóló törvény tavaly tavasszal született, 270 napos átmeneti időszakot biztosítva a kínai tulajdonos, a ByteDance számára. A törvény célja az volt, hogy megakadályozza a kínai kormányzatot abban, hogy az alkalmazás segítségével hozzáférjen az amerikai felhasználók adataihoz.
A határidő lejártával a TikTokot eltávolították az Apple és a Google alkalmazásboltokból, és a hozzáférés az infrastruktúrához is megszűnt. A felhasználók egy figyelmeztető üzenetet kaptak, amelyben tájékoztatták őket a szolgáltatás ideiglenes leállásáról.
A TikTok betiltásának okai:
Nemzetbiztonsági aggályok: Az Egyesült Államok kormányzata attól tart, hogy a kínai kormányzat hozzáférhet az amerikai felhasználók adataihoz a TikTokon keresztül.
Adatvédelmi aggályok: A TikTok adatkezelési gyakorlatait is kritizálták, mivel a felhasználók adatait Kínába továbbíthatják.
A fiatalok függősége: A TikTok rendkívül népszerű az amerikai fiatalok körében, és a kormányzat attól tart, hogy az alkalmazás negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét és tanulmányi eredményeit.
A TikTok betiltásának következményei:
Számos amerikai felhasználó elveszíti kedvenc szórakozási lehetőségét.
A vállalatoknak új marketingstratégiákat kell kidolgozniuk.
A közösségi média iránya megváltozhat.
A TikTok betiltása precedensértékű lehet más országok számára is, és felveti a kérdést, hogy milyen szabályozási keretekre van szükség a digitális világban. (GG)
Kifinomult elemzői tudással, legmagasabb nemzetközi vizsgákkal, és a világ egyik legismertebb analitikai programjával ered a kripto csalók nyomába egy hazai elemző csapat. A pár hónapja indult vállalkozás hírneve máris meghaladta az országhatárokat: egyaránt dolgoztak Nevada állam legismertebb ügyvédi irodájának és az FBI számára is.
Tavaly mintegy 53 százalékot növekedett a kriptó valuták kárára elkövetett csalások összértéke, ami a szakértői becslések szerint mára már meghaladja a 3,9 milliárd dollárt. Az olyan kifinomult eszközökkel dolgozó bűnszervezetek, mint a hírhedt zsarolóvírus fejlesztő Lazarus Group csak tavaly is már önmagában mintegy mintegy 359 millió dolláros kárt okozott – olvasható a Merkle Science legfrissebb szakági jelentésében.
Sokan gondolják, hogy reménytelen az ellopott digitális valuták előkerítése, azokat nyom nélkül el lehet tüntetni a bűncselekmények során. Ebbe a hibába esett a világ egyik legismertebb egyetemén (MIT) tanuló testvérpár is, a 24 éves Anton Peraire-Bueno és bátyja, a 28 éves James is, akik tavaly áprilisban tizenkét másodperc alatt 25 millió dollár Ethereumot loptak el, és akik most ezért húsz év börtönbüntetéssel néznek szembe.
Név nélkül két érdekes példáról biztosan be tudok számolni – mondja R. Kiss Sándor a Fairlight Services operatív vezetője. Az egyik esetben egy közepesen összetett fedezeti tőkeelvonást bogoztunk ki, aminek az anyaga az FBI asztalán landolt, a másik esetben pedig egy válóperben találtunk meg közel 700 ezer dollárnyi elrejtett kripto vagyont Las Vegas legnagyobb családjogi irodájának megbízásából. Mind a két ügyben közös volt, hogy rengeteg elemzéssel és gondolkodással, na és persze egy kis szerencsével egyik esetben sem volt varázslat megtalálni a megoldást.
Nem lehet nyom nélkül felszívódni
Ahogy az említett esetek is mutatja, egyáltalán nem egyszerű feladat digitális nyomok nélkül eltüntetni vagy tisztára mosni a bűnösen megszerzett kriptovalutákat a blockchain hálózaton. Bár léteznek nyomozást megnehezítő trükkök és technikák, amikkel meg lehet nehezíteni a felderítésre szakosodott elemzők dolgát, de a macska-egér játék kimenetelének esélyei meglehetősen kiegyenlítettek.
A világon közel fél tucat elemzőszoftver és az állami szereplők mellett nagyságrendileg 50-100 erre szakosodott elemző csapat üldözi a kripto bűnözőket, amelyek közül egy ma már hazánkban is elérhető. A hazai analitikus csapat elsősorban az Egyesült Államokban dolgozik, de nem utasítja el a hazai megkereséseket sem.
Sok megkeresés érkezik hozzánk a honfitársainktól, napi szinten látjuk, milyen technikákkal és módszerekkel csapják be a jóindulatú, hiszékeny vagy sokszor tájékozatlan kisbefektetőket. Kapacitásaink függvényében szívesen segítünk a hozzánk forduló hazai károsultaknak is, de üzletileg azt látjuk, hogy már rövidtávon is csak a külföldi piacok érdekesek a számunkra, hiszen olyan hatalmas költségekkel és magas belépési küszöb megugrásával lehet csak ezzel a tevékenységgel elindulni, hogy annak a költségeit lehetetlen lenne a magyar piacon kitermelni. – tette hozzá Mezei Márk a vállalkozás kommunikációs vezetője.
A romantikus kriptovaluta csalások száma világszerte növekszik
Ezekben a csalásokban a bűnözők online társkereső oldalakon és közösségi médián keresztül közelítik meg az áldozataikat. A módszer népszerűségét jelzi, hogy csak az Egyesült Államokban mintegy 52 593 esetet jelentettek 2020-ban. A csalók gyakran különféle ürügyekkel pénzt kérnek az áldozatoktól, például sürgős orvosi műtétekre vagy bűnözők általi elrablásra hivatkozva. A végeredmény ismert: nemcsak érzelmileg sínylik meg a kalandot az áldozatok, de kifosztott nők és férfiak ezrei próbálják meg visszaszerezni a kicsalt pénzüket.
Április 25-től drámai változás lépett életbe a weboldal tulajdonosok számára. Az eddig megszokott módon már többé nem vehető fel új kiadvány a Google Hírek kiadói központba (a Google Publisher Center-be).
A váratlanul jött radikális lépés a teljes webet érinti, továbbá az év végén várható, hogy a jövőben már csak automatikusan kerülnek be oldalak a Google News központba – olvasható a seovip.hu közleményében.
Mit hoz a jövő?
Korábban a weboldal tulajdonosok manuálisan tudták saját oldalukat (kiadványukat) hozzáadni a központban. Ezt a felhasználók követni tudták, továbbá a Google Hírekben is megjelentek a tartalmak. A már korábban létrehozott kiadványokhoz hozzáférhetnek később is a tulajdonosok, de ez már csak év végéig lehetséges, utána ez már teljesen automatizált lesz a Google részéről.
Mi változik?
Mivel nem lehet már manuálisan létrehozni új kiadványokat, a Google ezt a folyamatot teljesen automatizálja. Ez azt jelenti, hogy a bekerülés is automatikus lesz, továbbá, a már korábban szereplő kiadványok esetén sem garantálja a Google Hírekben való megjelenést a techóriás, hanem azt is a saját algoritmusai fogják ezt eldönteni és szabályozni. Automatikus lesz tehát az azonosítás, a bekerülés, továbbá a rangsorolás is.
Hogyan érinti ez a weboldal tulajdonosokat?
Az automatizált folyamat olyan tényezőket vesz figyelembe, mint pl. a relevancia, szembetűnőség, hitelesség, frissesség, a hely és a nyelv, továbbá a felhasználói szokások. Mindezeket nem ilyen egyszerűen, hanem igen komplex és bonyolult módon végzi a kereső. Ez pedig új kihívásokat jelent a kiadók számára, továbbá érdemes lesz még jobban odafigyelni a minőségre és a hozzáadott értékre.
A hazai linképítésre is rendkívüli hatással lesz
Hazai viszonylatban rengeteg linképítő cég és szabadúszó hirdeti saját szolgáltatását PR cikk elhelyezési formában, melyekhez azért használja a Google Hírekbe való bekerülést, hogy azok a cikkek, melyekben linkeket helyeznek el, garantáltan indexelésre kerüljön a Google keresőjében. Ennek lett most vége! Ugyanis:
„Azok a tartalmak és cikkek, melyek nem szerepelnek a Google indexben (nem indexeli le a cég, ezáltal nem található meg a keresőben semmilyen formában a tartalom), az abban szereplő linkek értéke is pontosan NULLA. A linképítésnek akkor van értelme, ha a linket is leindexeli a Google, ez pedig akkor lehetséges, ha a tartalmat is leindexelte, amiben benne van.” – nyilatkozta Nagy Arnold, SEO szakértő, a seovip.hu tulajdonosa.
„Mivel korábban is problémát jelentett szakmai viszonylatban az indexelés, így újabb megoldásokat kell keresni a SEO-ban és a linképítésben egyaránt, ha azt szeretnénk, hogy annak értékelhető hatása is legyen” – tette hozzá a szakember.
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
A munkaadók és a munkavállalók között nagy a kontraszt a mesterséges intelligenciához való hozzáállásban, abban viszont mindkét fél egyetért, hogy a munka világában jelenleg a képzés és tanulás területén teremthetne az AI leginkább hozzáadott értéket számukra. Többek között ez is kiderül a Jobsgarden kutatásából, amelyet ötszáz résztvevő válaszai alapján értékeltek munkaadói és munkavállalói oldalról. A kutatásból kiderült, hogy a cégek több mint fele egyáltalán nem használ a HR-ben AI alapú technológiát.
„Magyarország el van maradva a nemzetközi átlagtól, munkaadói és munkavállalói oldalon sem terjedt el még az AI és automatizáció használata a HR területen. A cégek 62 százaléka válaszolta azonban azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni fog a közeljövőben. A munkavállalók oldaláról kiderült, hogy nagy részük nem aggódik, hogy az AI elveszi a munkáját, csupán tíz százalékuk válaszolt úgy, hogy tart attól, hogy a mesterséges intelligencia veszélyezteti az állását” – mondta el Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezető igazgatója.
Toborzásban és onboardingban alkalmazzák leginkább
A felmérésből kiderült, hogy a vállalkozások a HR folyamatok közül a toborzásban és az onboardingban használják leginkább az automatizációt.
A válaszok alapján a munkakeresők nem igazán használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, inkább kisebb részfeladatokhoz használják, mint például a fordítás. Nem ezzel készülnek fel azonban az interjúra, vagy írják az önéletrajzukat, és nem használják az AI-t egy profi fotó elkészítéséhez sem. A cégek oldaláról viszont szélesebb az alkalmazási terület azoknál a vállalatoknál, amelyek használják ezt a technológiát.
Több helyen van már virtuális chatbot, ami megválaszolja a szabályzatokkal kapcsolatos kérdéseket vagy éppen automatizált oktató szoftverek végzik a munkába állók betanítását – tette hozzá Paulovics Éva. A munkakör digitalizációs projektjeink során mi is azt látjuk, hogy egyre több cég indul el az automatizáció és AI transzformáció útján, amellyel jelentős megtakarítást vagy profit növekedést tud realizálni rövid távon is.
Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt. Vannak, akik még kivárnak – elsősorban a szükséges invesztíció miatt, vagy mert még nincsenek meggyőződve a megtérülésről-, a nem cégre szabott megoldások esetén azonban adatvédelmi aggályok is felmerülnek – mutatott rá a kutatás.
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában vasárnap.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
(Fotó: YouTube)
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte: az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, „min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban. (MTI)
