Budapestről formálják a világ oktatásának jövőjét: 200 magyar mérnök munkája milliókra van hatással
Több mint 30-40 millió diák tanulását befolyásolja nap mint nap az a szoftver, amelynek fejlesztésében 200 magyar mérnök munkája is benne van. Az Instructure Hungary budapesti központja meghatározó szereplővé vált a globális oktatástechnológiai piacon, különösen a világ vezető egyetemei által használt Canvas tanulásmenedzsment rendszer (LMS) fejlesztésében.
(Csapó Zoltán)
A magyar központ szerepe világszinten is kiemelkedő
A budapesti csapat része az amerikai Instructure vállalatnak, amely öt-hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy magyarországi irodát nyit. Ma már a hazai egység 350 főt foglalkoztat, ebből mintegy kétszázan közvetlenül a szoftverfejlesztésen dolgoznak, míg több száz munkavállaló a terméktámogatásban vesz részt.
Csapó Zoltán, az Instructure Hungary fejlesztési igazgatója szerint Budapest több szempontból is ideális választás volt: az időzóna lehetővé teszi a zökkenőmentes globális együttműködést, az uniós jogi környezet – különösen a GDPR – biztonságot ad a cég adatkezelésének, a magyar mérnökök tudása és elhivatottsága pedig megalapozta a hosszú távú befektetést.
A világ legjobb egyetemei használják a magyar fejlesztéseket
A Canvas rendszer jelenleg több mint nyolcezer oktatási intézményben működik világszerte. Az érintett diákok száma meghaladja a 30-40 millió főt, és a rendszer felhasználói között megtalálhatók az Egyesült Államok Ivy League egyetemei, a Melbourne-i Egyetem, a Torontói Egyetem, valamint az Oxfordi Egyetem is.
A magyar fejlesztők munkája nemcsak támogatás, hanem közvetlen innováció: Budapesten készül például a teljes mobilélmény, a Canvas mobilapplikáció, valamint a Studio nevű videószolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a diákok videóformátumban küldjenek be feladatokat, az oktatók pedig multimédiás tananyagot állítsanak elő.
Az oktatástechnológia jövője is hazánkban épül
Az Instructure Hungary nemcsak fenntartja, hanem folyamatosan bővíti fejlesztői csapatát, különös tekintettel az AI-hoz kapcsolódó fejlesztésekre. Egyetemi hallgatók gyakornokként is komoly szakmai tapasztalatra tehetnek szert a cégnél – így a hazai IT-utánpótlás is profitál az együttműködésből.
A cég távmunka-központú működési modellt követ, így a budapesti iroda inkább események és együttműködések helyszíneként funkcionál, míg a munkatársak az ország különböző pontjairól dolgoznak. Fontosnak tartják az irodák közötti nemzetközi kapcsolatokat is: rendszeresek a személyes találkozók a globális csapat tagjai között.
Az oktatási technológiát nemcsak követni, hanem alakítani is akarják
Csapó szerint az Instructure célja nem pusztán az, hogy versenyképes maradjon a piacon, hanem hogy irányt mutasson az oktatási technológia fejlődésében: „Továbbra is elhivatottan dolgozunk, mert az oktatás jövője Magyarországon is íródik.”
A budapesti mérnökcsapat nem csupán digitális eszközöket gyárt – ők aktívan formálják az oktatás módszertanát, élményét és elérhetőségét világszerte. Ez nemcsak technológiai siker, hanem komoly nemzetközi elismerés is a magyar szaktudás számára.
Jönnek az AI-influenszerek – Veszélyben a hagyományos véleményvezérek?
Leáldozhat a klasszikus influenszerek kora: a mesterséges intelligencia már azokat a digitális arcokat is képes létrehozni, amelyek eddig hús-vér emberek kiváltságai voltak. Az AI technológia robbanásszerű térnyerése a reklámiparban nemcsak forradalmasítja a marketingfolyamatokat, de kihívás elé állítja a kisebb követőtáborral rendelkező influenszereket is.
Valódiaknak tűnnek, de nem azok
A Pixel Persona alapítója, Nagy László szerint a reklámszakma az elmúlt néhány évben drasztikus változáson ment keresztül, köszönhetően az AI-alapú megoldásoknak. Ma már valósághűen beszélő, meggyőző karaktereket lehet néhány óra alatt legenerálni – és ezek az „influenszerek” soha nem kérnek szabadnapot, nem követelnek gázsit, és soha nem keverednek botrányba.
„Nem kell egyeztetni, nem kell forgatni, nem kell utómunkázni – kamera nélkül készülnek a reklámvideók” – mondja Nagy. A cégek számára ez hatalmas idő- és költségmegtakarítást jelent. Egy ötletből akár egy nap alatt kész spot lehet, amit azonnal lehet terjeszteni a közösségi médiában.
A kis influenszerek kerülhetnek veszélybe
Bár a több százezres vagy milliós követőtáborral rendelkező hírességek és szakértők egyelőre nem szorulnak háttérbe, a néhány ezres követőbázissal dolgozó mikroinfluenszerek helyzete komolyan megnehezedhet. A cégek számára ugyanis egy AI karakter olcsóbb, gyorsabb, és a minőségi különbség sokszor már alig érzékelhető.
Sokan észre sem veszik, hogy a közösségi média görgetése közben már találkoztak AI által generált arcokkal. Ezek a videók annyira élethűek, hogy első ránézésre szinte lehetetlen megmondani, hogy nem egy valós ember szerepel bennük.
Új korszak a reklámban
Az AI-influenszerek elterjedése új versenyhelyzetet teremt. A vállalkozásoknak stratégiai döntést kell hozniuk: alkalmazkodnak a digitális korszak új eszközeihez, vagy vállalják a lemaradás kockázatát.
„Aki most nem kezd el AI-videókat használni, az hosszú távon le fog maradni a versenytársaitól” – figyelmeztet Nagy László. Szerinte a véleményvezéreknek is változniuk kell: vagy beépítik az AI-tartalmakat saját kommunikációjukba, vagy fokozatosan kiszorulnak a piacról.
Esély a kkv-knak
A Pixel Persona és az Ister Media Gate célja éppen az, hogy ezt az új technológiát elérhetővé tegye a kis- és középvállalkozások számára is. Már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága a csúcstechnológiás marketing – mostantól bárki képes lehet professzionális, figyelemfelkeltő AI-reklámokat készíteni és terjeszteni.
A tét nagy: a digitális túlélés. Az influenszerek világában most dől el, ki lesz képes lépést tartani a technológiai forradalommal, és ki veszik el el a mesterséges arcok árnyékában.
Jövő keddtől ismét Magyarországon készítenek 360 fokos utcaképeket a Google különleges kamerarendszerrel felszerelt autói – közölte a Google kedden az MTI-vel.
A járművek elsősorban Budapesten, valamint városokban és azok környékén, továbbá a vidéki térségek közútjain haladnak majd.
A személyes adatok és a magánszféra védelme érdekében a képek közzététele előtt az arcokat és rendszámokat elhomályosítják, hibabejelentésként pedig bárki kérheti további részletek utólagos felismerhetetlenné tételét is.
A közlemény szerint a Google utcakép-szolgáltatása Magyarországon 2013 óta működik, és azóta többször frissült, hogy minél pontosabban kövesse a környezet változásait.
A Street View autóval nem megközelíthető, különleges belföldi helyszíneket is bejárhatóvá tesz virtuálisan.
A szolgáltatás világszerte csaknem 280 milliárd képet készített a világ több mint 100 országában és területén – tették hozzá.
Néhány éve még nem is létezett, ma pedig már a mindennapjaink része a mesterséges intelligencia. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az AI befolyásolja mindennapjainkat, de eddig nem létezett ezzel kapcsolatban semmiféle szabályozás. Ám február elejétől Európa-szerte kötelező minden AI-t használó cégnek közzétenni, hogy milyen kockázatot jelent ez ügyfeleinek, ha pedig tiltott célra használta, köteles megszüntetni.
Február 2-én lépett életbe az Artificial Intelligence Act (AI Act), az EU első rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). A szabályozás mindenkit érint, de leginkább a mindennapi életben, vásárlóként, fogyasztóként, ügyfélként láthatjuk hasznát. A jogszabály minden szervezetre és vállalatra vonatkozik, amely MI-t fejleszt, értékesít vagy használ az Európai Unió területén, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül működik.
Ma már egyre több szervezet – leginkább technológiai, egészségügyi, biztonságtechnikai cég, pénzintézet, szolgáltató, startup, kormányzati intézmény – egyszerűsíti működését és gyorsítja fel folyamatait mesterséges intelligencia vagy chatbot használatával. Az automatizáció és a digitalizáció miatt Magyarországon is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Előny a cégeknél az AI
A vállalkozások számára jelentős költség-és időmegtakarítást eredményez az AI használata. Adatvezérelt döntéshozatallal nőhet a hatékonyság és a termelékenység, személyre szabott lehetőségeket tudnak kínálni, innovatívabb szolgáltatásokat, termékeket fejleszthetnek. A mesterséges intelligencia képes gyorsan felismerni biztonsági fenyegetéseket, például kibertámadásokat, eredményesebb banki csalásfelismerő rendszereket, videómegfigyelő rendszereket lehet működtetni a segítségével.
Segítség, vagy a magánéletbe való befurakodás a MI használata?
A talán misztikusnak tűnő alkalmazások köznapi szituációkban is működhetnek: például bolthálózatok kamerákat okosíthatnak fel és akár arcfelismerés, vagy a vásárlók boltban megtett útja alapján alakíthatják a marketingjüket. Extrém esetben lehetséges, hogy ezek alapján tudják, mikor vett a vevő utoljára intim higiéniai terméket és előrejelzik, mikor kell neki újra vásárolnia.
Az AI az élet számos más területén is megjelenhet, új kockázatokat és problémákat, de lehetőséget is teremtve. Az egészségügyben segítheti a diagnosztikát, betegségek korai felismerésében, személyre szabott kezelési tervek meghatározásában alkalmazható. Az oktatásban, elektronikus tanulási felületeken a tanuló teljesítménye, tudása alapján egyéni előrehaladási, fejlődési lehetőséget kínálhat. Segíthet a munkaerő-kiválasztásban, a dolgozók hatékonyságának mérésében, ám kockázatot jelent a diszkrimináció vagy igazságtalan döntéshozatal és veszélyt hordozhatnak az adatvédelmi visszaélések. Sokszor előfordul a fekete doboz-hatás, azaz, hogy átláthatatlan a működés, nem érthető, hogyan és miért hozott meg egy döntést egy MI rendszer és az milyen hatással van az érintettekre.
A cél az, hogy úgy használják a cégek az AI-t, hogy az ne sértse senki magánéletét
Az AI Act célja nem a teljes tiltás, hanem az, hogy a MI rendszerek biztonságosak legyenek, minden fejlesztő és működtető felelősen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, biztosított legyen az alapvető jogok védelme, a magánélethez és a méltányos bánásmódhoz való jog. A vállalkozásokat is védi, mivel az egységes szabályozási keret csökkenti a nemzetközi versenyből adódó káoszt és támogatja a tisztességes versenyt.
„Meg kell vizsgálni mindenkinek, aki AI alkalmazást használ, hogy ennek milyen kockázati besorolása van: tiltott, magas, közepes vagy alacsony. Az AI ACT hatályba lépésekor meg kell szüntetni a tiltott tevékenységeket és ezeket megfelelően dokumentálni is kell az elszámoltathatóság jegyében” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász. Kiemelte: az AI Act célja, hogy biztonságos, átlátható és emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásokat hozzanak létre, miközben az MI elősegíti az innovációt.
4 szint alacsony kockázattól a tiltottig
Az AI Act kockázati szintek alapján osztályozza az MI-rendszereket.
Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek – ezeket betiltják. Tiltott az emberek manipulálása vagy a tömeges megfigyelés, tudatalatti befolyásolás, megtévesztő technikák alkalmazása, munkahelyeken és oktatási intézményekben érzelemfelismerő funkcióval bíró rendszerek léte és olyan alkalmazások, melyek személyek vagy csoportok sebezhetőségét használják ki. A jogszabály megakadályozza például, hogy MI alapú hitelminősítő rendszer indokolatlanul elutasítson valakit, vagy hogy arcfelismerő technológia sértse a magánéletét.
Magas kockázatú rendszerek – szigorú szabályozás alá esnek.
Ezek többek között az egészségügyi diagnosztikai MI-k és önvezető autók rendszerei.
Korlátozott kockázatú rendszerek – átláthatósági követelmények vonatkoznak rájuk:
ilyenek például a chatbotok.
Minimális kockázatú rendszerek – ezek szabadon használhatók. Ide sorolhatóak például a játékok vagy egyszerű MI-eszközök.
Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?
A szabályozásból kitűnik, hogy fontos eleme a vásárlók, fogyasztók védelme, de még nincs konkrét iránymutatás, hogy honnan tudhatjuk, hogy a szolgáltató tevékenységére milyen kockázati besorolás vonatkozik. A cégeknek segítség is rendelkezésére is áll, hogy megfeleljenek az összetett szabályozásnak.
„A módszertant és a tájékoztatás módját nekünk kell kidolgozni és ismertté tenni. A minősítést a cégeknek kockázatértékelési szempontrendszer alapján kell meghatározni. Magas kockázat esetén a tájékoztatáson kívül szükséges a hatásvizsgálat, kell lennie az MI-szabályzatnak, valamint szükségessé válhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonása is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatikus döntéshozatal ellen tiltakozhassanak” – részletezte Dr. Tóth Judit Lenke.
A TikTok, a népszerű rövid videós alkalmazás, szombaton megszűnt működni az Egyesült Államokban. A betiltásról szóló törvény vasárnap lépett hatályba, így az alkalmazás elérhetetlenné vált a 170 millió amerikai felhasználó számára.
A TikTok amerikai cégének értékesítéséről szóló törvény tavaly tavasszal született, 270 napos átmeneti időszakot biztosítva a kínai tulajdonos, a ByteDance számára. A törvény célja az volt, hogy megakadályozza a kínai kormányzatot abban, hogy az alkalmazás segítségével hozzáférjen az amerikai felhasználók adataihoz.
A határidő lejártával a TikTokot eltávolították az Apple és a Google alkalmazásboltokból, és a hozzáférés az infrastruktúrához is megszűnt. A felhasználók egy figyelmeztető üzenetet kaptak, amelyben tájékoztatták őket a szolgáltatás ideiglenes leállásáról.
A TikTok betiltásának okai:
Nemzetbiztonsági aggályok: Az Egyesült Államok kormányzata attól tart, hogy a kínai kormányzat hozzáférhet az amerikai felhasználók adataihoz a TikTokon keresztül.
Adatvédelmi aggályok: A TikTok adatkezelési gyakorlatait is kritizálták, mivel a felhasználók adatait Kínába továbbíthatják.
A fiatalok függősége: A TikTok rendkívül népszerű az amerikai fiatalok körében, és a kormányzat attól tart, hogy az alkalmazás negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét és tanulmányi eredményeit.
A TikTok betiltásának következményei:
Számos amerikai felhasználó elveszíti kedvenc szórakozási lehetőségét.
A vállalatoknak új marketingstratégiákat kell kidolgozniuk.
A közösségi média iránya megváltozhat.
A TikTok betiltása precedensértékű lehet más országok számára is, és felveti a kérdést, hogy milyen szabályozási keretekre van szükség a digitális világban. (GG)
Kifinomult elemzői tudással, legmagasabb nemzetközi vizsgákkal, és a világ egyik legismertebb analitikai programjával ered a kripto csalók nyomába egy hazai elemző csapat. A pár hónapja indult vállalkozás hírneve máris meghaladta az országhatárokat: egyaránt dolgoztak Nevada állam legismertebb ügyvédi irodájának és az FBI számára is.
Tavaly mintegy 53 százalékot növekedett a kriptó valuták kárára elkövetett csalások összértéke, ami a szakértői becslések szerint mára már meghaladja a 3,9 milliárd dollárt. Az olyan kifinomult eszközökkel dolgozó bűnszervezetek, mint a hírhedt zsarolóvírus fejlesztő Lazarus Group csak tavaly is már önmagában mintegy mintegy 359 millió dolláros kárt okozott – olvasható a Merkle Science legfrissebb szakági jelentésében.
Sokan gondolják, hogy reménytelen az ellopott digitális valuták előkerítése, azokat nyom nélkül el lehet tüntetni a bűncselekmények során. Ebbe a hibába esett a világ egyik legismertebb egyetemén (MIT) tanuló testvérpár is, a 24 éves Anton Peraire-Bueno és bátyja, a 28 éves James is, akik tavaly áprilisban tizenkét másodperc alatt 25 millió dollár Ethereumot loptak el, és akik most ezért húsz év börtönbüntetéssel néznek szembe.
Név nélkül két érdekes példáról biztosan be tudok számolni – mondja R. Kiss Sándor a Fairlight Services operatív vezetője. Az egyik esetben egy közepesen összetett fedezeti tőkeelvonást bogoztunk ki, aminek az anyaga az FBI asztalán landolt, a másik esetben pedig egy válóperben találtunk meg közel 700 ezer dollárnyi elrejtett kripto vagyont Las Vegas legnagyobb családjogi irodájának megbízásából. Mind a két ügyben közös volt, hogy rengeteg elemzéssel és gondolkodással, na és persze egy kis szerencsével egyik esetben sem volt varázslat megtalálni a megoldást.
Nem lehet nyom nélkül felszívódni
Ahogy az említett esetek is mutatja, egyáltalán nem egyszerű feladat digitális nyomok nélkül eltüntetni vagy tisztára mosni a bűnösen megszerzett kriptovalutákat a blockchain hálózaton. Bár léteznek nyomozást megnehezítő trükkök és technikák, amikkel meg lehet nehezíteni a felderítésre szakosodott elemzők dolgát, de a macska-egér játék kimenetelének esélyei meglehetősen kiegyenlítettek.
A világon közel fél tucat elemzőszoftver és az állami szereplők mellett nagyságrendileg 50-100 erre szakosodott elemző csapat üldözi a kripto bűnözőket, amelyek közül egy ma már hazánkban is elérhető. A hazai analitikus csapat elsősorban az Egyesült Államokban dolgozik, de nem utasítja el a hazai megkereséseket sem.
Sok megkeresés érkezik hozzánk a honfitársainktól, napi szinten látjuk, milyen technikákkal és módszerekkel csapják be a jóindulatú, hiszékeny vagy sokszor tájékozatlan kisbefektetőket. Kapacitásaink függvényében szívesen segítünk a hozzánk forduló hazai károsultaknak is, de üzletileg azt látjuk, hogy már rövidtávon is csak a külföldi piacok érdekesek a számunkra, hiszen olyan hatalmas költségekkel és magas belépési küszöb megugrásával lehet csak ezzel a tevékenységgel elindulni, hogy annak a költségeit lehetetlen lenne a magyar piacon kitermelni. – tette hozzá Mezei Márk a vállalkozás kommunikációs vezetője.
A romantikus kriptovaluta csalások száma világszerte növekszik
Ezekben a csalásokban a bűnözők online társkereső oldalakon és közösségi médián keresztül közelítik meg az áldozataikat. A módszer népszerűségét jelzi, hogy csak az Egyesült Államokban mintegy 52 593 esetet jelentettek 2020-ban. A csalók gyakran különféle ürügyekkel pénzt kérnek az áldozatoktól, például sürgős orvosi műtétekre vagy bűnözők általi elrablásra hivatkozva. A végeredmény ismert: nemcsak érzelmileg sínylik meg a kalandot az áldozatok, de kifosztott nők és férfiak ezrei próbálják meg visszaszerezni a kicsalt pénzüket.
