Április 25-től drámai változás lépett életbe a weboldal tulajdonosok számára. Az eddig megszokott módon már többé nem vehető fel új kiadvány a Google Hírek kiadói központba (a Google Publisher Center-be).
A váratlanul jött radikális lépés a teljes webet érinti, továbbá az év végén várható, hogy a jövőben már csak automatikusan kerülnek be oldalak a Google News központba – olvasható a seovip.hu közleményében.
Mit hoz a jövő?
Korábban a weboldal tulajdonosok manuálisan tudták saját oldalukat (kiadványukat) hozzáadni a központban. Ezt a felhasználók követni tudták, továbbá a Google Hírekben is megjelentek a tartalmak. A már korábban létrehozott kiadványokhoz hozzáférhetnek később is a tulajdonosok, de ez már csak év végéig lehetséges, utána ez már teljesen automatizált lesz a Google részéről.
Mi változik?
Mivel nem lehet már manuálisan létrehozni új kiadványokat, a Google ezt a folyamatot teljesen automatizálja. Ez azt jelenti, hogy a bekerülés is automatikus lesz, továbbá, a már korábban szereplő kiadványok esetén sem garantálja a Google Hírekben való megjelenést a techóriás, hanem azt is a saját algoritmusai fogják ezt eldönteni és szabályozni. Automatikus lesz tehát az azonosítás, a bekerülés, továbbá a rangsorolás is.
Hogyan érinti ez a weboldal tulajdonosokat?
Az automatizált folyamat olyan tényezőket vesz figyelembe, mint pl. a relevancia, szembetűnőség, hitelesség, frissesség, a hely és a nyelv, továbbá a felhasználói szokások. Mindezeket nem ilyen egyszerűen, hanem igen komplex és bonyolult módon végzi a kereső. Ez pedig új kihívásokat jelent a kiadók számára, továbbá érdemes lesz még jobban odafigyelni a minőségre és a hozzáadott értékre.
A hazai linképítésre is rendkívüli hatással lesz
Hazai viszonylatban rengeteg linképítő cég és szabadúszó hirdeti saját szolgáltatását PR cikk elhelyezési formában, melyekhez azért használja a Google Hírekbe való bekerülést, hogy azok a cikkek, melyekben linkeket helyeznek el, garantáltan indexelésre kerüljön a Google keresőjében. Ennek lett most vége! Ugyanis:
„Azok a tartalmak és cikkek, melyek nem szerepelnek a Google indexben (nem indexeli le a cég, ezáltal nem található meg a keresőben semmilyen formában a tartalom), az abban szereplő linkek értéke is pontosan NULLA. A linképítésnek akkor van értelme, ha a linket is leindexeli a Google, ez pedig akkor lehetséges, ha a tartalmat is leindexelte, amiben benne van.” – nyilatkozta Nagy Arnold, SEO szakértő, a seovip.hu tulajdonosa.
„Mivel korábban is problémát jelentett szakmai viszonylatban az indexelés, így újabb megoldásokat kell keresni a SEO-ban és a linképítésben egyaránt, ha azt szeretnénk, hogy annak értékelhető hatása is legyen” – tette hozzá a szakember.
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
A munkaadók és a munkavállalók között nagy a kontraszt a mesterséges intelligenciához való hozzáállásban, abban viszont mindkét fél egyetért, hogy a munka világában jelenleg a képzés és tanulás területén teremthetne az AI leginkább hozzáadott értéket számukra. Többek között ez is kiderül a Jobsgarden kutatásából, amelyet ötszáz résztvevő válaszai alapján értékeltek munkaadói és munkavállalói oldalról. A kutatásból kiderült, hogy a cégek több mint fele egyáltalán nem használ a HR-ben AI alapú technológiát.
„Magyarország el van maradva a nemzetközi átlagtól, munkaadói és munkavállalói oldalon sem terjedt el még az AI és automatizáció használata a HR területen. A cégek 62 százaléka válaszolta azonban azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni fog a közeljövőben. A munkavállalók oldaláról kiderült, hogy nagy részük nem aggódik, hogy az AI elveszi a munkáját, csupán tíz százalékuk válaszolt úgy, hogy tart attól, hogy a mesterséges intelligencia veszélyezteti az állását” – mondta el Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezető igazgatója.
Toborzásban és onboardingban alkalmazzák leginkább
A felmérésből kiderült, hogy a vállalkozások a HR folyamatok közül a toborzásban és az onboardingban használják leginkább az automatizációt.
A válaszok alapján a munkakeresők nem igazán használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, inkább kisebb részfeladatokhoz használják, mint például a fordítás. Nem ezzel készülnek fel azonban az interjúra, vagy írják az önéletrajzukat, és nem használják az AI-t egy profi fotó elkészítéséhez sem. A cégek oldaláról viszont szélesebb az alkalmazási terület azoknál a vállalatoknál, amelyek használják ezt a technológiát.
Több helyen van már virtuális chatbot, ami megválaszolja a szabályzatokkal kapcsolatos kérdéseket vagy éppen automatizált oktató szoftverek végzik a munkába állók betanítását – tette hozzá Paulovics Éva. A munkakör digitalizációs projektjeink során mi is azt látjuk, hogy egyre több cég indul el az automatizáció és AI transzformáció útján, amellyel jelentős megtakarítást vagy profit növekedést tud realizálni rövid távon is.
Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt. Vannak, akik még kivárnak – elsősorban a szükséges invesztíció miatt, vagy mert még nincsenek meggyőződve a megtérülésről-, a nem cégre szabott megoldások esetén azonban adatvédelmi aggályok is felmerülnek – mutatott rá a kutatás.
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában vasárnap.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
(Fotó: YouTube)
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte: az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban. (MTI)
A mesterséges intelligencia már érzékelhetően jelentős hatással bír az IT munkaerőpiacra is, így számos változást hozhat magával az idei évben. Bizonyos munkakörök továbbra is keresettek maradnak, összességében azonban csökkenő tendencia figyelhető meg az IT szakemberek foglalkoztatása iránt – a költségcsökkentés és az AI megjelenése átrendeződést hozhat a piacon.
Az amerikai Challenger, Gray & Christmas jelentése szerint tavaly májusban több mint 80 ezer egyesült államokbeli munkavállalót bocsátottak el, ami 20%-os növekedés az azt megelőző hónaphoz képest, és csaknem négyszerese a 2022-es év azonos hónapjában mért szintnek. A megszorítások közül 3900-ért, vagyis az összes megszűnt munkahely nagyjából 5%-áért a mesterséges intelligencia volt a felelős, így a munkaadók szerint 2023 májusában az AI a hetedik legnagyobb mértékben járult hozzá a foglalkoztatás elvesztéséhez.
A Transparency Market Research tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia globális piaca a becslések szerint 36,1%-os növekedést fog eredményezni 2016 és 2024 között, ami 2024 végére a 2015-ös 126,14 milliárd dollárhoz képest 3061,35 milliárd dollárra nő majd.
Az AI tehát, nem meglepő módon, sok munkakörben nyer egyre nagyobb teret, de mi a helyzet az IT munkaerőpiacot illetően? Míg a tavalyi és az azt megelőző években IT munkaerő után kutattak a cégek, mostanra a helyzet megváltozni látszik, némileg csökken a kereslet az informatikai szakemberek iránt, a munkaadók elbocsátáshoz is folyamodnak.
A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?
Vannak olyan IT szakmák, amelyek továbbra is keresettek. Az AI okozta átalakulások ellenére változatlanul a klasszikus szoftverfejlesztői munkakörben keresik továbbra is a legtöbb szakembert (.NET, frontend technológiák, Java), ezen kívül elemzői, tanácsadói területekre, DevOps pozíciókba, tesztelési területekre, valamint üzemeltetésre van igény. A 2022-es évhez képest jelentős arányváltozás a felsorolt IT szerepkörök esetében nem érzékelhető. Az AI elterjedésével kapcsolatban megjelentek már a kifejezetten AI betanításával kapcsolatos IT szakemberigények is, illetve a kiberbiztonsági szakemberek iránt is egyre nagyobb az igény. Ennek ellenére negatív tendencia is látható a piacon.
“A Bluebird ügyfélkörében (hazai és nemzetközi) tapasztaltak alapján az új IT erőforrással kapcsolatos igények 2023-ban éves szinten 15-20%-kal csökkenő tendenciát mutattak. A tendencia a 2024-es év első hónapjában is folytatódott. Az egyeztetések alapján az informatikai cégek elsősorban a meglévő állomány megtartására törekedtek, optimalizálták a működésüket, ugyanakkor kismértékű, költségmegtakarítási célú elbocsátások is előfordultak. A bővítés egyértelműen kevésbé volt cél, mint 2022-ben” – mondja Hradek Viktória, a Bluebird CEO-ja. „A nem állandó IT erőforrások iránti igény ezzel ellentétesen változott, 2023 végén valamivel többen döntöttek a rövidebb távú, elsősorban egy adott projektre szóló IT szakember állomány bővítés mellett a belső állomány költségeinek szinten tartása vagy csökkentése miatt. A növekedés mértéke 10% alatti. A Bluebird meglátása szerint a cégek jelentős részénél a bérkeretek nem vagy minimális mértékben emelkedtek, a vállalt bérkorrekció mértéke a legtöbb esetben egyszámjegyű vagy nem történt bérkorrekció. Az állást váltó szakemberek bérigényei is stabilizálódni kezdenek, az elmúlt évek állandó növekedése érezhetően belassult” – tette hozzá.
A remote munka mellett az AI és gépi tanulás, a kiberbiztonság, a fintech és cloud computing innovációk szerepelnek a 2024-es IT munkaerőpiaci trendek között
A 2024-es IT munkaerőpiaci trendek azt mutatják, hogy az AI és gépi tanulás úttörő lesz az informatikai piacon, a vállalatok különböző iparágakban tervezik az AI megoldások alkalmazását a hatékonyság növelése és (akár humánerőforrás) a költségek csökkentése érdekében.
Hradek Viktória hozzátette, hogy különösen értékesek lesznek az AI-architektúrával, valamint prompt engineeringgel foglalkozó szakemberek. Továbbá az AI fejlődésével együtt a kiberbiztonság is egyre fontosabbá válik. Az online csalások és az adathalászat automatizált formái, valamint a távmunka és felhőalapú technológiák terjedése miatt a kiberbiztonsági szakértők, mint például a kiberbiztonsági mérnökök és elemzők iránti kereslet folyamatos növekedése várható.
A fintech, vagyis a pénzügyi technológia olyan technológiai megoldásokat és vállalkozásokat takar, amelyek a pénzügyi szolgáltatások terén működnek. A technológia alkalmazása révén új lehetőségek és innovatív megoldások jelennek meg a pénzügyi piacokon és szolgáltatásokban. A piaci előrejelzések szerint a piac mérete tovább növekszik, a szektorban a data engineer, full stack fejlesztő iránti kereslet növekedhet. A Boston Consulting Group legfrissebb statisztikái azt mutatják, hogy a fintech várhatóan 1,5 billió dolláros iparággá válik 2030-ra. A cloud computing is feltörekvőben van, a vállalatok jelentős mértékben támaszkodnak a felhőalapú infrastruktúrákra és szolgáltatásokra. Ennek eredményeként növekszik a kereslet a felhőszolgáltatások területén dolgozó szakemberek, például a felhőarchitektusok, a felhőfejlesztők és a felhőbiztonsági szakemberek iránt.
Az általánosságban csökkenő tendenciát mutató IT szektort ellensúlyozhatják tehát az AI és a gépi tanulás, a kiberbiztonság, valamint a fintech területek.
Virtuális emberrablás: a legújabb kiberbűnözői trükk.
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése új lehetőségeket nyitott a kiberbűnözők számára is. Az ESET szakértői figyelmeztetnek a virtuális emberrablás veszélyére, ahol a csalók a hangklónozási technológia segítségével a hozzátartozó, például a gyerek hangján hívják fel a szülőket váltságdíjat követelve.
A csalók a ChatGPT és más AI-eszközök segítségével hitelesnek tűnő hangfelvételeket készítenek, amelyekkel meggyőzik az áldozatot, hogy valóban a szerette van bajban. A GenAI (generatív mesterséges intelligencia) segítségével azonosítják a legkönnyebben befolyásolható áldozatokat, és tömegesen hajtják végre a csalásokat.
A virtuális emberrablás lépései:
Potenciális áldozatok keresése: A csalók a közösségi médiában gyűjtenek információkat a célpontokról.
Célpont azonosítása: Leggyakrabban a gyerekek válnak a “rablás” áldozatává.
Képzeletbeli szituáció kitalálása: A csalók egy hihető, de megrázó sztorit találnak ki a “rablásról”.
Megfelelő időpont kiválasztása: A hívásra akkor kerül sor, amikor az áldozat valószínűleg egyedül van és távol van otthonától.
Hangfelvétel készítése: A csalók szoftver segítségével hitelesnek tűnő hangfelvételt készítenek a “rablásról”.
Hogyan védekezhetünk?
Csak korlátozottan osszunk meg személyes információkat a közösségi médiában.
Állítsuk privát módra a profiljainkat.
Soha ne adjunk meg személyes adatokat vagy bejelentkezési jelszavakat egy üzenetben.
Használjunk helymeghatározó programokat a gyerekek nyomon követésére.
Ha virtuális emberrablás áldozatává válunk:
Tartsuk szóval a “rablókat”.
Próbáljuk meg felvenni a kapcsolatot az “elrabolt” személlyel.
Ne osszunk meg további személyes információkat.
Értesítsük a rendőrséget.
Az ESET szakértői kiemelik, hogy a megelőzés a leghatékonyabb védekezés a virtuális emberrablás ellen. Csak korlátozottan osszunk meg magunkról információkat online, és legyünk óvatosak az ismeretlenektől érkező üzenetekkel. (Google Gemini)
Így veszélyezteti az AI a vállalkozások márkaépítését.
Ma már szinte a mindennapok része a mesterséges intelligencia (MI), amelyet egyre szélesebb körben alkalmaznak. Ezzel párhuzamosan azonban mind hangosabban kongatják a vészharangokat is, miszerint nem árt vigyázni az új technológiával. Utánajártunk, milyen hátulütői lehetnek az MI használatának a cégek márkaépítésével kapcsolatban.
Egyre több cég dönt úgy, hogy nem egy professzionális csapatot bíz meg a dizájnnal és a brandépítéssel, hanem az AI-t hívja segítségül. Noha a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal valóban létrehozhatunk egy céges logót néhány ezer forintból, mégis könnyen lehet, hogy ennek a sokszorosát fizetjük meg a végén.
„A mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások nagy vonalakban ugyanazt az ötven színkombinációt alkalmazzák. Fontos tudni, hogy az AI nem képes újat alkotni, csupán a fellelhető adatokból dolgozik, ezért gyakorlatilag könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy sablonszerű logót alkotunk. Ez önmagában még nem is lenne akkora probléma, ám egy vállalkozás esetében nem csak a logó a fontos, de az is, hogy az arculat egységes legyen és megjelenítse a cég tevékenységét, az iparágat, amelyben tevékenykedik, valamint hűen tükrözze az általa képviselt terméket vagy szolgáltatást a vevők felé. Ehhez nagyon fontos, hogy minden összhangba kerüljön, legyen szó akár a weboldalról, a logóról, a betűtípusról, színekről vagy a közösségi oldalról” – magyarázta Lewandowski Ákos, a Content Lab Agency egyik tulajdonosa.
A nem márkaépítés is márkaépítés, csak negatív irányba
A szakértő szerint a legnagyobb, akár milliárdos vállalkozások is beleesnek abba a hibába, hogy a mesterséges intelligenciát hívják segítségül a tervezéshez. A legtöbb esetben ugyanis ez egy teljesen új terület a vállalkozások számára, és sokszor azzal sincsenek tisztában, milyen arculat illene hozzájuk.
„Két eset szokott általában előfordulni. Az egyik, hogy a cég gyorsan túl akar esni a dolgon, és bár a saját területén profi, a márkaépítés nem az ő asztala, ezért aztán összeállítanak egy hevenyészett weboldalt, ami nem adja vissza igazán az ő márkájukat. Itt ugyanis sok szempontot kell figyelembe venni, hisz nem szerencsés, ha egy prémium termékeket kínáló vállalat megjelenése nem tükrözi a termékei minőségét. De ez fordítva is igaz, ha a terméket a középkategóriába pozicionálják és ennek a vásárlói körnek szól, melléfogás lehet egy luxuskategóriás megjelenés. A másik eset, amikor a cég pontosan érti, hogy mit jelent a márka és hogy bármit el lehet adni egy jó márkával” – tette hozzá Lewandowski Ákos.
A cég másik tulajdonosa, Lovász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy akár többmilliós bukás is lehet egy hanyagul összerakott márkaépítésből.
„Az, hogy egy cég megjelenése nem tükrözi híven a márkát, akár tízszeres bevételkiesést is jelenthet. Ha például nem mobilbarát a honlap, máris rengeteg vásárlót vesztett a vállalkozás, hiszen ma már a látogatók 80 százaléka mobilról érkezik. Arról nem beszélve, ha egy rosszul generált fotó vagy logó kerül ki, ami egy milliárdos cégnél akkora presztízsvesztés, amiből nagyon nehéz visszajönni és sok millió mínuszt jelenthet. Az egyik nagy külföldi hajótársaság imázsfotói közé például bekerült egy olyan, MI által generált fotó, amelyen a hajók a valóságban nem állhattak volna a kép szerinti pozícióban, sőt egy büntetési helyzet is lehetett volna belőle, ha nem szúrja ki az utolsó pillanatban a cégvezető. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen ügynek milyen negatív hatása lehetett volna a cégre” – fejtette ki Lovász Attila.
A szakember szerint ráadásul sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen arculat lenne a megfelelő számukra, éppen ezért a cég rendszeresen tart workshopokat és egy tanácsadás keretében fel is tudják mérni, hogy az adott vállalkozásnak mire is van szüksége.
„Több nagy cég is azt vallja, hogy nincs szüksége márkaépítésre, ezzel szemben azonban ez is egyfajta márkaépítés, csak negatív irányban. Akik az MI-t használják egy logó vagy egy honlap gyors elkészítéséhez, olyan lehetőségekből válogatnak, amelyek jó eséllyel valahol már megjelentek. Az AI ugyanis nem képes átvenni az értékteremtő részét ennek a munkának. Nyilván sok segítséget nyújthat egyes céges folyamatok automatizálásában, de az ügyfélnek nem tud egyedi tanácsot adni abban, hogy milyen legyen a hozzá illő arculat. Az AI valójában csak egy eszköz a megoldás felé, nem maga a megoldás. A megoldáshoz tényleg piaci szakértelemre van szükség. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy valaki a cégnél ezzel sok munkaórát eltölt, ami a szakterületén nagy kiesést jelent” – tette hozzá Lovász Attila.
