Lengyelország katonai légvédelme több drónt is megsemmisített, miután azok ismételten megsértették az ország légterét az Ukrajna elleni orosz légi támadások során – közölte a Lengyel Fegyveres Erők Operatív Parancsnoksága szerda hajnalban.
A közlemény szerint a drónok az Ukrajna területét érő orosz csapások közben hatoltak be Lengyelország légterébe.
„Az Orosz Föderáció mai, Ukrajnát célzó támadása során légterünket többször is megsértették drónok. Az Operatív Parancsnok utasítására fegyvereket vetettünk be, és folyamatban van a lelőtt célpontok felkutatása” – áll a nyilatkozatban.
A hadsereg arról is beszámolt, hogy a biztonság garantálására lengyel és NATO-szövetséges katonai repülőgépeket riasztottak. Emellett a földi légvédelmi egységeket és a radarrendszereket a legmagasabb készültségi szintre helyezték.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök megerősítette: „Művelet zajlik a légterünk többszöri megsértése miatt.”
A legutóbbi incidens ismét rávilágít arra, hogy a szomszédos Ukrajnában zajló háború közvetlen veszélyt jelent Lengyelország és a NATO keleti határának biztonságára is – írta az Aljazeera.
Trump él – az internet mégis a halálhírét terjesztette
Donald Trump háromnapos nyilvános hiánya, lilás zúzódásai és dagadt bokái elégnek bizonyultak ahhoz, hogy az amerikai közösségi médiában elterjedjen: az elnök meghalt, vagy súlyos állapotban van.
TikTok-videók régi fotók felhasználását sejtették, a Redditen és az X-en ezrek osztották a pletykákat.
Trump kedden reagált először: „Soha nem éreztem magam jobban” – mondta, hozzátéve, hogy hétvégén tévéműsorokban szerepelt, golfozott és több mint 90 bejegyzést tett közzé a Truth Socialon.
Az amerikai elnökök egészségét régóta övezi titkolózás és bizalmatlanság: Wilson agyvérzését, Roosevelt tolószékét vagy Kennedy hátproblémáit is elrejtették. Trump esetében is voltak homályos vizsgálatok és ellentmondásos kórházi látogatások.
A Fehér Ház az aszpirinnel magyarázza a kézfején látható zúzódásokat, a bokadagadást pedig vénás elégtelenséggel, ám több orvos ezt vitatja.
Trump jelenlegi orvosa szerint koleszterinszintje jelentősen csökkent, noha független szakértők szerint ez szokatlanul látványos javulás.
Ha végigviszi második ciklusát, Trump 82 évesen hagyja el a Fehér Házat – idősebben, mint Joe Biden, akinek akkoriban hanyatló egészségügyi állapotát ő maga tette kampánytémává – írja a The New York Times.
Trump szigorítaná a választási törvényeket: elnöki rendeletet ígér a választói azonosítóról
Donald Trump volt amerikai elnök a hétvégén bejelentette, hogy elnöki rendeletet ad ki, amely kötelezővé teszi a választói igazolvány bemutatását minden amerikai választáson.
Ez a lépés része a választási rendszerrel kapcsolatos, régóta hangoztatott aggodalmainak, amelyeket a 2020-as választási vereségének okaként jelölt meg.
A Truth Social platformon közzétett bejegyzésében Trump azt írta: “A választói azonosító minden egyes szavazat része kell, hogy legyen. KIVÉTELEK NÉLKÜL! Ennek érdekében elnöki rendeletet fogok hozni!!!” A bejelentésről további részleteket egyelőre nem osztott meg.
Az USA elnöke megismételte azon szándékát is, hogy korlátozza a levélben történő szavazást is, csak a nagyon betegek vagy a távolban szolgálatot teljesítő katonák számára engedélyezné azt. Emellett Trump a szavazógépekkel szembeni ellenérzését is hangoztatta.
Trump bejelentése újabb jel arra, hogy elnöki rendelettel próbálna befolyást gyakorolni a választási törvényekre, amire vonatkozóan azonban a hatásköre jogilag rendkívül bizonytalan.
Az amerikai alkotmány ugyanis nem ad kifejezett felhatalmazást az elnöknek a választások szabályozására. Ehelyett az államoknak adja a jogot a választási szabályok meghatározására, a szavazás felügyeletére és a csalások megelőzésére.
A kongresszusnak van lehetősége az állami törvények felülírására. Az elnök bármilyen, a választásokra vonatkozó elnöki rendelete jogi kihívásokkal nézne szembe – írja a The New York Times.
Fellebbviteli bíróság: Trump számos vámtétele törvénytelen
Újabb súlyos csapás érte Donald Trump kereskedelmi politikáját: az Egyesült Államok Szövetségi Körzeti Fellebbviteli Bírósága pénteken kimondta, hogy az elnök által kivetett vámok jelentős része törvénytelen. A döntés, amely megerősítette az alsóbb fokú kereskedelmi bíróság ítéletét, alapjaiban kérdőjelezi meg Trump globális vámháborújának jogi alapját– számolt be a The New York Times.
A bíróság szerint Trumpnak nincs korlátlan felhatalmazása arra, hogy gyakorlatilag minden importtermékre adót vessen ki. Bár a bírák október közepéig elhalasztották a döntés végrehajtását, hogy idő legyen a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, a határozat komoly árnyékot vet az Egyesült Államok kereskedelmi stratégiájára.
Trump: „Katasztrófa lenne, ha eltörölnék a vámokat”
Trump a közösségi médiában politikai támadásnak nevezte az ítéletet, és arra figyelmeztetett, hogy a vámok eltörlése gazdasági katasztrófát okozna. „Ha ezek a vámok megszűnnének, az teljes katasztrófa lenne az országnak” – írta, hozzátéve, hogy szerinte a vámok teszik „gazdaggá” Amerikát az új bevételi források révén.
Az adminisztráció ugyanakkor nem lehet biztos a sikerben a Legfelsőbb Bíróság előtt, ahol még konzervatív és liberális jogászok is úgy vélik, hogy az elnök vámpolitikája túllépte a törvényi kereteket.
A vita középpontjában egy régi vészhelyzeti törvény áll
Az ügy középpontjában az 1977-ben elfogadott Nemzetközi Gazdasági Vészhelyzeti Törvény (International Emergency Economic Powers Act, IEEPA) áll. A jogszabályt eredetileg szankciókhoz tervezték, és nem említi a vámokat, Trump azonban az elmúlt években erre hivatkozva vetett ki súlyos terheket Kínára, Kanadára, Mexikóra és több tucat másik országra.
Kritikusai szerint az elnök szinte bármit gazdasági vészhelyzetnek minősített, hogy újabb vámokat indokoljon – a kereskedelmi deficit növekedésétől kezdve a kábítószer-csempészetig. Trump legutóbb augusztusban jelentett be új vámokat több mint 90 ország ellen, akár 50 százalékos mértékben is.
„Az elnök nem vethet ki önkényesen vámokat, az IEEPA nem ad korlátlan hatáskört erre” – hangsúlyozta Jeffrey Schwab, a Liberty Justice Center jogi igazgatója, amely kisvállalkozások képviseletében indított pert a vámok ellen.
Az alkotmány a Kongresszus kezébe adja a jogot
A szakértők szerint a döntés egyik legfontosabb üzenete, hogy a vámkivetés joga az amerikai alkotmány szerint a Kongresszusé. „Az elnök sok mindent megtehet a kereskedelemben, de az alkotmány egyértelmű: a vámok kivetésének hatalma a törvényhozásé” – mondta Ted Murphy, a Sidley Austin nemzetközi kereskedelmi jogásza.
Ha a Legfelsőbb Bíróság is megerősíti a döntést, Trump mozgástere jelentősen beszűkül. Továbbra is alkalmazhat bizonyos eszközöket, például a nemzetbiztonságra hivatkozó úgynevezett “Section” vámokat, de ezek sokkal korlátozottabbak terjedelemben és időtartamban – írja a The New York Times.
Trump és Putyin barátságot mutattak, de békét nem hoztak Alaszka után
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában, az Anchorage katonai légibázison találkozott egy nagyszabású csúcstalálkozón, amelytől sokan az ukrajnai háború gyors lezárását remélték. Bár a két vezető látványosan baráti hangulatban jelent meg a nyilvánosság előtt, kézzelfogható eredmény nem született: sem tűzszünet, sem békemegállapodás nem jött létre.
(Fotó: YouTube)
Látványos gesztusok, de kevés tartalom
Trump vörös szőnyeggel és tapssal fogadta az amerikai szankciók alatt álló Putyint, aki ellen háborús bűnök miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az orosz elnök még Trump páncélozott limuzinjába is beült, a két vezető pedig barátként nevetgélt a kamerák előtt. A közös sajtónyilatkozat során Putyin „üzletileg megbízható partnernek” nevezte Trumpot, míg az amerikai elnök úgy fogalmazott: „fantasztikus kapcsolatot” ápol orosz kollégájával.
Trump ugyanakkor elismerte: nem sikerült elérni a remélt tűzszünetet. „Még nem jutottunk el odáig, de van előrelépés” – mondta. Putyin ennél is homályosabban fogalmazott: „megértésről” beszélt, de részletekbe nem bocsátkozott.
Politikai győzelem Putyin számára
A találkozó legnagyobb nyertese egyértelműen Putyin volt, aki három év nyugati diplomáciai elszigeteltség után ismét amerikai földön, állami protokollal jelent meg. Miközben az orosz elnök semmilyen konkrét engedményt nem tett, Trump nem bírálta az Ukrajna elleni agressziót, és nem említette a korábban belengetett szankciókat sem.
A szimbolikus képek – Putyin mosolyogva, Trump tapsa közepette, amerikai katonai bázison – világszerte azt a benyomást keltették, hogy Moszkva ismét a nemzetközi diplomácia egyik meghatározó szereplője.
Zelenszkijt nem hívták meg
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, nem kapott meghívást a csúcstalálkozóra, amely közvetlenül országának sorsáról szólt. Távolról próbálta emlékeztetni a világot: Oroszország a tárgyalások napján is civileket támad. „Minden az amerikai erőn múlik” – üzente.
Trump közölte, hogy Ukrajna nélkül nem fog végleges területi megállapodást kötni, de elhintette: a béke része lehet bizonyos területi engedmény, valamint az, hogy Kijev nem kap NATO-tagságot.
Kritika és bizonytalanság
Az amerikai demokraták élesen bírálták a találkozót. Chris Murphy szenátor szerint a puszta fotó is „legitimálja a háborús bűnöket, és veszélyes üzenetet küld más diktátoroknak”.
A megbeszélés végül rövidebb ideig tartott a tervezettnél, közös sajtótájékoztató helyett külön-külön nyilatkoztak, konkrétumok nélkül. Trump később azt mondta: a találkozó „tízes volt” abból a szempontból, hogy remekül kijöttek egymással.
Üres politikai színjáték eredmények nélkül
Bár Trump azzal kampányolt, hogy 24 órán belül békét hoz Ukrajnának, a mostani találkozó inkább Putyin nemzetközi rehabilitációját szolgálta, mintsem a háború lezárását. A világ továbbra is arra vár, vajon az amerikai elnök tényleg képes-e érdemi előrelépést elérni – vagy Moszkva csupán időt nyert egy látványos, de üres diplomáciai színjátékkal. (Forrás: New York Times)
Volt szerb minisztert tartóztattak le korrupció miatt a vasútfejlesztés kapcsán – A tragikus újvidéki vasútállomás is érintett
Letartóztatták Tomislav Momirović volt szerb kereskedelmi és építésügyi minisztert, valamint tíz másik személyt korrupció gyanúja miatt egy nagyszabású vasúti infrastruktúra-fejlesztési projektben.
Az ügy az újvidéki vasútállomás felújítását is érinti, amelynek előtetője 2024. november 1-jén beomlott, 16 ember halálát okozva. Ez a tragédia indította el Szerbia történetének legnagyobb tömegtüntetéseit.
A Szervezett Bűnözés Elleni Különleges Ügyészség szerint a letartóztatások egy munkacsoport vizsgálatának eredményei, amely a magyar-szerb vasútvonal modernizációjával kapcsolatos pénzügyi áramlásokat vizsgálta.
A letartóztatottak között szerepel Anita Dimoski, Goran Vesić volt építésügyi miniszter asszisztense, Nebojša Šurlan, a Szerb Vasúti Infrastruktúra volt igazgatója, valamint magáncégvezetők és műemlékvédelmi szakemberek. Goran Vesić volt miniszter ellen is vizsgálat folyik.
Az ügyészek szerint Momirović, Vesić és társaik lehetővé tették egy kínai konzorciumnak, a CRIC – CCCC-nek, hogy indokolatlanul magas összegeket számlázzon ki, közel 214 millió dollár értékben, valamint további 64 millió dollár értékű munkálatot végezzen.
Ezzel a CRIC – CCCC legalább 18,7 millió dollárhoz jutott hozzá, és 115,5 millió dolláros kárt okozott a szerb költségvetésnek.
A letartóztatások pontosan kilenc hónappal az újvidéki tragédia után történtek. A katasztrófa és az állam elégtelen reakciója váltotta ki a jelenleg is zajló diáktüntetéseket, amelyek során előrehozott választásokat és a felelősök elszámoltatását követelik. Momirović és Vesić is lemondott posztjáról a tüntetések hatására.
Az állomás felújítási munkálatai 2021-ben kezdődtek, és 2022-ben mutatták be őket, bár a rekonstrukció egészen 2024 júliusáig tartott. Az újvidéki híroldal, a 021 szerint a felújítással kapcsolatos dokumentációt titkosították – számolt be a Balkan Insight.
