Trump és Putyin barátságot mutattak, de békét nem hoztak Alaszka után
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában, az Anchorage katonai légibázison találkozott egy nagyszabású csúcstalálkozón, amelytől sokan az ukrajnai háború gyors lezárását remélték. Bár a két vezető látványosan baráti hangulatban jelent meg a nyilvánosság előtt, kézzelfogható eredmény nem született: sem tűzszünet, sem békemegállapodás nem jött létre.
(Fotó: YouTube)
Látványos gesztusok, de kevés tartalom
Trump vörös szőnyeggel és tapssal fogadta az amerikai szankciók alatt álló Putyint, aki ellen háborús bűnök miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az orosz elnök még Trump páncélozott limuzinjába is beült, a két vezető pedig barátként nevetgélt a kamerák előtt. A közös sajtónyilatkozat során Putyin „üzletileg megbízható partnernek” nevezte Trumpot, míg az amerikai elnök úgy fogalmazott: „fantasztikus kapcsolatot” ápol orosz kollégájával.
Trump ugyanakkor elismerte: nem sikerült elérni a remélt tűzszünetet. „Még nem jutottunk el odáig, de van előrelépés” – mondta. Putyin ennél is homályosabban fogalmazott: „megértésről” beszélt, de részletekbe nem bocsátkozott.
Politikai győzelem Putyin számára
A találkozó legnagyobb nyertese egyértelműen Putyin volt, aki három év nyugati diplomáciai elszigeteltség után ismét amerikai földön, állami protokollal jelent meg. Miközben az orosz elnök semmilyen konkrét engedményt nem tett, Trump nem bírálta az Ukrajna elleni agressziót, és nem említette a korábban belengetett szankciókat sem.
A szimbolikus képek – Putyin mosolyogva, Trump tapsa közepette, amerikai katonai bázison – világszerte azt a benyomást keltették, hogy Moszkva ismét a nemzetközi diplomácia egyik meghatározó szereplője.
Zelenszkijt nem hívták meg
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, nem kapott meghívást a csúcstalálkozóra, amely közvetlenül országának sorsáról szólt. Távolról próbálta emlékeztetni a világot: Oroszország a tárgyalások napján is civileket támad. „Minden az amerikai erőn múlik” – üzente.
Trump közölte, hogy Ukrajna nélkül nem fog végleges területi megállapodást kötni, de elhintette: a béke része lehet bizonyos területi engedmény, valamint az, hogy Kijev nem kap NATO-tagságot.
Kritika és bizonytalanság
Az amerikai demokraták élesen bírálták a találkozót. Chris Murphy szenátor szerint a puszta fotó is „legitimálja a háborús bűnöket, és veszélyes üzenetet küld más diktátoroknak”.
A megbeszélés végül rövidebb ideig tartott a tervezettnél, közös sajtótájékoztató helyett külön-külön nyilatkoztak, konkrétumok nélkül. Trump később azt mondta: a találkozó „tízes volt” abból a szempontból, hogy remekül kijöttek egymással.
Üres politikai színjáték eredmények nélkül
Bár Trump azzal kampányolt, hogy 24 órán belül békét hoz Ukrajnának, a mostani találkozó inkább Putyin nemzetközi rehabilitációját szolgálta, mintsem a háború lezárását. A világ továbbra is arra vár, vajon az amerikai elnök tényleg képes-e érdemi előrelépést elérni – vagy Moszkva csupán időt nyert egy látványos, de üres diplomáciai színjátékkal. (Forrás: New York Times)
Volt szerb minisztert tartóztattak le korrupció miatt a vasútfejlesztés kapcsán – A tragikus újvidéki vasútállomás is érintett
Letartóztatták Tomislav Momirović volt szerb kereskedelmi és építésügyi minisztert, valamint tíz másik személyt korrupció gyanúja miatt egy nagyszabású vasúti infrastruktúra-fejlesztési projektben.
Az ügy az újvidéki vasútállomás felújítását is érinti, amelynek előtetője 2024. november 1-jén beomlott, 16 ember halálát okozva. Ez a tragédia indította el Szerbia történetének legnagyobb tömegtüntetéseit.
A Szervezett Bűnözés Elleni Különleges Ügyészség szerint a letartóztatások egy munkacsoport vizsgálatának eredményei, amely a magyar-szerb vasútvonal modernizációjával kapcsolatos pénzügyi áramlásokat vizsgálta.
A letartóztatottak között szerepel Anita Dimoski, Goran Vesić volt építésügyi miniszter asszisztense, Nebojša Šurlan, a Szerb Vasúti Infrastruktúra volt igazgatója, valamint magáncégvezetők és műemlékvédelmi szakemberek. Goran Vesić volt miniszter ellen is vizsgálat folyik.
Az ügyészek szerint Momirović, Vesić és társaik lehetővé tették egy kínai konzorciumnak, a CRIC – CCCC-nek, hogy indokolatlanul magas összegeket számlázzon ki, közel 214 millió dollár értékben, valamint további 64 millió dollár értékű munkálatot végezzen.
Ezzel a CRIC – CCCC legalább 18,7 millió dollárhoz jutott hozzá, és 115,5 millió dolláros kárt okozott a szerb költségvetésnek.
A letartóztatások pontosan kilenc hónappal az újvidéki tragédia után történtek. A katasztrófa és az állam elégtelen reakciója váltotta ki a jelenleg is zajló diáktüntetéseket, amelyek során előrehozott választásokat és a felelősök elszámoltatását követelik. Momirović és Vesić is lemondott posztjáról a tüntetések hatására.
Az állomás felújítási munkálatai 2021-ben kezdődtek, és 2022-ben mutatták be őket, bár a rekonstrukció egészen 2024 júliusáig tartott. Az újvidéki híroldal, a 021 szerint a felújítással kapcsolatos dokumentációt titkosították – számolt be a Balkan Insight.
Magyar rendőrök segítik a turistákat Horvátországban – elindult az idei szolgálat
Ez a hétvége mérföldkő: most először találkozhatnak idén magyar rendőrökkel a Horvátországba utazó nyaralók. Zadarban és Pulában – illetve e két város térségében – a magyar turisták már mostantól augusztus végéig számíthatnak hazai egyenruhások segítségére.
Július elsején kezdődött a magyar rendőrök külszolgálata, az első turnus három tagja Zágrábban, hazánk nagykövetségén vett részt megbeszélésen. A rendőröket dr. Demcsák Csaba nagykövet fogadta, akivel áttekintették a magyar turistákat leginkább érintő kihívásokat, a segítségnyújtás módjait, valamint a konzuli szolgálat és a terepen dolgozó magyar rendőrök közötti együttműködés lehetőségeit.
A mostani szolgálatban részt vevő rendőrök közül Jankovics Gábor főtörzszászlós és Sárközi Gábor törzszászlós korábban is teljesítettek már szolgálatot Horvátországban. Ők a korábbi évek tapasztalatait is megosztották, különös tekintettel a horvát kollégákkal kialakult jó szakmai és emberi kapcsolatokra. A harmadik tag, Sági Dániel törzsőrmester számára ez az első ilyen külszolgálat.
Augusztusban újabb három rendőr – Juhász Gyöngyi törzsőrmester, Magyar Lajos főtörzszászlós és Knor Tamás főtörzszászlós – veszi át a stafétát, továbbra is a pulai és zadari állomáshelyeken.
A magyar rendőrök jelenléte nem újkeletű a horvát tengerparton. A „Biztonságos turisztikai célpont” nevű projekt 2006 óta működik, amelybe hazánkat idén immár tizennyolcadik alkalommal vonták be. A rendőrök legfontosabb feladata, hogy felvilágosítást nyújtsanak és segítséget adjanak a magyar nyaralóknak, elősegítve ezzel a zavartalan pihenést és támogatva a horvát rendfenntartók munkáját.
A magyar rendőrök egészen augusztus 29-ig elérhetők:
Donald Trump: jelen állás szerint júniustól életbe lép az ötven százalékos vám az EU-ból érkező termékekre.
Júniustól életbe lép az 50 százalékos vám az Európai Unióból az Egyesült Államokba érkező áruk után a jelen állás szerint – jelentette ki Donald Trump elnök pénteken a Fehér Házban.
Az elnök újságírói kérdésekre válaszolva erősítette meg szándékát az Európai Unióra vonatkozó intézkedésre, és hozzátette, “nem keresem a megállapodást”.
Ezzel együtt megismételte hogy, aki az Egyesült Államokban építi fel gyártóüzemét, azt nem terhelik vámok. Az elnök – feltételhez kötve – kilátásba helyezett könnyítést a vámok alól, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “aki ide jön és azt mondja, hogy itt akar gyárat építeni, azzal tudok beszélni arról, hogy kapjon egy kis halasztást“.
Az Európai Unióval kapcsolatban kifogásolta a nem vámjellegű, de kereskedelmet megnehezítő előírásokat. “Nem fogadják az autóinkat, nem fogadják mezőgazdasági termékeinket, nem fogadnak semmit, viszont mi fogadjuk az ő autóikat milliószámra, és ezért náluk vannak a munkahelyek és kapják a pénzt, nekünk pedig bezárt gyáraink vannak” – fogalmazott.
Donald Trump bírálta az Európai Unióban amerikai vállalatok ellen indított pereket is, kiemelte az Apple-lel szembeni eljárást, és kifejtette, hogy ezeket az EU fegyverként használja.
Donald Trump washingtoni idő szerint péntek reggel a közösségi médiában jelentette be, hogy az Európai Unióval szemben már június 1-től egységes 50 százalékos vámot léptetne életbe, amit azzal indokolt, hogy a kereskedelmi tárgyalások “nem vezetnek sehova”.
Az elnök egyben az Apple termékeivel szemben 25 százalékos behozatali vámot helyezett kilátásba, amiért az amerikai vállalat nem az Egyesült Államokban gyártaná a jövőben sem legismertebb okostelefon-márkáját.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vám nem kizárólag az Apple-re, de más cégek termékeire is vonatkozna, és már akár június végén bejelenthetik.
Hozzátette, hogy a közelmúltban az amerikai elektronikai óriásvállalat vezetőjével is közölte, hogy amennyiben valóban Indiába telepítik a termelést Kína helyett, és nem az Egyesült Államokba, akkor az ott gyártott és Amerikában értékesítendő eszközök után vámot kell fizetni.
Donald Trump elnöki rendeleteket írt alá többi között a nukleárisenergia-termelés bővítéséről, és ennek érdekében a szükséges erőművek engedélyezési eljárásának könnyítéséről. Az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokon belül mind kisebb, mind nagyobb kapacitású atomerőműveket építenek majd, aminek során egyaránt figyelembe veszik a gyorsaságot és biztonságot.
“Eljött az atom ideje, és nagyban fogjuk csinálni” – fogalmazott. (MTI)
Az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU pénteken közölte, hogy egy Magyarország által irányított kémszervezetet leplezett le, amely Ukrajna védelmi képességeiről próbált titkos információkat szerezni. Az SZBU szerint két gyanúsítottat tartóztattak le, akiket a magyar katonai hírszerzés irányított – írta a Reuters.
A hivatalos közlés szerint ez az első eset Ukrajna történetében, hogy egy magyar kémszervezetet azonosítottak, amely Kijev érdekei ellen tevékenykedett.
Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja – két olyan szövetség, amelyek Ukrajnát a 2022-es orosz invázió óta politikailag és katonailag is támogatják – a budapesti kormány gyakran vállalt konfliktust ezzel az iránnyal. Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is szkeptikusan nyilatkozott a nyugati fegyverszállításokról, és rendszeresen fenntartja kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – szemben az EU legtöbb vezetőjével, akik igyekeznek elszigetelni Moszkvát.
Volt ukrán katonák a kémszervezetben
Az SZBU szerint a két letartóztatott személy korábban az ukrán hadsereg tagja volt. A hivatal közlése szerint a férfiakat egy magyar hírszerző tiszt szervezte be, pénzzel és titkos kommunikációs eszközökkel látta el őket. Feladatuk az volt, hogy részletes információkat gyűjtsenek Ukrajna légvédelmi rendszereiről, valamint más katonai képességeiről Kárpátalján, egy olyan régióban, amely közvetlenül határos Magyarországgal.
A leleplezés újabb feszültségforrást jelenthet a két ország kapcsolatában, amelyek az elmúlt években már így is hűvösek voltak, többek között a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete és az ukrán nyelvtörvények miatt.
A vádak súlyos következményekkel járhatnak
Ha az SZBU állításai megalapozottnak bizonyulnak, az komoly diplomáciai botrányt és akár szankciókat is eredményezhet Magyarországgal szemben az EU vagy a NATO részéről. A vádak ugyanis azt jelentik, hogy egy uniós és NATO-tagállam titkos akciót hajtott végre egy háborúban álló, nyugati támogatásra szoruló partnerország ellen – ezzel aláásva a blokk egységét és hitelességét.
Feltartóztatták Aleksandar Vucic Moszkvába tartó repülőgépét szerdán Bakuban, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a szerb köztársasági elnök mikor folytathatja útját az orosz fővárosba – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az internetes oldalán.
Aleksandar Vucic a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségre indult el szerda délelőtt, ám a bakui repülőtéren azt mondták, gépe egyelőre nem mehet tovább, mert az Oroszország és Ukrajna között folyó harcok miatt nincs engedélye tovább repülni.
(Aleksandar Vucic szerb elnök az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelben 2024. december 18-án. MTI/Purger Tamás)
Korábban Lettország és Litvánia jelezte, nem engedélyezi, hogy a szerb elnök gépe az országuk légterén keresztül jusson Oroszországba. Az Európai Unió pedig többször is figyelmeztette Szerbiát, hogy hangolja össze külpolitikáját Brüsszelével, és vezessen be szankciókat Oroszország ellen, ám a belgrádi vezetés ezt elutasította a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatokra hivatkozva.
Ukrajnai dróntámadások miatt több orosz város repülőterét lezárták, és a moszkvai repülőtereket sem lehet egyelőre használni – közölte az RTS.
A szerb elnök pénteken négyszemközti találkozón venne részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd jelen lenne a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi parádén. (MTI)
