Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök szombat reggel Rómában találkozott, első alkalommal a februári, kudarcba fulladt Fehér Házi egyeztetésük óta. A találkozó a Szent Péter-bazilikában zajlott, közvetlenül Ferenc pápa temetése előtt, és körülbelül 15 percig tartott.
A Fehér Ház közleménye szerint a megbeszélés „nagyon eredményes” volt. Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója bejelentette: „Trump elnök és Zelenszkij elnök ma privát találkozón vett részt, amely során nagyon termékeny megbeszélést folytattak. További részletek hamarosan következnek.”
Szerhij Nyikiforov, Zelenszkij szóvivője szintén megerősítette a találkozó tényét, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában.
A háttéregyeztetések már zajlanak egy újabb megbeszélés megszervezésére, akár még a temetés után.
A rövid találkozó során egy időre csatlakozott hozzájuk Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is. Mindketten közvetíteni próbálnak Trump és Zelenszkij között.
Trump péntek este a Truth Social platformon azt állította, hogy Kijev és Moszkva „nagyon közel áll egy megállapodáshoz” az ukrajnai háború tűzszünetéről. Kijelentését azután tette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
„A főbb pontokban már megvan az egyezség” – írta Trump, és sürgette a feleket, hogy mihamarabb találkozzanak „a végső egyeztetések” érdekében.
A világ figyelme most arra irányul, vajon a Vatikán árnyékában kezdődő párbeszéd valóban elhozhatja-e a béke reményét Ukrajnában – írja a Politico.
Az Egyesült Államokban és világszerte április 5-én nagyszabású “Hands Off!” (magyarul: “El a kezekkel!”) tüntetések zajlottak Donald Trump elnök és főtanácsadója, Elon Musk politikai intézkedései ellen.
A demonstrációk több mint 50 államban és számos európai városban, például Berlinben, Londonban és Párizsban is megrendezésre kerültek, több százezer résztvevővel.
A tiltakozók főként a Trump-adminisztráció radikális reformjait kifogásolták, beleértve a szövetségi programok jelentős megszorításait, az egészségügyi finanszírozás csökkentését, az Oktatási Minisztérium munkahelyeinek leépítését, valamint kulturális intézmények támogatásának megszüntetését.
Emellett a bevándorlókkal és transznemű személyekkel szembeni intézkedések, valamint a szociális biztonsági hivatalok bezárása is a kritikák középpontjában állt.
A demonstrációk nemcsak a nagyvárosokban, hanem hagyományosan Trump-párti területeken is megjelentek, mint például Fayetteville (Nyugat-Virginia) és Cookeville (Tennessee), jelezve a politikai intézkedésekkel szembeni széleskörű elégedetlenséget.
Elon Musk, aki a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Minisztérium vezetője, szintén a tiltakozások célkeresztjébe került, mivel a demonstrálók szerint ő is felelős a vitatott költségvetési megszorításokért. Musk a közösségi médiában bírálta a tüntetéseket, azt állítva, hogy azokat más milliárdosok szervezték.
A demonstrációk célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a kormányzat intézkedéseinek társadalmi és gazdasági hatásaira, valamint hogy egységbe kovácsolják a különböző csoportokat az alapvető jogok és szolgáltatások védelmében.
A “Hands Off!” mozgalom a Trump-adminisztráció második ciklusának eddigi legnagyobb ellenállási megmozdulásaként értékelhető, amely a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette.
Ahogy közelednek a választások, a Trump elleni tiltakozások valószínűleg tovább fognak erősödni. A kérdés az, hogy ezek az utcai megmozdulások képesek lesznek-e valós politikai változást előidézni, vagy tovább mélyítik az amerikai közélet törésvonalait.
Egy dolog azonban biztos: Donald Trump személye továbbra is megosztja az amerikai társadalmat – és e megosztottság a demokrácia jövője szempontjából meghatározó kérdéssé vált.
Az Európai Parlament keddi vitáján a képviselők a kereskedelem, a védelem és a versenyképesség kérdéseit vitatták meg António Costával, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A gazdaság és a védelem megerősítésének szükségessége mellett Magyarország álláspontja is éles kritikát kapott.
Európa versenyképességének és védelmi képességeinek erősítése
António Costa hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezetői kiemelten fontosnak tartják a versenyképesség növelését és a védelmi beruházások feltételeinek megteremtését. A március 20-i EU-csúcsot fordulópontként értékelte az erősebb és szuverénebb Európa megteremtése felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági siker alapfeltétele a védelmi kiadások finanszírozásának, és sürgette a bürokrácia csökkentését az innováció és a termelékenység növelése érdekében.
Ursula von der Leyen az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedések kapcsán kiemelte, hogy az EU tárgyalásos megoldásra törekszik, de határozott válaszlépésekkel is kész fellépni. Bejelentette, hogy a Bizottság hamarosan javaslatokat fog előterjeszteni az egységes piac akadályainak lebontására, hogy erősítse az unió gazdasági önállóságát és ellenálló képességét.
Magyarország a kritikák kereszttüzében
A vitában több EP-képviselő élesen bírálta Magyarország álláspontját az Európai Tanácsban. A kritikák szerint Magyarország rendszeresen blokkolja az Unió kulcsfontosságú döntéseit, ezáltal akadályozva az EU hatékony fellépését válsághelyzetekben. Több képviselő aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatban is, különösen az alapvető jogok és az európai értékek tiszteletben tartása terén. Néhányan azt sürgették, hogy az EU szigorúbb intézkedéseket léptessen életbe Magyarországgal szemben.
Stratégiai autonómia és külpolitikai kihívások
Az amerikai vámokkal kapcsolatban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az EU-nak erősítenie kell stratégiai autonómiáját, és csökkentenie kell a túlzott adminisztratív terheket. Emellett figyelmeztettek arra, hogy a gazdasági reformok nem áshatják alá a zöld megállapodás célkitűzéseit.
Ukrajna kapcsán több képviselő szorgalmazta az Oroszországgal szembeni szankciók érvényesítését, valamint az Ukrajna számára tett biztonsági kötelezettségvállalások megerősítését. Ezzel párhuzamosan felhívták a figyelmet arra, hogy a közel-keleti helyzet kezelésében is következetesebb uniós álláspontra van szükség, és figyelmeztettek a kettős mérce elkerülésére.
A migráció témájában a képviselők hatékonyabb és biztonságosabb visszaküldési mechanizmusokat sürgettek, valamint a származási országokkal való szorosabb együttműködést szorgalmazták a kiváltó okok kezelése érdekében. A vita rávilágított arra, hogy az EU egységes fellépése elengedhetetlen a migráció hatékony kezelése érdekében.
A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az EU a gazdasági és védelmi kérdések mellett belső politikai feszültségekkel is küzd, és Magyarország szerepe továbbra is megosztja a képviselőket. A következő hónapok döntőek lehetnek az EU stratégiájának és belső kohéziójának alakításában.
Ha a harci tapasztalatokkal még nem rendelkező páncélos jól szerepel a fronton, az nagyban megkönnyíti az értékesítésüket, ami a zalaegerszegi gyártást is felpörgetheti.
A világ egyik legfejlettebb IFV-jének tartott Lynx a skálázható védelméről, tűzerőjéről és nagyfokú mobilitásáról ismert, miközben a modern hadviseléshez való alkalmazkodás érdekében a lehető legnagyobb kompatibilitást helyezi előtérbe.
A Hiúz moduláris felépítésű, ami lehetővé teszi, hogy számos harctéri feladatra felkészítsék, beleértve a parancsnokságot és az irányítást, a felderítést és a sebesültek evakuálását.
Természetesen az sem mindegy, hogy a harcjármű 35 milliméteres automata ágyúval, 7,62 milliméteres géppuskával vagy éppen Spike páncéltörő rakétákkal van felszerelve.
A harcjárművet jelenleg csak a Magyar Honvédség rendszeresítette, emellett Olaszországban tavaly december óta tesztelnek egyet. Róma mintegy ezer darabot tervez megrendelni különböző változatokban.
A Magyarországon gyártott Lynx KF-41 harcjármű Ukrajnába érkezéséről “Megérkezett az ukrán frontra a magyar hadiipar büszkesége: ez felpörgetheti a katonai megrendeléseket” címmel a vg.hu is beszámolt.
Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban.
Az uniós parlament európai védelemről szóló plenáris vitájában az elnök hangsúlyozta: a béke és az egység már nem tekinthető magától értetődőnek, biztonsági válsággal áll szemben Európa.
Mint mondta a hidegháború után Európa alábecsülte a biztonsági kockázatokat. Egyesek Oroszország biztonsági és gazdasági integrálásában, mások az amerikaiak folyamatos védelmében bíztak. Ennek eredményeként csökkentették a védelmi kiadásokat, bízva a béke fenntarthatóságában, ám ehelyett biztonsági deficit keletkezett.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna katonai támogatása sürgető feladat, de a kihívás egész Európa biztonságáról szól.
“Az Európai Tanács múlt csütörtöki ülésén olyan példátlan egyetértést tapasztaltam az európai védelem kérdésében, amely néhány héttel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Új felismerés született: másképp kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kell cselekednünk. Megkezdtük Európa hatalmas erőforrásainak mozgósítását” – emelte ki.
Az Európa felfegyverzésére irányuló tervet taglalva az elnök elmondta, hogy a javaslat akár 800 milliárd euró mozgósítását teszi lehetővé az európai védelem megerősítésére.
Ennek egyik kulcseleme a mentesítési záradék aktiválása, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy gyorsan és hatékonyan növeljék védelmi kiadásaikat.
A javaslat második fő eleme a SAFE pénzügyi eszköz, amely stratégiai területeken – például légvédelem, drónok, rakéták, lőszerek, katonai mobilitás, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia – támogatja a beruházásokat. A finanszírozás európai gyártók termékeire összpontosul, hosszú távú szerződésekkel biztosítva az ipar stabilitását és kiszámíthatóságát.
Azt is kijelentette, közös beszerzések kulcsfontosságúak, mert gyorsak és hatékonyak, ennek érdekében az EU alkalmazza az uniós szerződések 122. cikk szerinti vészhelyzetre vonatkozó eljárást, amely lehetővé teszi a gyors pénzügyi támogatást. Emellett a kohéziós alapok fel nem használt forrásait a tagállamok védelmi projektekre – például infrastruktúrára vagy kutatás-fejlesztésre – irányíthatják át – tette hozzá.
Von der Leyen szerint a javasolt intézkedések a gazdasági növekedést és a versenyképességet is erősítik, új gyárak és termelési vonalak létrehozásával, valamint minőségi munkahelyek megteremtésével Európában. (MTI)
“Egyre több szakértő számít arra, hogy a következő tíz évben egy harmadik világháborúra kerül sor.
Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Scowcroft Centre for Strategy and Security, a washingtoni Atlanti Tanács egyik intézménye végzett 357 nemzetközi politikai szakértő körében.
A megkérdezettek csaknem 55 százaléka az Egyesült Államokból származott, a többiek pedig valamennyi kontinens mintegy 60 országából.
40,5 százalékuk meg van győződve arról, hogy legkésőbb 2035-ig, de valószínűleg előbb világháború kezdődik.
