Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta Orbán Viktort, amiért a magyar miniszterelnök a választási kampány részeként Ukrajnát is célkeresztbe vette. Az ukrán Pravda beszámolója szerint az elnök különösen azt sérelmezi, hogy Orbán újra és újra Ukrajna uniós csatlakozását használja belpolitikai fegyverként – legutóbb például „lehetetlennek” nevezte Kijev EU-integrációját.
Üzentek az ukránok
„Csak ne rángassatok bele minket a választásaitokba” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: Orbán ténylegesen ezt teszi, amikor blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását. Szerinte ez a stratégia végső soron nem fog működni, mert – mint mondta – „az emberek ott továbbra is támogatják Ukrajnát”.
(2024. július 2-án Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA)
Az ukrán elnök egy magyar ellenzéki kutatásra hivatkozott, amely szerint a magyarok 70%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, bár az ukrán Pravda szerint a valós szám inkább 60% körül mozoghat.
Zelenszkij szerint bár Orbán egyértelműen ellenzi a csatlakozást, „nincs joga olyan lépéseket tenni, amelyek blokkolják azt, mert ez egy másik állam sorsáról szól”. Azt is hangsúlyozta, hogy ahogyan Ukrajna sem avatkozik bele Magyarország belügyeibe, úgy Budapestnek sincs joga gátolni Ukrajna jövőjét.
Az ukrán elnök élesebb hangot is megütött, amikor kijelentette: Orbán „nagyon veszélyes dolgokat” tesz az Európai Unió számára. Hozzátette: Ukrajna erről tájékoztatja partnereit is.
Szíjjártó is üzent
A magyar kormány sem hagyta válasz nélkül az ukrán elnök kritikáját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált, és visszautasította Zelenszkij megjegyzéseit. „Ukrajna elnökének meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy igenis minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy beleszóljon Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ügyébe!” – írta.
Szijjártó szerint nem szabad elfelejteni: Ukrajna akar belépni egy olyan szervezetbe, amelynek Magyarország már tagja, és nem fordítva. „Úgyhogy hangnemet is ennek megfelelően kellene választani Kijevben…” – üzente az ukrán vezetésnek.
Orbán az X-en üzent
“Magyarország nélkül nincs ukrán EU-csatlakozás. Minden magyarnak lesz beleszólása ebbe. Akár tetszik, akár nem. Nálunk így mennek a dolgok.” – üzent az X-en (egykori Twitter) vasárnap Orbán Viktor.
Az utóbbi években, különösen Ferenc pápa egészségi állapotáról szóló hírek kapcsán, egyre gyakrabban merül fel a kérdés: ki lehet az utódja? A pápaválasztás mindig nagy érdeklődést vált ki a világban, és ilyenkor a katolikus egyház „papabile”-nak, azaz pápajelöltnek tartott bíborosaira terelődik a figyelem. Ezen nevek között rendszeresen felmerül Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása is. De valójában mennyire reális, hogy ő legyen a következő pápa?
Ki Erdő Péter?
Erdő Péter 1952-ben született Budapesten. Római jogász, teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt rektora. 2003 óta bíboros, ugyanebben az évben nevezték ki esztergom-budapesti érsekké. Több szinóduson is fontos szerepet játszott, 2005-ben és 2013-ban részt vett a konklávén, tehát már kétszer is pápaválasztó volt. 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt, ami megadta neki a nemzetközi ismertséget és súlyt.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvétvasárnapi ünnepi szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2025. április 20-án. MTI/Kovács Attila)
Mi szól mellette?
Konzervatív, de nem szélsőséges: Erdő Pétert gyakran sorolják a mérsékelt konzervatív táborba, ami sok bíboros szemében előny lehet a Ferenc pápa utáni iránykeresés időszakában.
Intellektuális súly: Kiemelkedő teológiai tudása, római jogi jártassága, és akadémiai múltja révén tekintélyes főpap a vatikáni körökben.
Szervezeti tapasztalat: Több fontos egyházi testületben töltött be vezető szerepet, így jól ismeri a római kúria működését.
Kelet-közép-európai háttér: A Vatikán nyitni próbál a globális egyház irányába. Erdő nem latin-amerikai, de nem is nyugat-európai – ezáltal képviselhet egy kevésbé reflektorfényben lévő, de jelentős régiót.
Mi szól ellene?
Magyarország megítélése: A jelenlegi magyar kormány és az egyház viszonya szoros. Ez nem lenne önmagában gond, de a nemzetközi médiában és politikában tapasztalható megosztottság hatással lehet a magyar főpap megítélésére is.
Nem tartozik a favoritok közé: Bár neve időről időre felmerül, a vatikáni háttéralkukban eddig nem számított kulcsszereplőnek.
Alacsony profil: Erdő Péter tudatosan kerüli a médiaszerepléseket, nem karizmatikus szónok, és nem rendelkezik olyan tömegvonzással, mint például Ferenc pápa vagy II. János Pál. Egyesek szerint a mai világban ez hátrány.
(Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be húsvét vigíliáján a budapesti Szent István-bazilikában 2025. április 19-én. MTI/Lakatos Péter)
Reális esély?
Bár Erdő Péter pápasága nem tűnik valószínűnek az első helyen emlegetett „papabile” bíborosokhoz képest – mint például a filippínó Luis Antonio Tagle, a kanadai Marc Ouellet, vagy a vatikáni államtitkár Pietro Parolin –, mégsem lehet teljesen kizárni. Egy konklávé mindig képes meglepetést okozni, különösen akkor, ha a bíborosok kompromisszumos jelöltet keresnek.
Erdő Péter személyében egy kiegyensúlyozott, tapasztalt, nem megosztó, és az egyházi hagyományokhoz hű vezető kerülne az egyház élére – ha a Szentlélek és a bíboros testület így akarná.
Lehet-e Erdő Péter a következő pápa?
A válasz: lehet, de nem valószínű. Neve ugyan szerepel a lehetségesek listáján, de nem tartozik a favoritok közé. Mégis, a történelem során láttunk már meglepetéseket. Ha a világ egy kiegyensúlyozott, stabil, és teológiailag szilárd vezetőt keres – Erdő Péter neve nem fog teljesen eltűnni a kalapból. (Chat GPT)
Az Európai Parlament szakbizottságai elfogadták az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) tervezetét, amelynek célja az uniós védelmi ipar megerősítése és Ukrajna támogatásának fokozása. A program növelné a tagállamok pénzügyi hozzájárulását, összehangolná a fegyverbeszerzéseket és ösztönözné a közös gyártást.
Az Európai Parlament képviselői április 24-én elfogadták azt a tervezetet, amelynek célja az európai védelmi ipar megerősítése, a hadiipari termelés felpörgetése, valamint Ukrajna további támogatása.
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE), illetve a Biztonság- és Védelempolitikai (SEDE) Bizottság közös álláspontot alakított ki az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) létrehozásáról. A tervek szerint a tagállamok jelentősen növelnék pénzügyi hozzájárulásukat, összehangolnák a fegyverbeszerzéseiket, valamint közös beszerzéseket ösztönöznének.
A program céljai között szerepel a fegyverek, lőszerek és más válságkezeléshez szükséges termékek kínálatának növelése, a gyártási kapacitások bővítése, a szállítási idők csökkentése, valamint a készletek felhalmozása.
Kulcselemek az EDIP tervezetében:
„Európai vásárlás” elve: az EDIP kizárólag olyan termékeket finanszírozna, ahol az alkatrészek legalább 70%-a uniós vagy társult országokból származik.
Közös európai védelmi projektek: legalább hat tagállam részvétele, vagy négy, közvetlen katonai fenyegetésnek kitett ország együttműködése szükséges lenne. Ukrajna részvétele is támogatott.
Európai katonai értékesítési mechanizmus: központi katalógus, amely az uniós szintű keresletet erősítené.
Strukturált fegyverkezési együttműködés: önkéntes alapon a tagállamok közösen fejlesztenék, gyártanák és karbantartanák a védelmi eszközöket.
Ellátásbiztonsági rendszer: az alapvető védelmi termékek folyamatos hozzáférését biztosítaná, válsághelyzetekre is felkészülve.
Támogatás Ukrajnának
Az EDIP keretében létrejövő Ukrajna-támogató eszköz (USI) közvetlen befektetéseket irányoz elő az ukrán védelmi ipar korszerűsítésére és az EU-val való szorosabb integrációjára. Emellett lehetővé tenné az ukrajnai gyártású védelmi termékek uniós beszerzését, beleértve az ukrán haderő számára történő vásárlást is.
Képviselői vélemények
Marie‑Agnes Strack-Zimmermann, a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Erős szabályozást akarunk, amely ösztönzi a közös beszerzést és megerősíti Európa védelmi képességeit.”
Raphaël Glucksmann szerint „Európa történelmi válaszút előtt áll. Egységre, ambícióra és elszántságra van szükség, hogy megszüntessük külső függőségeinket.”
François-Xavier Bellamy hozzátette: „Ez a jelentés hatalmas lépés Európa szuverenitásának és védelmi iparának megerősítésében.”
Következő lépések
A jelentést 70 igen, 46 nem és 8 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők jóváhagyták a tárgyalások megkezdését a Tanáccsal. A döntést a májusi plenáris ülésen jelentik be hivatalosan.
Háttér
Az Európai Bizottság 2024 márciusában terjesztette elő az EDIP-javaslatot. Az 1,5 milliárd eurós program célja, hogy áthidalja a 2025-ben kifutó sürgősségi intézkedések (ASAP, EDIRPA) és egy hosszú távú, fenntartható védelmi stratégia közötti átmenetet. Jelenleg az európai védelmi ipar több mint 2 000 kis- és középvállalkozásból, közepes méretű cégekből és nagy multinacionális vállalatokból áll, éves szinten 70 milliárd eurós forgalommal – olvasható az Európai Parlament honlapján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök szombat reggel Rómában találkozott, első alkalommal a februári, kudarcba fulladt Fehér Házi egyeztetésük óta. A találkozó a Szent Péter-bazilikában zajlott, közvetlenül Ferenc pápa temetése előtt, és körülbelül 15 percig tartott.
A Fehér Ház közleménye szerint a megbeszélés „nagyon eredményes” volt. Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója bejelentette: „Trump elnök és Zelenszkij elnök ma privát találkozón vett részt, amely során nagyon termékeny megbeszélést folytattak. További részletek hamarosan következnek.”
Szerhij Nyikiforov, Zelenszkij szóvivője szintén megerősítette a találkozó tényét, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában.
A háttéregyeztetések már zajlanak egy újabb megbeszélés megszervezésére, akár még a temetés után.
A rövid találkozó során egy időre csatlakozott hozzájuk Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is. Mindketten közvetíteni próbálnak Trump és Zelenszkij között.
Trump péntek este a Truth Social platformon azt állította, hogy Kijev és Moszkva „nagyon közel áll egy megállapodáshoz” az ukrajnai háború tűzszünetéről. Kijelentését azután tette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
„A főbb pontokban már megvan az egyezség” – írta Trump, és sürgette a feleket, hogy mihamarabb találkozzanak „a végső egyeztetések” érdekében.
A világ figyelme most arra irányul, vajon a Vatikán árnyékában kezdődő párbeszéd valóban elhozhatja-e a béke reményét Ukrajnában – írja a Politico.
Az Egyesült Államokban és világszerte április 5-én nagyszabású “Hands Off!” (magyarul: “El a kezekkel!”) tüntetések zajlottak Donald Trump elnök és főtanácsadója, Elon Musk politikai intézkedései ellen.
A demonstrációk több mint 50 államban és számos európai városban, például Berlinben, Londonban és Párizsban is megrendezésre kerültek, több százezer résztvevővel.
A tiltakozók főként a Trump-adminisztráció radikális reformjait kifogásolták, beleértve a szövetségi programok jelentős megszorításait, az egészségügyi finanszírozás csökkentését, az Oktatási Minisztérium munkahelyeinek leépítését, valamint kulturális intézmények támogatásának megszüntetését.
Emellett a bevándorlókkal és transznemű személyekkel szembeni intézkedések, valamint a szociális biztonsági hivatalok bezárása is a kritikák középpontjában állt.
A demonstrációk nemcsak a nagyvárosokban, hanem hagyományosan Trump-párti területeken is megjelentek, mint például Fayetteville (Nyugat-Virginia) és Cookeville (Tennessee), jelezve a politikai intézkedésekkel szembeni széleskörű elégedetlenséget.
Elon Musk, aki a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Minisztérium vezetője, szintén a tiltakozások célkeresztjébe került, mivel a demonstrálók szerint ő is felelős a vitatott költségvetési megszorításokért. Musk a közösségi médiában bírálta a tüntetéseket, azt állítva, hogy azokat más milliárdosok szervezték.
A demonstrációk célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a kormányzat intézkedéseinek társadalmi és gazdasági hatásaira, valamint hogy egységbe kovácsolják a különböző csoportokat az alapvető jogok és szolgáltatások védelmében.
A “Hands Off!” mozgalom a Trump-adminisztráció második ciklusának eddigi legnagyobb ellenállási megmozdulásaként értékelhető, amely a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette.
Ahogy közelednek a választások, a Trump elleni tiltakozások valószínűleg tovább fognak erősödni. A kérdés az, hogy ezek az utcai megmozdulások képesek lesznek-e valós politikai változást előidézni, vagy tovább mélyítik az amerikai közélet törésvonalait.
Egy dolog azonban biztos: Donald Trump személye továbbra is megosztja az amerikai társadalmat – és e megosztottság a demokrácia jövője szempontjából meghatározó kérdéssé vált.
Az Európai Parlament keddi vitáján a képviselők a kereskedelem, a védelem és a versenyképesség kérdéseit vitatták meg António Costával, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A gazdaság és a védelem megerősítésének szükségessége mellett Magyarország álláspontja is éles kritikát kapott.
Európa versenyképességének és védelmi képességeinek erősítése
António Costa hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezetői kiemelten fontosnak tartják a versenyképesség növelését és a védelmi beruházások feltételeinek megteremtését. A március 20-i EU-csúcsot fordulópontként értékelte az erősebb és szuverénebb Európa megteremtése felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági siker alapfeltétele a védelmi kiadások finanszírozásának, és sürgette a bürokrácia csökkentését az innováció és a termelékenység növelése érdekében.
Ursula von der Leyen az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedések kapcsán kiemelte, hogy az EU tárgyalásos megoldásra törekszik, de határozott válaszlépésekkel is kész fellépni. Bejelentette, hogy a Bizottság hamarosan javaslatokat fog előterjeszteni az egységes piac akadályainak lebontására, hogy erősítse az unió gazdasági önállóságát és ellenálló képességét.
Magyarország a kritikák kereszttüzében
A vitában több EP-képviselő élesen bírálta Magyarország álláspontját az Európai Tanácsban. A kritikák szerint Magyarország rendszeresen blokkolja az Unió kulcsfontosságú döntéseit, ezáltal akadályozva az EU hatékony fellépését válsághelyzetekben. Több képviselő aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatban is, különösen az alapvető jogok és az európai értékek tiszteletben tartása terén. Néhányan azt sürgették, hogy az EU szigorúbb intézkedéseket léptessen életbe Magyarországgal szemben.
Stratégiai autonómia és külpolitikai kihívások
Az amerikai vámokkal kapcsolatban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az EU-nak erősítenie kell stratégiai autonómiáját, és csökkentenie kell a túlzott adminisztratív terheket. Emellett figyelmeztettek arra, hogy a gazdasági reformok nem áshatják alá a zöld megállapodás célkitűzéseit.
Ukrajna kapcsán több képviselő szorgalmazta az Oroszországgal szembeni szankciók érvényesítését, valamint az Ukrajna számára tett biztonsági kötelezettségvállalások megerősítését. Ezzel párhuzamosan felhívták a figyelmet arra, hogy a közel-keleti helyzet kezelésében is következetesebb uniós álláspontra van szükség, és figyelmeztettek a kettős mérce elkerülésére.
A migráció témájában a képviselők hatékonyabb és biztonságosabb visszaküldési mechanizmusokat sürgettek, valamint a származási országokkal való szorosabb együttműködést szorgalmazták a kiváltó okok kezelése érdekében. A vita rávilágított arra, hogy az EU egységes fellépése elengedhetetlen a migráció hatékony kezelése érdekében.
A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az EU a gazdasági és védelmi kérdések mellett belső politikai feszültségekkel is küzd, és Magyarország szerepe továbbra is megosztja a képviselőket. A következő hónapok döntőek lehetnek az EU stratégiájának és belső kohéziójának alakításában.
