Észak-Korea felrobbantotta a kommunista államot Dél-Koreával összekötő utakat a határ menti demilitarizált övezet ellenőrzése alatt álló részén; a lépésre a dél-koreai hadsereg figyelmeztető lövésekkel válaszolt – közölte kedden a dél-koreai hadsereg.
A robbantások előzménye, hogy Phenjan állítása szerint Dél-Korea pénteken Észak-ellenes politikai propagandaanyagokat szétszóró drónokat reptetett az észak-koreai főváros légterébe.
(Észak-koreai utak felrobbantásáról szóló tudósítást néznek emberek a szöuli központi pályaudvar tévéképernyőjén (Fotó: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun)
Kim Dzsongün észak-koreai vezető az „ellenség súlyos, Észak-Korea szuverenitását sértő provokációja” miatt hétfőn összehívott biztonsági tanácskozáson azonnali katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba – jelentette a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.
Kim Dzsongün vasárnap „szörnyű katasztrófával” fenyegette meg Dél-Koreát abban az esetben, ha további drónokat észlelnek az ország légterében.
Noha Szöul nem ismerte el, hogy drónokat küldött volna északra, arra figyelmeztette Phenjant, hogy súlyos választ ad arra, ha polgárainak biztonságát veszélyezteti.
Phenjan a múlt héten jelentette be, hogy teljesen elvágja az országot Dél-Koreával összekötő utakat és vasútvonalakat, és megerősíti a határ saját oldalán lévő területeit válaszul a dél-koreai hadgyakorlatokra és az amerikai stratégiai nukleáris eszközök gyakori megjelenésére a térségben.
Az állami média szerint az intézkedések célja a nemzetbiztonság védelme és a háború megelőzése,
noha az jelentős katonai őrizet alatt álló határzónában már évek óta nem zajlott forgalom a két ország között.
A 2000-es években, az enyhülés, illetve a békés együttélés szándékának kölcsönös gesztusaként a két országot két közúttal és két vasúti pályával kötötték újra össze, ám az északi állam nukleáris fegyverkezésével és fenyegető retorikájával ismét hanyatlásnak indult viszony miatt a kapcsolattartás ezen kísérletét is felfüggesztették. (MTI)
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Aleksandar Vucic szombaton jelentette be, hogy aláírta azt a jóváhagyást, amely szerint 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány hamarosan elfogadja ezt a döntést.
(Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök beszédet mond Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének búcsúztatóján a Bajai úti temetőben Szabadkán 2023. november 4-én. Pásztor István 67 éves korában, október 30-án hunyt el. MTI/Máthé Zoltán)
“Szeretném hinni, hogy mindannyian megértik, mennyire szükségünk van erős hadseregre, mennyi fegyvert kell még vásárolnunk, gyártanunk, előállítanunk. Nem az a vágyunk, hogy bárkit is megtámadjunk, és ezt nem is fogjuk tenni. Az viszont igenis a vágyunk, hogy elrettentsük mindazokat, akik minden nap, szüntelenül fenyegetnek bennünket” – hangoztatta Aleksandar Vucic.
A szerb elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre.
Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból.
Mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, “ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”.
Hozzátette, pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.
Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, “csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni.
Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett. (MTI)
Oroszországban még nincs háborús fáradtság, mert Vlagyimir Putyin kormánya és az általa ellenőrzött média meggyőzte a társadalmat, hogy nincs háború – véli Mihail Hodorkovszkij, a Kreml száműzött ellenfele – számolt be a Szabad Európa.
Amint Putyin „azt az érzést kelti, hogy háború van, felgyorsulnak az események” – mondta az ellenzéki aktivista az oroszországi Kurszk térségében zajló ukrán katonai behatolással kapcsolatban.
Hodorkovszkij disszidens üzletember, tíz évet töltött orosz börtönben.
A Current Time szerkesztője, Kszenyija Szokoljanszkaja szeptember 1-jén készített vele interjút a prágai Globsec biztonsági konferencián.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
A szentpétervári Fontanka portál illetve a РИА Новости tudomása szerint a magyar kormány úgy döntött – mint soros uniós elnök – hogy nem veszi fel szeptember 3-i ülésén a napirendi pontok közé a befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználását Ukrajna számára lehetővé tevő elképzelések megvitatását.
Az előző elnökség idején – még májusban – az Európai Tanács zöldutat adott a szankcionált orosz források felhasználásának, amely Ukrajna megsegítését hivatott szolgálni.
Július 17-én az Európai Parlament még határozatot is elfogadott az orosz pénzeszközök elkobzásásának lehetőségéről is.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonnal reagált a határozatra: azonnal kidolgozzák annak a jogi kereteit, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés, illetve nem marad megtorlás nélkül az orosz vezetés szerint jogtalan vagyonelkobzás.
Ingatlanadó bevezetését tervezi a horvát kormány; az erről szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén vitatta meg a kabinet.
Marko Primorac pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta: az új adónem nem vonatkozik majd az életvitelszerűen használatos ingatlanokra, valamint azokra sem, amelyeket hosszú távra kiadnak, legalább tíz hónapra egy évben. Azokat az ingatlanokat azonban, amelyek üresen állnak, vagy csak rövid távra adják bérbe őket, megadóztatják – hangsúlyozta.
A tárcavezető megállapította: a hosszú távú lakáskiadásra meglehetősen alacsonyak az adók, a rövid távúra pedig még alacsonyabbak. Az a cél, hogy ezek valamilyen módon kiegyenlítődjenek – magyarázta.
A hosszú távú bérbeadásnál jelenleg a bérleti díj 30 százaléka adómentes, míg a fennmaradó 70 százalékra 12 százalék adót fizet az ingatlan bérbeadója. Ez egy 1000 eurós bérleti díj esetében 84 euró havonta – mondta miniszter.
Hozzátette, hogy a rövid távú bérbeadásnál átalányadó van érvényben, amelyet az önkormányzatok határoznak meg ágyanként, és amelynek az alsó határa 19,99 euró, ami annyit jelent, hogy egy apartman után, hat ággyal, 120 euró adót fizet a tulajdonos évente.
A javaslat szerint részben módosul ezen ingatlanok adóztatási köre is, mind a felső, mind az alsó határ megemelkedik majd, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelességük lesz bevezetni az adót, eddig csak élhettek a lehetőséggel – emelte ki Primorac.
Pontos számokat egyenlőre nem említett a miniszter, mint mondta, a teljes adómódosító csomagról hétfőn ad bővebb tájékoztatást.
Megerősítette azonban, hogy az új csomag tartalmazza még, hogy 600 euró jövedelemig nem kell majd adót fizetni (ez eddig 560 euró volt), valamint a vállalkozók számára az áfarendszerbe való belépés küszöbét 40 000 euróról 50 000 euróra emelik.
Primorac szerint felvetődött a kérdés, mennyire indokolt az, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmeket eltérően adóztassák. Miért esnének kedvezőbb elbírálás alá a bérbeadásból származó bevételek, mint a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek.
A kormány ambíciója az adórendszer igazságossá tétele, a munkabér után fizetendő adóterhek fokozatos áthelyezése az ingatlanokra – mondta. (Kriják Krisztina/MTI)
Az, ahogyan Donald Tusk lengyel miniszterelnök az előző kormánypárt mélyen beágyazott patrónusi rendszerének a lebontására és az átláthatóság előmozdítására törekszik, értékes tanulságként szolgálhat Magyarország számára, ahol Orbán Viktor rezsimje kialakította a maga kliens- és korrupciós hálózatát – írja a Visegrad Insight elemző portálon megjelent cikkében Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének adjunktusa.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett Tusk el kívánja számoltatni azokat, akik visszaéltek a hatalommal, és kirabolták a lengyel államot.
Jarosław Kaczyński Jog és Igazság – rövidítve: PiS – elnevezésű pártja hatalmas összegeket pazarolt el egy új repülőtér megépítésére, károkat okozott a PKN-Orlen állami ellenőrzés alatt álló olajfinomító irányításában, propagandaeszközzé silányította a közmédia intézményeit, kémprogramokat szerzett be a politikai ellenfelek megfigyelése érdekében, saját hűséges embereivel töltötte meg az állami vállalatokat, és közpénzeket használt fel a párt kenőpénzeként.
(Fotó: archív. Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor. MTI/Máthé Zoltán)
Orbán és Kaczyński patrónusi rendszere megdöbbentő hasonlóságokat mutat – írja a magyar kutató, és kiemeli, hogy mindketten informális hatalmi struktúrákat alakítottak ki, ami az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás megindításához vezetett az Európai Unióban.
Az informális hatalom létrejöttét az intézményes fékek és ellensúlyok eróziója tette lehetővé.
A PiS terve végül kudarcot vallott, de Magyarországon súlyosabb a helyzet, és 2022-ben az EU választási autokráciának bélyegezte az Orbán-kormányzatot – emlékeztet Zgut-Przybylska.
A média foglyul ejtésének legújabb vélhető fejleményeként megemlíti, hogy az RTL stratégiai megállapodást kötött az állami 4iG vállalkozással.
A Visegrad Insight szerzője lehetséges kiútként kitér arra, hogy Magyar Péter pártja a felmérések szerint tíz százalékponton belülire szűkítette a TISZA Párt és a Fidesz közötti különbséget, és Magyar a közösségi médiában azt üzente az oligarcháknak és NER-bűnözőknek, hogy vessék tekintetüket Lengyelországra.
Bárki kerül is kormányra a Fidesz után, a mostani lengyelországi változások példáját kell követnie, és át kell alakítania Magyarország demokratikus kultúráját – írja Zgut-Przybylska Edit.
Hangsúlyozza, hogy Magyar Péternek szakítania kell a civil társadalommal és a sajtóval szembeni ellenséges hozzáállással, ami Orbán kormányzását jellemzi. Az oknyomozó újságírók démonizálása helyett a kölcsönös türelem kultúráját kell ápolnia.
Emellett a TISZA Pártnak latba kell vetnie az Európai Parlamenten belüli befolyását annak érdekében, hogy az EU érdemi lépéseket tegyen a média közép- és kelet-európai foglyul ejtése ellen. (Forrás: KlubRádió – Nemzetközi lapszemle)
