Evakuálják a lakosokat az Oroszország belgorodi régiójában lévő, az ukrán határ mentén fekvő Krasznaja Jaruga-i járásból – jelentette be hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója videóüzenetben, amelyet közösségi oldalain tett közzé.
A VKontaktye orosz közösségi oldalon Gladkov kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők egy nap alatt negyvenszer lőtték a belgorodi régió lakott területeit, és 42 dróntámadást indítottak. Közlése szerint hét civil sebesült meg.
A járás – amelyből most a lakosokat evakuálják – a belgorodi régió északnyugati részén található. Központja, Krasznaja Jaruga mintegy 45 kilométerre van a kurszki régióban lévő Szudzsa városától, amelynek környékét augusztus 6-án érték el az Oroszországba behatoló ukrán egységek.
Az orosz hatóságok a kurszki régióban is elrendelték egy újabb terület lakóinak evakuálását.
A döntést az előzte meg, hogy orosz híradásokban közzétettek egy videofelvételt, amelyen egy ukrán páncélozott katonai jármű látható, amint áthalad a Kurszki terület Belovszkij járásában lévő Girji falun.
A település körülbelül harminc kilométerre délkeletre fekszik Szudzsa városától.
Előbb Nyikolaj Volobujev, a járás vezetője szólította fel a helyi lakosokat az azonnali menekülésre, majd Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója a Telegramon közölte, hogy a regionális hadműveleti parancsnokság a járás lakóinak evakuálása mellett döntött – közölte hétfőn a magyar állami hírügynökség, az MTI.
Higiéniai termékeket tartalmazó, jelentős adománnyal támogatta a Kájoni János Csíkcsicsói Általános Iskolát a Caola. A 1831-ben alapított vállalat célja, hogy a támogatási programot további erdélyi településekre is kiterjessze, hozzájárulva a helyi közösségek életminőségének javításához.
Az adományozási eseményen jelen volt Lukács Péter, a Hargita megyei Csíkcsicsó polgármestere, Kajzinger Gábor, a Caola Zrt. exportfejlesztésért felelős igazgatósági tagja, valamint Holló Edit, az általános iskola igazgatója.
Az adomány tisztítószereket és szappanokat tartalmazott, amelyek a diákok mindennapi higiéniáját szolgálják.
Kajzinger Gábor hangsúlyozta, hogy a Caola elkötelezett a székely települések támogatása iránt, és a társaság rövid távú stratégiájában kiemelt szerepet kapnak a székelyföldi beruházások.
Lukács Péter polgármester köszönetét fejezte ki a Caolának az értékes támogatásért, amely jelentős segítséget jelent az iskola és a tanulók számára. Hozzátette, hogy a cég elkötelezettsége a közösség támogatása iránt példaértékű, remélik, hogy más vállalatok is követik majd a példájukat.
Holló Edit az intézmény igazgatója elmondta, hogy az adomány nagyban hozzájárul a diákok egészségének és jólétének megőrzéséhez, és bízik abban, hogy a jövőben további együttműködések is megvalósulnak.
A háború után 500 éve nem tapasztalt világrendszerváltozás jön, a következő évtizedekben vagy akár évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja, Európa pedig eldöntheti, hogy skanzenné válik vagy beszáll a világversenybe – mondta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában arról beszélt: a következő időszakban olyan változás jön, amire 500 éve nem volt példa.
(Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j). MTI/Veres Nándor)
Az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek velünk és körülöttünk, de ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Ezzel szemben a mostani változás Ázsia irányából kiinduló folyamat.
A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – mondta.
Orbán Viktor kitért arra: Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. “Valójában – fogalmazott – Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze”.
Európának pedig két lehetősége van. Az első – ami felé most tart -, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy “alászakosított” szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen “fejlődési dinamika”.
A második lehetőség – amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet meg – a stratégiai autonómia: “magyarul, be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe” – jelentette ki.
Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energiaönellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal – sorolta Orbán Viktor. (MTI)
Horvátországban petícióval tiltakoznak a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése ellen.
A Gazdasági Oktatási Központ (CEO) nevű nonprofit szervezet pénteken több mint 5000 aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be a kormánynak és a védelmi minisztériumnak a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen tiltakozva Horvátországban – írta az Index.hr című horvát hírportál.
A védelmi minisztérium még nem tájékoztatott a teljes sorkatonai kiképzési programról, de a lehetséges modellekről szóló hírek felkeltették a nyilvánosság érdeklődését – írta közleményében a CEO.
A szervezet kiemelte: a beadványban felsorolják politikai, gazdasági és jogi érveiket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen, amire az állami szerveknek most kötelességük lesz válaszolni.
Egyben felhívta a figyelmet a védelmi minisztérium munkatársai és a parlament védelmi bizottságának tagjai nyilatkozataira, amelyekben a kötelező sorkatonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálatot – amely kétszer annyi ideig tartana -, úgy mutatták be, mint bevett “gyakorlatot egyes európai országokban és NATO-tagállamokban”.
Hrvoje Markovic, a CEO ügyvezető igazgatója elmondta: Finnország az egyetlen olyan NATO- és EU-tagország, amely kétszer hosszabb polgári szolgálatot ír elő a hadkötelesek egy viszonylag kis része számára, és ami ellen éppen Horvátország szólalt fel két éve.
Zágráb akkor arra kérte Helsinkit: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a katonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálat ne legyen büntető vagy diszkriminatív jellegű a tartalmát vagy időtartamát tekintve.
Markovic végül úgy értékelte: a katonai szolgálat sérti az alkotmányban biztosított törvény előtti egyenlőség jogát, továbbá negatív gazdasági következményekkel jár a munkaerőpiacra nézve is.
Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva június végén azt mondta: minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, amelyet két-három hónapra terveznek, de konkrét részleteket nem említett.
Mint jelezte, azok számára, akik a polgári szolgálatot választják, a szolgálati idő hosszabb lesz, és kevesebb lesz az engedmény is.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést. (Kriják Krisztina/MTI)
Nem fogom elfogadni, hogy a demagógok és a szélsőségesek tönkretegyék európai életmódunkat, hogy Európát belülről vagy kívülről szétszakítsák, hogy társadalmaink szélsőséges polarizációja elfogadottá váljon, ezért készen állok arra, hogy a harc élére álljak az Európai Parlament összes demokratikus erejével együtt – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökjelöltje Strasbourgban az uniós parlament csütörtöki plenáris ülésén elhangzott közel egyórás beszédében.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az európaiak a bizonytalanság időszakát élik, miközben egyértelmű kísérlet folyik a társadalmak megosztására és polarizálására. “Mélységesen aggasztanak ezek a tendenciák. De meggyőződésem, hogy egy erős Európa képes megfelelni a kihívásoknak” – jelentette ki.
Az elnökjelölt elmondta: a következő uniós ciklus első számú prioritása a jólét és a versenyképesség fokozása lesz. Ehhez az egységes piac elmélyítésére, kevesebb bürokráciára, jobb végrehajtásra és gyorsabb engedélyezésre van szükség.
Von der Leyen olyan alelnök kinevezését tervezi az Európai Bizottságba, aki segíteni fogja ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen. Mint mondta, a következő ciklusban is ragaszkodni fognak a 2030-ra és 2050-re kitűzött klímasemlegesítési céljokhoz. Ígéretet tett arra, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a célkitűzés, a benyújtandó jogalkotási javaslatban fog szerepelni.
“Az új, tiszta ipari megállapodás segíteni fog az energiaszámlák csökkentésében is” – mondta, hozzátéve, hogy “a magas energiaárak hátráltatják versenyképességünket”. Hangsúlyozta azt is, hogy masszívan be kell fektetni az olcsó megújuló energiaforrásokba az orosz fosszilis energiáról való teljes leválás érdekében.
Bejelentést tett továbbá, egy európai megtakarítási és befektetési unió létrehozására annak érdekében, hogy az európai induló vállalkozások ne az Egyesült Államokban vagy Ázsiában keressenek forrásokat terjeszkedésük finanszírozásához. Von der Leyen kiemelte, hogy többet kell befektetni az európai biztonságba és a védelembe is.
“Oroszország arra számít, hogy Európa és a Nyugat elkényelmesedik. Néhányan Európában is erre játszanak. Két héttel ezelőtt az egyik uniós tagállam miniszterelnöke Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási (appeasement) küldetés” – hívta fel a figyelmet.
(Az Európai Parlament összetétele politikai csoportok szerint ;EPP – Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) . S&D – Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai parlamentben . Patrióták Európáért . ECR – Európai Konzervatívok és Reformerek . Renew Europe – Újítsuk meg Európát . Greens/EFA – Zöldek/Európai Szabad Szövetség . The Left – Baloldal az Európai Parlamentben – GUE/NGL . ESN – Szuverén Nemzetek Európája . függetlenek)
Szót ejtett arról is, hogy a szervezett bűnözés fenyegetést jelent az európai biztonságra és gazdaságra, ezért szükséges, hogy európai szinten fellépjen az EU ellene.
“Javasolni fogom az Europol személyzetének megduplázását és megbízatásának megerősítését. Azt akarom, hogy az Europol valóban operatív rendőrségi ügynökséggé váljon” – jelentette ki.
Az illegális migrációról szólva az elnökjelölt javasolta a Frontex alkalmazottak számának megháromszorozását. “A migrációra adott közös válaszunk középpontjába a szolidaritást helyezzük” – tette hozzá.
Von der Leyen arra is kitért, hogy a lakhatási válság minden korosztályt és minden méretű családot érint, az uniós polgárok számára a megfizethető lakások elérése egyre nehezebbé válik. “Lakhatási biztos kijelölését javasolom az következő testületbe. A lakhatás nem tekinthető európai kérdésnek, de azt akarom, hogy bizottság vegyen részt ennek a problémának a megoldásban” – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő mandátum idején európai szintű vizsgálatot folytatnak a közösségi média hatásairól, a fiatalok jólétéről.
Javasolta továbbá egy “európai demokráciapajzs” felállítását. “Az uniónak szüksége van egy saját struktúrára, amely az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás ellen küzd” – fogalmazott.
Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak erősítenie kell “az európai demokráciák minden részének védelmére irányuló tevékenységét”, megvédve a szabad médiát és a civil társadalmat, a jogállamiságot és fellépve korrupció ellen.
“Közös uniós költségvetésünkkel kapcsolatban egy nagyon világos elvet fogunk követni: a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz” – hívta fel a figyelmet. (MTI)
Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta Svédország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO) – jelentette be a testület közleményben.
A tájékoztatás szerint Svédország ezzel hivatalosan szerdán csatlakozik az EPPO-hoz, amely várhatóan ősszel, 20 nappal az illetékes ügyész svédországi kinevezése után kezdi meg működését a skandináv országban.
Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa üdvözölte a csatlakozást, kiemelve, hogy “a határokon átívelő kihívásokat csak közös együttműködéssel lehet kezelni”.
“Mindenki érdeke, hogy az EU golyóállóvá váljon a korrupcióval és a csalással szemben” – fogalmazott, hozzátéve: “egyetlen eurót sem lehet bűnözők kezére juttatni”.
Didier Reynders igazságügyi biztos fontos fejleménynek nevezte a csatlakozást és rámutatott arra, hogy 24 tagország részvételével az európai főügyész szerepe tovább erősödik.
Svédország hivatalosan június elején jelezte csatlakozási szándékát az EPPO-hoz. (MTI)
