Trump elleni merénylet – Hajós István biztonsági szakértő nyilatkozata.
Hajós István biztonsági szakértő szerint a külső biztosítók hibázhattak a Trump elleni merényletkésírletnél, mivel nem észlelték időben a fenyegetést. A testőrök gyors és szakszerű reakciója viszont megakadályozta a további sérüléseket. Hajós kiemelte, hogy a jövőben a drónok és a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet az ilyen fenyegetések gyorsabb észlelésében és kezelésében.
Július 13-án Pennsylvania államban egy kampányrendezvényen lövöldözés tört ki, amelyet merényletkísérletként kezelnek Donald Trump volt amerikai elnök ellen. Az incidens során Trump megsérült, de szerencsére életben maradt, míg egy rendezvényen részt vevő személy életét vesztette. A lövöldözőt, egy 20 éves férfit, letartóztatták és az FBI vizsgálja az esetet.
„Egyértelműen kijelenthető, hogy a külső biztosítók hibáztak, hiszen nem észlelték időben a tetőn lévő merénylőt, pedig többen is figyelmeztették őket. Nagy kérdés, hogy a mesterlövészek miért nem észlelték a fenyegetést, amikor az ő fő feladatuk, hogy pásztázzák a környező épületeket. De ezután majdnem jól működött a gépezet, csak a szerencsének köszönhető, hogy életben maradt az elnökjelölt, de ne felejtsük el, így is egy áldozatot követelt a merénylet. A merénylő szemben helyezkedett el, egy személy védelemben jártas kollégám véleménye szerint itt eleve saját mesterlövésznek kellett volna elhelyezkednie” – magyarázza Hajós István biztonságtechnikai szakértő, a Bastion Group ügyvezetője.
A jövő megoldása a technológiákban rejlik
A Trump elleni merénylet kapcsán Hajós István biztonsági szakértő részletesen kifejtette az események lefolyását és a biztonsági intézkedések hatékonyságát. Hajós szerint a testőrök sokkal professzionálisabb módon, az előírásoknak megfelelően jártak el a támadás pillanatában, mint korábban Fico testőrsége.
Gyors és szakszerű reakció
„Amikor az elkövető tüzet nyitott, a testőrök azonnal észlelték a veszélyt, és gyorsan körbevették Trumpot. Az ilyen helyzetekre alaposan kiképzett személyzet azonnal reagált, megakadályozva ezzel a további sérüléseket” – mondta Hajós. Hozzátette, továbbá hogy „A Trump védelmét ellátó csapat rendkívüli gyorsasággal biztosította Trump biztonságos kimenekítését a helyszínről, ami jelentős mértékben csökkentette a további kockázatot. Azt kiemelném, hogy Trump kétszer is megállította a kimenekítést, amely lassította annak dinamikáját. A kocsiba arról az oldalról tették be Trumpot, amely oldalról a támadás is érkezett, ehelyett célszerűbb és biztonságosabb lett volna a másik oldalról beszállni a gépjárműbe” – mondta a biztonságtechnikai szakértő.
„Az elkövető egy közeli háztetőről nyitott tüzet, ami pont szemben volt a színpaddal. Ott, azon a helyen saját mesterlövésznek kellett volna lennie” – magyarázta Hajós. Rámutatott, hogy bár több néző is jelezte a hatóságoknak a tetőn lévő fegyveres jelenlétét, a külső biztosításban résztvevők nem tudtak időben reagálni ezekre a jelzésekre. Az ilyen helyzetek kezelésében a reakcióidő kritikus, és itt van tér a további fejlesztésre, akár a drón- vagy robottechnológia alkalmazásával, az adatok gyors feldolgozásában pedig az AI (mesterséges intelligencia) lehet a hatóságok segítségére. Ebben az esetben több perc telt el a jelzés és a merénylet között.
A támadás utáni akciók
„A lövések után másodpercekkel a mesterlövészek már likvidálták az elkövetőt, ami azt mutatja, hogy a válaszintézkedések rendkívül hatékonyak voltak” – emelte ki Hajós. Az ilyen gyors beavatkozás nélkül sokkal súlyosabb következményekkel kellett volna szembenézni.
Biztonsági tanulságok
Hajós István szerint az eset rávilágít a nagyobb nyilvános események biztosításának kihívásaira és az elővigyázatosság fontosságára. „A jövőbeni rendezvények esetében fontos lesz az észlelési rendszerek és a válaszintézkedések továbbfejlesztése, hogy a hasonló fenyegetéseket még gyorsabban lehessen észlelni és kezelni. Gondoljunk csak a Fico vagy a jelenlegi Trump elleni merényletekre”, valami rossz elindult a világban, egymás után támadják meg az állami vezetőket vagy jelölteket és sajnos ez egy lánc reakciót is elindíthat a merénylők világában, sőt, pszichológiai szempontból még egyfajta versenyhelyzetet is teremthet, ami még veszélyesebbé teheti ezeket a helyzeteket” – zárta nyilatkozatát Hajós István.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este – békemissziója következő állomásaként – tárgyalást folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A floridai Mar-a-Lago-ban lezajlott megbeszélésen a béke lehetőségeiről volt szó – áll a közleményben.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. július 11-én. Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik – olvasható a közleményben.
Frissítés
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról kezdett eszmecserét a Kremlben pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
(Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog tárgyalásuk előtt Moszkvában 2024. július 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A magyar miniszterelnök a tárgyalás előtt, a sajtó jelenlétében mondott köszöntőjében emlékeztetett, hogy 2009 óta ez a tizennegyedik kétoldalú találkozójuk az orosz elnökkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez most különlegesebb, mint a korábbiak. Azt is felidézte, hogy legutóbb 2022 februárjában járt Moszkvában, még a háború előtt.
Orbán Viktor elmondta, hogy július elsejével Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
A kormányfő megköszönte az orosz elnöknek, hogy “ilyen nehéz körülmények között” is fogadja. Hangsúlyozta: “lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni”.
A magyar kormányfő jelezte: ezt a helyzetet szerette volna fölhasználni arra, hogy fontos kérdésekről tudjon szót váltani az orosz elnökkel és néhány olyan kérdésben, ami fontos Európának, szeretné megismerni az állápontját.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j5) tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én. Balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója (b), jobbról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
“Remélem, hogy lehetőségünk lesz eszmecserét folytatni a kétoldalú kapcsolatokról ebben a nehéz helyzetben. És persze beszélni a legnagyobb európai válság, vagyis az ukrajnai alakulásának kilátásairól” – mondta az orosz államfő az találkozóról az orosz Rosszija 1 televízió élő közvetítésében.
“Természetesen kész vagyok megvitatni a részleteket önnel ezzel a kérdéssel kapcsolatban és arra számítok, hogy ön is ismerteti velem az ön, az európai partnerek álláspontját” – tette hozzá. Arra is kitért: ami az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokat érinti, sajnos nagy, 35 százalékos csökkenés tapasztalható az áruforgalom terén. Összességében van min dolgoznunk és megvalósítjuk a projekteket – tette hozzá Vlagyimir Putyin.
A találkozón jelen van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője is. (MTI)
Magyar Péter nyilatkozata Orbán Viktor bejelentéséről (új európai pártszövetség).
“A Liberális Internacionálé, majd az Európai Néppárt egykori alelnöke, Orbán Viktor ma “nagy” bejelentést tett.
Miután minden európai frakció elutasította a Fidesz felvételét, ma a miniszterelnök elmondta, hogy rajta kívül minden európai politikus Európa ellen dolgozik, ezért egy új pártszövetséget hoz létre.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke aláírja a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben 2024. június 30-án. A dokumentumot Orbán Viktor, Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt elnöke és Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtótájékoztatójukon írták alá. Az eseményen Orbán Viktor kijelentette, hogy új korszak kezdődik ezen a napon Bécsben, ahol új európai politikai együttműködést jelentettek be Herbert Kickllel és Andrej Babissal. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Van itt minden: szélsőjobb, magyar ellenes politikus, liberális szédelgő és virtigli szocialista. De hát, ők mások, ők szuverenisták és ők meg fogják változtatni az európai történelmet.
Hogy mi köti össze a “patriótákat”? Állítólag az illegális migráció megfékezése. Vajon Orbán Viktor beszámolt az új szövetségeseinek a 2000 emberkereskedő szabadon bocsátásától, a letelepedési kötvényekről és a több tízezer gazdasági migráns behozataláról?
Olyan ez, mint amikor egyik klubba sem hívnak meg, ezért sértődötten alapítasz egy sajátot és rögtön azt bizonygatod, hogy a tiéd az igazi, tiéd a legnagyobb, tiéd az egyetlen
Ui.: reméljük senkinek nem esett bántódása az alapító dokumentum aláírásakor a szörnyen veszélyes Bécsben!” – tudatta az MTI Országos Sajtószolgálatával vasárnap a Tisztelet és Szabadság Párt.
Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély “magyarságunk megőrzésének” eszköze.
A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
(A felújított gyalui várkastély az átadóünnepség napján, 2024. május 17-én. A Kolozsvárhoz közeli község Rákóczi-Bánffy-kastélyát uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A várkastély az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Fotók: MTI/Kiss Gábor)
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt. “Szép és megtartó mindez, hogy évről-évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg” – mondta további avatásokat vetítve elő.
Közölte: elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették. “Történelmi tettnek” nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta. Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.
Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.
Semjén Zsolt rámutatott: Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát – mondta. Hangsúlyozta: a nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. “Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése” – mondta.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészetté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. “Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – fogalmazott. Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni. “Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastély nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot” – mondta.
Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is “a kultúrák találkozására” ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, melyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott – mondta.
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. “Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen” – fogalmazott.
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere a település történelmének román vonatkozásait idézte fel, a falut a multikulturalizmus, a békés együttélés szimbólumának nevezve. Örömét fejezte ki, hogy a felújított kastély révén a település felkerül a turisztikai térképre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megnyitó után a többi romos erdélyi kastélyra is felhívta a figyelmet, melyeket még meg kell menteni.
Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette. A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorázása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykertben, amely a Várkert Fesztiválnak szokott otthont adni, péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, melyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való. (Pap Melinda/MTI)
Hajós István biztonsági szakértő szerint Fico testőrsége több szakmai hibát is vétett.
Szerdán, a Nyitrabányán tartott kihelyezett kormányülés után meglőtték Robert Fico szlovák miniszterelnököt, akinek az állapota még mindig nagyon súlyos. A kormányfőt három golyó is eltalálta az öt leadott lövésből. Hajós István biztonsági szakértő szerint Fico testőrsége több ponton is hibázhatott, a jövőben pedig itthon is minden bizonnyal szigorítják a biztonsági intézkedéseket.
Robert Fico ellen egy 71 éves költő követte el a merényletet. Szlovák lapinformációk szerint Juraj Cintula a Szlovák Írók Szövetségének aktívan politizáló tagja, aki összesen ötször lőtt a miniszterelnökre. Ficót a támadás után életveszélyes állapotban szállították a városi kórházba, majd mentőhelikopterrel vitték Besztercebányára, állapota továbbra is nagyon súlyos. Hajós István biztonsági szakértő szerint a kordonon kívül álló néhány fős csoportból már az elkövető zavart viselkedése is észrevehető lehetett volna.
„Alig néhány emberből állt az a csoport, akik a kordon mögött álltak, az elkövető pedig nem egy profi bérgyilkos volt, tehát feltehetően zavartan, feszülten, izgatottan viselkedhetett, ez pedig észrevehető lehetett volna. Az, hogy Fico odament a kordonhoz kezet fogni, egyáltalán nem rendkívüli, hiszen a világ számos más pontján is bevett gyakorlat ez a politikusok körében” – magyarázta a biztonsági szakértő, aki azt is hozzátette, hogy a testőröknek ilyenkor egy hajszálpontos forgatókönyvet kellene követnie, ami ebben az esetben a videófelvételek tanúsága szerint nem valósult meg.
(Hajós István)
Pontos forgatókönyvet kellett volna követniük
„Az első lövés szakmailag elkerülhetetlen volt, hiszen a reakcióidő előtt történik meg, ám a többi találat elkerülhető lett volna. A Reagan elleni merénylet videóin is jól látszik az a forgatókönyv, amit ilyenkor a testőrök követnek, e szerint minimum egy testőrnek azonnal meg kell ragadnia a védett személyt és megkezdeni a kimenekítést: a várakozó és készenlétben álló szállítójárműbe kell biztonságban eljuttatni, majd elhajtani vele úgy, hogy egy másik jármű követi és biztosítja őket. A lövés eldördülésekor, a helyzettől függően, egy testőrnek a tűzvonalba “illik” ugrania, hogy a testével védje a miniszterelnököt, és a többi testőr hatástalanítja a merénylőt az ott tartózkodó biztonsági személyzettel vagy rendőrökkel egyetemben. Fico esetében az összes testőr a merénylőre koncentrált, a miniszterelnök pedig másodpercekig feküdt a földön, mire a háttérből siettek a segítségére. Mindezek után azzal is hosszú másodpercek teltek el, hogy az autó előálljon, amibe a sérült Ficót helyezték, majd a testőrök nem tudtak beszállni az autóba, mert annak ajtajai zárva voltak, ezzel újabb időveszteséget értek el, ezt követően pedig úgy hajtottak el, hogy nem volt biztosító jármű sem sz csak késve indult utánuk” – kommentálta a történteket Hajós István.
A biztonsági szakértő szerint az, hogy nem mind az öt lövés találta el a szlovák miniszterelnököt, csupán annak köszönhető, hogy két lövedék célt tévesztett, nem pedig a testőrök reagálásának. Hajós arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem egyedül dolgozott volna a merénylő, újabb veszélyforrás lehetett volna a miniszterelnökre, hiszen a földön fekve könnyű célpont maradt, ahol másodpercekre magára hagyták, mint ahogyan az autóba helyezés is hosszú másodpercekig zajlott. A szakértő szerint az eset után minden bizonnyal itthon is szigorítják majd a biztonsági intézkedéseket.
„Ez az eset egész Európában a biztonsági intézkedések szigorítását fogja maga után vonni, így Magyarországon is minden bizonnyal szigorításokat vezetnek majd be. Arra is lehet számítani, hogy a jövőben biztonsági ellenőrzésen esnek át azok az emberek, akik közvetlen közelébe kerülhetnek védett személyeknek” – tette hozzá Hajós István.
