Már az első négy hónapban ötödével nőtt a magyar turisták vendégéjszakáinak száma Horvátországban az egy évvel korábbi, rekordnak számító időszakhoz képest, és hasonlóan emelkedő szintet várnak egész évben – közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi igazgatója kedden budapesti sajtótájékoztatóján.
Ivana Herceg arról számolt be, hogy április végéig 40 ezer magyar turista 122 ezer éjszakát töltött Horvátországban, ez a vendégek számában 9 százalékos, a vendégéjszakákat illetően 18 százalékos emelkedés 2023 első négy hónapjához képest.
Emlékeztetett arra, hogy a rekordnak számító múlt évben 728 ezer magyar utazó érkezett Horvátországba, 21 százalékkal több, mint 2022-ben. A magyar vendégéjszakák száma tavaly megközelítette a 3,6 milliót, ami 17 százalékos emelkedés a megelőző évhez képest.
A korábbiakhoz hasonlóan idén is a Kvarner régióját kereste fel a legtöbb magyar, de Isztria és Zára (Zadar) térsége is kedvelt volt. A legnépszerűbb települések közé tartozik Abbázia (Opatija), Zágráb, Icici, Zára és Rovinj – sorolta a turisztikai szakember.
Kitért arra is, hogy a legtöbb magyar személyautóval keresi fel Horvátországot, és felhívta a figyelmet arra, hogy 2025-től változik majd, elektronikussá válik az útdíjfizetés rendszere. Hozzátette, hogy a Ryanair idén is szeptember végéig hetente három repülőjáratot közlekedtet Budapest és Zára között, a MÁV pedig június 18. és szeptember 30. között szintén hetente háromszor Splitet teszi elérhetővé vonaton Budapestről.
Ivana Herceg jelezte, a korábbi évekhez hasonlóan idén is járőröznek majd magyar rendőrök két horvát tengerparti városban. Júliusban és augusztusban Zárában és Pulában teljesítenek horvát kollégáikkal közös szolgálatot.
Elmondta még, hogy idén több új ötcsillagos szálloda is nyílik az Adria horvát szakaszán, így Zárában, Abbáziában, továbbá Iciciben, ez utóbbi ráadásul magyar tulajdonú hotel.
A horvát turisztikai vezető beszámolt a januárban életbe lépett új horvát idegenforgalmi törvényről is, amely elsősorban a fenntarthatóságot, az ökológiai tudatosságot szolgálja, és igyekszik egyensúlyt biztosítani a “túlturizmussal” szemben.
A helyi önkormányzatok és a regionális turisztikai testületek új szerepet kaptak a fenntartható turizmus fejlesztésében, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák például a vendéglátó létesítmények számát és típusát vagy a szálláshelyek építését.
Helyi intézkedésekkel korlátozhatják az adott településre érkezők számát vagy a városnézés ütemét, hogy tehermentesítsenek egyes attrakciókat, de akár ökológiai célú díjat is bevezethetnek. Az előremutatónak számító új törvényt az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), valamint az Európai Bizottság is pozitívan értékelte – fejtette ki Ivana Herceg. (MTI)
Hatályba lépett hétfőn a kannabisz rekreációs célú, személyes használatra történő termesztésének és fogyasztásának úgynevezett ellenőrzött legalizálását célzó törvény Németországban.
A német parlament felsőháza, a Bundesrat márciusban szavazta meg az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormánykoalíció által tavaly elfogadott – a jobboldali ellenzék köreiben erősen vitatott – törvényjavaslatot, amely a felnőttek és úgynevezett kannabiszklubok számára lehetővé teszi a kábítószer korlátozott mennyiségű termesztését és birtoklását.
A korábban a Bundestag – a törvényhozás alsóháza – által is jóváhagyott törvényjavaslat értelmében a 18 éven felüliek április 1-től maximálisan 25 gramm kannabiszt birtokolhatnak, és csak saját fogyasztásra. Egy-egy lakásban legfeljebb három tő kendert termeszthetnek, ugyancsak kizárólag saját fogyasztásra, és legfeljebb 50 gramm mennyiségben.
A termesztés másik legális formája, amely július 1-től lesz engedélyezett, a legfeljebb ötszáz fős szövetkezet lesz. A nem üzleti alapon működő, úgynevezett kannabiszklubok azonban csupán a tagjaikat láthatják el termékükkel, havonta fejenként összesen 50 gramm mennyiségben.
A kannabisz használata továbbra is tilos közterületen, az iskolákban és a sportlétesítményekben, valamint azok százméteres körzetében.
A legalizálás mellett érvelő kormánytagok szerint az új törvény történelmi mérföldkőnek számít, a társadalmi valóságot tükrözi, szemlélete pedig orvosolhatja a kannabisz termesztésével, értékesítésével és fogyasztásával összefüggő bajokat. Az utóbbi években ugyanis a tiltás ellenére folyamatosan növekedett a fogyasztás, és nem csupán a kiskorúak és a fiatal felnőttek körében, a feketepiacon pedig ismeretlen, illetve veszélyes termékek terjedtek el.
Az ellenzék, köztük a kereszténydemokraták és a konzervatívoktól jobbra álló AfD politikusai ezzel szemben egyebek között a szervezett bűnözés “gazdaságösztönző csomagjának”, illetve “ajándékának”, “a betartatást lehetetlenné tevő törvénynek” nevezték a kormánykoalíció tervezetét. A konzervatív uniópártok, a CDU/CSU pedig kijelentették, hogy hatalomra kerülésük esetén érvénytelenítik a jogszabályt.
Az új törvény hatályba lépésével Németország a kilencedik ország a világon, amely legalizálja a kannabisz rekreációs célú használatát. Becslések szerint az országban mintegy 4,5 millióan használják a szert. (MTI/dpa)
Ez volt az első alkalom, hogy egy magyar sofőr extrém gyorshajtást követett el Ausztriában.
Egy 40 éves magyar sofőr Ausztriában 218 km/órás sebességgel száguldott az A3-ason elektromos autójával, 88 km/h-val túllépve a megengedett sebességhatárt. Ez volt az első alkalom, hogy egy magyar sofőr extrém gyorshajtást követett el Ausztriában, ami súlyos következményekkel járt.
Hétfőn, délelőtt 10.30 óra körül az A3-as autópályán Hornstein közelében „a megengedett sebességet jóval meghaladó sebességgel“ előzte meg a burgenlandi tartományi közlekedésrendészet civil járőrét a 40 éves magyar sofőr
A rendőrség ideiglenesen lefoglalta az elektromos autót, elvette a sofőr jogosítványát, és feljelentette az illetékes hatóságnál. A sofőr más járművekhez is veszélyesen közel hajtott, és nem tartotta meg a biztonságos távolságot.
(A fotó illusztráció. Photo by Josh Sorenson on Pexels.com)
Egy szerb sofőr is “sietett”
Ugyanezen a napon egy 36 éves szerb sofőrt is megállítottak az A1-es autópályán, miután 223 km/órás sebességgel száguldott. A sofőr azt mondta a rendőröknek, hogy sietett, de ez nem menti fel a felelősség alól.
A rendőrök ebben az esetben is lefoglalták az autót és a jogosítványt, kauciót szedtek be, és a sofőrnek és utasainak bérelt autóval kellett folytatniuk az útjukat.
Az extrém gyorshajtás súlyos veszélyt jelent a közlekedési biztonságra, és szigorú büntetést von maga után. A magyar és a szerb sofőrnek is számolnia kell a jogi következményekkel.
Az osztrák rendőrség kiemelte, hogy továbbra is szigorúan ellenőrzi a sebességhatárokat az autópályákon, és nem tolerálja az extrém gyorshajtást.
A sofőröknek felelősségteljesen kell vezetniük, és be kell tartaniuk a sebességhatárokat a saját és mások biztonsága érdekében – számolt be az esetekről avolksgruppen ORF.at. (GG)
Az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot Magyarország miatt.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangú döntést hozott az Európai Bizottság beperléséről. A per oka a Bizottság azon decemberi döntése, amellyel megalapozatlanul 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel Magyarországnak.
A pernek súlyos következményei lehetnek a magyar EU-s források folyósítására. A Bizottság óvatosságból akár a teljes, 12,2 milliárd eurós kohéziós keret folyósítását is felfüggesztheti, ami Magyarország számára elérhető. Ezen kívül a per veszélyeztetheti a magyar pedagógusok béremelésének fenntarthatóságát is.
Az Európai Parlament az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. A Politico kedd reggeli hírlevelében a döntésben érintett személyek megerősítették a pert.
A per hátterében az áll, hogy a Bizottság decemberben úgy értékelte, Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatási horizontális feljogosító feltételt, így 10,2 milliárd eurót utalt ki a kohéziós forrásokból.
Azonban az Európai Parlament jogi szakbizottsága úgy gondolja, hogy ez a döntés megalapozatlan volt, és a Bizottság nem vette figyelembe az aggályokat a magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatban.
A per várhatóan elhúzódó lesz, és kimenetele bizonytalan. A magyar kormány eddig nem reagált a perre.
A per súlyos következményekkel járhat Magyarország számára, és tovább ronthatja a magyar-uniós kapcsolatokat.
Donald Trump nem gazdag. Az egy mítosz, hogy Donald Trump egy gazdag ember lenne.
Ő valójában egy sokszor bukott vállalkozó, aki a papájától kapott egy csomó pénzt , újra és újra csődbe ment, majd orosz/szovjet ex-oligarchák mentették ki újra és újra, hogy ne menjen csődbe a Trump-trend.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Jelenleg több bírósági döntés is van Trump ellen, amelyek közül az egyik arról szólt, hogy elcsalta a vagyonának összértékét azért, hogy jelentős pénzeket kapjon a bankoktól, és ez miatt a bíróság közel félmilliárd dollárra büntette, amit Trump nem tud kifizetni, mert nincs ennyi pénze.
Mindez miatt arany T betűkkel márkázott cipőket árul. Annyira nincs pénze, hogy kénytelen cipőket árulni.
Ő nem egy üzletember, hanem gyakorlatilag egy bukott csaló.
Ebben az esetben nem arról van szó, hogy egy nagyon gazdag ember szavazatokat vásárol magának az USA-ban, hanem itt egy szimpla csalóval van dolgunk – nyilatkozta többek között a Klub Rádió Eurozóna című műsorábanPogátsa Zoltán közgazdász.
Jövő héten döntés születik a Lengyelországnak járó, összesen 137 milliárd euró értékű uniós eszköz lehívásának megkezdéséről – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke pénteken Varsóban.
Donald Tusk lengyel és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján Ursula von der Leyen közölte: a jövő héten két döntés is születik a Lengyelország számára jelenleg zárolt uniós forrásokról. Ennek nyomán 137 milliárd euróig terjedő összeget szabadítanak fel a helyreállítási és a kohéziós alapból.
A mezőgazdaságról szólva von der Leyen felidézte: a közös agrárpolitika keretében jelenleg 22 milliárd eurót irányoznak elő az ágazat lengyelországi támogatására. A helyreállítási eszközök első, 1,4 milliárd euró értékű részét pedig közvetlenül a lengyel gazdáknak szánják – jelentette be.
Az európai bizottsági elnök méltatta a Tusk-kormánynak a “jogállamiság visszaállítását” célzó erőfeszítéseit, ezen belül az igazságügyi rendszert érintő cselekvési tervet, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter a minap Brüsszelben is bemutatott.
Donald Tusk kiemelte: miniszterelnöki posztra lépésétől kezdve az Európai Bizottság elnökével folytatott együttműködésének célja egyebek között “a lengyelországi jogállamiság és a demokratikus normák helyreállítása volt”.
A folyósítandó eszközöket a varsói kormány arra is felhasználja majd, hogy “megoldja mindazt, ami ma feszültséget és szorongást okoz” – utalt Tusk a lengyelországi gazdatüntetésekre. Az EB-elnök által említett első 1,5 milliárd eurót közvetlenül a mezőgazdasági kis- és középtermelőknek folyósítják – ígérte a kormányfő.
(A fotó illusztráció. Cseh tiltakozók az ukrán import korlátozásáért, valamint a gazdákat ellehetetlenítő brüsszeli intézkedések elleni közös gazdademonstráción a visegrádi négyek (V4) agrárkamarái – köztük a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – szervezésében a szlovák-cseh határon, a csehországi Hodonínban 2024. február 22-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Von der Leyen – utalva arra, hogy a gazdák blokád alatt tartják a lengyel-ukrán határátkelőket – elmondta: az Európai Bizottság tekintettel van az ukrán gabonaimporttal összefüggő aggodalmakra, emiatt módosítják például az EU és Ukrajna közötti, a közúti fuvarozásról szóló megállapodást. Arra is rámutatott, hogy nőtt az Ukrajnából a Fekete-tengeren át irányuló export, ami tehermentesíti a szárazföldi határokat.
Az uniós helyreállítási terv Lengyelország esetében összesen 25,3 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást, és 34,5 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. A 2021-2027-es költségvetési keret kohéziós eszközeiből 76 milliárd euró jár Lengyelországnak.
Az eszközök lehívását Brüsszel egyebek között a lengyelországi igazságügy függetlenségéhez kötötte. Az uniós szervek szerint az előző lengyel kormány nem teljesített minden kifizetési feltételt. (Lucie Szymanowska/MTI)
