Bereményi kalapja – dokumentumfilm premier

Bereményi kalapja – dokumentumfilm premier

A Bereményi kalapja c. kreatív portréfilm a legendás dalszövegíró, filmrendező és szépíró Bereményi Gézát mutatja be interjúk, új Cseh Tamás klipek, filmrészletek és archív felvételek segítségével. A Bereményi kalapja a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütál, ahol három kategóriában – Legjobb egészestés dokumentumfilm, Legjobb rendező, Legjobb vágó – is Magyar Mozgókép Díjra jelölték. A Bereményi portréfilmet Veszprém után a Margó Irodalmi Fesztivál záróeseményén is levetítik, a mozikban 2022 szeptemberétől láthatja a közönség.

Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét – aki tíz évesen az Eldorádó c. filmjében épp a gyerek Gézát alakította – avatja be a titkaiba.

Csejdy András kreatív producer, a film ötletgazdája elmesélte: „A nyolcvanas évek elején talált el Cseh Tamás és a Megáll az idő. Életre szóló hatást gyakoroltak rám – amikor a nyomukba eredtem, kiderült, hogy mindez a Bereményi fejében született meg. Onnantól kezdve olvastam, hallgattam, néztem mindent, amihez Bereményinek bármi köze volt. Később össze is barátkoztunk, majd amikor befejeztem a Copperfieldet, azt éreztem, hogy filmet kell csinálni a Gézáról, a Gézából, a Gézával. Mégiscsak róla, általa szól az elmúlt 50 évünk. Bereményi szereti, mi pedig büszkék vagyunk rá.

Bereményi Géza így emlékszik: „Amikor nagy nehezen belementem, hogy forgassunk rólam egy filmet, fogalmam sem volt, hogy mire mondok igent. Azt találtam ki, hogy én színész vagyok, csinálom, amit mondanak: beszélgetek Tóth Barnával, meg majd Járai Márkkal is összehozunk valamit. Nagy élmény volt, jó fárasztó, de szerettem. Amikor megmutatták a félkész változatot, tényleg tetszett, várom, hogy újra megnézhessem és hogy mások is lássák.”

A film sok zenével, sok filmrészlettel és sok baráttal – Bagó Bertalan,Cserhalmi György, Cserna-Szabó András, Gödrös Frigyes, Jánossy Lajos, Járai Márk,Ónodi Eszter, Sőth Sándor, CanTogay – rajzolja meg Bereményi Géza portréját. A Bereményi kalapja egyik jellegzetessége az a hat videoklip, melyekben az alkotók újonnan forgatott fikciós jeleneteket kevertek össze régi híradófelvételekkel – Budapest ostroma, ’56-os harcok, balatoni hippik – és kultikus játékfilmek – Eldorádó, Megáll az idő, Csapd le csacsi, Made in Hungária – jeleneteivel. Ez nem pusztán formai játék, hanem a szöveg és a kép, a múlt és a jelen, a fikció és a valóság egymásra vetítése, ami Bereményi munkásságát, szemléletét is illusztrálja.

Papp Gábor Zsigmond rendező elmondta: „A forgatás első napjaiban volt egy kis szemérmesség és távolságtartás Gézában. A jég akkor tört meg, amikor az Illegalitásban c. szám klipjében egy kommunista kádert kellett alakítania, akkor teljesen felvillanyozódott. Amikor pedig Járai Márkkal – a Halott Pénz énekes-gitárosával – dalt komponáltak Bereményi konyhájában, akkor konkrétan belecsöppentünk a varázslatba: láttuk, hallottuk, ahogy megszületik egy Bereményi-dal, pont úgy, mint ötven évvel ezelőtt, Cseh Tamással.”

A Bereményi kalapja rendezője Papp Gábor Zsigmond, producere Herner Dániel, kreatív producere Csejdy András. A dokumentumfilmet Lovasi Zoltán fényképezte, vágója Bartos Bence, a zeneszerzői Cseh Tamás, Darvas Ferenc és Járai Márk.

A dokumentumfilm szereplői Bereményi Géza, Tóth Barna, Járai Márk, Cserhalmi György, Gödrös Frigyes, CanTogay, Jánossy Lajos, Bagó Bertalan, Sőth Sándor, Cserna-Szabó András és Ónodi Eszter.

A Bereményi kalapja a Nemzeti Filmintézet, a Filmarchívum, az MTVA, az Origo Film Group és a Hungaroton támogatásával valósult meg, gyártója a Filmworks Kft. A dokumentumfilm 2022 szeptemberében kerül a magyar mozikba.

Átadták az Év Múzeuma 2022 díjakat

Átadták az Év Múzeuma 2022 díjakat

Május 21-én szombaton a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisán adták át Az Év Múzeuma 2022 díjait a Múzeumkertben. Az elismerést idén a nagy múzeumok kategóriájában a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a kis múzeumok közül pedig a bajai Türr István Múzeum érdemelte ki.

Az okleveleket és a díjakat dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, L. Simon László, a házigazda Nemzeti Múzeum főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára, valamint az együttműködő múzeumszakmai szervezetek és a szponzorok képviselői adták át.

(A díjazottak)
(A fődíjasok)

Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság, a múzeumi szakma képviseletében 1996-ban alapította, amivel a szakterület kiemelkedő intézményeit díjazza. Az Év Múzeuma díjat olyan muzeális intézmények kaphatják meg, amelyek a stratégiai alapú fejlesztéseiknek köszönhetően innovatív, előremutató megoldásokat tudtak megvalósítani, amelyekkel jelentős eredményeket értek el az elmúlt egy évben.

A múzeumokat kilenc tagú bizottság értékelte, a bizottság felkért tagjai idén: dr. Bereczki Ibolya, mint a díj bizottságának elnöke, dr. Mészáros Balázs, dr. Ringer István, Heilauf Zsuzsanna, dr. Vicze Magdolna és Kónya Béla a Pulszky Társaság képviseletében, továbbá dr. Kemecsi Lajos, az OKSZ – Országos Közgyűjtemények Szövetségének, dr. Végh Katalin, a MVMSZ – Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, és Molnárné Aczél Eszter, az ICOM Magyarország képviseletében. Az értékelés során a bizottság a múzeumok fejlődését számos szempont alapján vizsgálta, melyek: a megújulás, a gyűjteménymenedzsment, az ismeretátadás és hozzáférés, a szolgáltatások, a társadalmi felelősségvállalás voltak.

Ezen szempontok figyelembevételével, a bizottság döntése alapján az Év Múzeuma 2022 díj nyertese a nagy múzeumok kategóriájában a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum lett. Az intézmény a figyelemreméltó nagyszabású múzeumfejlesztési eredményeiért, a látványos, szakmailag megalapozott új állandó kiállításáért, színvonalas kiadványaiért és a határon túli szakmai kapcsolatok példaértékű ápolásáért kapta az elismerést.

(A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum)

A kis múzeumok kategóriájában a bizottság döntése alapján a bajai Türr István Múzeum lett Az Év Múzeuma 2022-ben, az intézménynek a céltudatos stratégia mentén kialakított korszerű, a kor kihívásaihoz igazodó és folyamatosan megújuló szakmai tevékenységéért, az átfogó szervezetfejlesztésért, a társadalmi felelőségvállalásáért és a régiófejlesztő, támogató szerepéért.

A fődíjak mellett kiosztották a múzeumszakmai szervezetek különdíjait is. Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíjában a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum részesült. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíját pedig a Kállay Gyűjtemény kapta. Idén az ICOM Magyarország különdíját az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménynek érdemelte ki.

A fődíjak támogatói a MúzeumDigitár és a Pazirik Kft. voltak, akik digitális szolgáltatások biztosításával segítik elő, hogy a nyertesek új, a virtuális térben megjeleníthető múzeumi tartalmakat hozhassanak létre és tegyenek minél szélesebb körben hozzáférhetővé. A Magyar Múzeumok Online az elmúlt időszakban cikksorozatában mutatta be a díjakra esélyeseket.

A Thassoson élő írónő titokzatos élete

A Thassoson élő írónő titokzatos élete

A különleges írói stílussal rendelkező, kissé titokzatos Bucsi Mariann írónőt egy rendhagyó interjú keretén belül kérdezte több ismert és elismert ember, így közelebbről is megismerhetjük hazánk egyik feltörekvő szerzőjének életét.

A tavaly debütált, nagysikerű Ébredés regény írója a görög Thassos szigetén él, és alkot. A közelmúltban jelent meg Érintés címmel második kötete, amely azonnal belopta magát az olvasók szívébe.

(Bucsi Mariann)

Gurubi Ágnes, a nemzetközi sikereket elért Szív utca szerzője:

Ha jól tudom, nem írónak készültél. Mi volt az az esemény, fordulat, ami végül az írói pályára „kényszerített”?

Egy idősek otthonában kezdtem a pályafutásomat, majd nagyon hosszú ideig a versenyszférában dolgoztam. Már régóta írok, de sokáig csak magamnak jegyeztem le a szerzeményeimet. Egyre több ember sorsa érintett meg, akiknek a történeteit kezdtem elraktározni. Alig egy hónappal azután, hogy a szigetre költöztünk, mintha megnyitottak volna bennem egy csapot. A rengeteg történet, ami az évek alatt elraktározódott bennem, szinte „követelte”, hogy írjam le. Egy év leforgása alatt több, mint száz novellát írtam meg, közben pedig megérett bennem Ninett története, és elkészült az első regényem, az Ébredés, majd nem sokkal később az Érintés című novelláskötet. Az íróvá válás folyamatának az elején járok, mert még mindig elképesztő mennyiségű történet van bennem, jelenleg is két regényen és több tucat novellán dolgozom.

Zoltán Erika, énekesnő: Miért Thassos?

Lassan három éve, hogy eldöntöttük, hogy az embert próbáló menedzserpörgés után megpróbálunk regenerálódni, megállunk egy kicsit. Egyetlen feltételt szabtunk magunknak, hogy tengerparton éljünk. A Google-keresőbe beírtam, hogy „tengerparti ház eladó egész Európa”, és megtetszett egy ház Thassoson. Bevallom, előtte nem is hallottunk erről a helyről. Ez december 21-én történt, 25-én pedig autóba ültünk és eljöttünk megnézni. Már amikor a kompon álltunk, és néztem a szigetet, éreztem, hogy megtaláltuk a tökéletes helyet. Fél év alatt elrendeztük a dolgainkat, és ideköltöztünk.

Talán irigykedve gondolunk arra, aki a mindennapjait egy csodálatos szigeten tölti, amit megértek, mert nekem ez a sziget amellett, hogy alkotói paradicsom, egyfajta szerelem is. Különleges világ ez, hiszen nyáron vannak turisták, nagy a zsizsegés, de a szezonon kívül összesen hat ember él itt. A szigeten nincsenek bulizós helyek, bevásárlóközpontok, mozi vagy színház. Itt tenger van, fák, hegyek, delfinek, madarak és megnyugtató, puha csend. Itt együtt él az ember a természettel. Az itt lakók befogadóak és segítőkészek, ami fontos is, hiszen itt tényleg egymásra vagyunk utalva.

Palotás Petra, 16 kötetes szerző:

Milyen számodra az ideális közeg az íráshoz? Gondolok itt a helyszínre, a napszakra, kellékekre vagy akár a hangulatra.

Nagyon introvertált vagyok. Önmagában már a sziget ideális alkotóközeg, különösen a szezonon kívüli időszakban. A történeteim előbb bennem keletkeznek, és jó darabig velük vagyok, mielőtt leírom őket. Amikor azonban hozzáfogok az íráshoz, egyvégtében képes vagyok akár több, mint huszonnégy órán át is dolgozni. Csak és kizárólag tökéletes

nyugalomban tudok alkotni, ilyenformán nem egy napszakhoz ragaszkodom, csak a zavartalansághoz. Az írás nekem maga a flow, így a hangulatom mindig adott hozzá.

Lontai Léna, az elsöprő erejű Könnyező liliomok című könyv szerzője:

Honnan jönnek a történeteid? Hiteles minden, amit egyes szám első személyben írsz meg.

Különös folyamat nálam az írás. „Megjelenik” a szereplő és „elmeséli” nekem a történetét. Ez nem egyszerűen egy filmszerű élmény, hanem olyan, mintha velem történne meg. Érzékelem a környezetet, az illatokat, a hangokat, a szereplőm gondolatait és érzéseit. Aztán nincs más dolgom, mint leírni.

Talán azért van ez így, mert hosszú idő óta érlelődnek bennem ezek a történetek. Az elszenvedett gyerekkori – majd később az ebből fakadó felnőttkori – súlyos traumák az empátia irányába tereltek. Talán túlságosan is empatikus vagyok, ami régebben nehézségeket okozott, de mára megtanultam, hogy a megfelelő mederbe terelve ez egy égi ajándék.

Pelesz Alexandra, 4 kötetes szerző:

Az írásaidnak milyen arányban van valóságalapja – akár a saját életedből, akár a környezetedéből? Az igaz történeten alapuló novellából van több vagy a fikcióból?

A legtöbb írásom alapja valós történet. Természetesen úgy írom meg ezeket, hogy a személy kilétére ne derüljön fény. Sokszor több ember megélése hoz létre egy karaktert. Miután ezek a történetek megérnek bennem, addig dolgozom velük, amíg úgy tudom közölni, hogy sok hasonló helyzetben lévő ember is kaphasson általa. A kérdésed egyébként elgondolkodtatott, hogy van-e olyan írásom, amelynél nem a valóságból merítettem ihletet, és azt hiszem, nincsen. Van, hogy egy mondat vagy két ember közti mozzanat indítja el bennem a sztorit, és van, amikor egy egész emberöltőnyi élet.

Takács Nóra, műsorvezető, a Hogyan legyek jó nő oldal alapítója:

Mivel töltődsz fel, amikor elkészül egy-egy könyved?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy miközben írok, töltődöm is. Többféle kikapcsolódás van, ami sokat tud adni nekem, és szükséges is ezek váltakozása. Ami igazán feltölt az a természet, akár csendes szemlélőként, akár valamilyen aktivitás formájában. Mindennap minimum 12 kilométert gyalogolok, és a tánc, valamint az olvasás is része a mindennapjaimnak. Igazi könyvmoly vagyok. De ki tud kapcsolni a főzés, a sütés, a takarítás, és fontos része az életemnek a meditáció is, ami szintén sokat ad nekem.

Borsa Brown, 23 kötetes szerző:

Ha csak egyetlen dolgot változtathatnál meg a világban, mi lenne az?

Hogy a szeretet legyen az alapállapot, hogy az emberek a szeretet erejével, az ártani nem akarás szándékával és empátiával élhessenek. Azt szoktam mondani, hogyha minden egyes ember minden tette előtt feltenné magának azt az egy kérdést: „Ezzel a cselekedetemmel egyetlen érző lénynek sem ártok?”, és csak abban az esetben cselekedne, ha a válasz „nem”, akkor a világ sokkal jobb hely lenne. Nem elfeledve, hogy mi magunk is érző lények vagyunk.

Mimi Taylor, írónő, a NewLine kiadó alapítója:

Két különböző típusú köteted jelent meg, az egyik egy regény, a másik novellás kötet, de mindkettőben nagy hangsúlyt fektetsz az érzelmekre, emberi kapcsolatokra. Mi a célod a történeteiddel?

Minden megérint, ami emberekkel, élethelyzetekkel kapcsolatos. Azt hiszem, sokkal több közös van bennünk, mint különbözőség, és mennyivel jobb lenne, ha erre összpontosítanánk.

Mindannyian törekszünk a boldogságra, az egészségre, arra, hogy jól megoldjuk az élet kihívásait, mert fontos szeretni és szeretve lenni. Nyilván különféle utakon igyekszünk ezt megvalósítani. Vannak, akik például csak veszekedéssel, egymást bántva tudnak kapcsolódni másokhoz, de én szeretnék mutatni más lehetőségeket is. Az írásaim által széles érzelmi skálát járok be, és remélem, hogy ez másoknak segít az érzések megismerésében, kezelésében. Sokszor gondolom úgy, hogy kicsit olyanok vagyunk ebben a rohanó világban, mint akiknek újra kellene tanulniuk érezni.

Az írásaimon keresztül, legyen az novella vagy regény, üzenetet szeretnék közvetíteni, felhívni a figyelmet olyan fontos kérdésekre, mint például a családon belüli erőszak és ennek következményei, megoldást mutatni, reményt adni, más írásaimmal pedig szép perceket és valós érzéseket kívánok nyújtani az olvasóim számára. Az érzést, hogy újra kezükbe akarják venni a könyvet, hogy egy-egy gondolatot bejelöljenek, újra és újra olvassák, és töltődjenek a szavak által, hogy érezzék, kaptak valamit, ami fontos számukra.

Halász Judit kapja a Pécsi Ildikó Emlékdíjat

Halász Judit kapja a Pécsi Ildikó Emlékdíjat

Május 21-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében adják át első alkalommal a Pécsi Ildikó Emlékdíjat. Az elismerést a múlt évben L. Péterfi Csaba és a Pécsi Ildikó Színtársulat hozta létre a 2020. december 5-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Gödöllő díszpolgára emlékének ápolására.

A díjat minden évben egy 70. életévét betöltött színésznő kaphatja meg a közönség szavazatai alapján. Az első alkalommal beérkezett közel negyven javaslat közül hat színésznő került a döntőbe: Béres Ilona, Fodor Zsóka, Galambos Erzsi, Halász Judit, Molnár Piroska és Pálos Zsuzsa személyére várták a közönség voksait.

A díj egy Pécsi Ildikó aláírásával ellátott üveg obeliszk, ami mellé pénzdíj és oklevél is jár. A több ezer szavazat alapján a díjat első alkalommal Halász Judit veheti át – közölte az MTI Önkormányzati Sajtószolgálatával Gödöllő Város Önkormányzata.

(Halász Judit 2015-ben. Fotó: Wikipédia)
Magyar Költészet Napja:  30 Y Kultúrbusz – Lírajárat Szombathelyen

Magyar Költészet Napja: 30 Y Kultúrbusz – Lírajárat Szombathelyen

Április 11-én, Szombathely leghosszabb autóbuszvonalán, a 30Y Kultúrbuszon csendülnek fel magyar szerzők legszebb, legkedveltebb sorai A magyar költészet napja alkalmából.                      
Az AGORA Savaria Nonprofit Kft. a Blaguss Agora Hungary Kft-vel együttműködve szervezi meg hagyományos rendezvényét, de ezúttal is eltérve a szokványostól.

A járat megállóiban meglepetésvendégek, a városban élő, tevékenykedő prominens személyiségek várakoznak, hogy felszállhassanak a Kultúrbuszra. Az utazó közönség pedig a következő megállóig verseket, versrészleteket, megzenésített költeményeket hallhat egy-egy vendégtől. A Minerva lakóparktól induló busz az Oladi autóbuszfordulóig közlekedik, a járat végállomásánál pedig egy közös fotózás várja a szombathelyieket zenével, versekkel.

A Lírajárat menetrendje:


VERSMEGÁLLÓIDŐPONTVERSFELSZÁLLÓVERS CÍME

Minerva lakópark9.20Dr.Nemény András Szombathely MJV város polgármestere, köszöntő



Bujtás Ervin zenészVárnai Zseni: Csodák csodája (zenés produkció)
1Minerva lakópark9:30Köcse Tamás, megyei vezető mentőtisztWass Albert: Üzenet haza (részletek)
2METRO9:31x
3Kalló utca9:32Farkas Beni Rádió 1 műsorvezetőBeck Zoltán júniusban megjelenő kötetének egy verse
4Kámon, autóbusz váróterem9:33x
5Stromfeld lakótelep9:34Kovács Ervin, zenészPetőfi Sándor: Fa leszek, ha
6Magyar Tenger vendéglő9:35x
711-es Huszár út 141.9:36Szabó Róbert Endre, Weöres Sándor Színház – színművészNemes Nagy Ágnes: Bodzavirág v. Tavaszi felhők
811-es Huszár út 69.9:37Rónaszéki Linda – képzőművész, JMG tanáraPilinszky János: Egy szenvedély margójára
9Neumann János Általános Iskola9:39x
Neumann János Általános Iskola9:39x
Semmelweis Ignác utca9:40Vincze Bence, az f21.hu főszerkesztőjeAdy Endre: Intés az őrzőkhöz
Vasútállomás9:43Czetter Ibolya, tanszékvezető főiskolai tanárAdy Endre: Üzenet egykori iskolámba
56-osok tere (Vörösmarty u.)9:45Bősze György, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének elnöke+Potter kutyusWeöres Sándor: Kutyatár
Aluljáró (Szent Márton utca)9:47Merklin Ferenc KDG igazgató, SZTV műsorvezetőHolt költők társasága c. film egy részlete a versekről, Walt Whitmant idézve
Városháza9:49Horváth Soma Szombathely MJV alpolgármestereSomlyó György:Derkovits
Nyomda9:50x
Autóbusz állomás (Sörház utca)9:51Göncz Szabolcs, szombathelyi tűzoltóparancsnokFehér Renátó: Haza és Haladás (szombathelyi költő, erre az alkalomra írt verse)
Haladás pálya9:52x
Órásház9:53ELTE Lenkai Nóra rektori biztosAdy Endre: Őrizem a szemed
Perint híd9:54x
Bem József utca9:55Tóth Dániel – énekes, zenészRadnóti Miklós: Bájoló
Oladi iskolák9:56x
Nagy László utca9:57Lutor Katalin, fotós, újságíróVörösmarty Mihály: A vén cigány (részlet)
TESCO szupermarket9:58x
Oladi városrész, autóbusz váróterem9:59Kovács Benedek (Falco)Petőfi Sándor: Fa leszek ha
Olad, bejárati út10:01x
Ernuszt Kelemen utca 25.10:02Dr.Székely János szombathelyi megyéspüspökPilinszky János: Harmadnapon
Herman Ottó SzakközépiskolaIx
Olad, autóbusz-forduló10:03közös fotózás, zenei produkciók,interjúk


Bujtás Ervin és Kovács Ervin (gitárral mindketten)Balló László: Bódult este
Hazájukért játszanak tovább a Recirquel ukrán artistái

Hazájukért játszanak tovább a Recirquel ukrán artistái

Hollandiában folytatja nemzetközi turnésorozatát My Land című produkciójával a Recirquel. Az előadásnak különleges aktualitást ad az Ukrajnában zajló háború: a társulat ukrán artistaművészei a szülőföldjükhöz, otthonukhoz fűződő kapcsolatukról mesélő, a személyes történeteikre és az ukrán folklórra épülő darabbal szólnak a közönséghez. Szerintük jelen helyzetben azzal tehetnek legtöbbet a hazájukért, ha estéről estére színpadra lépnek. Március 22. és április 17. között összesen 23 helyszínen mintegy 20 ezer néző előtt mutatják be a produkciót Hollandiában.

Öt hónapos franciaországi fellépéssorozatot követően március második felétől Hollandiában folytatja nemzetközi turnéját My Land című előadásával a Recirquel. A produkcióban fellépő ukrán artistaművészeket Franciaországban érte a háború kitörésének híre, a hét előadóművész ennek ellenére folytatta a fellépéseket, és minden este az ukrán nemzeti lobogót is felvitték a francia színházak színpadjaira.

Artistáink számára most mindennél fontosabb, hogy színpadra lépjenek, és minél több embernek beszélhessenek az előadóművészet eszközeivel a hazájukról. Ebben a rendkívüli helyzetben kitartottak amellett, hogy Franciaország után Hollandiában is folytassák a fellépéseket” – mondta Vági Bence. A Recirquel alapító-művészeti vezetője hozzátette: „a szerelmük, a családjuk, a barátaik, az egész eddigi életük van veszélyben, értük állnak ki a színpadra minden nap. Rengeteg erőt ad nekik a közönség támogatása, amit az elmúlt hetekben tapasztaltak.”

A My Land különlegessége, hogy a produkcióban kizárólag külföldi művészek szerepelnek: Vági Bence hét, zsánerszámában nemzetközileg is kimagasló ukrán artistát hívott meg, és az ő személyes élettörténetüket kutatva hozták létre a produkciót. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző, 2018-ban debütált előadást eredetileg nem a háború ihlette, az alkotói szándék univerzális volt: az emberiség gyökereit kutatva, az ember és anyaföld közötti örök kapcsolatot állította fókuszba. Kiindulópontja azonban kifejezetten az artisták származása, hovatartozása volt, az ő gyökereik rajzolták ki a produkció vázát. Az előadás során a művészek földdel borított színpadról emelkednek fel, középpontba állítva kapcsolatukat saját szülőföldjükkel. A My Land zenei világa is a résztvevő artisták gyökereit idézi: a felhangzó ukrán népzenei motívumokat Both Miklós Fonogram-díjas zeneszerző, népzenegyűjtő kutatta fel.

Március 22-től kezdődően Hollandiában összesen 23 alkalommal mutatják be a produkciót, amelyet április 17-éig mintegy 20 ezer néző láthat majd a németalföldi városok színházaiban. A Recirquel egyébként jól ismert brand az országban, tavaly nyáron is két jelentős kulturális fesztivál, a Noorderzon és a Cultura Nova kiemelt műsorszámai voltak a társulat Solus Amor és My Land című előadásai.

A My Land a társulat egyik legsikeresebb produkciója, amely a bemutatója óta számos országban és színházban megfordult teltházas előadásokkal, köztük az Edinburgh Fringe-en, ahol a fesztiválkritikusok 4000 program közül a legjobbnak ítélték az előadást. A társulat az elmúlt években a legkeresettebb magyar kulturális produkció lett a nemzetközi színtéren, a Recirquelnek évente mintegy 250 előadása van, ebből 150 külföldön.

Magyarországon legközelebb 2022. május 3. és 6. között látható a My Land a Müpa Fesztivál Színházban.