Különleges túrákon lehet részt venni a Petőfi emlékév alkalmából Bács-Kiskun megyében. A tematikus kirándulásokon – amelyek 3-4 órát vesznek igénybe – a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival. Egyfajta értékleltár készül, ahol új értelmet nyer a „méneseknek nyargaló futása” és a „Kis-Kunságnak száz kövér gulyája”.
„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.Felröpűlök ekkor gondolatban, Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától, A Tiszáig nyúló róna képe” – írta a jól ismert sorokat Petőfi Sándor Az Alföld című versében. Gyerekként szinte mindenkinek meg kellett tanulnia, amikor még nem is értettük, mit jelentenek e szavak. Most viszont új értelmet nyernek Petőfi versei, melyekhez kiskunsági túrák kapcsolódnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.
Petőfi nyomában a valóságban
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a Petőfi emlékévek alkalmából színes programsorozatot valósít meg, amely során lehetősége nyílt a Kiskunsági Nemzeti Parkkal egy kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító élményelemet is életre hívni. Így valósulnak meg a „Petőfi nyomában” tematikus túrák, melyen összesen 15 alkalommal, ingyenesen lehet részt venni, bárkinek.
„A park igazgatósága – többek között – túrák előkészítéséért és vezetéséért felel, amely során Petőfi szellemisége van a középpontban. Úgy érezzük, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete annak a Kiskunságnak, mely még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amit Petőfi is megírt a verseiben” – mondta Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referense.
Lírai hitelesség a végtelen rónákon
A Duna–Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. Petőfi Sándor ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel. Bár jóllehet a mai táj változatossága igencsak megkopott, értékőrző területeink mégis sejtetni engedik a lírai vallomások hitelességét.
„A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, amely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk. Ezek remekül összeköthetőek a Petőfi költészetében is fellelhető értékekkel. A túraútvonalak között a költemények helyszínei szerepelnek. Így például Kiskőrös, Bugac vagy épp Izsák” – mesélte a túrákról Tóth Endre, aki azt is elárulta, hogy komolyan vették a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó felkészülést.
„A túravezetők versekkel is készülnek a kirándulásra. Ezeket van, aki felolvassa a túra során, vagy, aki el is szavalja. Így mindenki képi világban is szembesül azzal, amit a versben hall. A vers hangulata az, ami megfogja az embereket. De az, hogy verssel együtt nézni lehet a tájat, teljesen más élményt ad. Bugacon például szinte minden megtalálható, amit Az Alföld című versében leír Petőfi. A szabadság képzetét, hiszen aki a Kiskunságban eljön az egy nyugalmat árasztó tájat talál itt, rengeteg érdekességgel. De nemcsak az Alföld című vers adott nekünk ihletet, hiszen Petőfinek számos verse foglalkozik a betyárélettel és a csárdáknak a világával is” – tette hozzá a turisztikai referens.
A táj változik, de védelemre szorul
Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik. Az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a szeptember is tartogat még érdekes túrákat. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szerint a Petőfi 200 emlékéveknek az is egy fontos figyelemfelhívása, hogy 200 évvel ezelőtt, még egészen máshogy nézett ki ez a táj.
„Akkor még vízbőség volt, ma aszályok sújtják. Közös felelősségünk ráirányítani a generációk figyelmét, hogy bizony másképp is lehet egy tájat kezelni és megvédeni. Ez egy óriás kihívás a társadalmunk számára, de a túrák során nem ismerünk lehetetlent” – zárta gondolatait Tóth Endre.
Aki pedig nem tud választani a nemzeti park túráiból, annak a www.petofi200.hu oldalon található, a költőhöz kapcsolódó útvonalak is rendelkezésére állnak. Ha valaki a Puszta túrát választja valódi időutazásban vehet részt, a „Szentkutak útja” elnevezésű kirándulást lóháton lehet megtenni, az „Alföld szép” elnevezésű túra pedig éppen azt bizonyítja, amire a neve is utal: az Alföld csodaszép.
Akármekkora is legyen a zűrzavar körülöttünk a világban, a könyvek univerzuma minden korban menedéket jelent az olvasó számára, egy olyan másik dimenziót, ahol feltöltődhet és elfelejtheti a mindennapi gondokat. Ebben segítenek a hatszoros bestsellerszerző, Mira Sabo könyvei is, amelyek izgalmas történeteikkel, a valóságot leplezni nem kívánó, szembesítő erejű hatásukkal, egyre nagyobb számú olvasóközönséget vonzanak bűvkörükbe.
Mi kell a jó sztorihoz? Egy dúsgazdag család, alvilági kapcsolatokkal. Egy milliárdos pénzember karakterébe csepegtessünk a Keresztapából, dobjunk be a történetbe néhány gyönyörű nőt, és tűzdeljük tele titkokkal az életüket. Egyszóval keverjük össze az Utódlást az Aranyélettel, ne hagyjuk ki a szenvedélyt sem, majd helyezzük el mindezt mesés helyszíneken.
Az írónő 2015-ben robbant be első regényével, az Amíg kinyílik a szemünk című pszichológiai thriller óriási sikert aratott, és egyszerre két kiadó is megjelentette, néhány hónapon belül. A szakma javaslatára további részei is készültek, és megszületett a Birtoklás-trilógia, ami azóta óriási rajongótábort gyűjtött maga köré. Az érdeklődés az évek alatt sem lankadt. Olvasói nyomásra a szerző úgy döntött, egy új sorozatban tovább boncolgatja a hírhedt Tamássy család életét. A szinte mindenkit foglalkoztató milliárdosok világát, a luxuséletet, a fehérgalléros bűnözés elegyét veszi górcső alá, nagyon erős karakterekkel, egy cseppet sem szokványos család történetébe ágyazva.
„Így született meg a Fehér Gallér-sorozat, beszédes címekkel. Előjog, Játékszerek, Hatalom. Az Előjogban a vagyonos, Amerikából hazatelepült Tamássy család »őstörténetét« ismerhetjük meg. Szemtanúi lehetünk, miként használták ki a rendszerváltás után ébredező Magyarországot, hogyan fonódott össze az alvilág a politikával, és mindezt a hírhedt, ámbár sármos nőfaló Tamássy fivérek szemszögéből. A Játékszerek a fiúk gondtalan, de magas elvárásokkal terhelt gyermekkorába ad betekintést, amikor a nem és a nincs a szótárban is csak egy üres hely. A Hatalom című kötet pedig egészen napjainkig kísér bennünket. Érinti a vakcinabizniszt, a családon belüli erőszak témakörét és a milliárdosok korántsem könnyű életét. A Tamássy fivérek képesek bármire. Manipulációval megszerezni egy nőt, akár erőszakkal maguk mellett tartani, számukra még a XXI. században sem akadály. Vagy nemzetközi szinten beleavatkozni a gazdasági folyamatokba, esetleg beköltözni egy lakatlan luxusszigetre. Ezektől működik a történet. Sokszínű és polgárpukkasztó” – adott rövid betekintést műveibe Mira Sabo bestsellerszerző.
Nem normális az erőszak. Senkitől!
Az erőszak nagymértékben jelen van a mindennapjainkban, sokszor észre sem vesszük, hogy mi tartozik már ebbe a kategóriába. Azt gondoljuk, hogy ami velünk történik, az természetes, az rendben van, pedig ez koránt sincs így!
„Óriási felismerés volt, amikor azt tapasztaltam, hogy Tamássy Áron, a főszereplő férfi milyen érzelmeket vált ki az olvasókból, elsősorban a hölgyekből. Megbocsátva neki a leggátlástalanabb módszereit: az erőszakot, a pofonokat. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert él egy kép a férfiakról a nőkben, mely szerint az igazi férfi okos, férfias, erős, döntésképes, sármos és határozott. Aki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, bármit megtehet. És sajnos ez nem fikció, ez a valóság. Ebben élünk. Ideje felébredni, észrevenni, hogy mi zajlik, és leszállni a semmibe száguldó vonatról” – mondta a bestsellerszerző.
A valóságra is szükség van, torzítás nélkül
Az írónő azt vallja, mindamellett, hogy egy történet célja az, hogy a fantázia segítségével egy másik világba repítsen, az is fontos, hogy tükröt tartson, szembesítsen, vagy akár felébresszen. Könyveiben lerántja az olvasót a rózsaszín ködből, és megmutatja azt is, milyen kellemetlen, félelmetes következménye is lehet egy ennyire pénzközpontú világnak. A szakma támadta a rendhagyó stílus miatt, ugyanakkor a könyvek kimagasló, harmincezres olvasótábora őt igazolta.
A Fehér Gallér-sorozatomat egyesek Frei Tamás könyveihez, mások a Szürke ötven árnyalatához hasonlítják. Mindkettő megtisztelő, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy én elsősorban a valóság hiteles bemutatására törekszem, aminek részét képezik a pikáns jelenetek is, de ezen túlmenően sokkal lényegesebbnek tartom arra felhívni a figyelmet, hogy a neveltetés, a pénz, a hatalom milyen személyiségtorzulásokhoz vezethet, mit élhet át, aki egy ilyen ember hálójába kerül, és próbálom a lehetséges kiutakra is rávezetni a témában érintett olvasót” – tudtuk meg Mira Sabótól.
Képernyőre kívánkoznak a történetek
Azt még homály fedi, hogy lesz-e folytatás, és ha igen, miként alakul a jövőben a Tamássy család sorsa.
„Nagyon közel áll a szívemhez ez a sztori. Hálás vagyok, hiszen az olvasók szeretete és figyelme mellett a filmipar érdeklődését is felkeltették a könyveim. Különböző ötleteken már eddig is elgondolkodtunk, de még várjuk a kedvező, testhezálló lehetőséget. Dolgozom a forgatókönyv vázlatain, és a legjobbtól, dr. Köbli Norbert érdemes művésztől, Balázs Béla-díjas forgatókönyvírótól tanultam és kértem segítséget a forgatókönyvírás kapcsán. Fel van adva a lecke, az olvasók óriási elvárásokat támasztanak. Elsősorban HBO vagy Netflix produkcióként tudom elképzelni a Fehér Gallér-sorozat és a Birtoklás-trilógia elegyét” – jegyezte meg Mira Sabo, aki lelki szemei előtt a népszerű Utódlás és Aranyélet sorozatok egyvelegeként látja saját műveit a képernyőn megelevenedni.
Három évvel 35. jubileumi koncertjük után 2023. január 15-én 19:30 órától ismét több ezer ember előtt zenélhetnek a 100 Tagú Cigányzenekar muzsikusai. A világhírű szimfonikus zenekart a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével is kitüntetett Lendvai Csócsi József fő prímás fogja majd össze a Papp László Budapest Sportarénában. Ez lesz a 35 éves jubileumi koncertsorozatunk lezáró koncertje. Az est a ‘100 Tagú Cigányzenekar Ünnepi Koncertje’ címet kapta.
A hivatalosan is Hungarikumnak számító egyedülálló zenei formáció több mint ezer koncertet adott Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Európa számos városaiban. Koncertjükön komolyzenei – többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss – művek mellett természetesen felcsendülnek majd ismert népzenei művek, magyar nóták és tradicionális magyar cigánymuzsika is, melyeket különleges és egyedi hangszerelésben tolmácsol a zenekar, előadásmódjában csak a „100 Tagúra” jellemző hangzásvilággal gazdagítva.
„Mindig gondosan figyelek a repertoár összeállításakor, hogy magyar és cigány zeneszerzők darabjai legyenek a műsoron, illetve magyaros és cigányos dallamok felhasználásával íródott külföldi zeneszerzők művei is mint például Monti csárdása, Brahms magyar táncai vagy Sarasate cigányosan című műve” – mondta Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.
A 100 Tagú Cigányzenekar a világ legnagyobb cigányzenekara. A Magyar Örökség Díjat 2000-ben nyerték el, ugyanebben az évben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is. A 100 Tagú Cigányzenekar fennállása óta 27 CD, 5 DVD-lemezt jelentetett meg, ebből 5 platina, 9 aranylemez lett.
A nagyszabású fellépés vendégfellépői Kökény Attila és zenekara lesznek.
„Kökény Attilát fiatal kora óta ismerem, édesapjával barátságban voltunk, sőt az apósa is jó barátom volt. Attila a mai énekesek egyike, aki nagyon sokrétű, különböző műfajokban tud kiválóan előadni, legyen az magyar vagy cigánynóta, jazz, táncdal, világslágerek. Igazi örömzene lesz a színpadon. Ezért a különleges produkcióért lesz érdemes eljönni a 2023. január 15.-én a Papp László Arénába. Nem fogják megbánni” – mondta Beke Farkas Nándor.
Kökény Attila 17 éves kora óta foglalkozik zenéléssel, 20 éve zongorán is játszik. Dalait ő maga írja. Az igazi ismertséget a Megasztár 5 hozta el neki, amibe gyermekei nevezték be: ekkor ő lett 2010 legjobb férfi hangja. 2017. december 6-án bejelentették, hogy a Duna TV Eurovíziós dalválasztó műsorába, A Dal 2018-ba bejutott az Életre kel című dala, melyet Szőke Nikolettával és Szakcsi Lakatos Róberttel közösen adott elő. Nős, három gyermek édesapja és két fiú nagyapja. A 2020-ban elkezdődött Álarcos Énekes című műsorban is szerepet vállalt, mint unikornis. A Sztárban sztár című zenés show-műsor hetedik évadában a zsűri egyik tagja.
“A legfontosabb színpadi látvány maga a zenekar lesz, monumentális megjelenése és hangzása, mint mindig ezúttal is emlékezetes élményt nyújt. A koncert igazi zenei csemege lesz a rajongók számára” – mondta Guba Gábor a Green Stage Production vezetője.
Egy sokat látott, mégis megingathatatlan nő első művében izgalmas történeteken keresztül lehetünk szemtanúi annak, hogy eddigi, cseppet sem szokványos élete folyamán rendíthetetlen hittel vette az elé gördülő akadályokat, mindig azokkal a lapokkal játszott a „kártyaasztalnál”, amiket elé dobtak – és rendre meg is nyerte ezeket a köröket!
Ebben a kötetben az én igaz történetemet mesélem el, annak minden kihívásával, félelmével, megpróbáltatásával és tanulságával együtt. Amibe belefogok, azt, ha törik, ha szakad, végigviszem, és ennek a mentalitásnak köszönhetem, hogy mára az az ember lettem, akivé mindig is szerettem volna válni. Az életem nem volt egyszerű. Fiatalon belekeveredtem az alvilág sötét bugyraiba, ahonnan azt hittem, nincs kiút. De sikerült megtalálnom, és bízom benne, hogy ez az elbeszélés az olvasónak is meg fogja mutatni, hogy az a bizonyos fény mindig ott van az alagút végén!” – avatott be Fejes Krisztina, a Hullámtánc szerzője.
Kalandok határok nélkül
Krisztina azt vallja, születésétől meg volt pecsételve a sorsa. Nehézségekkel teli gyermekkorából egyenes út vezetett egy olyan világba, amelynek mindennapjait csak nagyon kevesen vágynak megtapasztalni.
„Egy pici gyerekkel maradtam magamra, senkire nem számíthattam. Elképesztően erős volt bennem a túlélési ösztön és legfőképpen az, hogy mindent megadjak a kislányomnak. Ám abba bele sem mertem gondolni, hogy egy általam elvállalt munka miatt, fűtve a kalandvágytól, egy olyan sötét területre fogok sodródni, amihez lámpást sem kapok: a bűn világába!” – tudtuk meg Krisztinától.
Az írónő azt is elmesélte, hogy ebben a vérfagyasztó közegben is megtalálta a boldogságot, hiszen rengeteg új ismeretségre tett szert, izgalmas lehetőségek nyíltak meg előtte, különös szövetségeknek lehetett tanúja, és mindemellett szemérmetlenül magas fizetése lehetővé tette, hogy egy gyönyörű házban éljen egy csodálatos környéken. Húsz évvel ezelőtti, Magyarországról való távozása után Spanyolországban, majd Ausztriában alakította ki az életét, mindezek után, 2021-ben hazatért szülőhazájába.
Újraéled a múlt
Akik ismerik Krisztina kalandos életét, évek óta kérik őt, hogy vesse azt papírra. Ennek most jött el az ideje. Ausztriában élt, amikor súlyos betegséggel figyelmeztette őt a sors arra, hogy ideje változtatni, más útra térni. Felépülését követően meg is hozta a döntést, hogy egy kis magyar faluban, visszavonultan, csendesen folytatja életét és mások okulására megírja az elmúlt évtizedek során szerzett tapasztalatait.
„Nem mindig volt egyszerű az írás. Számos emlék tolult fel bennem, olyanok is, amiket korábban próbáltam magamban mélyen eltemetni. Ilyen például az édesanyám halála, aki néhány nappal az 50. születésnapja előtt gyilkosság áldozata lett. Annak ellenére, hogy ez 20 éve történt, a mai napig nem dolgoztam fel. Az írás egyfajta terápiaként is működött számomra, az események felidézése, újraélése lehetőséget adott arra, hogy minden a helyére kerüljön” – mondta Krisztina.
A pénz hajhászása magányba taszít
„Én átéltem mindazt, amiről a könyvem szól. Olyan vagyok, mint bárki más: vesztettem el hitemet barátokban, önmagamban, de mégis rájöttem arra, hogyan álljak fel, és hogyan maradjak talpon végleg. Nem vagyok tanár, sem pszichológus, sem coach – ezért nem is ezer helyen hallott, közhelyes tanácsokat szeretnék adni, hanem egy többször bevált receptet. A mai világban azt látom, hogy a fiatalok elképesztő vehemenciával hajszolják a sikert, a hírnevet, bármire képesek, hogy azt elérjék. Nem céljuk a tanulás, a szakma megszerzése, azt gondolják, hogy ha bármilyen módon is, de elérik a sztárságot, akkor boldogok lesznek. Ők még nem tudják, hogy ennek mekkora ára van. Én ezt többször is megtapasztaltam” – fejtette ki Krisztina.
Először táncos karrierje által került magaslatokba, majd az alvilági körökben szerzett befolyásával élte meg a kápráztató fényűzést. És mindezt teljesen egyedül. Hiába voltak körülötte tízen, százan, köztük bizalmas, igaz barát nemigen akadt.
„Nagyon szeretnék a fiataloknak segíteni. A tapasztalataimat megosztva felhívni a figyelmüket arra, hogy a pénz hajhászása milyen veszélyeket rejt, és bár kecsegtető célnak tűnik, de többnyire utólag kiderül, nem érdemes egy életet erre áldozni. Másrészt azoknak az embereknek is szeretnék támaszul szolgálni, akik most nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetben vannak, és szeretném a történeteimmel megerősíteni bennük a hitet, hogy mindig van tovább. Mindig van kiút!” – hívta fel a figyelmet a szerző.
A Hullámtánc minden egyes sora azt igazolja, hogy nincs jó vagy rossz döntés. Döntés van, és annak a következménye, amit vállalni kell. Nem az a lényeges, hogy ne hibázzunk, hanem az, hogy tanuljuk a hibákból, és tudjunk, merjünk korrigálni.
A „Naugye” című naplóregény íróját – ahogy bárki mást – még mindig megtalálják a nehézségek, megoldásra váró problémák, legyen szó az élet bármely területéről. Ő pedig még mindig nem rest mindezeket papírra vetni és aztán könyv formájában kiadni. Így megjelent Nagy Eszter második könyve, a „Már megint… Naugye”. Szarkasztikus humorból, szórakozásból ezúttal sincs hiány, de kendőzetlen őszinteséggel ír élete egyik legnagyobb tragédiájáról is, amit valószínűleg kevesen tudnak elérzékenyülés nélkül végigolvasni.
Nagy Eszter önterápiás célzattal kezdett naplót írni, amiből aztán megszületett első könyve, a „Naugye”! „Szerencsére nagy siker lett az első könyvem, amit álmomban sem mertem volna gondolni! Aztán sorra érkeztek az üzenetek, hogy ugye lesz folytatás? Mivel még mindig van mit megírni, ezért engedtem a nyomásnak, és megjelent a „Már megint… Naugye” című könyvem is.” – meséli az írónő.
Bár ebben a kötetben már egy kicsit több a filozófikus vagy komolyabb hangvételű fejezet, szó van például a sztereotípiákról vagy az énidőről, foglalkozik a komfortzóna elhagyás kényes, és olykor nehéz lépéseivel is, de őszintén ír arról, hogy élte meg íróvá válását. Persze humorból, szarkazmusból, öniróniából ezúttal sincs hiány. Együtt nevethetünk az írónővel azon a helyzeten, amikor egy fiatal fiú tévedésből, váratlanul beült mellé az autóba, vagy az autocorrect által átírt üzeneteken, amikből aztán vicces párbeszédek születnek a chatprogramban.
Nagy Esztert első könyvének megjelenésekor a magyar Bridget Jonesként emlegették, de valójában szeretné, hogyha ez a párhuzam lassan kikopna a köztudatból. „Körülbelül annyi a közös Bridget Jones és köztem, hogy mindketten naplót írunk. De míg Helen Fielding hőse kitalált szereplő, az én sztorijaim valós, bárki által megélhető helyzetek. Ezek a legbelsőbb, valós gondolataimat és érzéseimet tükrözik. Meg aztán nekem van három gyermekem és egyáltalán nem tartom magam lúzernek. Szóval, ha jobban belegondolok, nem állja meg a helyét a párhuzam. Bár kétség kívül hízelgő volt, hogy egy sok ember által ismert és szeretett jelenséghez, Bridget Joneshez hasonlítottak!” – fejti ki Eszter.
Az írónő történetei olyannyira valóságosak, hogy a legutóbbi, Tapolcán tartott könyvbemutatóján némelyik szereplő személyesen is jelen volt. Az eseményen ők maguk is megszólaltak, például az a hölgy, aki valamikor Eszter szomszédja volt és egy időben voltak várandósak. Ám Eszter a terhesség 32. hetében elvesztette kisbabáját. A könyvben kendőzetlen őszinteséggel ír az átélt érzésekről és arról, hogy a szomszéd lány hogyan kezelte ezt a helyzetet.
Az pedig, hogy lesz-e folytatás, valószínűleg – ahogy eddig is – az élet fogja eldönteni. De addig is „Már megint… Naugye”!
A köztéri falfestményekre szükség van, főleg ha Pest belső kerületeinek elhagyatott, kopott falfelületeire gondolunk. Egy jól átgondolt, igényes festmény nemcsak az adott falat dobja fel, hanem annak környékét is. Ezen gondoltatok mentén készült Budapest legújabb köztéri falfestménye a VIII. kerületi Illés utcában, amit a Neopaint Works készített el Nikon One tervei alapján.
A Józsefvárosi Önkormányzat februárban írt ki pályázatot a felület dekorációs festésére, színezésére. A beérkező tervek alapján az ország vezető díszítőfestő csapatát, a Neopaint Works-t választotta ki a kerület vezetése, közösen a ház lakóival együtt. Elsődleges szempont volt, hogy valamilyen természeti téma tudjon megjelenni a falakon, lazítva ezzel a környék beton és tégla rengetegén. A növényzet megjelenítésén túl szempont volt még, hogy lehetőség szerint valamilyen madár vagy állatka is jelenjen meg az illusztráción – mondta el a tűzfalfestők vezetője, Jankovits Barnabás.
Közös munkában a Neopaint Works és Nikon One
Ezen szempontokat figyelembe véve kezdte meg alkotómunkáját a grafika megalkotója, Brunszkó „Nikon” László, aki sokadszorra készít tervet a Neopaint festőművészeinek. „Az estét a veréb, a nappalt a széncinege hozza el nekünk”. Ezzel a mottóval jellemezte grafikáját az alkotó, amely tagadhatatlanul visszaköszön a kész festményekről.
„A kivitelezési folyamat hat-hat napot vett igénybe az év eddigi legforróbb hetén. A köztéri falfestészet nem könnyű műfaj, mert elég kevés az olyan időszak, amikor valóban optimális lenne az időjárás. Vagy hideg van, vagy esik, vagy tombol a kánikula. Az utóbbi még a legszerencsésebb, bár sokan bele sem gondolnak abba, hogy ami az utcán 38 fok, az állványon 42. A megfelelő előkészítés mellett azonban elég gyorsan megfesthető egy 150 m2-es falfelület, még egy összetettebb grafikával is” – jellemezte a munkát Jankovits Barnabás.
A speciális festéknek köszönhetően a tűzfal megköti a szén-dioxidot
Az önkormányzat külön kérése volt, hogy a kép levegőcserélő festékkel készüljön. Ez már nem első alkalom, amikor a Neopaint csoport művészei olyan speciális festéket használnak, amely megköti a szén-dioxidot, így nem csak vizuálisan, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos szerepe van az új festménynek.
Naopaint Works: az igényes városképért
A Neopaint Works alkotócsoport 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy megteremtse hazánkban az igényes dekorációs falfestést. A kisebb felületek mellett 2010-ben készült el első köztéri alkotásuk, amelyet mára már további 60 nagyméretű festés, tűzfalfestés követett országszerte. Sok ikonikus falfestményük készült, amelyeket már jól ismerhetnek a budapestiek vagy a fővárosba látogatók. Legtöbbje a VII. kerületben található: Rubik-kocka, 6:3 – Az évszázad mérkőzése, Sissy, A Klauzál téri zöldséges, Róth Miksa vagy a lengyel-magyar Barátságfa – Kristályfa.
A csoport több mint 10 éves munkájával megteremtette Magyarországon a tűzfalfestészet, a köztéri falfestészet kultúráját, aminek köszönhetően az emberek megismerhették az igényes, „legális graffiti” jó oldalát, amely komolyan befolyásolja pozitív irányba a kerületek összképét.
