Adott egy ügyvédi iroda, néhány, éjszakába nyúló munkanap és egy írásra csábító régi írógép. Ezek a körülmények késztették arra Horváth M. Andrást, hogy elkezdje írni a Kávészünet című könyvét. A kötet 52 történetet tartalmaz. Azért ennyit, hogy minden hétre jusson egy. Mármint nem olvasásra, hanem írásra. Ez volt az alap koncepció.
A Publio Kiadó gondozásában megjelent Horváth M. András: Kávészünet című könyve. Az ügyvédként dolgozó szerző eredeti ötlete szerint a történetek többsége írógépen született és elfért egy A4-es oldalon.
„Néhány éve nagyon sűrű időszakom volt, gyakori volt, hogy éjszaka is dolgoznom kellett és bent maradtam az irodában. Ilyenkor az ember próbálja megtörni a monotonitást, én is kisebb-nagyobb szüneteket iktattam be. Volt az irodában egy régi, de működőképes írógép. Gyerekkoromban anyukám megtanított a tízujjas gépelésre és sokszor pötyögtem az ő írógépén. Egyik este leültem az irodai gép elé és elkezdtem egy kitalált sztorit gépelni. Mondhatni, kávészünetben kezdődött az egész” – elevenítette fel a könyv megszületésének ötletét Horváth M. András.
52 történet, hogy minden héten legyen mit írni
Az volt a cél, hogy teleírjon egy A4-es oldalt úgy, hogy abból egy kerek történet legyen. Kezdetben egyszerű időtöltésnek tűnt, de hamar jött a gondolat, hogy miért ne lehetne ebből mások számára is szórakoztató olvasmány.
„A második és harmadik történet után azt gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha minden héten, legalább egyszer leülnék a gép elé és írnék. Elkezdtem írogatni és közel 30 történet kész is lett, fél éven belül. Aztán kicsit megakadtam, így vettem otthonra is egy írógépet, azzal a céllal, hogy befejezem, amit elkezdtem. Megint megszületett 10-12 történet, amikor újra elakadtam. Az utolsó lökést az adta, amikor a páromtól kaptam egy töltőtollat. Szinte mindenhova azzal mentem és ha volt időm, írtam a történeteket” – mondta a Kávészünet szerzője.
(Horváth M. András író)
Szociodráma és horror, ami egy kávészünetben is fogyasztható
A történetek között nincs tematikai kapcsolat. A témák között van szociodráma, történelmi sztori, mese, fantázia, horror, tudományos-fantasztikum, kémtörténet, de még detektívtörténet is.
„A témák maguktól jöttek. Teljesen véletlenszerű volt, hogy mikor, mi ragadt meg az agyamban és írtam belőle novellát. Egy idő után lejegyeztem minden szófordulatot, gondolatot, eseményt, élményt, amiből úgy gondoltam, érdekes novellát lehetne írni. Az egyoldalas koncepciót nemcsak az adta, hogy könnyen írható legyen, hanem, hogy könnyen olvasható is. Én úgy tapasztalom, hogy vannak, akik elfoglaltabbak és egy terjedelmes könyvbe nem kezdenek bele. Ezt a könyvet olyan embereknek szántam, akiknek csak kevés idejük van olvasni. Például kávészünetben. Gondoltam, nekik egy-két rövidebb, elgondolkodtató novella ideális szórakozást nyújtana” – tette hozzá Horváth M. András, aki azt is elárulta, szeretne tovább írni.
„A végén, amikor nagyon belelendültem az írásban, megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, ha valamelyik történetből regényt írnék. Elindítottam egy Facebook-oldalt, hogy aki már olvasta a Kávészünetet nyugodtan jelezze, hogy neki melyik történet tetszett a legjobban, melyiket lehetne akár tovább vinni. Az is lehet, hogy inkább trilógiává bővítem a kötetet, ha népszerű a kötet” – zárta a Publio szerzője.
A nagy íróink, költőink közül Petőfi Sándor alakja az egyik legismertebb. Forradalmár, nemzeti hős, sokaknak a nagybetűs költő. Életrajza és költészete szinte az általános műveltség része. Kevesen tudják azonban, hogy Petőfi mindössze 26 évet élt, ezalatt közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Azt viszont még kevesebben tudják, hogy milyen ember volt, hogy mit szeretett például enni és inni. Petőfi ínyenc lett volna? Kiderül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből.
Bár számos versében ír ételről, italról, senki ne gondolja, hogy Petőfi Sándor ínyenc volt. Ennek egészen egyszerű oka van: nem volt rá pénze. Kutatások szerint még azon a bizonyos 1848-as március 15-ei reggelen is az előző napi pékárut mártogatta a meleg tejbe. Hogy nem lett volna más a Pilvaxban? Dehogynem! Csak ez volt a legolcsóbb, és a költőnek mindössze erre futotta.
(Petőfi kokárdadesszert)
Pedig a kávéházban volt minden: kávé, csokoládé, kuglóf, kalács, sőt még deákkenyeret is árultak, ami viszont a költő nagy kedvence volt. Ezt a gyümölcsökkel, magvakkal gazdagított, édes süteményt ma már inkább püspökkenyér néven ismerjük, és bizony kevesen tudják róla, hogy Petőfi Sándor egyik kedvence volt. Ahogyan a rostélyos és a töltött tojás is, vagy a saját maga által főzött kukoricagombóc. Ez utóbbit akkoriban nemcsak levesbe tették, hanem mákba és morzsába is forgatták.
(Petőfi leves)
Reggelire is szerette a gulyást
A fent említett ételekből is kiderül, hogy a Nemzeti dal szerzője az egyszerű ételek híve volt. A túrós tésztát és a gulyáslevest is gyakran fogyasztotta, sőt a gulyás még reggelire is örömmel ette, ha épp volt.
Bár sok versében ír ételekről, nem mindig fennkölt stílusban jelenik meg, inkább negatív jelzőként használta az ételeket. A helység kalapácsa című versében így ír: „Én kendet utálom, mint a kukorica-gölödint!” Kivételt talán csak a túrós tészta képviselt. Az Úti levelekben, Füzesabonyban, 1847. május 13-án ezt írta: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.” De az Arany Jánoshoz írt versében még esküszik is a csuszára: „Esküszöm neked a túróstésztára, meg a pipámra!”
(Petőfi kávé)
„Keresztapja” volt a székelykáposztának
Egy megosztó étel, a székelykáposzta is Petőfihez köthető – derül ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből. Az éteknek nincs közel a székelyekhez, hanem egy bizonyos Székely Józsefhez, aki Petőfi ügyvéd barátja volt. Ha lehet hinni az elbeszéléseknek, akkor, amikor egy alkalommal betértek egy fogadóba enni, már nem nagyon volt a konyhán semmi étel. Székely József azt kérte a kocsmárostól, hogy keverje nekik össze a maradékot, ez pedig a savanyúkáposzta-főzelék és a sertéspörkölt volt Ez annyira ízlett neki, hogy mikor legközelebb mentek és rendeltek, már „Székely-káposztaként” emlegették a laktató fogást.
Petőfi az alkohollal sem ápolt különösebb barátságot. Nem ivott sem sört, bort is csak keveset, ellenben szerette a kávét. A legtöbb félreértés mámoros költeményeiből adódott, de mint kiderült, józanul is tudott borverset írni, nem kellett hozzá a hordó aljára néznie. Rá igaz lehet, hogy bort prédikált, de vizet ivott.
Meglepő, de az vacsorájáról egészen pontos feljegyzés született. 1849. július 30-án bivalytejes és túrós puliszkát vacsorázott, ami annyira ízlett a költőnek, hogy a házigazda lányának, Vargha Rozáliának hosszú verset írt az emlékkönyvébe.
Petőfi 200 jövőre is
2022 és 2023-ban a költő kiemelt figyelmet kap Bács-Kiskun Megyében, hiszen a Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg. A szerteágazó Petőfi-kultuszt több településen tematikus turisztikai nevezetességek ápolják, így a költő életének fontos állomásain, például Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén és Szalkszentmártonon emlékházak és múzeumok őrzik hagyatékát, szobrok dicsőítik a költőt és munkásságát. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több színes, nívós esemény övezze a bicentenáriumot.
Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség – jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.
A kötöttségek két éve után teljességében, néhány elemében megújulva tér vissza a virágkarnevál, amelyet 56 éven belül 53. alkalommal rendeznek meg – mondta Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere. Hozzátette: az a céljuk, hogy a karnevál évről évre fenntarthatóbb, zöldebb és virágosabb legyen.
(Fotó: Debreceni Virágkarnevál – Facebook)
Mészáros Réka főszervező emlékeztetett rá, hogy a több kint fél évszázados tradícióval rendelkező karnevál ma már nemcsak a virágkocsik és a művészeti csoportok augusztus 20-i felvonulását jelenti, hanem egy héten át tartó színes programsorozatot. Az augusztus 15-21. közötti karneváli hetet Ramon Vargas mexikói operaénekes koncertjével nyitják meg a Református Nagytemplom előtt lévő színpadon. A Táncol a város program keretében debreceni és környékbeli együttesek 1200 táncosa bukkan fel majd a város különböző pontjain rövid bemutatókkal a karneváli héten.
A nagyerdei sörkertben számos cseh és hazai kézműves sörfőzde mutatkozik be, Debrecen főutcáján, a Piac utcán pedig kézműves vásárt tartanak. Ismét megrendezik a gyerekek népszerű programját, a Galiba fesztivált, amelynek ezúttal is a nagyerdei állatkert és vidámpark ad otthont – ismertette Mészáros Réka. Hozzátette: augusztus 18-án tizenhárom külföldi tánccsoport érkezik a karneválra, mások mellett indiai, spanyol, kolumbiai, olasz, török, belga és német táncosok mutatkoznak be a város különböző terein, majd vonulnak végig augusztus 20-án a karneváli menetben.
Hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendezik meg a zöld vásárt a Kölcsey központban és a Baltazár téren, ahol a kültéri és beltéri virágtartás, a madáretetés fortélyairól, de a kertgondozás praktikáiról is tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az augusztus 20-i karneváli menetben 12 feldíszített virágkocsi vonul fel, elkészítésükhöz félmillió szál dália érkezik Hollandiából. A karneváli forgatagot mintegy kétezer táncos és zenész kíséri – hangzott el a tájékoztatón
Hajmássy Ilona, külföldön Ilona Massey 1910. június 16-án született Budapesten. Magyar színésznő, koloratúr szoprán operaénekes, televíziós előadó. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. Szülei tősgyökeres nagykőrösiek, maga is ezt a várost tartotta szülőhelyének.
1938-tól Ilona Massey néven a Metro-Goldwyn-Mayer, az United Artists és egyéb neves amerikai filmvállalatok produkcióiban szerepelt több mint tíz éven keresztül, közel 25 filmben. Világhírű lett. 1956-ban a forradalom pártján állt, az amerikai elnöknek petíciót adott át. 1974-es halálát követően amerikai férje édesapja sírjára szórta hamvait a kőrösi református temetőben.
A Magyar Hollywood Tanács és Nagykőrös Önkormányzata a helyi Möggyfesztivál keretében felavatta emléktábláját. Czira Szabolcs polgármester hangsúlyozta, hogy el kell ismerni az olyan embereket, akik példát jelenthetnek a mai fiatalság számára. Bokor Balázs, a Tanács elnöke szerint ahogyan Nagykőrös is végre felfedezte világhírű honfiját, úgy az egész országban ideje lenne Hajmássy Ilona emlékét megőrizni – közölte a Magyar Hollywood Tanács Egyesület. (Fotó: Wikipédia)
Visszakapta a nácik által elrabolt festményét, Caspar Netscher 1683-ban festett portréját egy 101 éves holland nő, aki úgy döntött, elárverezi az értékes képet, hogy a bevételből a családját segíthesse.
Charlotte Bischoff van Heemskerck, aki a második világháború idején csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz, sosem adta fel a reményt, hogy a Netscher által festett, Steven Wolterst ábrázoló festményt megtalálja. A holland mester több műve látható a londoni Nemzeti Galériában – írta The Guardian brit hírportál vasárnap.
A festmény a nő gyerekkori arnhemi otthonát díszítette, apja, Joan Hendrik Smidt van Gelder gyermekorvos és kórházigazgató kedvelt darabja volt. Az orvos rejtőzködni kényszerült, miután megtagadta, hogy a náciknak engedelmeskedjen.
A festményt a megszállás után a városi Amsterdam Bankban helyezték biztonságba, de a nácik betörtek a pénzintézet kincstárába, kifosztották és lerombolták. A háború zűrzavarában az alkotás nyom nélkül eltűnt, és nem is került elő 75 évig. A londoni székhelyű, rabolt európai műkincsek felkutatásával foglalkozó bizottság (Commission for Looted Art in Europe,) nyomozása megállapította, hogy a kép egy düsseldorfi galériában bukkant fel az 1950-es évek közepén, majd 1969-ben Amszterdamban elárverezték. 1971-ben egy német magángyűjtő tulajdonába került, vele tárgyaltak, míg 2021-ben a festényt vissza nem adhatták Bischoff van Heemskercknek.
“Lenyűgözött” – mondta a nő a Guardiannek, amikor felidézte, milyen volt megpillantani a képet. A nő édesapja 1969-ben halt meg. “Nagyon boldoggá tette volna, ha viszontláthatta volna” – tette hozzá.
Azonban miután hat hónapig őrizte az alkotást, átadta a londoni Sotheby’s aukciósháznak, amely július 6-án elárverezi. A leütési árat 30 ezer és 50 ezer font (14 millió és 23,3 millió forint) közé teszik előzetesen. “Öt testvérem van, nekik összesen húsz gyerekük, akik nagyon aranyosak. Sosem éreztem, hogy a festmény az enyém lenne. A családunké” – magyarázta. (Fotó: Wikipédia)
Hollókőn pünkösdkor nyílt meg újra a felújítás miatt csaknem két éve bezárt vár. Vasárnap és hétfőn várnapokat rendeznek a Nógrád megyei faluban, ahol megelevenednek a régi pünkösdi népszokások, és az ófalu ismét ünnepi díszbe öltözik – tájékoztatta az állami hírszolgálatot (MTI) a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Kelecsényi Péter kiemelte: pünkösd a húsvét és a karácsony mellett a kereszténység legnagyobb ünnepe, nagy becsben tartják a mélyen katolikus palócok is, és a húsvét mellett erre az ünnepre készülnek legjobban hollókőiek is.
Pünkösdkor megelevenednek a régi népszokások, az asszonyok felveszik legszebb viseleteiket, a fiúk pedig kiülnek a templomkertbe, hogy kiválasszák a maguknak való párt, és Hollókő is megválasztja saját pünkösdi királyát.
Kelecsényi Péter hozzátette: Hollókőn jól megél együtt a palóc népi kultúra és a középkori lovagi élet. Pünkösdkor a rakott szoknyák mellett nemes urak és vitézek veszik birtokukba Hollókőt, akik bemutatják a végvári élet legizgalmasabb pillanatait.
Vasárnap az ófaluban a programok között volt pünkösdi áldásosztás, néptáncoktatás, népzenei koncert, kézműves vásár, és nevezni lehet a Hollókő Pünkösdi Királya címre is, amelynek elnyeréséhez népi ügyességi feladatokat kell a legjobban teljesíteni. A pünkösd vasárnapi ingyenes rendezvényen az ófalu udvaraiban gasztronómiai ínyencségek is várták a falu lakóit és látogatóit.
A belépővel látogatható Pünkösdi Várnapokon vasárnap és hétfőn a frissen felújított Várban Szent László Vitézei tartanak/tartottak fegyveres bemutatót, a zenészek pedig különböző időpontokban muzsikálnak a hollókői vár udvarán. Lehetőség lesz és volt kipróbálni középkori fegyvereket és felpróbálni korabeli ruhákat. (Fotók:MTI/Komka Péter)
