Karácsonyra szinte „kötelező” karácsonyfát venni. Az azonban nem mindegy, hogy milyet. Az egyiknek jó az illata, de hamar hullik a levele, a másiknak ritkásak az ágai és nehéz feldíszíteni, a harmadik látszólag mindenben megfelel, de nagyon drága. Mielőtt döntést hozunk, azt sem árt tisztázni, melyik terem meg Magyarországon, hogy ne olyat vegyünk, amit erősen környezetszennyező módon, ezer kilométerekről utaztattak. A kérdések tisztázására a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatóját kértük fel.
– Hazánkban egyedül az erdei fenyőt tekinthetjük egyértelműen őshonos fenyőfajnak, azt is csak a nyugati határszélen. Ugyanitt a lucfenyő és a fehér jegenyefenyő őshonossága viszont már vitatott a szakemberek között. Az ország más részein – további fenyőfajokkal együtt – ezek is csak elültetve fordulnak elő. A Debreceni Egyetem (DE) Botanikus Kertjében mind megtalálhatók és nem csak olyan kis méretekben, ami beférne egy lakásba – ismertette Takács Attila.
A hozzánk közel eső erdélyi és felvidéki hegyekben a lucfenyő az uralkodó, de erdei fenyő és jegenyefenyő is előfordul, melyek arrafelé őshonosak, természetes módon szaporodnak. A legmagasabb régióban a törpefenyő a jellemző.
– A fenyőfa szépsége, drágasága szubjektív dolog, a tartóssága viszont egyértelmű. A luc és az ezüstfenyő elég hamar és nagy mennyiségben pergeti a levelét, a Nordmann-jegenyefenyő és a duglászfenyő a fűtött lakásban tartósabbak – magyarázta a szakértő.
A Botanikus Kert vezetője szerint arról, hogy az árusnál lévő fenyő mennyire friss, a legkönnyebben úgy tudunk meggyőződni, ha egy kicsit a földhöz ütögetjük az alját, a törzsét. A hetekkel ezelőtt kivágott luc erősen szórni fogja a tüskéit. A jegenye, a Nordmann- és a duglászfenyő esetében a leveleket érdemes megtapogatni, minél régebbi vágású, annál szárazabb. A frissen vágott fenyő vágásfelületén a gyanta is jól látszik. Aki frissesség tekintetben biztosra akar menni, jól teszi, ha egy termelőt keres fel és az ültetvényen előtte vágják ki a fát. Kisebb számban, mint Zalában, Vasban vagy Somogyban, de régiónkban is találhatók ilyen helyek.
Takács Attila azt is ajánlja, hogy akinek a fenyő illata is fontos, válasszon inkább friss lucot vagy a ritkább erdei-, illetve fekete fenyőt. Ezek ugyanakkor kevésbé felelnek meg a mai divatnak és nehezebb őket feldíszíteni. A kompromisszumra nyitottaknak a duglász ajánlható.
Az igazgató kiemelte: amennyiben azt is szeretnénk, hogy a friss vágású fa sokáig üde maradjon, érdemes vízbe vagy nedves talajba állítani. Ne tegyük a növényt nagyon meleg helyre és időnként vízzel permetezzük meg a lombját.
– A földlabdás fenyőfát karácsony után azonnal ne ültessük ki a kertbe, inkább néhány hónapra tegyük félre a lakáson kívüli hűvös, legfeljebb enyhén fagyos helyre. Az ültetésre azért érdemes március környékéig várni, mert a növény csak akkor hoz majd új gyökereket. A földlabdás fenyőt csak egyszer lehet a lakásba bevinni, a következő karácsonykor ezt már ne tegyük meg vele, mert amikor kiveszik a földből, sok hajszálgyökere elszakad és ezt kétszer valószínűleg nem bírja pótolni – osztotta meg ismereteit Takács Attila.
Hangsúlyozta, hogy karácsony után a lehullott tűleveleket ne tegyük a komposztba, mert azok magas viasztartalmuk miatt csak több év alatt bomlanak le, ráadásul el is savasítanák a komposztot.
A Botanikus Kertben jelenleg 25-30 szigorúbb értelemben vett fenyő faj él, ha a változatokkal (fajtákkal) is számolunk, akkor még több. A fenyőkön kívül sok más örökzöld nyitvatermőt nevelnek: tuják, tiszafák, borókák, ciprusok, hamisciprusok, cédrusok termetes példányai gyönyörködtetik az ide látogatókat.
– Azok, akik úgymond környezetvédelmi megfontolásból nem élő, hanem műfenyőt szereznek be, butaságot csinálnak, mert a műfenyő előállítása és egyszer majd a megsemmisítése környezetszennyezéssel jár. Ezzel szemben a karácsonyfaárusoknál kapható élő fenyőket nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem erre a célra kialakított ültetvényekről. Amíg a kis növények elérik a vágásérett kort, számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például széndioxidot kötnek meg – hívta fel a figyelmet Takács Attila. (Forrás: Debreceni Egyetem/Helló Sajtó)