Magyarországon mintegy félmillió munkaképes korú diák van, aki ténylegesen munkát is vállalhat, és nagyjából 50 százalékuk él is ezzel a lehetőséggel, ami rugalmas és költséghatékony megoldást jelenthet azon foglalkoztatók számára, akik munkaerőpiaci problémákkal küzdenek. A diákok foglalkoztatásának számos előnye van, a Work Force cégcsoporthoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet pedig még extra tempót is diktál, hiszen a cég digitalizációs programjának köszönhetően – az igény beérkezésétől számítva – akár 20 perc alatt képes a keresett diákmunkaerő mozgósítására, és a kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására.
Ha váratlanul beesik egy nagy megrendelés, és hirtelen kell plusz ötven vagy akár száz munkavállaló, akár csak néhány hétre, az bizony nehezen leküzdhető kihívást jelent a hazai vállalkozások számára, pedig van egy rugalmas, költséghatékony és rendkívül gyors megoldás a hasonló helyzetek kezelésére. Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel. Vagyis negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket. Az Eurostat statisztikái ugyan csalóka képet mutatnak, hiszen nem nézik a magyar iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát, viszont az iparági tapasztalataink alapján minden második diák dolgozik a tanulmányai mellett, nem a luxus életvitelért, hanem a megélhetésért és lakhatásért, így nem csoda, hogy ők a „legkitettebbek” egy esetleges óradíj változásnak.
Kincs, ami van
A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően napjainkra a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is. A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult az ő esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.
„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani.Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma”– mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.
A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.
Potenciális munkaerő: külföldi diákok
Foglalkoztatási szempontból különleges helyzetben vannak a Magyarországon tanuló külföldi diákok, hallgatók is. Számukra sokszor hátrányt jelent, hogy hazájukban a legtöbb esetben komplexebb, a foglalkoztatásukat kevésbé támogató lehetőségek várnak rájuk – így egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diákmunka lehetőségét keresik, amennyiben dolgozni akarnak. „Létszámát tekintve ez a célcsoport is komoly potenciált jelent: több tízezer külföldi végzi tanulmányait hazánkban, és egyre erősödnek a vidéki képzőhelyek, tehát már a Budapesttől távolabbi régiók számára is kézenfekvő lehet a foglalkoztatásuk” – elemezte a helyzetet Göndöcs Viktor, a Work Force Csoport operatív igazgatója.
Vállalati oldalon két komoly kihívással találkoztak a Work Force Csoport szakértői: a többségében magyar munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében még mindig komoly bizonytalanság van a külföldi diákok integrálhatóságával kapcsolatban, míg a nemzetközi cégcsoportok számára a rendkívül előnyös hazai diákfoglalkoztatás háttere gyakran ismeretlen opció.„Amennyiben szakértői támogatással sikerül a két oldal igényeit szinkronizálni, újabb kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók” – tette hozzá Göndöcs Viktor.
Akár egy diák, akár több száz
További előnye a diákok foglalkoztatásának, hogy rendkívül rugalmasan lehet így reagálni a változó piaci helyzetre, megrendelői igényekre. Akár egy mikrovállalkozás egyetlen diák munkavállaló iránti igényével, vagy akár egy nagyvállalat többszáz fős igényével is jelentkezhet a diákszövetkezetnél. „A Job Force-nál regisztrált diákok közül a múlt évben nagyjából 6000 fiatal vállalt kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát. A cégek nálunk olyan kollégákkal egyeztethetnek az igényeikről, akik az adott iparág szakértői, vagyis pontosan tudják, hogy milyen elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben. Az adminisztratív tennivalókat akár 20 perc alatt elvégezzük, és a digitális megoldásoknak köszönhetően a diákok online regisztrálhatnak az iskolaszövetkezetnél” – mondta el Papp Tamás.
Diák munkavállalóból céges dolgozó
A diákok, azon túl, hogy gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást nyújtanak a munkaerőpiaci igényekre, hosszú távon is segíthetik a munkáltatók humánerőforrás-problémáinak enyhítését. A diák munkavállalókból ugyanis, kölcsönös megelégedés esetén, a tanulmányaik elvégzését követően főállású munkatársak is lehetnek. A gyakornoki és tehetségmenedzsment programok is jó lehetőséget nyújtanak a vállalaton belüli utánpótlás képzésére. Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére. Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára. A Job Force tapasztalatai alapján napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.
Országos jelenlét
Az egy évtizede működő Job Force nemcsak Budapesten, hanem vidéki helyszíneken is jelen van, a fővároson kívül kilenc irodában fogadják a diákokat. Ez lehetőséget kínál arra, hogy akár a munkavégzés helyszínén is jelen legyenek a szakembereik, amennyiben ezt a partnerek úgy kívánják.
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat – hangsúlyozta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Bruttóból nettó diákbérek: 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie a diákoknak
Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel. A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól. Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.
A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik
Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét. Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.
„A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.
Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért
A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.
„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, sőt rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 22T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.
A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.
A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 000 forint.
Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.