Továbbra is töretlen a diákmunka iránti érdeklődés, sőt, idén jóval korábban elindultak az előjelentkezések a nyári szezonra, mint tavaly – nyilatkozta a Job Force Iskolaszövetkezet. A vállalatok a fokozódó munkaerőhiányt diákmunkaerővel próbálják enyhíteni, így mára szinte nincs olyan szegmens, ahova ne tudnának tanulókat integrálni.
Változatlanul dübörög a diákmunka piaca Magyarországon, ráadásul idén jóval korábban elindult a szezonra való felkészülés, mint a tavalyi évben. Májustól már intenzíven érdeklődtek a diákok és a megbízók egyaránt, ami általában júliusban tetőzik, majd augusztus végére fokozatosan lecseng.
„A kereset és a kínálat három részre tagolja az országot: nyugaton, főleg a Balaton térségében nagyobb a diákmunka iránti igény, mint az érdeklődés, míg keleten épp ennek az ellenkezője tapasztalható, ezekben a régiókban ugyanis a dolgozni vágyó diákok száma meghaladja az elérhető lehetőségek mennyiségét. Budapesten és az agglomerációjában továbbra is töretlen a diákmunkák népszerűsége, sőt, a tanulók többsége a nyári szünidőt is a fővárosban tölti a magas kereseti lehetőségek és a sokrétű kínálatnak köszönhetően” – mondta Papp Tamás, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
A Job Force Iskolaszövetkezet a kereskedelemben, a vendéglátásban és a turizmusban működő partnereinél tapasztal fokozódó igényt a diákok foglalkoztatására, míg a jelentkezőket általában két csoportra lehet osztani. A fiatalkorúak azokat a munkákat részesítik előnyben, amikhez nem szükséges szaktudás és tapasztalat, azonban a főiskolások és az egyetemisták továbbra is a szakmai karrierútjukat támogató ajánlatokat keresik.
Mindezek ellenére az iskolaszövetkezet azt tapasztalja, hogy egyre kevésbé számít a pozíció és a feladatkör és sokkal inkább a fizetés a döntő szempont, amikor valaki diákmunkára adja a fejét. Minél magasabb az órabér, annál népszerűbb egy adott munka. Míg a tavalyi évben átlagosan 1450 forintos órabérért dolgoztak a Job Force-on keresztül munkát vállaló fiatalok, addig az idei évben akár 1750 Ft-ot is megkereshetnek óránként.
A diákok körében egyre kevésbé népszerűek a nehéz, alkalmi jellegű fizikai munkák. Az idei szezon slágermunkái egyértelműen a hazai fesztiválok által kínált lehetőségek lesznek a Job Force Iskolaszövetkezet szerint, mivel az elmúlt két évben a járvány okozta leállások miatt ez a fajta szórakozás nemcsak munkalehetőségként, hanem élménylehetőségként is kimaradt a diákok életéből.
Továbbra is munkaerőhiánnyal néznek szembe a hazai cégek, így a hirtelen fellépő létszámigényeiket diákmunkaerővel próbálják enyhíteni vagy kiegészíteni, hiszen még mindig ez a leggyorsabban felépíthető és mozgatható, valamint a legköltséghatékonyabb állománybővétési lehetőség a piacon.
„Az elvárásaik tekintetében egyre rugalmasabbak partnereink, mivel egyre telítettebb a diákmunka piaca. Mára nincs olyan szegmens, ahova ne tudnánk diákmunkaerőt integrálni, ezért a vállalatok igyekeznek versenyképes lehetőségeket kínálni a diákok számára” – nyilatkozta Papp Tamás, a Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat – hangsúlyozta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
(A fotók forrása: Mind-Diák Szövetkezet)
Bruttóból nettó diákbérek: 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie a diákoknak
Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel. A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól. Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.
A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik
Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét. Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.
„A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.
Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért
A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.
„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.
A nyár a pihenés mellett a pénzkeresés ideje is a legtöbb diák számára, és idén nagyon sokan tervezik, hogy munkát vállalnak. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet online kutatásában a kérdőívet kitöltő, 15 évesnél idősebb diákok 96 százaléka jelezte, hogy a nyári szünet legalább egy részét munkával töltené majd. A fő motiváció a fiatalok esetében természetesen a pénzkeresés, 85,5 százalékuk jelölte meg ezt. A szakmai fejlődés lehetőségét 8,4 százalék sorolta előre, míg a kapcsolatépítés a válaszadók 3,6 százaléka számára különösen fontos a nyári diákmunka esetében.
A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka dolgozott már korábban is. A legtöbben – 71,1 százalék – a kereskedelemben, közel harmaduk pedig a vendéglátásban, turizmusban is kipróbálta magát, illetve a válaszadók 17,5-17,5 százaléka fordult meg az irodai adminisztráció és a gyártás, termelés területén.
A legtöbben idén nyáron is a kereskedelemben helyezkednének el, a kérdőívet kitöltők 67,5 százaléka jelezte ezt, a vendéglátás, turizmust a diákok 53,6 százaléka választaná, és valamivel több mint 40 százalékuk szívesen kipróbálná azt is, hogy milyen a munka irodai környezetben. Az építőipar képviselői viszont nem nagyon számíthatnak a kérdőívet kitöltő diákokra, mindössze 5,4 százalékuk jelezte, hogy akár ebben az ágazatban is elhelyezkedne. Szintén nagyon kevesen, a válaszadók 6,6 százaléka választana mérnöki vagy IT munkát a nyárra, ebben az esetben valószínűleg a speciális ismeretek és szaktudás iránti igényre vezethető vissza az igen alacsony arány.
A jó munkaerőért komoly versenyt kell vívniuk a vállalkozásoknak mind a juttatásokat, mind a munkakörülményeket illetően, ezért a diákok esetében is érdemes átgondolni, hogy mitől válik vonzóvá egy foglalkoztató. A Job Force online kutatása szerint a diákok számára az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő a legfontosabb szempont, 89,2 százalékuk emelte ezt ki (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek), a pénz közel háromnegyedük számára kiemelt tényező, míg 67,5 százalékuk a nyitott és támogató vezetőket tartja fontosnak. A vállalati kultúra is befolyásolja a döntést, ugyanis a válaszadók közel kétharmada számára a befogadó és támogató csapat is ott van az elsőszámú tényezők között.
„A kutatásunk egyik fontos tanulsága, hogy a dolgozni vágyók igen jelentős része szeretne olyan helyet találni, ahol hosszabb távon is számítanak a segítségére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne ugyanis stabilan diákmunkát vállalni, további 32,5 százalékuk pedig ugyan alapvetően rövidebb távra tervez, de ha számára ideális feladatkört talál, hajlandó a jövőbe előre tekintve is elköteleződni” – mondta el Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
A felmérés alapján igen változatos célokra szánják a nyári munkával megkeresett pénzt a diákok, és viszonylag sokan vannak közöttük, akik már a távlati terveikre gyűjtenek. A válaszadók majdnem 29 százaléka jelezte, hogy megtakarításként tekint a diákmunkával keresett pénzre, így félretenné azt. A kérdőívet kitöltők 14,5 százaléka jogosítvány vagy nyelvvizsga megszerzésére költi a nyári keresetét és 12,7-12,7 százalékuk szánja szórakozásra, valamint mindennapi kiadásai fedezésére a munkával szerzett összeget.
„A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a diák kollégák szerepe felértékelődik, különösen a nyári időszakban. Viszont azt is látni kell, hogy a fiatalok ma már nem vállalnak el akármilyen feladatot, ugyanúgy válogatnak a lehetőségek között, mint a főállású munkavállalók. Éppen ezért kulcsfontosságú a vállalkozások számára, hogy vonzóvá és versenyképessé váljanak a fiatalok szemében. A Job Force Iskolaszövetkezet szakértő csapata az ehhez szükséges megfelelő stratégia kialakításában tud segítséget és támogatást nyújtani együttműködő partnerei részére” – tette hozzá Papp Nóra.
