A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, sőt rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 22T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.
A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.
A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 000 forint.
Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.
A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.
A nyár a pihenés mellett a pénzkeresés ideje is a legtöbb diák számára, és idén nagyon sokan tervezik, hogy munkát vállalnak. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet online kutatásában a kérdőívet kitöltő, 15 évesnél idősebb diákok 96 százaléka jelezte, hogy a nyári szünet legalább egy részét munkával töltené majd. A fő motiváció a fiatalok esetében természetesen a pénzkeresés, 85,5 százalékuk jelölte meg ezt. A szakmai fejlődés lehetőségét 8,4 százalék sorolta előre, míg a kapcsolatépítés a válaszadók 3,6 százaléka számára különösen fontos a nyári diákmunka esetében.
A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka dolgozott már korábban is. A legtöbben – 71,1 százalék – a kereskedelemben, közel harmaduk pedig a vendéglátásban, turizmusban is kipróbálta magát, illetve a válaszadók 17,5-17,5 százaléka fordult meg az irodai adminisztráció és a gyártás, termelés területén.
A legtöbben idén nyáron is a kereskedelemben helyezkednének el, a kérdőívet kitöltők 67,5 százaléka jelezte ezt, a vendéglátás, turizmust a diákok 53,6 százaléka választaná, és valamivel több mint 40 százalékuk szívesen kipróbálná azt is, hogy milyen a munka irodai környezetben. Az építőipar képviselői viszont nem nagyon számíthatnak a kérdőívet kitöltő diákokra, mindössze 5,4 százalékuk jelezte, hogy akár ebben az ágazatban is elhelyezkedne. Szintén nagyon kevesen, a válaszadók 6,6 százaléka választana mérnöki vagy IT munkát a nyárra, ebben az esetben valószínűleg a speciális ismeretek és szaktudás iránti igényre vezethető vissza az igen alacsony arány.
A jó munkaerőért komoly versenyt kell vívniuk a vállalkozásoknak mind a juttatásokat, mind a munkakörülményeket illetően, ezért a diákok esetében is érdemes átgondolni, hogy mitől válik vonzóvá egy foglalkoztató. A Job Force online kutatása szerint a diákok számára az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő a legfontosabb szempont, 89,2 százalékuk emelte ezt ki (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek), a pénz közel háromnegyedük számára kiemelt tényező, míg 67,5 százalékuk a nyitott és támogató vezetőket tartja fontosnak. A vállalati kultúra is befolyásolja a döntést, ugyanis a válaszadók közel kétharmada számára a befogadó és támogató csapat is ott van az elsőszámú tényezők között.
„A kutatásunk egyik fontos tanulsága, hogy a dolgozni vágyók igen jelentős része szeretne olyan helyet találni, ahol hosszabb távon is számítanak a segítségére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne ugyanis stabilan diákmunkát vállalni, további 32,5 százalékuk pedig ugyan alapvetően rövidebb távra tervez, de ha számára ideális feladatkört talál, hajlandó a jövőbe előre tekintve is elköteleződni” – mondta el Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
A felmérés alapján igen változatos célokra szánják a nyári munkával megkeresett pénzt a diákok, és viszonylag sokan vannak közöttük, akik már a távlati terveikre gyűjtenek. A válaszadók majdnem 29 százaléka jelezte, hogy megtakarításként tekint a diákmunkával keresett pénzre, így félretenné azt. A kérdőívet kitöltők 14,5 százaléka jogosítvány vagy nyelvvizsga megszerzésére költi a nyári keresetét és 12,7-12,7 százalékuk szánja szórakozásra, valamint mindennapi kiadásai fedezésére a munkával szerzett összeget.
„A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a diák kollégák szerepe felértékelődik, különösen a nyári időszakban. Viszont azt is látni kell, hogy a fiatalok ma már nem vállalnak el akármilyen feladatot, ugyanúgy válogatnak a lehetőségek között, mint a főállású munkavállalók. Éppen ezért kulcsfontosságú a vállalkozások számára, hogy vonzóvá és versenyképessé váljanak a fiatalok szemében. A Job Force Iskolaszövetkezet szakértő csapata az ehhez szükséges megfelelő stratégia kialakításában tud segítséget és támogatást nyújtani együttműködő partnerei részére” – tette hozzá Papp Nóra.
A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki a Meló-Diák országos, reprezentatív felméréséből.
A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató az április 28-án Kecskeméten megrendezett HR Festen.
(Fotó: Pexels/Tom Official)
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két “dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.
A “két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre kapott a Meló-Diák. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az “egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.
A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3-4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két “végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5-6 napot.
A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal a Meló-Diák által kínált munkalehetőségek között is a leggyakoribbak, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége szinte biztosan talál kedvére való és a fizetés-elvárásainak is megfelelő lehetőséget – hangsúlyozta ifj. Vida Péter.
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
A koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági bizonytalanság éreztette hatását minden atipikus foglalkoztatási forma esetében, nem volt ez alól kivétel a diákmunka sem. Különösen a tavaly tavaszi első hullámban esett vissza a kereslet a diákmunka iránt, majd a nyári felfutást követően a másik fontos időszakban, a karácsony előtti hetekben már a második hullám miatt volt kisebb igény a fiatalok munkájára. Az idén azonban 2020-hoz képest már jóval nagyobb lehet az érdeklődés a vállalkozások részéről a diákmunkára, és olyan feladatkörökben is kipróbálhatják majd magukat a fiatalok, amelyekben korábban nem volt jellemző, hogy bevetették volna őket.
(Fotó: Pixabay/nastya_gepp / 833)
„Már most látszik a megkeresésekből, hogy egyre több az érdeklődő partner, aki a nyáron diákok foglalkoztatását tervezi. A felfutó kereslet pedig találkozik a kínálattal, mert tapasztalataink szerint a tanulók részéről is nagy az igény, hogy ismét munkába állhassanak, különösen azok körében, akik részben, vagy akár teljes egészében maguk fedezik a kiadásaikat. Az elmúlt évben nagyon súlyos helyzetbe került vendéglátásból, turizmusból, rendezvényszervezésből sok szakember kényszerűségből távozott, hogy el tudja tartani a családját és a piaci visszajelzések alapján vagy lehetetlen, vagy nagyon nehéz visszacsábítani őket. Az ő pótlásuk érdekében fokozottan számítanak az ezekben az ágazatokban működő vállalkozások a diákmunkára olyan munkakörökben is, amikre korábban nem, vagy nagyon ritkán volt csak példa. Így londinerként, szállodai adminisztrátorként, szobalányként, szakácssegédként is egyre több tanuló helyezkedhet el idén” – vázolta a helyzetet Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
Az elmúlt egy évben nagyon népszerűek voltak a diákok körében az otthonról végezhető szellemi munkák, közülük is kiemelkedtek a gyakornoki pozíciók. Az iskolaszövetkezeti tagok jelentős hányadát a Z generációs – 1995 és 2010 között született – diákok adják, az esetükben pedig a mindennapok része az új technológiai eszközök és megoldások használata. Így ők gyorsan, és könnyen tudtak alkalmazkodni a munka világába berobbanó home office-hoz. „A tapasztalatok szerint a szabadidő eltöltési lehetőségek beszűkülése miatt sok esetben többet is dolgoztak az egyébként szokásos átlagos óraszámoknál. A foglalkoztatói oldalról is megnövekedett a szellemi pozíciók kínálata, amihez nagyban hozzájárult a telekommunikációs szolgáltatások iránti és az online kereskedelemben tapasztalható kiugró igény. Ami még újdonság, hogy a magán-egészségügyi szolgáltatók is beléptek a diákmunkát igénylők körébe. Jellemzően a COVID-járvány okozta megnövekedett adminisztrációs terhek enyhítésére kértek segítséget, illetve a szakirányú tanulmányokat folytató diákok tesztelésben való részvételéhez” – mondta el Papp Nóra.
A Job Force a diákok életstílusához és igényeihez alkalmazkodva, illetve a szolgáltatási színvonal emelése érdekében digitalizálta az adminisztrációs folyamatait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulók elektronikus aláírással szerződhetnek az iskolaszövetkezettel, ami jelentősen megkönnyíti, leegyszerűsíti és felgyorsítja az alkalmazásuk folyamatát. Papp Nóra szerint ezzel a fejlesztéssel – ami a hazai iskolaszövetkezetek között egyedinek számít – elérhető, hogy a diákok akár egy nap alatt munkába állhassanak, ami lehetőséget kínál a Job Force vállalati partnerei számára, hogy még gyorsabban alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez.
