Fesztiválokra mennek dolgozni legszívesebben a diákmunkások

Fesztiválokra mennek dolgozni legszívesebben a diákmunkások

Továbbra is töretlen a diákmunka iránti érdeklődés, sőt, idén jóval korábban elindultak az előjelentkezések a nyári szezonra, mint tavaly – nyilatkozta a Job Force Iskolaszövetkezet. A vállalatok a fokozódó munkaerőhiányt diákmunkaerővel próbálják enyhíteni, így mára szinte nincs olyan szegmens, ahova ne tudnának tanulókat integrálni.

Változatlanul dübörög a diákmunka piaca Magyarországon, ráadásul idén jóval korábban elindult a szezonra való felkészülés, mint a tavalyi évben. Májustól már intenzíven érdeklődtek a diákok és a megbízók egyaránt, ami általában júliusban tetőzik, majd augusztus végére fokozatosan lecseng.

„A kereset és a kínálat három részre tagolja az országot: nyugaton, főleg a Balaton térségében nagyobb a diákmunka iránti igény, mint az érdeklődés, míg keleten épp ennek az ellenkezője tapasztalható, ezekben a régiókban ugyanis a dolgozni vágyó diákok száma meghaladja az elérhető lehetőségek mennyiségét. Budapesten és az agglomerációjában továbbra is töretlen a diákmunkák népszerűsége, sőt, a tanulók többsége a nyári szünidőt is a fővárosban tölti a magas kereseti lehetőségek és a sokrétű kínálatnak köszönhetően” – mondta Papp Tamás, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

A Job Force Iskolaszövetkezet a kereskedelemben, a vendéglátásban és a turizmusban működő partnereinél tapasztal fokozódó igényt a diákok foglalkoztatására, míg a jelentkezőket általában két csoportra lehet osztani. A fiatalkorúak azokat a munkákat részesítik előnyben, amikhez nem szükséges szaktudás és tapasztalat, azonban a főiskolások és az egyetemisták továbbra is a szakmai karrierútjukat támogató ajánlatokat keresik.

Mindezek ellenére az iskolaszövetkezet azt tapasztalja, hogy egyre kevésbé számít a pozíció és a feladatkör és sokkal inkább a fizetés a döntő szempont, amikor valaki diákmunkára adja a fejét. Minél magasabb az órabér, annál népszerűbb egy adott munka. Míg a tavalyi évben átlagosan 1450 forintos órabérért dolgoztak a Job Force-on keresztül munkát vállaló fiatalok, addig az idei évben akár 1750 Ft-ot is megkereshetnek óránként.

A diákok körében egyre kevésbé népszerűek a nehéz, alkalmi jellegű fizikai munkák. Az idei szezon slágermunkái egyértelműen a hazai fesztiválok által kínált lehetőségek lesznek a Job Force Iskolaszövetkezet szerint, mivel az elmúlt két évben a járvány okozta leállások miatt ez a fajta szórakozás nemcsak munkalehetőségként, hanem élménylehetőségként is kimaradt a diákok életéből.

Továbbra is munkaerőhiánnyal néznek szembe a hazai cégek, így a hirtelen fellépő létszámigényeiket diákmunkaerővel próbálják enyhíteni vagy kiegészíteni, hiszen még mindig ez a leggyorsabban felépíthető és mozgatható, valamint a legköltséghatékonyabb állománybővétési lehetőség a piacon.

„Az elvárásaik tekintetében egyre rugalmasabbak partnereink, mivel egyre telítettebb a diákmunka piaca. Mára nincs olyan szegmens, ahova ne tudnánk diákmunkaerőt integrálni, ezért a vállalatok igyekeznek versenyképes lehetőségeket kínálni a diákok számára” – nyilatkozta Papp Tamás, a Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre

Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre

Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat – hangsúlyozta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.

(A fotók forrása: Mind-Diák Szövetkezet)

Bruttóból nettó diákbérek: 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie a diákoknak

Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel. A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól. Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.

A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik

Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét. Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.

„A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.

Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.

Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért

A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.

„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.

Elfogadhatatlannak tartja az 1000 forintos órabért a diákmunkások többsége

Elfogadhatatlannak tartja az 1000 forintos órabért a diákmunkások többsége

A fiatalok nagyjából fele az év közbeni lakhatási költségekre teszi félre a diákmunkából származó jövedelmét, 40 százalékuk pedig külföldön is kipróbálná magát a nyáron, többek közt ez derült ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből. A kutatás során arra is rákérdeztek a résztvevőknél, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek, de külön kitértek az önkéntes munkavállalásra is és a feketemunka megítélésére is.

A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.

Orbán Balázs, a felmérést végző Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 25 éve szervezik a Műegyetemi Állásbörzét, ezalatt az idő alatt megismerték a hallgatói szokásokat, kiállítóik igényeit és a partnereiket.

„Ebben a kutatásban arra fektettük a hangsúlyt, hogy a hallgatók milyen módon élnek keresetkiegészítéssel, milyen elvárással rendelkeznek, és hogy milyen információkeresési szokásaik vannak. A nyári munka mellett külön kitértünk a külföldi és önkéntes munkavállalásra. A kutatás a várt eredményeken fölül, több érdekes ténnyel is szolgált” – fogalmazott.

(Betanulási folyamat a Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette)

Fontos a fiataloknak, hogy maradjon szabadságuk is a nyáron

A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.

Barabás Zoltán, a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet elnöke, az eredményeket sorolva kifejtette, hogy a többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is.

„A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron” – értékelt.

Érdekességként említette, hogy akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.

A takarítás a legkevésbé preferált munkatípus

A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.

„A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni (75,8%), mely a minta jellegéből – zömében felsőoktatásban tanulók – is adódhat. A szórakoztatóipar is népszerű, így a fesztiválok és a hostesskedés. A fizikai jellegű munkák kevésbe jellemzőek a megkérdezettek körében, a legkevésbé preferált munkatípus a takarítás, amit a gyári munka és a fűnyírás követ” – közölte Barabás Zoltán.

A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Orbán Balázs elmondta, a fekete munka elfogadottsága némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet ezzel ellentétben mindig kitűnő adózási feltételek mellett, kreatív, megnyugtató megoldást nyújt minden fél számára.

A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.

Kevés az önkéntes, külföldre inkább mennének a diákok

Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.

„Az önkéntes munkavállalás legfontosabb motivációja a kapcsolatszerzési lehetőség (3,79), a büszkeség (3,74) illetve a tapasztalatszerzési lehetőség (3,59), és a munka menősége (3,56). Tehát a diákmunkához hasonlóan itt is megjelennek a jövőépítési célok, de nem kizárólagos motivátorként. A szülői késztetés – hasonlóan a diákmunkához – egyáltalán nem játszik szerepet ebben a döntésben” – magyarázta a Műegyetemi Állásbörzét szervező cég ügyvezető igazgatója.

Orbán Balázs a külföldi munkavállalási preferenciákkal kapcsolatban nyilatkozta, a kutatásban résztvevő fiatalok közel 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.

A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. (Fotók és forrás: Műegyetemi Hallgatói Kft. valamint Műegyetemi Iskolaszövetkezet)

Diákként dolgozni, diákként adózni

Diákként dolgozni, diákként adózni

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, sőt rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 22T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

woman in red sweater leaning on white table
(Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com)

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 000 forint.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben – közölte a NAV.

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál

A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.

A nyár a pihenés mellett a pénzkeresés ideje is a legtöbb diák számára, és idén nagyon sokan tervezik, hogy munkát vállalnak. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet online kutatásában a kérdőívet kitöltő, 15 évesnél idősebb diákok 96 százaléka jelezte, hogy a nyári szünet legalább egy részét munkával töltené majd. A fő motiváció a fiatalok esetében természetesen a pénzkeresés, 85,5 százalékuk jelölte meg ezt. A szakmai fejlődés lehetőségét 8,4 százalék sorolta előre, míg a kapcsolatépítés a válaszadók 3,6 százaléka számára különösen fontos a nyári diákmunka esetében.

A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka dolgozott már korábban is. A legtöbben – 71,1 százalék – a kereskedelemben, közel harmaduk pedig a vendéglátásban, turizmusban is kipróbálta magát, illetve a válaszadók 17,5-17,5 százaléka fordult meg az irodai adminisztráció és a gyártás, termelés területén.

A legtöbben idén nyáron is a kereskedelemben helyezkednének el, a kérdőívet kitöltők 67,5 százaléka jelezte ezt, a vendéglátás, turizmust a diákok 53,6 százaléka választaná, és valamivel több mint 40 százalékuk szívesen kipróbálná azt is, hogy milyen a munka irodai környezetben. Az építőipar képviselői viszont nem nagyon számíthatnak a kérdőívet kitöltő diákokra, mindössze 5,4 százalékuk jelezte, hogy akár ebben az ágazatban is elhelyezkedne. Szintén nagyon kevesen, a válaszadók 6,6 százaléka választana mérnöki vagy IT munkát a nyárra, ebben az esetben valószínűleg a speciális ismeretek és szaktudás iránti igényre vezethető vissza az igen alacsony arány.

A jó munkaerőért komoly versenyt kell vívniuk a vállalkozásoknak mind a juttatásokat, mind a munkakörülményeket illetően, ezért a diákok esetében is érdemes átgondolni, hogy mitől válik vonzóvá egy foglalkoztató. A Job Force online kutatása szerint a diákok számára az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő a legfontosabb szempont, 89,2 százalékuk emelte ezt ki (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek), a pénz közel háromnegyedük számára kiemelt tényező, míg 67,5 százalékuk a nyitott és támogató vezetőket tartja fontosnak. A vállalati kultúra is befolyásolja a döntést, ugyanis a válaszadók közel kétharmada számára a befogadó és támogató csapat is ott van az elsőszámú tényezők között.

A kutatásunk egyik fontos tanulsága, hogy a dolgozni vágyók igen jelentős része szeretne olyan helyet találni, ahol hosszabb távon is számítanak a segítségére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne ugyanis stabilan diákmunkát vállalni, további 32,5 százalékuk pedig ugyan alapvetően rövidebb távra tervez, de ha számára ideális feladatkört talál, hajlandó a jövőbe előre tekintve is elköteleződni” – mondta el Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

A felmérés alapján igen változatos célokra szánják a nyári munkával megkeresett pénzt a diákok, és viszonylag sokan vannak közöttük, akik már a távlati terveikre gyűjtenek. A válaszadók majdnem 29 százaléka jelezte, hogy megtakarításként tekint a diákmunkával keresett pénzre, így félretenné azt. A kérdőívet kitöltők 14,5 százaléka jogosítvány vagy nyelvvizsga megszerzésére költi a nyári keresetét és 12,7-12,7 százalékuk szánja szórakozásra, valamint mindennapi kiadásai fedezésére a munkával szerzett összeget.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a diák kollégák szerepe felértékelődik, különösen a nyári időszakban. Viszont azt is látni kell, hogy a fiatalok ma már nem vállalnak el akármilyen feladatot, ugyanúgy válogatnak a lehetőségek között, mint a főállású munkavállalók. Éppen ezért kulcsfontosságú a vállalkozások számára, hogy vonzóvá és versenyképessé váljanak a fiatalok szemében. A Job Force Iskolaszövetkezet szakértő csapata az ehhez szükséges megfelelő stratégia kialakításában tud segítséget és támogatást nyújtani együttműködő partnerei részére” – tette hozzá Papp Nóra.