2025-ös nyári diákmunka: vége a „könnyű meló” korszakának
A nyári diákmunka ma már sokkal többről szól, mint egy kis zsebpénz. A fiatalok rugalmas munkavégzést, értelmes feladatokat és korrekt bérezést várnak el, miközben a cégek egyre tudatosabban építenek rájuk, mint jövőbeli munkatársakra. A 2025-ös szezonban nőnek a bérek, átalakulnak a munkavégzési formák, és a tudatosságé a főszerep.
(Fotó: archív. Betanulási folyamat a budapesti Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette)
Ki dolgozhat és hogyan?
Diákmunkát 16 éves kortól lehet vállalni, de a nyári szünetben már 15 évesek is dolgozhatnak szülői engedéllyel. Szükséges az aktív nappali tanulói jogviszony, a végzősök október 31-ig vállalhatnak munkát. A munkavégzés iskolaszövetkezeten keresztül történik, regisztrációval, szerződéskötéssel és a szükséges dokumentumok bemutatásával (személyi, TAJ, adókártya, diákigazolvány, bankszámlaszám).
Emelkedő bérek és tudatosabb fiatalok
Az órabérek 2100–2200 forintra emelkedtek, de műszaki, informatikai területen a 2500 forintos órabér sem ritka. Az adminisztratív munkákban 1900–2100 Ft a jellemző. Egyre több fiatal dolgozik hosszabb óraszámban is, sokan már nemcsak költőpénzre, hanem megélhetésre keresnek.
Hol keresnek diákokat?
A legnagyobb kereslet a műszaki, informatikai és gazdasági területeken van. A gyártócégek, szolgáltató központok, valamint pénzügyi és HR-pozíciók egyaránt nyitottak diákok felé. A kiskereskedelemben – főleg fast fashion üzletekben – is el lehet helyezkedni.
A hibrid munkavégzés új normává vált
Az otthonról végezhető munka ma már alapelvárás sok diák részéről. A monoton feladatok helyett értelmes, önállóságot igénylő munkát keresnek, és fontos számukra a jó munkahelyi légkör, a visszajelzés és a fejlődési lehetőség.
A fizikai munka sem másodrendű
Raktári, logisztikai munkakörökben, ahol nincs lehetőség távmunkára, a cégek versenyképes bérekkel csábítják a diákokat – nem ritkán magasabbal, mint egyes irodai állásokban.
Miért éri meg a cégeknek?
Az iskolaszövetkezeten, például a MŰISZ Iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás költséghatékony és rugalmas. A teljes adminisztrációt a szövetkezet intézi, a munkáltatónak csak az órákat kell igazolnia. A diákokat időszakosan vagy hosszabb távon is be lehet vonni, és a jól bevált fiatalokat később sok cég főállásban is alkalmazza.
Magyarországon mintegy félmillió munkaképes korú diák van, aki ténylegesen munkát is vállalhat, és nagyjából 50 százalékuk él is ezzel a lehetőséggel, ami rugalmas és költséghatékony megoldást jelenthet azon foglalkoztatók számára, akik munkaerőpiaci problémákkal küzdenek. A diákok foglalkoztatásának számos előnye van, a Work Force cégcsoporthoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet pedig még extra tempót is diktál, hiszen a cég digitalizációs programjának köszönhetően – az igény beérkezésétől számítva – akár 20 perc alatt képes a keresett diákmunkaerő mozgósítására, és a kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására.
Ha váratlanul beesik egy nagy megrendelés, és hirtelen kell plusz ötven vagy akár száz munkavállaló, akár csak néhány hétre, az bizony nehezen leküzdhető kihívást jelent a hazai vállalkozások számára, pedig van egy rugalmas, költséghatékony és rendkívül gyors megoldás a hasonló helyzetek kezelésére. Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel. Vagyis negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket. Az Eurostat statisztikái ugyan csalóka képet mutatnak, hiszen nem nézik a magyar iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát, viszont az iparági tapasztalataink alapján minden második diák dolgozik a tanulmányai mellett, nem a luxus életvitelért, hanem a megélhetésért és lakhatásért, így nem csoda, hogy ők a „legkitettebbek” egy esetleges óradíj változásnak.
Kincs, ami van
A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően napjainkra a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is. A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult az ő esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.
„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani.Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma”– mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.
A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.
Potenciális munkaerő: külföldi diákok
Foglalkoztatási szempontból különleges helyzetben vannak a Magyarországon tanuló külföldi diákok, hallgatók is. Számukra sokszor hátrányt jelent, hogy hazájukban a legtöbb esetben komplexebb, a foglalkoztatásukat kevésbé támogató lehetőségek várnak rájuk – így egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diákmunka lehetőségét keresik, amennyiben dolgozni akarnak. „Létszámát tekintve ez a célcsoport is komoly potenciált jelent: több tízezer külföldi végzi tanulmányait hazánkban, és egyre erősödnek a vidéki képzőhelyek, tehát már a Budapesttől távolabbi régiók számára is kézenfekvő lehet a foglalkoztatásuk” – elemezte a helyzetet Göndöcs Viktor, a Work Force Csoport operatív igazgatója.
Vállalati oldalon két komoly kihívással találkoztak a Work Force Csoport szakértői: a többségében magyar munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében még mindig komoly bizonytalanság van a külföldi diákok integrálhatóságával kapcsolatban, míg a nemzetközi cégcsoportok számára a rendkívül előnyös hazai diákfoglalkoztatás háttere gyakran ismeretlen opció.„Amennyiben szakértői támogatással sikerül a két oldal igényeit szinkronizálni, újabb kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók” – tette hozzá Göndöcs Viktor.
Akár egy diák, akár több száz
További előnye a diákok foglalkoztatásának, hogy rendkívül rugalmasan lehet így reagálni a változó piaci helyzetre, megrendelői igényekre. Akár egy mikrovállalkozás egyetlen diák munkavállaló iránti igényével, vagy akár egy nagyvállalat többszáz fős igényével is jelentkezhet a diákszövetkezetnél. „A Job Force-nál regisztrált diákok közül a múlt évben nagyjából 6000 fiatal vállalt kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát. A cégek nálunk olyan kollégákkal egyeztethetnek az igényeikről, akik az adott iparág szakértői, vagyis pontosan tudják, hogy milyen elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben. Az adminisztratív tennivalókat akár 20 perc alatt elvégezzük, és a digitális megoldásoknak köszönhetően a diákok online regisztrálhatnak az iskolaszövetkezetnél” – mondta el Papp Tamás.
Diák munkavállalóból céges dolgozó
A diákok, azon túl, hogy gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást nyújtanak a munkaerőpiaci igényekre, hosszú távon is segíthetik a munkáltatók humánerőforrás-problémáinak enyhítését. A diák munkavállalókból ugyanis, kölcsönös megelégedés esetén, a tanulmányaik elvégzését követően főállású munkatársak is lehetnek. A gyakornoki és tehetségmenedzsment programok is jó lehetőséget nyújtanak a vállalaton belüli utánpótlás képzésére. Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére. Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára. A Job Force tapasztalatai alapján napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.
Országos jelenlét
Az egy évtizede működő Job Force nemcsak Budapesten, hanem vidéki helyszíneken is jelen van, a fővároson kívül kilenc irodában fogadják a diákokat. Ez lehetőséget kínál arra, hogy akár a munkavégzés helyszínén is jelen legyenek a szakembereik, amennyiben ezt a partnerek úgy kívánják.
Továbbra is töretlen a diákmunka iránti érdeklődés, sőt, idén jóval korábban elindultak az előjelentkezések a nyári szezonra, mint tavaly – nyilatkozta a Job Force Iskolaszövetkezet. A vállalatok a fokozódó munkaerőhiányt diákmunkaerővel próbálják enyhíteni, így mára szinte nincs olyan szegmens, ahova ne tudnának tanulókat integrálni.
Változatlanul dübörög a diákmunka piaca Magyarországon, ráadásul idén jóval korábban elindult a szezonra való felkészülés, mint a tavalyi évben. Májustól már intenzíven érdeklődtek a diákok és a megbízók egyaránt, ami általában júliusban tetőzik, majd augusztus végére fokozatosan lecseng.
„A kereset és a kínálat három részre tagolja az országot: nyugaton, főleg a Balaton térségében nagyobb a diákmunka iránti igény, mint az érdeklődés, míg keleten épp ennek az ellenkezője tapasztalható, ezekben a régiókban ugyanis a dolgozni vágyó diákok száma meghaladja az elérhető lehetőségek mennyiségét. Budapesten és az agglomerációjában továbbra is töretlen a diákmunkák népszerűsége, sőt, a tanulók többsége a nyári szünidőt is a fővárosban tölti a magas kereseti lehetőségek és a sokrétű kínálatnak köszönhetően” – mondta Papp Tamás, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
A Job Force Iskolaszövetkezet a kereskedelemben, a vendéglátásban és a turizmusban működő partnereinél tapasztal fokozódó igényt a diákok foglalkoztatására, míg a jelentkezőket általában két csoportra lehet osztani. A fiatalkorúak azokat a munkákat részesítik előnyben, amikhez nem szükséges szaktudás és tapasztalat, azonban a főiskolások és az egyetemisták továbbra is a szakmai karrierútjukat támogató ajánlatokat keresik.
Mindezek ellenére az iskolaszövetkezet azt tapasztalja, hogy egyre kevésbé számít a pozíció és a feladatkör és sokkal inkább a fizetés a döntő szempont, amikor valaki diákmunkára adja a fejét. Minél magasabb az órabér, annál népszerűbb egy adott munka. Míg a tavalyi évben átlagosan 1450 forintos órabérért dolgoztak a Job Force-on keresztül munkát vállaló fiatalok, addig az idei évben akár 1750 Ft-ot is megkereshetnek óránként.
A diákok körében egyre kevésbé népszerűek a nehéz, alkalmi jellegű fizikai munkák. Az idei szezon slágermunkái egyértelműen a hazai fesztiválok által kínált lehetőségek lesznek a Job Force Iskolaszövetkezet szerint, mivel az elmúlt két évben a járvány okozta leállások miatt ez a fajta szórakozás nemcsak munkalehetőségként, hanem élménylehetőségként is kimaradt a diákok életéből.
Továbbra is munkaerőhiánnyal néznek szembe a hazai cégek, így a hirtelen fellépő létszámigényeiket diákmunkaerővel próbálják enyhíteni vagy kiegészíteni, hiszen még mindig ez a leggyorsabban felépíthető és mozgatható, valamint a legköltséghatékonyabb állománybővétési lehetőség a piacon.
„Az elvárásaik tekintetében egyre rugalmasabbak partnereink, mivel egyre telítettebb a diákmunka piaca. Mára nincs olyan szegmens, ahova ne tudnánk diákmunkaerőt integrálni, ezért a vállalatok igyekeznek versenyképes lehetőségeket kínálni a diákok számára” – nyilatkozta Papp Tamás, a Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat – hangsúlyozta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
(A fotók forrása: Mind-Diák Szövetkezet)
Bruttóból nettó diákbérek: 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie a diákoknak
Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel. A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól. Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.
A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik
Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét. Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.
„A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.
Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért
A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.
„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
A fiatalok nagyjából fele az év közbeni lakhatási költségekre teszi félre a diákmunkából származó jövedelmét, 40 százalékuk pedig külföldön is kipróbálná magát a nyáron, többek közt ez derült ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből. A kutatás során arra is rákérdeztek a résztvevőknél, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek, de külön kitértek az önkéntes munkavállalásra is és a feketemunka megítélésére is.
A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.
Orbán Balázs, a felmérést végző Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 25 éve szervezik a Műegyetemi Állásbörzét, ezalatt az idő alatt megismerték a hallgatói szokásokat, kiállítóik igényeit és a partnereiket.
„Ebben a kutatásban arra fektettük a hangsúlyt, hogy a hallgatók milyen módon élnek keresetkiegészítéssel, milyen elvárással rendelkeznek, és hogy milyen információkeresési szokásaik vannak. A nyári munka mellett külön kitértünk a külföldi és önkéntes munkavállalásra. A kutatás a várt eredményeken fölül, több érdekes ténnyel is szolgált” – fogalmazott.
(Betanulási folyamat a Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette)
Fontos a fiataloknak, hogy maradjon szabadságuk is a nyáron
A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.
Barabás Zoltán, a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet elnöke, az eredményeket sorolva kifejtette, hogy a többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is.
„A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron” – értékelt.
Érdekességként említette, hogy akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.
A takarítás a legkevésbé preferált munkatípus
A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.
„A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni (75,8%), mely a minta jellegéből – zömében felsőoktatásban tanulók – is adódhat. A szórakoztatóipar is népszerű, így a fesztiválok és a hostesskedés. A fizikai jellegű munkák kevésbe jellemzőek a megkérdezettek körében, a legkevésbé preferált munkatípus a takarítás, amit a gyári munka és a fűnyírás követ” – közölte Barabás Zoltán.
A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Orbán Balázs elmondta, a fekete munka elfogadottsága némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet ezzel ellentétben mindig kitűnő adózási feltételek mellett, kreatív, megnyugtató megoldást nyújt minden fél számára.
A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.
Kevés az önkéntes, külföldre inkább mennének a diákok
Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.
„Az önkéntes munkavállalás legfontosabb motivációja a kapcsolatszerzési lehetőség (3,79), a büszkeség (3,74) illetve a tapasztalatszerzési lehetőség (3,59), és a munka menősége (3,56). Tehát a diákmunkához hasonlóan itt is megjelennek a jövőépítési célok, de nem kizárólagos motivátorként. A szülői késztetés – hasonlóan a diákmunkához – egyáltalán nem játszik szerepet ebben a döntésben” – magyarázta a Műegyetemi Állásbörzét szervező cég ügyvezető igazgatója.
Orbán Balázs a külföldi munkavállalási preferenciákkal kapcsolatban nyilatkozta, a kutatásban résztvevő fiatalok közel 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.
A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. (Fotók és forrás: Műegyetemi Hallgatói Kft. valamint Műegyetemi Iskolaszövetkezet)
