Elfogadhatatlannak tartja az 1000 forintos órabért a diákmunkások többsége

Elfogadhatatlannak tartja az 1000 forintos órabért a diákmunkások többsége

A fiatalok nagyjából fele az év közbeni lakhatási költségekre teszi félre a diákmunkából származó jövedelmét, 40 százalékuk pedig külföldön is kipróbálná magát a nyáron, többek közt ez derült ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből. A kutatás során arra is rákérdeztek a résztvevőknél, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek, de külön kitértek az önkéntes munkavállalásra is és a feketemunka megítélésére is.

A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.

Orbán Balázs, a felmérést végző Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 25 éve szervezik a Műegyetemi Állásbörzét, ezalatt az idő alatt megismerték a hallgatói szokásokat, kiállítóik igényeit és a partnereiket.

„Ebben a kutatásban arra fektettük a hangsúlyt, hogy a hallgatók milyen módon élnek keresetkiegészítéssel, milyen elvárással rendelkeznek, és hogy milyen információkeresési szokásaik vannak. A nyári munka mellett külön kitértünk a külföldi és önkéntes munkavállalásra. A kutatás a várt eredményeken fölül, több érdekes ténnyel is szolgált” – fogalmazott.

(Betanulási folyamat a Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette)

Fontos a fiataloknak, hogy maradjon szabadságuk is a nyáron

A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.

Barabás Zoltán, a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet elnöke, az eredményeket sorolva kifejtette, hogy a többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is.

„A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron” – értékelt.

Érdekességként említette, hogy akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.

A takarítás a legkevésbé preferált munkatípus

A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.

„A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni (75,8%), mely a minta jellegéből – zömében felsőoktatásban tanulók – is adódhat. A szórakoztatóipar is népszerű, így a fesztiválok és a hostesskedés. A fizikai jellegű munkák kevésbe jellemzőek a megkérdezettek körében, a legkevésbé preferált munkatípus a takarítás, amit a gyári munka és a fűnyírás követ” – közölte Barabás Zoltán.

A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Orbán Balázs elmondta, a fekete munka elfogadottsága némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet ezzel ellentétben mindig kitűnő adózási feltételek mellett, kreatív, megnyugtató megoldást nyújt minden fél számára.

A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.

Kevés az önkéntes, külföldre inkább mennének a diákok

Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.

„Az önkéntes munkavállalás legfontosabb motivációja a kapcsolatszerzési lehetőség (3,79), a büszkeség (3,74) illetve a tapasztalatszerzési lehetőség (3,59), és a munka menősége (3,56). Tehát a diákmunkához hasonlóan itt is megjelennek a jövőépítési célok, de nem kizárólagos motivátorként. A szülői késztetés – hasonlóan a diákmunkához – egyáltalán nem játszik szerepet ebben a döntésben” – magyarázta a Műegyetemi Állásbörzét szervező cég ügyvezető igazgatója.

Orbán Balázs a külföldi munkavállalási preferenciákkal kapcsolatban nyilatkozta, a kutatásban résztvevő fiatalok közel 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.

A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. (Fotók és forrás: Műegyetemi Hallgatói Kft. valamint Műegyetemi Iskolaszövetkezet)

Diákként dolgozni, diákként adózni

Diákként dolgozni, diákként adózni

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, sőt rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 22T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

woman in red sweater leaning on white table
(Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com)

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-től elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe: nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 000 forint.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben – közölte a NAV.

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál

A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.

A nyár a pihenés mellett a pénzkeresés ideje is a legtöbb diák számára, és idén nagyon sokan tervezik, hogy munkát vállalnak. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet online kutatásában a kérdőívet kitöltő, 15 évesnél idősebb diákok 96 százaléka jelezte, hogy a nyári szünet legalább egy részét munkával töltené majd. A fő motiváció a fiatalok esetében természetesen a pénzkeresés, 85,5 százalékuk jelölte meg ezt. A szakmai fejlődés lehetőségét 8,4 százalék sorolta előre, míg a kapcsolatépítés a válaszadók 3,6 százaléka számára különösen fontos a nyári diákmunka esetében.

A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka dolgozott már korábban is. A legtöbben – 71,1 százalék – a kereskedelemben, közel harmaduk pedig a vendéglátásban, turizmusban is kipróbálta magát, illetve a válaszadók 17,5-17,5 százaléka fordult meg az irodai adminisztráció és a gyártás, termelés területén.

A legtöbben idén nyáron is a kereskedelemben helyezkednének el, a kérdőívet kitöltők 67,5 százaléka jelezte ezt, a vendéglátás, turizmust a diákok 53,6 százaléka választaná, és valamivel több mint 40 százalékuk szívesen kipróbálná azt is, hogy milyen a munka irodai környezetben. Az építőipar képviselői viszont nem nagyon számíthatnak a kérdőívet kitöltő diákokra, mindössze 5,4 százalékuk jelezte, hogy akár ebben az ágazatban is elhelyezkedne. Szintén nagyon kevesen, a válaszadók 6,6 százaléka választana mérnöki vagy IT munkát a nyárra, ebben az esetben valószínűleg a speciális ismeretek és szaktudás iránti igényre vezethető vissza az igen alacsony arány.

A jó munkaerőért komoly versenyt kell vívniuk a vállalkozásoknak mind a juttatásokat, mind a munkakörülményeket illetően, ezért a diákok esetében is érdemes átgondolni, hogy mitől válik vonzóvá egy foglalkoztató. A Job Force online kutatása szerint a diákok számára az átmeneti munkahely kiválasztásakor a rugalmas munkaidő a legfontosabb szempont, 89,2 százalékuk emelte ezt ki (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek), a pénz közel háromnegyedük számára kiemelt tényező, míg 67,5 százalékuk a nyitott és támogató vezetőket tartja fontosnak. A vállalati kultúra is befolyásolja a döntést, ugyanis a válaszadók közel kétharmada számára a befogadó és támogató csapat is ott van az elsőszámú tényezők között.

A kutatásunk egyik fontos tanulsága, hogy a dolgozni vágyók igen jelentős része szeretne olyan helyet találni, ahol hosszabb távon is számítanak a segítségére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne ugyanis stabilan diákmunkát vállalni, további 32,5 százalékuk pedig ugyan alapvetően rövidebb távra tervez, de ha számára ideális feladatkört talál, hajlandó a jövőbe előre tekintve is elköteleződni” – mondta el Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

A felmérés alapján igen változatos célokra szánják a nyári munkával megkeresett pénzt a diákok, és viszonylag sokan vannak közöttük, akik már a távlati terveikre gyűjtenek. A válaszadók majdnem 29 százaléka jelezte, hogy megtakarításként tekint a diákmunkával keresett pénzre, így félretenné azt. A kérdőívet kitöltők 14,5 százaléka jogosítvány vagy nyelvvizsga megszerzésére költi a nyári keresetét és 12,7-12,7 százalékuk szánja szórakozásra, valamint mindennapi kiadásai fedezésére a munkával szerzett összeget.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a diák kollégák szerepe felértékelődik, különösen a nyári időszakban. Viszont azt is látni kell, hogy a fiatalok ma már nem vállalnak el akármilyen feladatot, ugyanúgy válogatnak a lehetőségek között, mint a főállású munkavállalók. Éppen ezért kulcsfontosságú a vállalkozások számára, hogy vonzóvá és versenyképessé váljanak a fiatalok szemében. A Job Force Iskolaszövetkezet szakértő csapata az ehhez szükséges megfelelő stratégia kialakításában tud segítséget és támogatást nyújtani együttműködő partnerei részére” – tette hozzá Papp Nóra.

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál

Két lábbal áll a földön, de négy kerékre gyűjt “az átlag diákmunkás”

A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki a Meló-Diák országos, reprezentatív felméréséből.

A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató az április 28-án Kecskeméten megrendezett HR Festen.

(Fotó: Pexels/Tom Official)

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két “dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.

A “két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre kapott a Meló-Diák. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az “egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.

A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3-4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két “végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5-6 napot.

A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal a Meló-Diák által kínált munkalehetőségek között is a leggyakoribbak, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége szinte biztosan talál kedvére való és a fizetés-elvárásainak is megfelelő lehetőséget – hangsúlyozta ifj. Vida Péter.

Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása

Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása

A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.

A koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági bizonytalanság éreztette hatását minden atipikus foglalkoztatási forma esetében, nem volt ez alól kivétel a diákmunka sem. Különösen a tavaly tavaszi első hullámban esett vissza a kereslet a diákmunka iránt, majd a nyári felfutást követően a másik fontos időszakban, a karácsony előtti hetekben már a második hullám miatt volt kisebb igény a fiatalok munkájára. Az idén azonban 2020-hoz képest már jóval nagyobb lehet az érdeklődés a vállalkozások részéről a diákmunkára, és olyan feladatkörökben is kipróbálhatják majd magukat a fiatalok, amelyekben korábban nem volt jellemző, hogy bevetették volna őket.

(Fotó: Pixabay/nastya_gepp / 833)

„Már most látszik a megkeresésekből, hogy egyre több az érdeklődő partner, aki a nyáron diákok foglalkoztatását tervezi. A felfutó kereslet pedig találkozik a kínálattal, mert tapasztalataink szerint a tanulók részéről is nagy az igény, hogy ismét munkába állhassanak, különösen azok körében, akik részben, vagy akár teljes egészében maguk fedezik a kiadásaikat. Az elmúlt évben nagyon súlyos helyzetbe került vendéglátásból, turizmusból, rendezvényszervezésből sok szakember kényszerűségből távozott, hogy el tudja tartani a családját és a piaci visszajelzések alapján vagy lehetetlen, vagy nagyon nehéz visszacsábítani őket. Az ő pótlásuk érdekében fokozottan számítanak az ezekben az ágazatokban működő vállalkozások a diákmunkára olyan munkakörökben is, amikre korábban nem, vagy nagyon ritkán volt csak példa. Így londinerként, szállodai adminisztrátorként, szobalányként, szakácssegédként is egyre több tanuló helyezkedhet el idén” – vázolta a helyzetet Papp Nóra, a Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Az elmúlt egy évben nagyon népszerűek voltak a diákok körében az otthonról végezhető szellemi munkák, közülük is kiemelkedtek a gyakornoki pozíciók. Az iskolaszövetkezeti tagok jelentős hányadát a Z generációs – 1995 és 2010 között született – diákok adják, az esetükben pedig a mindennapok része az új technológiai eszközök és megoldások használata. Így ők gyorsan, és könnyen tudtak alkalmazkodni a munka világába berobbanó home office-hoz. „A tapasztalatok szerint a szabadidő eltöltési lehetőségek beszűkülése miatt sok esetben többet is dolgoztak az egyébként szokásos átlagos óraszámoknál. A foglalkoztatói oldalról is megnövekedett a szellemi pozíciók kínálata, amihez nagyban hozzájárult a telekommunikációs szolgáltatások iránti és az online kereskedelemben tapasztalható kiugró igény. Ami még újdonság, hogy a magán-egészségügyi szolgáltatók is beléptek a diákmunkát igénylők körébe. Jellemzően a COVID-járvány okozta megnövekedett adminisztrációs terhek enyhítésére kértek segítséget, illetve a szakirányú tanulmányokat folytató diákok tesztelésben való részvételéhez” – mondta el Papp Nóra.

A Job Force a diákok életstílusához és igényeihez alkalmazkodva, illetve a szolgáltatási színvonal emelése érdekében digitalizálta az adminisztrációs folyamatait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulók elektronikus aláírással szerződhetnek az iskolaszövetkezettel, ami jelentősen megkönnyíti, leegyszerűsíti és felgyorsítja az alkalmazásuk folyamatát. Papp Nóra szerint ezzel a fejlesztéssel – ami a hazai iskolaszövetkezetek között egyedinek számít – elérhető, hogy a diákok akár egy nap alatt munkába állhassanak, ami lehetőséget kínál a Job Force vállalati partnerei számára, hogy még gyorsabban alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez.