Sokan nem tudják, hogy 3 millió forintig fizetési meghagyással lehet visszakövetelni a tartozásokat

Sokan nem tudják, hogy 3 millió forintig fizetési meghagyással lehet visszakövetelni a tartozásokat

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson, akinek tartoznak – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara többszáz választ összesítő online felméréséből. A válaszadók többsége nem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik. Néhány kérdéskörben azonban kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a magyarok, több mint négyötödük jól tudta például, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van.

A pénzköveteléssel kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek és a vállalkozások képviselői, hogyan szerezhetik vissza leggyorsabban a pénzüket, ha tartoznak nekik, valamint tisztában vannak-e azzal, mekkora összeget lehet akár bíróság bevonása nélkül visszakövetelni, és szükséges-e ehhez bármilyen bizonyítékot bemutatni.

hand shake of two men
Photo by Karolina Grabowska on Pexels.com

Sokan nem ismerik a leggyorsabb megoldást

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást kizárólag közjegyzőnél lehet kezdeményezni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a jogi megoldással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat, akinek tartoznak. Kezdeményezéséhez nem szükséges a lakóhely szerint illetékes közjegyzőhöz menni, bármelyik Magyarországon működő közjegyzőhöz lehet fordulni. A többség ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy a közjegyzők mellett az ügyvédeknek és – az önkormányzati hivatalt vezető – jegyzőknek, társas vállalkozás esetén pedig a cégbíróságnak is van hatásköre a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.

A válaszadók kétharmada azt sem tudta, hogy mekkora összegű lejárt pénzkövetelést lehet érvényesíteni fizetési meghagyással. Hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárással lehet visszakövetelni a tartozásokat. Három- és harmincmillió forint között bírósági peres eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett pedig csak a peres út járható. A legtöbben azt gondolták, hogy bármekkora tartozásra megindítható az eljárás, harmincmillió forint fölött azonban kizárólag bírósági úton szerezhető vissza a követelés.

Nem árt, ha van bizonyíték, de nem kell csatolni

Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, hogy semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy semmiképp nem lesz szükség bizonyítékra a tartozás visszaszerzéséhez, ezért nem árt, ha a kérelmező tudja bizonyítani, hogy jogos a követelése. Erre akkor lehet szükség, ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést. Ilyenkor ugyanis az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik, ahol a feleknek már bizonyítaniuk kell az igazukat. A fizetési meghagyás tehát nem garancia arra, hogy minden esetben néhány héten belül visszaszerezhető a tartozás, de a közjegyzők tapasztalata szerint a kötelezettek egy része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a válaszadók. A kitöltők többsége helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Ehhez ki kell töltenie az erre szolgáló űrlapot, befizetni az eljárás díját, majd a kérelmet természetes személy esetén eljuttatni egy közjegyzőhöz, szervezetek esetén pedig a MOKK rendszerén elektronikusan benyújtani. Ezután – ha annak feltételei fennállnak – a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást. Kétharmaduk azzal is tisztában volt, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni is bárkivel szemben lehet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Fontos tudni azonban, hogy a közjegyzők nem ellenőrizhetik le hivatalból, az eljárás kezdeményezője jó kézbesítési címet adott-e meg, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani az adatok helyességére a kérelem kitöltésekor.

A válaszadók több mint kétharmada azt is jól tudta, hogy az eljárás nem csak vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet gyors megoldás. Sokféle jogos pénzkövetelésre lehet még kezdeményezni, legyen szó például lejárt számláról, elmaradt lakbérről és rezsiköltségről, meg nem fizetett kártérítésről vagy akár végkielégítésről.

Mit gondolnak a magyarok a fizetési meghagyásos eljárásról?

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a kitöltőknek milyen tapasztalataik vannak a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy egyharmaduk még sosem hallott erről az eljárásról. Azok, akik kezdeményeztek már fizetési meghagyásos eljárást, általában gördülékenynek vagy átlagosnak jellemezték az ezzel járó ügyintézést. Az esetek többségében az adós a meghagyás kézhezvétele után kifizette a tartozását vagy nem mondott ellent a követelésnek és az eljárás kezdeményezője végrehajtás útján hozzájutott a pénzéhez.

Lejárt tartozások: tavaly 20 ezerrel több eljárás indult

Lejárt tartozások: tavaly 20 ezerrel több eljárás indult

Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek száma azonban még elmaradt a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szinttől. A fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést.

A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget. Ezzel az eljárással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről, cégről, vagy akár társasházról. Hárommillió forintot meg nem haladó követelések esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható. Az egyszerűbb eljárás vonzerejét jól mutatja, hogy tavaly 6240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna.

(Illusztráció. Fotó: Pixabay/mrganso)

2020-ban a járvány hatására több mint 100 ezerrel csökkent a kibocsátott fizetési meghagyások száma az előző évhez képest. Tavaly már 20 ezerrel több, pontosan 459 833 eljárás indult. Kismértékben csökkent viszont az ellentmondások száma: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja dönthetett arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon, peres eljárásként folytatódik az eljárás.

Az előző évekhez hasonlóan 2021 sem hozott változást abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárások döntő többségét különböző cégek és szervezetek, például követeléskezelők, közműcégek és mobilszoláltatók kezdeményezték, túlnyomórészt (99 százalékban) elektronikus úton. A követelt tartozások 95 százaléka tavaly is 10 ezer és 3 millió forint között mozgott. Nem változott az évek óta megszokott trend, hogy az eljárások több mint háromnegyede három munkanap alatt lezárul, vagyis a közjegyző a kérelem beérkezése után három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Csak mintegy két százalékuk nyúlik ennél tovább, jellemzően azért, mert a hiányos kérelmek miatt hiánypótlásra van szükség, vagy mert papíralapon zajlik az eljárás.

A fizetési meghagyások több mint 90 százaléka emelkedett jogerőre, ezekben az esetekben a címzett nem vitatta a követelést, így az végrehajthatóvá vált. Az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly, összesen 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.

Ha fizetési meghagyás érkezik, át kell venni

Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást 5 munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például, mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél” – mondja dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Erre azonban csak a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben nem ért egyet a követeléssel, és időben eljuttatja az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnek, az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik.

Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnünk” – teszi hozzá a MOKK elnöke.