Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a Fivosz HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésben keresték a választ arra, milyen az ideális munkahely 2024-ben.
Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője, Török Kata, a Mattel marketingigazgatója, Martis István Péter, a Profession.hu ügyvezetője, Oltványi Zsolt, a Mentes.hu ügyvezetője és Trunk Tamás Z-generációs tanácsadó beszélgettek Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és Giczi-Kocsis Noémi, a FIVOSZ HR Bizottsága alelnökének moderálásával az atipikus foglalkoztatásról és a munkáltatói márka fontosságáról. A rendezvény célja az volt, a fiatal vállalkozók top menedzserektől kapjanak kézzelfogható tanácsokat, amelyek segíthetik őket a cégépítés HR kihívásaiban.
(A panelbeszélgetés résztvevői)
A szakértők szerint a pandémia óta egyre kevesebb a tipikusan foglalkoztatott munkaerő, így szinte már mindenki atipikus formában dolgozik, legyen az home-office, rugalmas foglalkoztatás, diákmunka, nyugdíjasok vagy kismamák foglalkoztatása. Egyre kevesebben járnak be 8-tól 5-ig egy irodába dolgozni, de ennek ellenére a munkáltatóknak lehetőséget kell biztosítani a közösségépítésre, mert – mint elhangzott – az embereknek szükségük van arra, hogy találkozzanak, kapcsolódjanak, még a Z-generációnak is, amelyet pedig sokszor azért bántanak, mert home-office-ban szeret dolgozni.
Ahhoz, hogy egy munkahely meg tudja tartani a jó munkaerőt, egy érdekes csapdát kell elkerülnie: azt, hogy az inkluzivitással letudja a teljes HR-menedzsmentet. Az inkluzivitás, a korábbi évek trendi szakkifejezése azt jelenti, hogy egy munkahely befogadó szemléletű, ugyanakkor – bár fontos, hogy egy munkahely befogadó legyen – ez a hozzáállás könnyen általánosítja a munkatársakat, egyformának tart mindenkit.
Pedig nem biztos, hogy egy 200 fős cégnél minden dolgozó a babzsákoktól lesz boldog, vagy az összes munkatárs uszodabérletre vágyik.
A siker titka tehát abban rejlik, képesek-e a vezetők individuumként kezelni a munkatársakat és minden egyes embernek azt adni, amit ő az akkori élethelyzetében szeretne. Azaz egy klasszikus tökéletes és mindenkit befogadó rendszer helyett egy olyan rendszert építeni, amelyikhez mindenki tud csatlakozni és amelyben megkapja azt a dolgozói élményt, amelyre neki szüksége van. A panel tagjai kiemelték a közvetlen vezető jelentőségét is, rámutatva, hogy a közvetlen vezetőnek nem jó fejnek kell lennie elsősorban, hanem olyannak, akitől tanulni lehet, aki fejlődési lehetőséget nyújt a fiatalok számára.
A munkáltatói márka kapcsán megjegyezték, hogy szét kell választani a fehér és a kékgalléros dolgozókat. Az irodai dolgozóknak általában fontosabb a márka – ezért döntő jelentőségű, hogy egy cégnek milyen a vállalati és a munkáltatói márkája – a Z-generáció esetében pedig megjelent elvárásként a Purpose, azaz a „mit teszek a világhoz és mit tesz hozzá a cégem” gondolat. A fizikai dolgozóknál hatványozottabban jelenik meg az anyagi juttatás, ők elsősorban a munkabér és a munkahely közelsége alapján választanak, így a toborzásban kevésbé jelenik meg a márka, mint a fehérgallérosoknál. A megtartásban azonban már ugyanazok az attribútumok lesznek fontosak a tiszta munkakörnyezettől az emberi kapcsolatokon át a kommunikációs rendszerekig.
(Virág Viktor)
A szakértők egyetértettek abban, hogy a munkáltatói márka alapja a belső kommunikáció és a cég saját márkája, először annak kell a helyén lenni ahhoz, hogy sikeresen megmutassuk a potenciális munkatársaknak. „Ahhoz, hogy a legjobb munkaerőt tudjuk bevonzani és megtartani a három legfontosabb tényező a hitelesség, a közösség és a vezető.” – mondta el a beszélgetés kapcsán Virág Viktor, a FIVOSZ HR Bizottságának elnöke és MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. – „Egy szerethető céget, kiváló közvetlen vezetőt és egy olyan közösséget, amelyhez jó tartozni, kisebb eséllyel hagynak el a munkavállalók, mert megtalálják benne az életcéljukat és a boldogságukat.”
2023 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 707 ezer volt, 19 ezerrel több, mint egy éve. A január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbihoz képest 21 ezerrel több, 4 millió 696 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 579 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 424 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 276 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 87,5 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett.
A 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,3 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,5 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Alföldön (2,0 százalékpont) volt, míg Dél-Alföldön 0,8 százalékpontos csökkenés mutatkozott az előző év január-márciusához képest.
Évről évre fokozódik a fizikai munkaerőért folytatott verseny, ezért mind a toborzás, mind a megtartás egyre nagyobb problémát jelent a hazai cégeknek. Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.
Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.
„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria. Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.
A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak.
Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában. (Fotó: Pixabay/dassel)
