Agyhártyagyulladás, amely a gyors és súlyos lefolyása miatt hívja fel a figyelmet a védőoltással való megelőzés jelentőségére

Agyhártyagyulladás, amely a gyors és súlyos lefolyása miatt hívja fel a figyelmet a védőoltással való megelőzés jelentőségére

A gennyes agyhártyagyulladás meningococcus baktériumok által okozott fertőző betegség. Mivel nagyon gyors a betegség lefolyása, néhány óra alatt megváltozhat a családok élete, és akár 24 órán belül tragikus kimenetelű is lehet. Minden ötödik túlélő pedig maradandó szövődményektől szenvedhet, legyen az agykárosodás, rokkantság, hallásvesztés, viselkedési zavar vagy tanulási nehézség.

A legtöbb megbetegedés a csecsemők körében fordul elő. Hazánkban a meningococcus baktérium B, C, illetve W típusa okozott eddig megbetegedéseket. Az életveszélyes kórkép megelőzésében a védőoltások alkalmazása segítség lehet. Többek között erre emlékeztetett az április 24-i Meningitis Világnap is.

(Fotó: Wikipédia)

Mi okozza az agyhártyagyulladást?

A fertőző, gennyes agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású, kezdetben nehezen felismerhető, meningococcus baktériumok által okozott nagyon súlyos betegség. A meningococcus baktériumnak több típusa ismert, Magyarországon a B, C, illetve a W típusok okozta megbetegedések fordulnak elő. Leggyakrabban csecsemők fertőződnek meg, de 25 éves korig fontos a megelőzés.

A kórokozót a lakosság 10 százaléka tünetmentesen hordozza és terjeszti, serdülő és fiatal felnőtt korban kiemelkedő a baktériumhordozók aránya.

A fertőzés ugyan ritka, de a lefolyása kiszámíthatatlan, teljesen egészséges immunrendszerű gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is nagyon súlyos állapot alakulhat ki órák alatt. A baktérium agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést okozhat, illetve a kettő akár együttesen is előfordulhat.

Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás? 

A cseppfertőzés útján fertőző baktériumok emberről emberre terjednek, megtelepednek a légutakban, majd ritkán a nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítják be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti fertőzés megkönnyíti a kórokozó bejutását a szervezetbe, ezért télen és kora tavasszal gyakrabban fordulhat elő.

Kezdetben nehéz felismerni

A betegség korai szakaszában a felismerést nagyon megnehezíti, hogy kezdeti tünetei nem jellegzetesek, sőt, nagyon hasonlítanak egyéb légúti fertőzések tüneteire: láz, fejfájás, hányinger, hányás, esetleg ízületi fájdalom jelentkezik. 

Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása figyelhető meg. 

Az idegrendszer érintettsége néhány órán belül jelentkezhet fényérzékenységgel, viselkedésváltozással, zavartsággal, kómával. Az ún. szepszis (mely során a keringésbe jutó baktériumok és toxinjuk megtámadják a szerveket) fellépésekor gyakran láthatóak nyomásra el nem halványuló élénkvörös bőrjelenségek, később sok szervi elégtelenség alakulhat ki.

Kik a veszélyeztetettek? 

A súlyosabb kórképek kialakulása szempontjából a két legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemő -, és kisded korúak, illetve aktív közösségi életük miatt a tinédzserek. Az egy éven aluli korosztályban fordul elő leggyakrabban a megbetegedés.

A serdülők és fiatal felnőttek természetes életmódjukból következően jobban ki vannak téve a fertőzésnek (csókolózás, zsúfolt helyiségek, szórakozóhelyek látogatása, aktív/passzív dohányzás, fesztiválok, táborok, diákszállások), így gyakrabban fordul elő megbetegedés, mint az átlag populációban. Jellemző erre a korosztályra, hogy magasabb a halálozás, náluk növekszik leginkább a tünetmentes hordozás aránya, és nagyban felelősek a betegség terjesztéséért. 

 Mit tehetünk…

Érdemes a háziorvosnál, gyermekünk esetében a házi gyermekorvosnál bővebb tájékoztatást kérni a betegséggel kapcsolatban, illetve érdemes tájékoztatást kérni, hogy milyen védőoltások segíthetnek a betegség megelőzésében.