A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát.
Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején.
„Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató a hasonlóság a jelenlegivel” – mondta.Könyvében – The Rise and Reign of the Mammals (Az emlősök felemelkedése és uralma) – megjegyzi, hogy a mai világ melegebb részein élő emlősök gyakran kisebbek, mint a hűvösebb területeken élők, ez a Bergmann-szabályként ismert ökológiai elv.
Noha az okok nem teljesen ismertek, valószínű, hogy a kisebb állatok bőrfelülete a térfogatukhoz képest nagyobb a termetesebbekhez képest, így könnyebb levezetni a felesleges hőt – írta.
A könyv megjelenése előtt a lapnak elmondta, hogy a zsugorodás „a klímaváltozással való megküzdés gyakori módja”. Ez nem azt jelenti, hogy minden emlős kisebb lett, de úgy tűnik, ez az általános trükk, amikor gyorsan emelkedik a hőmérséklet – tette hozzá. Ha a hőmérséklet valóban gyorsan nő, könnyen lehetséges, hogy az emberi testméret csökkenni fog – magyarázta.
Nem minden szakértő vallja, hogy az emelkedő hőmérséklettel mérséklődik az emlősfajok testmérete. Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint gyenge a bizonyíték, amelyet a tanulmány bemutat, ellenben a hőmérséklet és az emlősök mérete közti összefüggés oka gyakran a rendelkezésre álló élelem szűkössége.
Lister azt a vélekedést sem osztja, hogy az ember „összemegy” a globális felmelegedés miatt. „Az embernél már nem igazán működik a természetes szelekció. Ha így lenne, akkor azt kellene látnunk, hogy a nagyobb testű emberek a klímaváltozás miatt meghalnak, mielőtt utódaik születnének. Nincs ilyen a mai világban. Ruhát viselünk, fűtünk és klímaberendezésünk van arra az esetre, ha túl nagy a meleg” – mondta a kutató. MTI. (Fotó: Wikipédia)
A tavaszi aszályos időszak ellenére idén is előfordulhatnak extrém esőzések, ami részben természetes folyamat, részben pedig a klímaváltozás hozadéka. A globális felmelegedés fokozódásával a szimulációk szerint az elkövetkező években egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre, így heves esőzésekre, villámárvizekre és extrém szárazságra is. Az önálló csapadékvíz-gazdálkodás azonban ma már akár családi házak esetében is megoldható.
A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete szerint az energetikai felújítások időszaka után újabb „robbanás” előtt áll a piac, hiszen meredeken emelkedik az önfenntartás, így az önálló vízgazdálkodás iránti igény az építők, illetve az építtetők körében. A Wavin tapasztalatai szerint egyre több vállalat, közintézmény és magánszemély alakít ki szikkasztó-tározó rendszert, így segítve az esővíz fokozatos elszivárgását, illetve újrahasznosítását. Az esővíz-gazdálkodás terén olyan „hírességek” is jó példával járnak elől, mint a brit királyi család, hiszen észak-ír Hillsborough birtokukon már működik egy intelligens, ún. StromHarvester technológiával ellátott szikkasztó- és tározómező.
Az OMSZ megfigyelései szerint bár az elmúlt 120 évben országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, az intenzív esőzéses napok száma – amikor a napi csapadékmennyiség meghaladja a 20 mm-t – folyamatosan emelkedik. Az egyszerre lezúduló csapadék nem hasznosul, mert a talaj nem tudja felvenni a vizet, így a növények aszálytűrését sem képes növelni. A megoldás a természetes folyamatokat imitálva a víz lefolyásának, talajba való beszivárgásának és a párolgás eredeti egyensúlyának helyreállítása.
Bár a városi betonrengetegekben eddig a csapadékvíz-elvezetés volt a cél, a trend most megfordulni látszik. A csapadékvíz-gazdálkodás és a vízáteresztő zöldfelületek közös rendszerének, azaz a városi kék-zöld infrastruktúrának a kialakítására már szinte mindegyik megyeszékhely rendelkezik elfogadott stratégiával, és valamennyi dokumentum középpontjában a hőhullámokkal és az extrém csapadékkal szembeni védekezés áll.
Sokan azonban nem várnak a döntéshozókra, hiszen „kicsiben” is megvalósíthatjuk a csapadékvíz-gazdálkodást, a víztöbblettel járó időszakokban elősegíthetjük a víz fokozatos elszivárgását, illetve megtartását, hogy az később, a vízhiányos időszakokban hasznosíthatóvá váljon. „A családi házat építők, illetve felújítók közül 10-ből 4-en szeretnének önellátóbbá válni. Növekszik az igény az önálló csapadékvíz-gazdálkodásra, így a szikkasztó-tározó rendszerek kialakítása is, elsősorban az egyre gyakoribb aszályos időszakok és villámárvizek miatt” – mondta el Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke. Bár maga a szikkasztás nem új megoldás, az eljárás sokat fejlődött az elmúlt évek során. A hagyományos, kúlékavicsos szikkasztók helyett műanyag elemekből gyorsan és könnyen építhetünk szikkasztóblokkot, ami tisztítható, egy gépkocsi súlyát is elbírja, és akár tárolhatjuk is az értékes esővizet. Ráadásul a szikkasztó- és tározómező kialakítása költséghatékony megoldás, hiszen bár maguk a műanyag elemek drágábbak, mint a kavics, egy komplett szikkasztóblokk alapanyaga is befér egy kombiautó csomagtartójába, így a fuvarozáson és a földmunkákon sokat spórolhatunk.
A zöld megoldásokkal, így esővíz tárolással és szikkasztással is foglalkozó Wavin az ökológiai lábnyomot csökkentő, 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülő és 100%-ban újrahasznosítható szikkasztóblokkokat is gyárt. A Wavin számításai szerint egy 100 négyzetméter tetőfelülettel rendelkező családi házhoz mindössze 1,8 köbméter űrtartalmú szikkasztóra van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a csapadékvíz-gazdálkodás. „Építettünk már szikkasztómezőt a japán Nissin Foods magyarországi egysége és a fóti Apponyi Franciska Óvoda számára. Számos családi háznál is működik szikkasztó- vagy tározómezőnk, hiszen sokan szeretnék aszályos időszakban is fenntartható módon megoldani növényeik, kerti pázsitjuk öntözését, vagy autóik tisztán tartását, illetve biztonságosan elvezetni a hirtelen jövő, nagy mennyiségű csapadékvizet” – mondta elGyőrfi Dávid, a Wavin tervezőmérnöke.
A szikkasztó- és tározóblokkok ráadásul intelligens, ún. StromHarvester technológiával is felszerelhetők, és képesek automatikusan az igényekhez igazítani a tározóban lévő vízszintet: 5 perces időközönként elemzik az 5 napos időjárás előrejelzés adatokat, illetve szenzorok segítségével figyelembe veszik az aktuális légnyomás értéket. A megoldás futurisztikusnak tűnhet, de üzemel már ilyen rendszer például a brit királyi család észak-ír Hillsborough birtokán is, védve a történelmi komplexumot az árvizek és a belvizek veszélyeitől.
