Nem szeretjük a házassági vagyonjogi szerződést, de nem is tudjuk, mire jó
Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak a házaspárokra és az élettársakra – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) legújabb online felméréséből. A válaszadók fele nem tudta, hogy – ettől eltérően rendelkező házassági vagyonjogi szerződés nélkül – a házastársaknak minden bevételük, de még a tartozásaik is közösek. Kétharmaduk a házassági vagyonjogi szerződés előnyeit sem ismeri, például, hogy egy ilyen szerződésben a házaspárok a törvénytől eltérő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, ami a házastárs különvagyonát is megmentheti a másik vállalkozásának csődje esetén.
A házassági és élettársi vagyonjogi ismereteket vizsgálta online felmérés keretében a MOKK. Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e a házasságban és élettársi viszonyban élők, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak rájuk. Például, hogy közös lesz-e minden vagyona a párnak a házasságkötés után, kit illet meg az esküvő előtt alapított vállalkozásból származó bevétel, vagy a törvény szerint milyen arányban kell osztozkodniuk az élettársaknak különválás esetén, és számít-e, ha a pár az esküvő előtt már együtt élt. Arra is rákérdezett a MOKK által készített felmérés, hogy hogyan viszonyulnak a kitöltők általánosságban a házassági vagyonjogi szerződéshez.
Nem szeretjük a házassági vagyonjogi szerződést, de nem is tudjuk, mire jó
Csak a válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasznosnak tartja, és kötött is már házassági vagyonjogi szerződést, egyötödük pedig azt válaszolta, csak akkor fog, ha lesz majd jelentősebb vagyona. Csaknem felük azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek, hogy rendelkezzen ilyen szerződéssel a vagyonáról. Kétharmaduk ugyanakkor nincs is tisztában azzal, hogy valójában mire jó a házassági vagyonjogi szerződés. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik eleve a válásra készülnek, és ez kizárólag arra szolgál, hogy még békességben, tiszta fejjel el lehessen osztani a vagyont. Valójában egy ilyen szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, még akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit, és ki a lakbért.
„A házaspárok ezzel saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és eltérhetnek a törvényi szabályozástól is, ami különösen hasznos lehet akkor, ha a pár egyik tagja saját vállalkozást működtet, de nem szeretné kockára tenni a családi vagyont” – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A házaspároknak ugyanis alapesetben minden tartozása közös, amit a válaszadók alig több mint fele tudott csak jól. Házassági vagyonjogi szerződésben azonban máshogy is rendelkezhetnek, ezzel megvédhetik a házastársukat a vállalkozás csődjétől vagy egy hitel visszafizetésének terhétől, így a másik különvagyonából már nem követelhető a tartozás.
A tartozások mellett a bevételek is közösek
A kitöltők fele nem volt tisztában azzal, hogy a házastársaknak alapesetben, vagyis, ha nincs ettől eltérően rendelkező házassági vagyonjogi szerződésük, nemcsak a tartozásaik, hanem a bevételük is közös, még azok a bevételek is, amelyek különvagyonból, akár az egyikük tulajdonában lévő lakás bérbeadásából származnak. Így amennyiben például az örökölt lakást a házastárs bérbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít. Kétharmaduk viszont jól tudta, hogy például a férj esküvő előtt vásárolt lakása, és minden olyan vagyontárgy, amellyel a házastársak már a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt is rendelkeztek, automatikusan – egy szűk kivételtől eltekintve – sosem lesznek a közös vagyon részei, csak akkor, ha erről házassági vagyonjogi szerződésben rendelkeznek.
Azonban sokan (a kitöltők negyede) hiszik azt tévesen, hogy öt év házasság után a felek minden vagyona automatikusan közös lesz. Ennek az elterjedt tévhitnek annyi valóságalapja van, hogy azok a szokásos mértékű vagyontárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelt szolgálják (például az egyikük esküvő előtt vásárolt ágya vagy hűtőszekrénye, amelyet közösen használnak), öt évnyi házassági életközösség után valóban közös vagyonnak számítanak.
Sok a tévhit az élettársakkal kapcsolatban
Sokan nem tudják, hogy az élettársakra teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. Az élettársak együttélésük ideje alatt – hacsak nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, ami azt jelenti, hogy a házastársakkal ellentétben nem keletkezik közös vagyonuk azon az alapon, hogy egymással élettársi kapcsolatban éltek.
A kitöltők kétharmada nem volt tisztában azzal, hogy az élettársaknak automatikusan nem keletkezik közös vagyona csak azért, mert párként egy háztartásban élnek. Nem számít, hogy mennyi ideig éltek együtt, és az sem, hogy született-e e közös gyermekük. Az élettársak szétválás esetén csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel az együttélés ideje alatt a vagyonszaporulathoz hozzájárultak. Amennyiben az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor vagyonjogi szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett és mi a különvagyon.
A válaszadók csaknem fele szintén helytelenül gondolta, hogy egyáltalán nem számít a vagyoni viszonyok szempontjából, ha a házaspár az esküvő előtt már élettársként is együtt élt. Valójában számít, ugyanis, ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor már az együttélés kezdetétől (és nem a házasságkötés időpontjától) érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk.
A legtájékozottabbak abban voltak a kitöltők, hogy közösek lesznek-e azok a vagyontárgyak, amelyeket a házaspár egyik tagja örököl. Több mint kétharmaduk helyesen tudta, hogy az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak, például egy ingatlan vagy egy autó alapvetően nem lesznek a közös vagyon részei.
