2023 júniusában tovább csökkent, éves összehasonlításban 30 százalék alá mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon, májushoz képest pedig 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek.
„A havi átárazódást tekintve hasonlóra legutóbb két éve, 2021 júniusában volt példa, azóta szinte folyamatos emelkedést láthattunk. Ez a trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, ennek a bolti árakban már érezhető hatása, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt” – hangsúlyozták az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken ismertetett inflációs adatokra reagálva.
Az élelmiszerek idén júniusban 29,3 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. Tavaly júniusban azonban még csaknem 3 százalékos drágulás ment végbe a megelőző hónaphoz képest.
2023 júniusában csupán öt termékkategória volt, amelyben 1 százalék feletti volt a drágulás májushoz viszonyítva, több mint 20 kategória esetében csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. Hozzávetőleg ugyanennyi termékkategóriában nem történt változás, vagy csak elenyésző mértékű növekedés volt mérhető.
„Most már tehát nagy biztonsággal ki lehet jelenteni azt, amit korábban még csak előrejelezni tudtunk: ténylegesen tetőznek az árak” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Hozzátette: az éves mutató ugyan még mindig magas, az inflációs folyamatok elemzésekor azonban célszerűbb a havi átárazódást, vagy az év eleje óta látható árváltozásokat figyelemmel követni a drágulás egyre lassuló ütemének értelmezéséhez.
2022 júniusához viszonyítva 48,6 százalékkal került többe a kenyér, több mint 40 százalékkal drágultak a tejtermékek, a tojás, 33 százalékkal a péksütemények, 30 százalékkal a száraztészta. Emellett 18,3 százalékkal kell többet fizetni a szalámikért, 21 százalékkal a párizsiért, egyéb felvágottakért. A sokáig rendkívüli mértékben dráguló sajt ára is lassabb ütemben – 23,3 százalékkal emelkedett –, mint tavaly ilyenkor. Összességében a nyerstejárak csökkenése kedvezően hatott és hat a jövőben a tejtermékek fogyasztói áraira, azonban a búzatermékpályán a markáns csökkenés még várat magára.
„Az aratás elkezdődött, hamarosan lekerülnek a búzaszemek a táblákról. Az új búza már lényegesen alacsonyabb áron kerül a malmokba, az onnan kijövő liszt alacsonyabb ára pedig fogyasztói oldalról kedvezően fog hatni a bolti árakra” – fejtette ki Héjja Csaba. Kiemelte azonban, hogy a búza árában bekövetkezett, 50 százalék feletti áresés nem fog teljes egészében megjelenni a kenyér árában. „Az az ár ugyanis, amelyet a polcokon látunk, csak 30-40 százalékban függ a búza árától. Mire az asztalunkra jut a kenyér, addig jelentős energiaköltséggel, munkaerő- és szállítási költséggel kell számolni, nem beszélve az egyéb, például marketingjellegű kiadásokról.”
A bank agrár- és élelmiszeripari szakértői a kiskereskedelmi forgalom egyértelmű csökkenésére reagálva hozzáfűzték: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra. A keresletcsökkenés nyomán azonban élénkebben akcióznak az üzletekben.
Az élelmiszerár-stopok augusztusi kivezetésével kapcsolatban pedig hozzátették, a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint az élelmiszeripar oldaláról valamelyest – részben az energiaárak esésével – olcsóbbá vált előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását.
„Véleményünk szerint az árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban” – mondta Héjja Csaba.
A bank elemzői arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5 százalék körülire csökken az élelmiszer-infláció.
Az írószerek árdrágulása gyakorlatilag az egész munkavállalói szektorra kihat – nem csupán az iskolakezdést drágítja meg. Egy felmérés szerint bizonyos eszközök ára akár 50%-kal emelkedett mindössze egy év leforgása alatt – derült ki egy felmérésből, melyet az iskolakezdő szülők körében végeztek.
Mekkora árdrágulás történt?
A kutatás során arra kértük a szülőket, hogy mondják meg, hogy mekkora árváltozást figyeltek meg a piacon az egy évvel korábbi árakhoz képest iskolaszerek vásárlása során. Arra kértük a válaszadókat, hogy mondják meg, hogy egy átlag bevásárlás mennyivel kerül többe, mint egy évvel korábban.
A különböző írószerek árváltozása eltérő lehet, hiszen a különféle kereskedések, webáruházak, valamint márkák más árszabással dolgoznak, és teljesen más beszállítói piaca a különféle termékeknek. Ennek köszönhetően az eltérő eredmények nem biztos, hogy egymásra nézve ellentmondónak számítanak.
A diagramról megállapítható, hogy a legtöbb válaszoló szerint 5-15%-os drágulás volt tapasztalható, de voltak olyan termékek, melyeknek az ára 50%-kal emelkedett jellemző érték az elmúlt évre vetítve.
Mivel indokolható az áremelkedés?
Otterbein Norbertet kérdeztük, a becsiirodaker.hu ügyvezetőjét, hogy mit gondol, mi az oka az áremelkedésnek, és mennyi ennek mértéke terméktípusonként. Véleménye szerint a jelenség több tényezőre vezethető vissza.
A terméknyilvántartás szerint 8-14% közötti az áremelkedés általános mértéke. Nagyságrendileg ennyivel kerül most többe a gyurma, a vízfesték, a ceruza, a filctoll, vagy épp a golyóstoll, a számológép és a genotherm. Ennél is nagyobb árkülönbség érhető tetten a füzetek és egyéb papírtermékek, pl. másolópapír esetén. A füzeteknél igen komoly, közel 50%-os emelkedés figyelhető meg, ugyanis az utóbbi, közel 1,5-2 éves időszakban soha nem látott árrobbanás volt tapasztalható. A tetőponton a megelőző évhez képest több mint kétszeresére nőtt a termékek alapanyagául szolgáló papír ára.
Az általános áremelkedés legfőbb okai a folyamatosan emelkedő, ukrán beszállítás hiányát is tükröző cellulóz és villamosenergia árak, illetve a megnövekedett papír csomagolóanyag-igény, amely jelentős gyártási kapacitásokat kötött le az egyéb papírtermékekkel szemben. Mindezt tetézték az orosz területen történt gyárbezárások, amelyek további kapacitáshiányt eredményeztek a piacon. Mára az energiaárak valamelyest csökkentek, de még messze vannak a 2 évvel ezelőtti szinttől.
Ebben a szektorban is megjelenik az infláció hatása, az ukrajnai háború pedig rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a piaci helyzetet. A szakember véleménye szerint további áremelkedés várható, jövőre még drágább lesz az iskolakezdés, mint korábban.
A világ egyik legnépszerűbb ételének, a pizzának az ára is az egekbe szökött. Decemberben az Eurostat, az európai statisztikai hivatal szerint az ugrás 16%-os volt az egy évvel korábbihoz képest – számolt be az RTV Szlovénia.
A pizzainfláció mértéke az EU-n belül igen eltérő volt. Az Eurostat rangsorát Magyarország vezeti 46%-os éves áremelkedéssel, majd Litvánia és Bulgária következik 39%-kal, illetve 37%-kal.
A legkisebb növekedést a pizza és a quiche esetében – amelyeket az Eurostat új mutatója csoportosít – Luxemburgban (+7%), Olaszországban (+10%) és Franciaországban (+13%) tapasztalták.
Az Eurostat a “pizza és quiche termékek” kategóriájába a hús, hal, tenger gyümölcsei, sajt, zöldség vagy gyümölcs felhasználásával készült lisztalapú termékek vásárolt változatait sorolja.
Az európaiaknak emelkedő élelmiszerárakkal kell szembenézniük. Amint arról az Eurostat néhány nappal ezelőtt beszámolt, az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk árának emelkedése kissé felgyorsult.
Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára januárban 14,1%-kal volt magasabb az EU-ban, mint tavaly januárban; decemberben 13,8%-kal emelkedett – írta a szlovén hírportál.
Az izmos béremelkedés ellenére az infláció egy év alatt 2,5 millió forintot vett el a lakásvásárlásban gondolkodó családoktól. Ennyivel kisebb piaci lakáshitelre elég ugyanis a magyar polgárok felének keresete – derül ki a BiztosDöntés.hu számításaiból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavaly novemberi, 563 600 forintos bruttó átlagkereset 16,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A medián bruttó átlagbér ennél is jelentősebben, 17,6 százalékkal emelkedett, azaz 2022 novemberében a munkavállalók fele havonta nettó 293 797 forintnál többet vitt haza, szemben a 2021 novemberi 249 774 forinttal.
Nem csak a boltokban érezzük az inflációt
Ugyanakkor a foglalkoztatottak fele ennél kisebb jövedelemből kénytelen tervezni a jövőjét. Ebbe a jövőbe pedig ma már aligha fér bele az, hogy a hitel segítségével oldják meg lakhatási gondjaikat – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
2021 novemberében a medián nettó átlagkereset a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfék szabályait figyelembe véve még 19,5 millió forintnyi 20 éves futamidejű, 10 évre fix törlesztést biztosító lakáskölcsön felvételére volt elegendő. A tavaly novemberi bérstatisztikákban szereplő jövedelemből ugyanakkor már 2,5 millió forinttal kisebb, maximum 17 milliós piaci kamatozású kölcsön törlesztésére futja. Ezt is csak akkor, ha az adós elmegy a falig, azaz vállalja, hogy havi keresetének 50 százalékát a kölcsön törlesztésére fordítja. A jelenlegi inflációs időkben erre egyszerűen nincs lehetőség, ez a magyarázata annak, hogy miért produkál mélyrepülést a lakossági hitelpiac – mondja a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a helyzeten láthatóan az sem segít, hogy a bankok messze nem érvényesítik teljes mértékben kamataikban az infláció miatt megugró pénzpiaci kamatváltozást. 2021 novemberében a 10 évre fix törlesztéssel bíró lakáshitelek átlagosan 4,14 százalékos kamatszinten (4,61 százalékos teljes hiteldíj mutató – THM – mellett) voltak elérhetőek, ami a 10 éves, 4,1 százalékos pénzpiaci kamatszint (10 éves BIRS) szintje feletti kölcsönkamatot jelentett. Tavaly novemberben ugyanakkor a 7,11 százalékos átlagos hitelkamat (THM: 8,38%) közel 1 százalékponttal kisebb volt annál a 8,04 százaléknál, amely kamatszinten a bankok egymásnak adtak kölcsönt.
Az ingatlanárak nem kompenzálják a megugró költségeket
A potenciális hitelfelvevőket az is távol tartja a piactól, hogy a kisebb hitelkeret messze nem elég álmaik lakásának megvásárlására. Bár a lakáspiacon is érződik a fékeződés, ám az ingatlanpiaci árak csak nagyon lassan korrigálnak. Az értékesítésben gondolkodók döntő része inkább kivár, s csak azok az eladók viszik le az áraikat, akiknek nagyon sürgős az eladás. Az alkuk során elérhető kedvezmény pedig nem feltétlenül kompenzálja a vevőket abban, hogy a lakásukra összességében sokkal többet kell költeniük. Míg 2021 novemberében az akkori, 19,5 millió forintos hitelt felvevő ügyfél azzal számolhatott, hogy a 20 éves futamidő végéig visszafizetendő teljes költsége 30 millió forint alatt marad, addig a tavaly novemberben átlagkamaton hitelt felvevő ügyfél közel ötödével, több, mint 5 millió forinttal magasabb, 35,1 millió forintos visszafizetési teherrel kalkulálhat a BiztosDöntés.hu számításai szerint.
Az Eurostat végleges adatai alapján decemberben az előzetes adattal megegyezően 9,2 százalékkal emelkedtek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, tovább mérséklődve az októberben 10,6 százalékon elért rekordról.
Az euróövezeti inflációs ráta 9,2 százalékra csökkent decemberben az Eurostat végleges adatai szerint a novemberi 10,1 százalékról. Egy évvel korábban, 2021 decemberében 5,0 százalék volt az inflációs ráta az euróövezetben.
A decemberi euróövezeti inflációhoz az energiaárak 2,79 százalékponttal, az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek 2,88 százalékponttal járultak hozzá. Az energiaárak éves szinten 25,5 százalékkal emelkedtek az euróövezetben decemberben, 6,6 százalékkal csökkentek viszont a novemberihez képest. Novemberben 34,9 százalékos volt az energiaárak éves emelkedése.
Az EU-ban 10,4 százalékos volt a decemberi infláció a novemberi 11,1 százalék után, szemben az egy évvel korábbi 5,3 százalékkal. A legalacsonyabb inflációt Spanyolországban regisztrálták decemberben, 5,5 százalékosat. Luxembourgban 6,2 százalékos, Franciaországban 6,7 százalékos volt a decemberi infláció. A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos. Lettországban 20,7 százalékos, Litvániában 20,0 százalékos inflációt regisztráltak decemberben. Novemberhez képest decemberben az unió 22 tagállamában csökkent az infláció, kettőben nem változott és háromban emelkedett. MTI
