Vége, ennyi volt. 2022. augusztus 31-én végleg megszűnt a régi KATA, így aki még tudta, az utolsó napokban “kikatázta” magát. Ezt mutatják a Billingo statisztikai adatai is, de még így is csak kevesen érték el a 12 milliós KATA keretet.
Az adatok a 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. között, a Billingo online számlázóból kiállított számlák alapján készültek. A vizsgált időszakban KATÁs vállalkozások 88%-a egyéni vállalkozó, 12%-a KATÁs Bt. volt regisztrálva a rendszerben. Az egyéni vállalkozások 94,4%-a, a Bt-knek pedig 88,9%-a volt alanyi adómentes.
Az adatokból jól látszik, hogy reménytelien indult az év a KATÁsoknak. Januártól, hónapról hónapra fokozatosan emelkedett 1-5%-kal a kiállított számlák átlagos értéke. Majd júliusban, az inflációt is meghaladó mértékben, vélhetően a változások bejelentésének hírére ez hirtelen 7%-kal, augusztusban pedig további 55%-kal ugrott meg az előző hónaphoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a katások amit még csak tudtak, kiszámláztak az utolsó KATÁs hónapban.
Még szignifikánsabb a különbség az augusztusban kiszállított számlák összértékét tekintve. Míg januártól júliusig ez havonta átlagosan 14,6 milliárd forint volt, addig augusztusban közel 36,5 milliárd forint értékben számláztak a Billingós KATÁsok. Ez 21,9 milliárd forintos, azaz 2,5x-es növekedésnek felel meg az előző hónapok átlagához képest.
Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy augusztus utolsó 2 hetében nőtt meg igazán látványosan a számlázási aktivitás. Már a hónap 2. felében megközelítette a napi kiszámlázott összérték a hónap tipikusan legaktívabb első napjait. Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legtöbben a hónap utolsó 3 napjára hagyták az utolsó KATÁs számlák kiállítását. Augusztus 29-én 2x-esére, 30-án 2,6x-osára, míg 31-én a 4x-esére nőtt a kiállított számlák összértéke a hónap első napjához képest.
Az is egyértelmű, hogy a Billingós KATÁsok célja nem alapvetően a KATA 12 milliós keretének kimaxolása volt. 2022. január 1-től augusztus 31-ig átlagosan mindössze 4 980 729 Ft értékű bevételre tettek szert.
A vállalkozások 16,3%-a számlázott legfeljebb 1 millió Ft, 11,5%-a 1-2 millió Ft közötti, 28,9%-uk 2-5 millió Ft közötti, 18,6%-uk 8-12 millió Ft közötti értékben, és csak 3,3%-uk lépte túl a 12 millió forintos KATA keretet.
A katások több mint 90 százaléka számlázott korábban cégeknek is, így a kormány törvénymódosítása miatt adózási formát kell váltaniuk, ha meg szeretnék tartani az összes ügyfelüket, derült ki a Billingo által készített online felmérésből. A mindössze egyetlen nap alatt több mint ötezer főt megmozgató kutatás rámutatott, a többség 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartott volna elfogadhatónak, de az is látszik, hogy rengeteg bizonytalanság övezi a katás vállalkozók jövőjét.
Bizonytalanná teszi a jövőt, rontja a megélhetési lehetőségeket és beszűkíti a mozgásteret az érintettek szerint az Országgyűlés által kedden kivételes eljárás keretében elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítás, amelynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek számlázhatnak.
A Billingo által készített friss felmérés eredményei szerint a katások véleménye elég egyértelmű és lesújtó a kormány döntését illetően: egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 1,4-es osztályzatot adtak a módosításra.
Tanulságos és olykor megdöbbentő válaszok érkeztek a felmérés önkitöltős részében is, amikor arról kérdezték az embereket, mit gondolnak, hogyan hat majd az életükre az új katatörvény. Volt, aki azt írta, „nem tudok már lassan enni adni a három gyermekemnek”, egy másik kitöltő úgy kommentált, „rosszul, nagyon rosszul, de talán még fel sem tudom mérni, hogy mennyire rosszul”, míg egy harmadik arról számolt be: „fel kell adni az álmaimat miatta”.
Kiderült az is, nagy általánosságban nem zárkóztak volna el az adózási forma finomításától sem, de egy ilyen mértékű szigorítást nehezen tudják elfogadni. A korábbi kataszabályozáshoz képest a legtöbben (43,43 százalék) egy 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartottak volna elfogadhatónak, 16,49 százalék pedig semennyivel több adót nem akart volna fizetni. Nagyon sok olyan katás is akadt ugyanakkor, aki lényegesen nagyobb százalékot is bevállalt volna. „A Katás vállalkozók fel voltak készülve arra, sőt nagy többségében nyitottak is lettek volna rá, hogy valamelyest nagyobb adóterhet vállaljanak be a jelenleginél. Azonban erre a döntésre egyértelműen senki sem számított, és mind a vállalkozói, mind a könyvelői szakmát teljesen megdöbbentette az új helyzet” – magyarázta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó vezérigazgatója.
„A felmérés választ adott arra is, mi indokolja a nagy felháborodást: a katások 42,5 százaléka számlázott kizárólag cégeknek, 49,63 százalékuk pedig cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és mindössze 7,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy magánszemélyeknek adott ki csak számlákat. Magyarul a kutatás szerint mindössze minden tizedik katás maradhat majd ebben az adózási formában, ha nem szeretne ügyfeleket veszíteni, és így mintegy 350-400 000 vállalkozó lehet az, akit direktben érint a változás” – fejtette ki Sárospataki.
Mihez kezdenek ezután?
A válaszadók összesen 69,92 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lenne fenntartható a vállalkozása, ha mostantól kizárólag magánszemélyeknek számlázhatna, 9,14 százaléka pedig még nem tudja megmondani, hogy fenn tudja-e tartani vállalkozását. Ehhez képest mindössze a katás vállalkozók 9,47 százaléka állította azt, hogy így is tovább tudná működtetni egyéni vállalkozását, ami jóformán megegyezik azokkal, akik elve csak magánszemélyeknek számláztak eddig is. A maradék 11,47 százalék pedig valószínűleg továbbra is meg tudná oldani a katás státuszát.
Az online felmérésből kiderült az is, hogy a törvény hatálybalépését, szeptember elsejét követően minden tizedik megkérdezett marad csak katás, harmaduk viszont áttér az átalányadóra. Sokat elárul a változtatást övező bizonytalanságról, hogy minden második kitöltő most még nem tudta megmondani, mihez kezd, 12 százalék pedig azt mondta, a döntés után nagyobb hajlandóságot érez a szürkézésre.
A Billingo által publikált kérdőív eredményei szerint mostanáig a katás vállalkozók 27,26 százaléka nem alkalmazott egyáltalán könyvelőt, de mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorításokat követően sem lesz szüksége könyvelőre. Ráadásul sejthetően ők azok, akik végleg elhagyják a vállalkozói szférát.
A Billingo rákérdezett arra is, ha a válaszadó áttérne az átalányadóra, mekkora áremelést tervez. Erre minden harmadik kitöltő (37,12 százalék) azt felelte, szeretné drágábban értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait, de egyelőre kétséges, hogy tudná-e ezt érvényesíteni a gyakorlatban. 7,7 százalék egyáltalán nem hajlik az áremelésre, 33,54 százalék viszont biztosan áremelésben gondolkozna ebben a forgatókönyvben. 21,63 százalék pedig még bizonytalan abban, hogy emel-e árat.
„A KATA módosításával járó többlet terheknek minden bizonnyal árfelhajtó hatása lesz, amit az összes magyar ember megérez majd a pénztárcáján. Mindez egy egyébként is magas inflációval terhelt nehéz gazdasági környezetben komoly kihívások elé állítja a vállalkozókat és a lakosságot egyaránt” – jegyezte meg Sárospataki, majd hozzátette: cégüknél jelenleg is átállási terveket dolgoznak ki a KATA-módosítás kapcsán és azt tervezik, hogy több módon is segítséget nyújtanak majd az érintett vállalkozóknak.
