Száz nap alatt minden előzetesen várt rekordot megdöntött a Hungarian Vizsla Inu (HVI) decentralizált kriptotőzsdéje a VizslaSwap, az első olyan magyar tőzsde, ami lényegében pénzt vagy kriptovalutát nem kezel, minden folyamatosan a felhasználók tulajdonában van. A „Nagy Vizsla” tíz trilliárd tokennel, azaz pénzegységgel rendelkező digitális pénz kezdettől fogva jó befektetésnek bizonyult, bár mostanra az árfolyama a töredékére esett vissza a gazdasági változások hatására. A VizslaSwap viszont a medvepiacban kezdett erősödni és 100 nap alatt a piaci értéke meghaladta a félmilliárd forintot.
A vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Az elegáns megjelenésű, könnyed mozgású ebet azért választottuk a kriptopénzünk névadójának, mert jól példázza azt az értéket, amit a digitális pénzek kínálnak azoknak befektetőknek, akiknek jó a szimatuk” – mondta Galavics András, a Hungarian Vizsla Inu stratégiai vezetője.
Ahogy a HVI iránt, úgy a VizslaSwap iránt is kezdettől fogva jelentős a nemzetközi érdeklődés. Eddig 50 országból vásároltak a kriptopénzekből holderek. A Telegram oldalon például már több mint 10 ezer fős angol nyelvű csoport alakult, Twitteren több mint 45ezer fő és instagrammon már influencereket is lepipálva már több mint 124ezer fő követi a tevékenységüket. A VizslaSwap magyar kriptopénz értéke hamar megháromszorozódott, a látogatók zöme német, magyar és osztrák sógorainkból tevődik össze. Nem is csoda, hiszen olyan lekötésekkel és partnerekkel büszkélkedhetnek, hogy nem ritka, a 3-400%-os éves hozam feletti lekötési lehetőség sem. Még a hamarosan PoS-ra, azaz hagyományosan bányagépekkel már nem bányászható Ethereumot (ETH) is 30%-os jutalommal lehet lekötni a platformon.
„A vonat még csak most indult el, így mindenképpen érdemes felszállni. A célunk az, hogy októberre elérjük a 100 listázott partnert” –tette hozzá Pálmay Dániel, a VizslaSwap fejlesztője megjegyezve azt is: ha dinamikusan nő VizslaSwap és a Hungarian Vizsla Inu értéke, az a magyar kutyás társadalomnak is jó hír. A HVI tokenek 10 százalékát ugyanis elkülönítik azért, hogy abból később állatmenhelyeknek tudjanak segíteni. Amennyiben a magyar digitális pénz értéke/marketcap-ja eléri az 500 millió dollárt, az azt jelenti, hogy a magyarországi ebek sorsának a javítására 1 milliárd forint jut. Ekkora mértékű adományra korábban még soha nem volt példa és mostanság sajnos erre egyre kevesebb forrás jut.
Igazi nyári sláger
Nemrégiben magyarországon méltán híres zenész és rendező Johnny K. Palmer és a voice-ból ismert Torzsa Gabriella közös produkciója lett a Vizsla új nemzetközi „hímnusza”. Loyal a szám címe, tükrözve a hűséget, melyet egy igazi vizsla képvisel.
„Imádjuk a zenét, sok zenésszel is működünk együtt, hiszen egy jó fülbemászó zeneszám akarva-akaratlanul is terjed és igazán ismerté teszi a Vizslát az egész világon” – tette hozzá Galavics András.
Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nál akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek.
Mivel a digitális javak, például kriptopénzek, üzleti
Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek, illetve vagyoni értékük van, mindenkinek érdemes időben elgondolkodni azon, hogy mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Aki ezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.
(Fotó: mohamed_hassan/Pixabay)
Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük – hangsúlyozza Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke szerint ezért nincs egyelőre egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Kié lesz például egy felhőben tárolt írás, amely az évszázad regényét rejti, vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely forradalmasítja a rákkutatást.
A fogas kriptodeviza-kérdés: hogyan örökítsem át a titkos jelszót?
Kriptodevizát például egyre többen tartanak, digitális tárcájukhoz kódok segítségével férnek hozzá az interneten. Viszont egy bankszámlával ellentétben a kriptopénzről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után, sőt, egyáltalán tudomást szereznek-e a „digitális örökségről”.
Ha egy kriptopénztárca tulajdonosa szeretné, hogy majd az örökösei hozzáférhessenek ehhez a vagyonrészhez, akkor érdemes előre terveznie. Az egyik ilyen lehetséges mód a megfelelő végrendelkezés, de ez a kriptopénz esetében összetettebb, mint egy hagyományos vagyontárgynál. Az örökhagyónak fel kell készülnie arra, hogy a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért a végrendeletben kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket az örökhagyó a kriptoeszközök esetében alkalmazni szeretne. Azaz, sokkal alaposabban és kiterjedtebben kell átgondolnia a végrendeletét, amiben például egy közjegyző komoly segítséget nyújthat.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat.
Saját szabályozás a techóriásoknál
A világ vezető technológiai cégei néhány közös vonástól eltekintve eltérően szabályozzák, mi lesz egy digitális profil sorsa a felhasználó halála után. Ha a hozzátartozók a megfelelő dokumentumok, például a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérik, szinte mindegyik cég törli profilt, hozzáférést ugyanakkor nem ad. A felhasználók azonban életükben ettől eltérően is rendelkezhetnek.
Például a vezető közösségi oldalon, a Facebookon mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez azonban nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba, és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem.
A Google viszont lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó meghatározza, ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, akkor kit értesítsenek, és milyen adatokat osszanak meg vele. Akár levelekhez vagy a felhőben tárolt dokumentumokhoz is hozzáférhet egy rokon, barát, ha erre felhatalmazást adott a felhasználó.
A digitális öröklés eddig azért nem volt mindennapos kérdés, mert a jogosultként érintett korosztály jellemzően még nincs abban az életkorban, hogy végrendelkezésről gondolkodna. Pedig a digitális javakról különösen fontos időben rendelkezni, nehogy elvesszenek, elérhetetlenné váljanak az örökösöknek. Egy gondosan készített és karban tartott végintézkedés sokat segíthet ebben – mondja Parti Tamás.
