Szabadtéri programok után javasolt kullancs vizsgálatot végezni

Szabadtéri programok után javasolt kullancs vizsgálatot végezni

Egy kimerítő, élményekben gazdag kirándulás után nincs is jobb érzés, mint hazaérni – ám a jól megérdemelt pihenés mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy este fürdőzés után alaposan vizsgáljuk át a testünket, hogy minél hamarabb felfedezhessük az erdőből esetlegesen hazahozott apró „potyautasokat.” A kullancsok ugyanis kora tavasztól késő őszig lesben állhatnak, és a gondos odafigyelés, a zárt ruházat, valamint a kullancsriasztó sprayk ellenére is előfordulhat, hogy a vérszívó utat talál a bőrünkhöz. Ez nem csak kellemetlen, de kifejezetten veszélyes is lehet, ugyanis a közönséges kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek.

A kullancsok leggyakrabban az erdőkben, valamint a bokros-fás, sűrű aljnövényzettel rendelkező területeken fordulnak elő. Kiemelendő azonban, hogy városi környezetben is megtalálhatóak, többek között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken érdemes odafigyelnünk. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások extra odafigyelést igényelnek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, hogy a kullancsok által terjesztett fertőzéseket elkerüljük. A gyerekek azért lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve, mert az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, amely egymagasságban van a kisebb gyerekekkel. A kullancsok rendszerint a hajas fejbőrön, a hajlatokban – hónaljban, könyök- és térdhajlatban, lábujjak között – szeretnek megpihenni. Sokat segíthet, hogy ha ilyen területen járunk, figyelmesek vagyunk, különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot viselünk.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?

A kullancsokat vektoroknak nevezzük, mert világszerte számos emberi és/vagy állati fertőzést képesek állatról emberre átvinni. Hazánkban a két legfontosabb betegség, melyeket a hazai közönséges kullancs terjeszt, az FSME- vírus által okozott agyvelőgyulladás és a Lyme-kór, melyet egy baktériumfertőzés idézhet elő. 

A vírusos agyvelőgyulladás az esetek jelentős részében tünetmentes, de előfordulhat, hogy 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. A veszélye abban rejlik, hogy minden ötödik betegnél egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus vírus-ellenes terápiája nincs, azonban a fertőzés védőoltással megelőzhető.

A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán súlyosabb idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Megfelelő antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással azonban jelenleg nem megelőzhető betegség.

A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

Ha észrevettük bőrünkben a kullancsot, azonnal szedjük ki! Fontos, hogy ne nyomjuk szét a testét, óvatosan távolítsuk el. Sose használjunk olajat, ecetet, mert az állat ugyan belefullad, de a sokk következtében az addig kiszívott vér egy részét is visszajuttatja a szervezetünkbe, az esetlegesen fertőzött gyomorváladékával együtt. Az eltávolításához egy vékony hegyű csipesz a legalkalmasabb (gyógyszertárakban megvásárolhatjuk), amellyel anélkül foghatjuk meg a kullancsot, hogy az utótestét összenyomnánk. Ha sikerült megragadni az élősködőt, határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből. Az nem okoz problémát, ha a szívókorongja bennszakad a bőrünk alatt, mert az néhány nap alatt távozik.

Szabadtéri programok után javasolt kullancs vizsgálatot végezni

Legalább nyolc féle betegséget okozhatnak a kullancsok

A különböző kullancsok által terjesztett betegségek akár kontinensenként eltérőek lehetnek, külföldi utazások esetében ezért kiemelten fontos, hogy indulás előtt tájékozódjunk a célországokban található kullancs által terjesztett betegségekről, és az ellenük való védekezés lehetőségéről.

Az alábbiakban bemutatunk néhány kevésbé ismert kórképet, melyeket a fertőzött kullancsok terjeszthetnek és beszélünk a két, Magyarországon legelterjedtebb betegségről.

(Fotó: Wikipédia)

Humán babesiosis

A kullancscsípés során egysejtű mikroorganizmusok, úgynevezett protozoák juthatnak be az emberi szervezetbe, melyek a lappangási időszak (1-4 hét) elteltével láz, általános rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalmak, vérszegénység tüneteivel jelentkező fertőzést okoznak. Sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át. Ritkán fordul elő Európában. Védőoltás nincs ellene.

Humán granulocytás anaplasmosis

Egy Európában szerencsére ritka kullancs által terjesztett baktériumfertőzés, hazánkban még nem észlelték. A kullancscsípés után láz, fejfájás, zavartság, hányinger, hányás és izomfájdalmak jelezhetik. Antibiotikumokkal kezelhető, nem létezik ellene védőoltás.

Humán monocytás ehrlichiosis

Egy olyan kullancs által is terjesztett baktériumfertőzés, mely a fehérvérsejteket támadja, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, de akár sok szervi gyulladást is okozhat. Az enyhe lefolyású betegség mellett középsúlyos, súlyos, sőt halálos kimenetelű kórformák is előfordulnak. Nincs ellene védőoltás, ám korai felismerés esetén jól gyógyítható. Magyarországon még nem fordult elő.

Krími-kongói vérzéses láz

A krími-kongói vérzéses láz, a legsúlyosabb, vírus által előidézett és kullancsok által terjesztett, emberről emberre is terjedő betegség, a világ 38 országában ismert. Ez a betegség szerencsére csak nagyon ritkán fordult eddig elő Európában, bár az ezt hordozó Hyalomma kullancs Romániában, a Balkánon és Horvátországban is megtalálható, hazánkban eddig 2 példányra leltek az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) szakemberei a jelenleg is folyamatban lévő Kullancsfigyelő projektben. Jellemző tünetei a hirtelen fellépő magas láz, fényérzékenység, torok-, izom-, fej-, hasfájás, bőr- és nyálkahártya-vérzések, hányinger, hányás, nyirokcsomók duzzanata, de akár májgyulladás is kísérheti. Nincs ellene védőoltás.

(Fotó: Wikipédia)

Q-láz

Igazoltan, bár ritkán terjed kullancscsípéssel, a baktérium okozta betegség kecskékkel, szarvasmarhákkal, birkákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Az állatok vizelete, széklete, nyers teje is a fertőzés terjesztője lehet. 2-4 hét lappangás után lázzal, fejfájással, köhögéssel, hasi-, izom- és ízületi fájdalmakkal is

jelentkezhet. A betegek közel 50 százalékánál tüdőgyulladás is kialakul, de csak ritkán végzetes kimenetelű. Hazánkban néhány eset fordult eddig elő. Nincs ellene védőoltás.

TIBOLA

A TIBOLA a betegség angol elnevezéséből tick-borne lymphadenopathy (azaz kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom) származó mozaikszó. Amíg nem különítették el és írták le a betegséget, addig rendre összetévesztették a Lyme-kórral. Kórokozója ismeretlen, de feltételezik, hogy a rickettsiák közé tartozó baktérium. Jellemzően a hosszú hajú embereket érinti kortól és nemtől függetlenül, mivel a nagytestű kullancsok rajtuk könnyebben el tudnak rejtőzni. A csípés helye beduzzad, néhány nap, hét alatt váladékozó sebbé alakul, a környezetében is beduzzadhatnak a nyirokcsomók. A fertőzést kísérheti láz, levertség, fej- és ízületi fájdalmak. Antibiotikummal kezelhető, de kezelés nélkül is gyógyulhat. Nincs ellene védőoltás.

Tularaemia, azaz nyúlpestis

Egy igen ritka bakteriális fertőzés, melyet kullancscsípés által emberek is elkaphatnak. A kullancscsípés helye, valamint a környezetében lévő nyirokcsomók megduzzadnak, váladékozhatnak. Az akár 3 hét lappangási idő után hirtelen lázzal, fejfájással és hányással kezdődő betegség az esetek akár tüdőgyulladást is okozhat, mivel a kórokozó a véráramba kerülve elérheti a tüdőt. Előfordulhat, hogy a tünetek alapján összetévesztik a tuberkolózissal. Antibiotikumokkal kezelhető. Védőoltás nincs ellene.

A fentieken kívül, az Egyesült Államokban ismert például az úgynevezett Colorado-kullancsláz és létezik a kullancsencephalitisnek távol-keleti változata is, vagy említhetnénk egy másik kullancsfaj által terjesztett Queensland-i kullancs tífuszt is Ausztráliában.

Magyarországon az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás és a bakteriális Lyme-kór a két leggyakoribb, közönséges kullancsok által terjesztett betegség.

Azonban míg a Lyme-kórt baktérium okozza, és általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, addig a kullancsencephalitist vírus, és csak tüneti kezelése létezik. Az FSME-vírus által okozott agyhártyagyulladás kialakulása következtében minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség); a diagnosztizált Lyme-kór hosszú távú következményei közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri szövődmények. Fontos tudni, hogy az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyekkel az általa okozott vírusos agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is megelőzhető.

Ismerjük meg a két leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegséget

Ismerjük meg a két leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegséget

Bár már egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a kullancsok többféle fertőzést terjeszthetnek, mégis a legtöbben a Lyme-kórtól tartanak, ha kullancscsípést észlelnek saját magukon vagy családtagjaikon. Létezik azonban egy másik, kullancs által terjesztett betegség, mely könnyen súlyossá válhat, így fontos ezen betegségek tüneteit megkülönböztetni, hiszen kezelésükben is jelentős eltérések vannak.

Az egyik leggyakoribb közönséges kullancsok által terjesztett vírusos betegség Közép-Európában, így hazánkban is, az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis, azaz a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás. Az FSME-vírus, melynek neve németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis), emberre általában kullancscsípéssel terjed – a vírus az élősködő nyálában található – és a fertőzöttek egy részénél súlyos, nem ritkán idegrendszeri tüneteket okozhat. Újabb kutatások szerint az enyhe panaszokkal átvészelt FSME-vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel.

(Fotó: Catkin/Pixabay)

Bár a betegségek nemtől és kortól függetlenül kialakulhatnak, a gyerekekre fokozottan érdemes figyelni, akik előszeretettel játszanak a szabadban, ahol könnyen felmászhat rájuk egy fertőzött kullancs, hiszen a kullancsok képesek megtapadni az ember bármely testrészén. Az FSME-vírus a fertőzött kullancs csípése után azonnal átterjedhet az emberre, míg a Lyme-kór esetében az átadáshoz szükséges, hogy a kullancs 36-48 órán keresztül folyamatosan a bőrben legyen.

Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is – izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37,5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be – a jelző tünetek a magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek.

Lyme-kór esetében a kullancscsípés körül kialakuló körkörös, vörös bőrkiütés jelenik meg jellemzően három-harminc napon belül, melynek világos a közepe. Erre a betegségre inkább az úgynevezett “vándorló fájdalmak”, érzészavarok a jellemzőbbek, bár a fejfájás, a hányinger, fáradékonyság is szintén gyakori szimptóma.

A legfontosabb különbség, hogy míg a Lyme-kórt baktérium okozza, addig a kullancsencephalitist vírus. Ez utóbbinak nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. A kullancsencephalitis fertőzéseknél minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség). A diagnosztizált Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, ám a hosszú távú következményei közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri szövődmények.

A kullancsok által hordozott egyes fertőzések ellen hatékony segítség lehet a védőoltás is – bár a Lyme-kór ellen nem létezik, de az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyekkel az általa okozott vírusos agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is megelőzhető. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen.