Kánikula: hűtsük le a lakásunkat természetesen, klíma nélkül

Kánikula: hűtsük le a lakásunkat természetesen, klíma nélkül

Milyen anyagból készüljön a nyáron használt lepedő, takaró és párna? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a sötétítőfüggöny kiválasztásakor? És hány naponta kell cserélni a törölközőt és a fürdőlepedőt?

Utánajártunk, hogyan tehetjük komfortossá a lakásunkat a legmelegebb hetekben.

Fújjunk jeges vizet a lepedőre, a párnánkat pedig rakjuk be pár percre a fagyasztóba, mielőtt lefekszünk! Húzzuk ki az áramból azokat az elektronikus eszközöket, amiket nem használunk, így nem termelnek hőt! Fessük át a falakat világos, hűvös színekre! Egymást érik az ezekhez hasonló tippek a Facebookon és a Tiktokon. Nem véletlenül: a szervezetünket megterheli a hőség, de néhány egyszerű változtatással akkor is jól érezhetjük magunkat otthon, ha odakint 34-35 fok (vagy még több) van. Már azzal is csökkenthetjük a hőmérsékletet, ha megfelelően választunk sötétítőfüggönyt, az éjszakákat pedig természetes anyagból készült ágyneművel tehetjük pihentetőbbé.

Milyen ágyneműt érdemes választani?

Becslések szerint nagyjából minden harmadik ember alvászavarral küzd, a kánikula pedig csak ront a helyzeten: nemcsak elaludni nehezebb, de az alvás minősége is rosszabb, ha túl meleg van a lakásban. Ilyenkor különösen fontos, milyen ágyneműt használunk: érdemes félretenni a poliészterből vagy a selyemből készült ágyneműhuzatokat, helyettük szerezzünk be vászon-, pamut- vagy szaténlepedőket és -huzatokat, ezek a természetes anyagok ugyanis jól szellőznek, és felszívják a bőrünkről az izzadságot.

Sokan ilyenkor egyáltalán nem használnak takarót, de aki nem tud paplan nélkül aludni, cserélje le a nehéz, vastag takarót egy vékony, nyári darabra. Ma már lehet vásárolni olyan párnákat és paplanokat is, amelyeket antiallergén anyaggal töltenek – ez megakadályozza, hogy az ágynemű belsejébe por, baktériumok vagy allergének kerüljenek, ráadásul jó légáteresztő képességű, így nem csupán az allergiásoknak jelenthet jó megoldást.

Zárjuk ki a napfényt!

Egy jól megválasztott sötétítőfüggönnyel is sokat tehetünk azért, hogy ne forrósodjon fel a lakásunk. A sötétítőfüggönyöknek számtalan típusa van: a legvékonyabbak szinte teljesen átengedik a fényt, ezért elsősorban a szobák dekorálására szolgálnak, míg a speciális eljárással készített ún. black out függönyök csaknem teljesen besötétítik a lakást.

Egy sűrűbb szövésű, minőségi anyagból készített sötétítőfüggöny biztosan jó választás, ez – amellett, hogy feldobja a szoba hangulatát – segít hűvösebbé tenni a helyiségeket. Nem feltétlenül kell sötét árnyalat mellett dönteni, sőt hőségben jobban is járunk a világosabb színekkel.

Fontos azonban, hogy úgy válasszuk meg a sötétítőfüggöny és a karnis méretét, hogy az ablak két oldalán se juthasson be a lakásba a fény és a meleg. „Figyelni kell arra, hogy az ablak szélességének másfélszerese vagy duplája legyen a függöny szélessége. Ez azt jelenti, hogy egy 2 méter széles ablakhoz két darab 150-200 cm széles függönyre vagy sötétítőre van szükség. A függönyök és drapériák kiválasztásakor a hosszúságra is figyelni kell: ideális esetben közel a padlóhoz, 1-2 centiméterrel fölötte érnek véget” – mondja Gündisch Ágnes, a NobilaCasa lakberendezési üzletlánc ügyvezető igazgatója.

Mossuk gyakrabban a törölközőket!

Nyáron a fürdőszobai textilekre is jobban oda kell figyelni: érdemes vékonyabb, 100 százalék pamutból készült törölközőket és fürdőlepedőket használni, amelyek gyorsan megszáradnak. Ez fontos szempont, a nedves törölközőkön ugyanis könnyen elszaporodnak a baktériumok és a gombák.

Ügyelni kell arra is, hogy rendszeresen cseréljük a törölközőinket. Nem elég hetente egyszer (vagy akkor, amikor már dohos szagot árasztanak magukból): szakemberek szerint legfeljebb három napig szabad ugyanazt a törölközőt használni, utána ki kell mosni, hogy megszabadulhassunk a textilszálakra tapadt szennyeződésektől.

A magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni a nyári hónapokat

A magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni a nyári hónapokat

Egy friss kutatás szerint minden harmadik magyar elégedetlen az otthona levegőminőségével, és minden második válaszadó észlel magán olyan tüneteket, melyeket a rossz minőségű beltéri levegő okozhat. A Wavin felméréséből az is kiderült, hogy a nyári hónapokat a magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni, hiszen a válaszadók 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát. Az adatok szerint minden harmadik magyar tervez a beltéri levegőminőségét javító felújítást, beruházást.

A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét. A Wavin felmérése szerint minden második magyar észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.

A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.

A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszakarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szervíz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.

És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz melegvizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.

A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővízkezeléssel és szennyvízelvezetéssel foglalkozó Wavin kutatásából az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik.

Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések.” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.