Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban.
Bár az egy évvel korábbihoz képest javult a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedév végén még mindig mintegy 80 ezer üres álláshely volt Magyarországon. 18 ezer betöltetlen pozícióval toronymagasan vezet a feldolgozóipar, de nagy szükség van termék- és villamosberendezés-összeszerelőkre, takarítókra és kisegítő munkásokra is. Bizonyos területekre akár hónapokig is toboroznak a cégek, ezért egyre többen veszik igénybe a munkaerő-kölcsönzők segítségét, illetve élnek a nemzetközi toborzás lehetőségével.
Magyarországon továbbra is számos iparágban küzdenek munkaerőhiánnyal, főleg a diplomát nem igénylő állásokban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2022-ben megjelent Rövidtávú munkaerőpiaci prognózisa alapján 2023-ban az első három helyen az egyéb termék-összeszerelő, a villamosberendezés-összeszerelő, illetve az intézményi takarító és a kisegítő munkakörök végeztek megelőzve olyanokat, mint szoftverfejlesztő, vagy éppen a bolti eladó. Emellett különösen magas a kereslet a szakképzett fizikai munkásokra, mint például targoncavezetőkre, hegesztőkre vagy villanyszerelőkre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei második negyedévre vonatkozó adatai alapján mintegy 80.000 üres álláshely várt betöltésre, ami az egy évvel korábbihoz képest javulást mutat, mivel akkor még a 100 ezret közelítette a számuk. A betöltetlen állásokat vizsgálva toronymagasan vezet a feldolgozóipar, amely a maga több mint 18 ezer üres állásával a szabad pozíciók közel egyötödét adja.
A vállalkozások továbbra is azt tapasztalhatják, hogy bizonyos szakterületeken akár hónapokig nem találnak megfelelő pályázót az üres álláshelyekre, ráadásul azzal is szembesülniük kell, hogy a korábban bevált toborzási gyakorlatok ma már nem feltétlenül működnek. Ez azzal jár, hogy az eddiginél jóval több erőforrást kell fordítaniuk a munkaerő biztosítására, pedig van olyan megoldás, amivel az ezzel járó feladatokat átadhatják másnak, miközben megoldhatják azt is, hogy a munkavállalói létszám szempontjából rugalmasan reagáljanak a változó üzleti környezetre.
A munkaerő-kölcsönzés több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, azonban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben talán minden eddiginél fontosabb lehet ez a megoldás. „A gazdaság számos területén küzdenek munkaerőhiánnyal itthon, azonban a várakozásokkal ellentétben a diplomát nem igénylő állások között van a legtöbb betöltetlen pozíció. Mi már két évtizede segítünk ügyfeleinknek a megfelelő emberek megtalálásában, és mivel egyre nehezebb hazai dolgozókkal megoldani ezt a problémát, külföldről is hozunk be munkavállalókat. Nagyrészt ipari munkaköröket töltenek be a határon túlról, de villamosberendezés-összeszerelők is érkeztek, legtöbben a Fülöp-szigetekről, illetve Indonéziából. Szinte bármilyen hiányszakmában lévő állásra tudunk toborozni és beutaztatni külföldi munkavállalót, és a létszámot tekintve is igen rugalmasak vagyunk” – mondta Bene András, a Work Force HR szolgáltató nemzetközi toborzási vezetője.
Előre felkészítik a külföldi munkavállalókat
A Work Force gyakorlata az, hogy már a külföldi munkavállalók kiválasztása során tisztázzák a szakmai elvárásokat és ellenőrzik az iskolai végzettséget, valamint tapasztalatot a partnerek elvárásai alapján. Emellett a vállalat külföldi toborzói előre felkészítik a harmadik országból érkezőket a várható munkakörülményekre és elvárásokra, melyet az engedélyezési eljárás alatt külön oktatásokon sajátíthatnak el. Ennek köszönhetően a Magyarországra érkezésüket követően szinte azonnal teljesértékű dolgozókká válhatnak, így gyorsabban be is tudnak illeszkedni.
„Azzal érdemes tisztában lenniük a hazai vállalkozásoknak, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló toborzása és beutaztatása olyan külön költségekkel jár, amivel a magyar dolgozók esetében nem kell számolniuk. Ugyanakkor számos előnye is van ennek a megoldásnak, hiszen a munka és a foglalkoztató iránti sokkal nagyobb elköteleződés, a jóval alacsonyabb fluktuáció mellett az is fontos tényező a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, hogy hazai viszonylatban ilyen módon gyorsan be lehet tölteni pozíciókat. Emellett a cégeknek gondolnia kell még a hatósági adminisztrációra, valamint a szállásra, illetve utaztatásra is, azonban minősített munkaerőkölcsönzőként ezekben a feladatokban tudnak segíteni a HR szolgáltatók” – fűzte hozzá Bene András.
Van, akiknek ismeretlen a betegszabadság
A Work Force megvizsgálta azt is, hogy a szolgáltató által kölcsönzött munkavállalók esetében hogyan alakult a betegszabadságok mennyisége. A 2023. január-november közötti időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kölcsönzött dolgozók átlagosan a rendelkezésre álló betegszabadság 23 százalékát vették igénybe.
Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy a különböző országokból érkezők mennyit hiányoztak egészségügyi okokból. Az egyik legmagasabb értéket az indonéz kölcsönzött munkaerő esetében mérték, ők november végéig a rendelkezésre álló betegszabadság 31 százalékát vették ki. Őket követik a magyar munkavállalók 30 százalékkal, de például a Fülöp-szigetekről, Kirgizisztánból és Oroszországból érkezett dolgozók egyáltalán nem voltak betegszabadságon és ez a helyzet a szerb munkavállalókkal is.
Magyarországon dübörög a munkaerőhiány, jelenleg 80-100.000 a betöltetlen állás, így a hatékony toborzásnak kulcsfontosságú szerepe van a vállalatok számára. A helyzetet tovább árnyalja, hogy jelenleg mintegy 200-300 ezer ember szerepel az inaktív munkanélküliek csoportjában: ők nyugdíjasok és 25 év alatti fiatalok. Közel 60 ezer főt pedig a külföldi munkavállalók csoportja tesz ki. A megfelelő célcsoportok pontos felmérése és a hatékony kommunikáció segítségével a toborzásnak képesnek kell lennie megszólítani és elérni az összes releváns jelöltet, hogy a vállalatok erős és elkötelezett csapatot állíthassanak össze a sikeres működés érdekében.
A munkaerőpiacon zajló változások és a fokozott verseny miatt a vállalatoknak folyamatosan fejleszteniük kell toborzási stratégiájukat. Az optimális jelölt megtalálása és megszerzése kulcsfontosságú a vállalkozások sikeréhez. Sok vállalat szembesül azzal a dilemmával, hogy egy adott pozíció betöltését belső továbbképzéssel vagy külső források bevonásával oldják-e meg. A legtöbben a külső munkaerő toborzása mellett döntenek, mivel nincs megfelelő mentorálási vagy utánpótlás-programjuk.
(Katkics Attila)
A jó toborzás gyors és hatékony
A gyors és egyszerű jelentkezési folyamat elengedhetetlen a mai, felgyorsult világban. A felesleges lépések és körök megnehezítik a vállalatok dolgát, és rontanak a jelöltek motivációján is. Ma már nem érdemes motivációs levelet kérni, és a túlzottan hosszú pályázati anyagok helyett a lényegre törő, informatív álláshirdetéseket kell fókuszba helyezni, hiszen egyre nagyobb a verseny a megfelelő jelöltekért. Az álláskeresőknek csak néhány másodpercük van arra, hogy eldöntsék, jelentkeznek-e egy állásra vagy sem és a piac bizony tele van lehetőségekkel. Ezért kell kiemelni a hirdetésekben a legfontosabb információkat és előnyöket, és biztosítani, hogy a pályázó néhány kattintással elküldhesse önéletrajzát.
„Unalmas, vagy rossz időben kapcsolt hirdetésekre senki sem fog jelentkezni. Ezenkívül figyelnünk kell a szövegezésre is, és érdemes megnézni, hogy a konkurencia hogyan toboroz, milyen hibákat vét- ebből előnyt tudunk kovácsolni. Mivel hatalmas a munkaerőhiány, a legjobb eszközökkel és tűpontosan kell dolgoznunk” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.
Haladni kell a korral
Az „employer branding” ma már kikerülhetetlen része a toborzási folyamatnak. Érdemes bemutatni a vállalat kultúráját, előnyeit, a karrierút-lehetőségeket és szakmai fejlődési pontokat. Emellett modern technikákkal is bátran lehet kísérletezni, például a videós toborzás és a közösségi média platformok használata is meghozhatja a várt eredményt.
A munkaerőtoborzás komplex és kihívásokkal teli folyamat. Ahhoz, hogy egy vállalat sikeresen megtalálja és megszerezze a megfelelő jelölteket, szinte elengedhetetlen egy szakértő segítsége. Egy tapasztalt toborzási szakember ismeri a piaci trendeket, tudja, hogyan kell hatékonyan kommunikálni a cégben rejlő lehetőségeket, és segít a legmegfelelőbb jelöltek felkutatásában. Alkalmazásával a vállalatok jelentős előnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben.
Egy magyar fejlesztésű alkalmazás nem csak hatékonyabbá teszi a munkára jelentkezést, de rengeteg új munkavállalót von be olyan munkákra, amelyeket évek óta nehéz betölteni. Modern társkereső applikációknál alkalmazott módszerekkel hozzák össze a munkakeresőket és munkáltatókat, amivel már 3000 műszakot töltöttek be rövid és hosszú távra.
Egyre többen keresnek rugalmas feltételekkel munkákat, a Giggle nevű alkalmazás létrehozói szerint pedig nem csak világszerte, de Magyarországon is errefelé tolódik a piac. Ez a munkavállalóknak olyan lehetőségeket biztosít, ami egy hosszú távú, állandó munkahelyen nem lenne elérhető, viszonzásul pedig többen tudnak olyan időszakokban vagy munkakörökben dolgozni, ahol most hiány jelentkezik.
„Európán belül már megfigyelhető ez az irány, itthon azonban még sok a kiaknázatlan lehetőség a rugalmas, alkalmi munkák kínálata terén. A munkakeresők számára egyre fontosabb az azonnaliság, vagyis hogy gyors legyen a jelentkezés, minél előbb munkába tudjanak állni és a kifizetés is minél hamarabb megtörténjen. Új munkavállalók bevonzása terén sokat segít az előre elköteleződés minimalizálása, aminek eredményeként olyan álláskeresők is kipróbálnak például vendéglátós munkákat, akiknek soha eszébe nem jutna hasonló állandó állások között böngészni. Fontos szempont továbbá, hogy a pontos munkaidő, a feladatkörrel és kifizetéssel kapcsolatos feltételek, valamint a pontos lokáció előre világosak legyenek a jelentkezők számára” – fejtette ki Sebestyén Ádám, a Giggle egyik alapítója.
Rövid távra keresve hatékonyan találnak tartós munkavállalókat is
A társkeresős alkalmazások módszereihez hasonló megoldásokat alkalmazó applikáció a fenti feltételekre építve szélesíti ki az elérhető álláskeresők körét, ezáltal a munkáltatók rövid távra keresve hatékonyan találhatnak akár tartós munkavállalókat is.
„Azáltal, hogy máshogy szólítjuk meg őket, sokkal könnyebben létrejön egy match, azaz találkozás. Egyetemistákat, diplomásokat vagy szakképzett munkavállalókat másodállásban vagy két munkahely között vonunk be új munkakörökbe, sőt saját csapatunkba is több állandó szakembert találtunk így platformunkon keresztül. Videós előszűrésekkel és értékelésekkel tesszük könnyebbé az elbírálást, míg az automatizált elfogadási és lemondási folyamattal villámgyorssá válik a toborzás. Ha hosszú távra keresnek alkalmazottat a munkaadók, akkor is műszak alapon találkoznak, ez a match az esetek többségében pedig visszatérő munkavállalássá alakul át. Ez sokaknak nem komfortos az elején – olyan, mintha elvesztenék a kontrollt – de az eredmények igazolják, hogy jól működik!” – tette hozzá Birizdó Ádám, a giggle.hu másik alapítója.
A magyar startup alapító szerint miközben a fizetés egy fontos szempont az első találkozás létrejöttéhez munkakereséskor, az nem feltétlenül az elsődleges döntési faktor a munkavállalók megtartása szempontjából.
„Az órabérek átlaga sajnos lassabban növekszik, mint az infláció – jelenleg kicsivel 2000 Ft alatti. Mivel az jól látható az alkalmazásból, hogy a jelentkezők száma az órabérrel együtt szépen növekszik, célunk a piaci egyensúly kialakításához mindkét fél lehetőségeit alakítani. A visszatérő munkavállaláshoz az órabér azonban már nem mindig az elsődleges szempont, az alapvető munkakörülmények, a megfelelő betanítás és transzparens feladatleírás, valamint a jó társaság a rugalmas munkavállalók körében szintén fontos kritériumok. Mindezen feltételek folyamatos alakításával és csapatunk azonnali és dedikált munkájának köszönhetően az effektív no-show (azaz a munkára meg nem jelenés) tartósan mindössze két százalék körüli az alkalmazást használók körében” – magyarázta Birizdó Ádám.
A munkaerőhiány nem oldható meg szakemberek keresésével
A Giggle alapítói szerint egy likvidebb, igazán jól működő munkaerőpiachoz vezető út sok feladattal és kompromisszummal van mindenki számára kikövezve, de jó úton járnak partnereikkel. Az alkalmazás sikerét jelzi, hogy a napokban megrendezett HRBEST díjátadón az év HR-szolgáltatói megoldása díját a Giggle nyerte el, ami talán a lehető legjobb szakmai elismerés az országban HR területen.
“Az első lépés, hogy sok év után végre mindenki elfogadja a szakemberhiányt, és ne a meglévő piacon keresse a hiányzó tapasztalatot, hanem lehetőségeket teremtsünk új munkavállalók számára kiépíteni azt. Érdemes a feladatszervezés és folyamatszervezés teljes átgondolásával kezdeni, törekedve arra, hogy az új munkavállalók betanítása és fejlesztése egyre könnyebbé váljon, ne pedig elkerülni akarjuk azt” – mesél a kezdeti nehézségekről a két Ádám.
“Amikor az állandó és rugalmas munkaerő összhangban tud dolgozni, mindenkinek könnyebb az élete. Nyugaton és fehér galléros szakmákban elfogadott, hogy az alkalmi munkaerő bére magasabb, mint az állandóé, ezért a kétféle szakember jól megél egymás mellett – ebben itthon még látunk fejlődési lehetőséget. Rengeteg tettrekész 18-30 év közötti fiatal, vagy éppen tapasztalt középkorú keres rajtunk keresztül munkát, legyen az reggel, este vagy hétvégén – a mi feladatunk megtalálni a közös feltételeket. Ha ezek alapján a saját működésébe minden partnerünk be tudna illeszteni egy rugalmas munkavállalói kört, az minden eddiginél reziliensebbé tenne vállalkozásokat és iparágakat is hosszú távon.” – zárják gondolatmenetüket az alapítók.
Egyre égetőbb kérdés a vállalatok számára munkaerőhiány. A cégeknek idén mindent meg kell tenniük azért, hogy a feszült munkaerőpiaci helyzetben sikeresen bevonzzák és megtartsák a dolgozókat. A HR Radar kutatásából kiderül, milyen aktuális kihívásokkal kell szembenézniük a munkáltatóknak, és hogy milyen lépéseket terveznek az év során.
Nagyszabású országos felmérést indított a Behaviour magazin és a Valoro Consulting. A HR Radar azokat a 2022-ben várható kihívásokat vizsgálja, amelyek stratégiai fontosságúak lehetnek a hazai vállalatok számára. Az idén elindított kutatásban 214 HR-szakembert és vezetőt kérdeztek meg a témáról. Véleményük alapján a legnehezebb a munkaerőfelvétel és megtartás, valamint a motiválás lesz.
A munkaerőhiány a megkérdezettek csaknem 80 százalékát érinti legalább közepes mértékben. Ráadásul tízből hat cég bővüléssel számol az idei évben, emiatt a munkaerővel kapcsolatos problémák megoldásának mindkét pillére: az új munkaerő bevonzása és a meglévő munkatársak megtartása is kritikus lesz.
A megoldást a legtöbben a toborzási csatornák bővítésében, a kiválasztási folyamat idejének csökkentésében és a bővülő juttatásokban látják, illetve abban, hogy az állásra jelentkező jelöltek jó élményeket szerezzenek az interjúk során.
A hibrid munkavégzést nem 2022 hozta magával, ugyanakkor jól látható, hogy még egy ideig velünk maradhat ez a működésmód: a megkérdezettek 56,7 százalékánál hosszú távon is ez a terv. A vállalatok jelentős hányada (35,5 százaléka) ugyanakkor kizárólag helyhez kötött munkavégzést tervez, míg 7,9 százalék megtartja a teljes home office-t.
2022 fő kihívása ugyanakkor már nem ez lesz, a belső kommunikáció és a képzés-fejlesztés hangsúlyosabbnak mutatkozik. A cégek csaknem fele folyamatos visszajelzésre építő teljesítményértékelési rendszer meghonosítását tervezi, valamint személyre szabott, egyéni fejlesztési programokat kívánnak bevezetni.
A motiváció és a munkaerő megtartása érdekében az egyik fő törekvés a bérezési rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. Jól mutatja ugyanakkor a teljes téma fontosságát, hogy a vállalatok összesen 14 féle intézkedéssel kívánnak tenni a motiváció fejlesztéséért. Ezek között szerep jut a jóllétnek, az egészségmegőrzésnek, a képzés-fejlesztésnek és a rugalmasságnak is.
