Világszerte meghatározóvá vált az elmúlt évben az energiahatékonyság kérdése, emiatt a lakossági légkondicionálók gyártói is még optimálisabbá tennék a készülékek műszaki tartalmát. A piac exponenciálisan fejlődik, a legkorszerűbb berendezések UVC és cold plasma szűrőkkel gondoskodnak otthonunk egészséges levegőjéről, a mesterséges intelligencia a felhasználói szokásokat elemezve választja ki a leghatékonyabb energiagazdálkodási stratégiát, a Gree által gyártott Smart R modellben pedig már elérhető a páratartalom-szabályzás is.
A globális energiaválságra reagálva a lakossági klímák gyártói a leginnovatívabb megoldásokkal folyamatosan versenyeznek egymással annak érdekében, hogy egyre jobb hatékonysági mutatókkal büszkélkedhessenek. Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője elmondta, ennek köszönhetően jelenleg a leghatékonyabb berendezések (A+++ energiabesorolású) és átlagosan jó hatékonysággal rendelkező (A+ energiabesorolású) klímaberendezés éves energiafogyasztása között csupán néhány százalék különbség van.
Ugyanakkor ezen termékek kereskedelmi árában nem néhány százalék a differencia: a leghatékonyabb berendezések ára akár többszöröse is lehet egy normál hatékonyságúénál. A Gree az első gyártó, aki felismerte, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően a vételár jelentős emelkedése nélkül is számottevő hatékonyságnövekedést lehet elérni a vezérlés alkalmazkodó képességének köszönhetően.
„A technológiai vívmányok fejlődésével a klímák is egyre okosabbá, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válnak. A legmodernebb légkondicionálókban például UV-C szűrő kapott helyet. Ez egy kis hullámhosszú vagy germicid sugárzás, ami az egyik legerősebb sterilizáló, fertőtlenítő, baktériumölő fény. A Gree UV-C technológiája fertőtleníti az elpárologtató felületét, valamint sterilizálja a beszívott levegőt a különféle vírusoktól és baktériumoktól, folyamatosan biztosítva a friss és tiszta levegő áramlását” – említette, hozzátéve, hogy az említett termékben a piacon egyedülállóan az UV-C mellett a cold plasma szűrőt is elhelyezték.
Öntisztítás funkció, beépített algoritmus
A szakember úgy folytatta, a legtöbb piacon elérhető klímaberendezés habár rendelkezik párátlanítás funkcióval, nincs bennük beépített páratartalom-érzékelő. Így megvalósul a párátlanítás, de annak intenzitása vagy szintje nem állítható be. A Gree Smart R modellben ugyanakkor már elérhető a páratartalom-szabályzás: a kívánt páratartalom pontosan beállítható, valós idejű páratartalom kijelzéssel rendelkezik, így a termék tudása vetekszik e téren egy párátlanító berendezésével.
A legmagasabb szintű klímákban fellelhető továbbá az úgynevezett öntisztítás funkció is. Antal Mihály elmondta, a folyamat körülbelül 20 percet vesz igénybe: a beltéri egység először lefagyasztja a hőcserélőt, az így képződő jég elolvasztásával keletkező vízzel egy öntisztítást végez. Ezután a hőcserélő felületét 60°C hőmérséklet felé emeli, így elpusztítva a hőcserélő felületén maradt kórokozókat.
A Gree Smart R modellje világújdonságnak számít olyan tekintetben, hogy egy mesterséges intelligenciával működtetett légkondicionálóról van szó, amely a környezetet és a felhasználói szokásokat elemezve segít bennünket. Amíg egy hagyományos klíma rögzített szabályozási paramétereket használ, figyelmen kívül hagyva a régiót, az éghajlatot, a helyiség méretét, a helyiség tájolását, a Gree Smart R modellje figyeli a külső hőmérsékletet, a páratartalmat, hogy milyen beállításokat használunk előszeretettel, és ezekhez igazodva választja ki a környezetnek megfelelő leghatékonyabb energiagazdálkodási stratégiát. Az algoritmus offline állapotban is interaktívan tanul, hatalmas online adatforgalom nélkül, kényelmes környezetet eredményezve. Minél hosszabb az öntanulási idő, annál eredményesebbé válik a légkondicionáló vezérlési stratégiája és folyamatosan növekszik a felhasználó komfortérzete is.
Egy friss kutatás szerint minden harmadik magyar elégedetlen az otthona levegőminőségével, és minden második válaszadó észlel magán olyan tüneteket, melyeket a rossz minőségű beltéri levegő okozhat. A Wavin felméréséből az is kiderült, hogy a nyári hónapokat a magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni, hiszen a válaszadók 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát. Az adatok szerint minden harmadik magyar tervez a beltéri levegőminőségét javító felújítást, beruházást.
A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét. A Wavin felmérése szerint minden második magyar észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.
A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.
A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszakarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szervíz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.
És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz melegvizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.
A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővízkezeléssel és szennyvízelvezetéssel foglalkozó Wavin kutatásából az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik.
„Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések.” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.
Idén nyáron az előrejelzések szerint többnyire száraz melegre kell számítanunk, különösen Európában. Júliusra várható a legnagyobb kánikula, ezért érdemes minél hamarabb felkészülni a hőségre. Amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, sokan érezzük úgy, hogy kevesebb az energiánk és még az olyan könnyed tevékenységek is nehézséget okozhatnak, mint az evés, az öltözködés vagy akár a szerelmeskedés.
Bár az izzadást sokan nemkívánatos tényezőként élik meg, testünk hőszabályozásában nélkülözhetetlen, hiszen forró időszakban megóv a túlmelegedéstől. Sőt, a szervezet jó közérzetéért felelős szerotonintermelés – „örömhormonnak” is nevezik – a napozás, de akár a fizikai aktivitás hatására fokozódik. A hormon emellett összefüggésbe hozható a nemi vággyal is.
Alkalmasak lehetnek azok a helyiségek a lakásban, ahol ér bennünket egy kis természetes fény, de nem tűznek a napsugarak. Napszak szerint kora reggel és késő este pár fokkal csökken a hőmérséklet, így enyhébb körülmények között hangolódhatunk egymásra. Szellőztessünk sokat, hogy még kellemesebbé tegyük az intim pillanatokat, és figyeljünk a megfelelő ágynemű kiválasztására is.
Talán nem gondolnánk, de higiéniai szempontból sokat számít, ha pamut ágyneműt használunk, ugyanis a műszálas anyagok gátolják a verejték elpárolgását. Mind közül pedig a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a légkondicionáló bekapcsolása. Azonban ne állítsuk túl alacsonyra a hőfokot, és ne tartózkodjunk a készülék közvetlen közelében, mert könnyen meghűlhetünk – főképp, ha fedetlen marad a test:
„Köztudott tény, hogy a nők és a férfiak hőérzete eltérő, ez a testi és fizikai különbségekből fakad. Ezért a klímaberendezés használatakor ügyelni kell arra, hogy úgy állítsuk be a hőmérsékletet, hogy mindenkinek komfortos legyen a környezet. Még a nyári hőségben sem haladhatja meg a kinti és benti hőmérséklet közti eltérés a 8-10 fokot” – fogalmaz Váradi György, a Fisher Klíma vezetője.
A szakember elmondta, hogy az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda tanulmánya szerintaz otthoni légkondicionáló-egységek elterjedésével a születésszám is emelkedett a 70-es években. Ezek szerint a jobb hőérzet az emberek hálószobában töltött tevékenységére is kedvezően hat. A kutatás szerint légkondicionálással pedig még az éghajlatváltozás termékenységre vonatkozó negatív hatásait is ellensúlyozni lehet.
