Több mint 150 kiállító négyezer állásajánlata közül válogathattak a hallgatók a tavaszi Műegyetemi Állásbörzén, ahol ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb kereslet. A K épületben a szakértői tanácsadás kapott új köntöst, a Q épületben pedig neves cégek tartottak előadásokat kiemelt szakmai témákban. A kétnapos eseményre közel húszezren látogattak ki, amely a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ezzel összehangban jól látható, hogy közülük egyre többen maradnának Magyarországon az egyetem elvégzése után is.
Kiemelt figyelem övezte a tavaszi Műegyetemi Állásbörzét, amire az őszi eseményhez képest többen, közel húszezren látogattak ki. A kiugró érdeklődés hátterében részben az állt, hogy a szervezők ezúttal olyan újításokkal rukkoltak elő, amelyek előre mutatnak, segítik a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását.
Fontos szempont volt, hogy a kiállítók nem csak konkrét állásajánlatokkal jelentek meg, hanem betekintést adtak a munkájuk mindennapjaiba, és lehetőséget kínáltak projektfeladatokhoz, diplomamunka-témákhoz is. Ezt a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet kutatása is igazolta. A kutatásban hallgatókat és az Állásbörze partnereit kérdezték arról, mi a véleményük a felsőoktatásban lezajló változásokról és annak fejlődéséről.
E kutatás alapján a hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket. A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször szervezeten belül.
A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. Budapest egyik legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényén március 21. és 22. között, több mint 150 kiállítóval és közel négyezer állásajánlattal volt jelen. Ugyan arról pontos számadat még nem áll rendelkezésre, hogy a nyitott pozíciókból mennyit töltöttek be az eseményen, a börze honlapján, csak márciusban több mint 1200 állásjelentkezés történt.
Egyhónapos felkészülés az Állásbörzére
Németh Ákos, a BME Kancellária Értékesítési Szolgáltatási Igazgatóság (BME ÉSZI) vezetője, az esemény egyik szervezője kiemelte, a műegyetemi hallgatók szerencsés helyzetben vannak, hiszen ’házon belül’, az ÉSZI szervezésében egész évben elérhetők számukra a karrierindításhoz szükséges ún. soft skillek fejlesztésének lehetősége. Online kurzusokra, csoportos tréningekre jelentkezhetnek, ha kommunikációs vagy prezentációs készségeiket, CV-jüket szeretnék fejleszteni. Ezek a szolgáltatások minden érdeklődő számára elérhetők a BME Felkészítő Napok keretében, a börze előtti és utáni hetekben. Ezeket a lehetőségeket sokan igénybe vették idén tavasszal is.
Kapkodnak a villamosmérnökök után, nő az igény az angol nyelvű tájékoztatásra
Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a rendezvény főszervezője arról beszélt, ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb a kereslet a börzén, akiket a gépészmérnökök, informatikusmérnökök, mechatronikai mérnökök követtek az előkelő sorban. Szintén nagyon keresettek voltak a már tapasztalt munkavállalók, illetve újdonság volt, hogy a kiállítók minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az MBA képzéseket végzettek iránt.
A cégek idén is értékelték az eseményt, amit 5-ból 4.38-ra pontoztak. A szervezők ezt kiemelkedően jónak ítélték.
„A kiállítók ezúttal is kiemelték, hogy rendezvényről rendezvényre fejlődik a kiállítás, számukra is presztízsértékű az, ha részt vehetnek rajta. A Műegyetemi Állásbörze az egyik elsődleges pillére a kapcsolatalakításnak: megteremti azt a hidat, amelyet szükséges a kiállítók és a látogatók közé megteremteni, ahhoz, hogy sikeres karrierépítésnek lehessünk szemtanúi” – mondta Orbán Balázs.
Elárulta azt is, számos pozitív visszajelzés kapott a kampuszosítás, azaz más műegyetemi épületek bevonása a programba.
Írásuk alapján elemezték a hallgatókat
A K épületben a már jól megszokott tanácsadás kapott új köntöst, mely a Ziccer Akadémia fantázianevet viselte. Itt az érdeklődők CV- és karriertanácsadáson, valamint CV-fotózáson vehettek részt, mindezek mellett idén grafológiai tanácsadás is volt, amely teljes képet adott az érdeklődőknek saját magukról és hozzájuk illő munkákról, munkakörnyezetükről, az egészségükről az írásuk alapján.
Már megvan az őszi börze időpontja
Orbán Balázs közölte, csodálatosnak tartják, hogy évről évre újabb és újabb célokat tudnak kitűzni, amiért az egész szervezői stáb dolgozik.
„Mindannyiunk szívügye a Műegyetemi Állásbörze sikeressége. Hetekig élünk intenzív szimbiózisban a rendezvénnyel, ezért minden apró részletét ismerjük, és bátran kijelenthetjük, a céljainkat mindig sikerül elérnünk. Némi izgalom volt bennünk a kampuszosítás irányába tett első lépések miatt, azonban beigazolódott, hogy ez is jó döntés volt. Sok olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint egyre több kiállítót érdekelne más épülete a BME-nek. A hallgatók elégedettségéről nem is szólva, hiszen az egyetem olyan pontjára is kihelyeztük egy szeletét a Műegyetemi Állásbörzének, ami sok hallgató számára az egyetlen, napi szinten elérhető egyetemi helyszín.” – fogalmazott.
A jövővel kapcsolatban arról beszélt, követni szeretnék az aktuális trendeket, az aktuális igényeket mind látogatói, mind pedig kiállítói részről, amit be is fognak építeni az őszi Műegyetemi Állásbörze programjába. Az őszi börzét a tervek szerint 2023. október 10. és 11. között rendezik majd meg. Elmondta, hogy a rendezvény podcast-csatornája és blogja folyamatos tartalmakkal lesz feltöltve egész évben, így érdemes követni az álláskeresőknek ezen felületeket is.
A hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket – derül ki a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet legújabb kutatásából. A felmérés rámutatott, a megkérdezett cégek majdnem fele az informatikai képzési és a mérnöki területek hallgatóit támogatná, viszont jelentős a szándék a gazdaság-, társadalmi- és természettudományi területek esetén is.
Az oktatásban lezajló változásokat és fejlődést vizsgálták legújabb kutatásukban Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényének szervezői.
A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször a szervezeten belül. 96 százalékos arányban tartják fontosnak a vezetők a munkavállalók releváns diplomáját és szakképzettségét, de ugyanilyen arányban érzik elengedhetetlennek a potenciális egyetemek támogatását is.
A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. A vállalatok közel fele mentorálást is kínál.
Több gyakorlatot igényelnének a hallgatók
„A szakkollégiumokban, versenycsapatok munkájában részt vevő hallgatók olyan kompetenciákat szereznek, mint az együttműködés, a felelősségvállalás vagy a határidők betartása, melyek a későbbi munkájuk során is kiemelt jelentőséggel bírnak” – tette hozzá az egyik céges partner. Ehhez képest a hallgatói válaszok alapján csupán a diákok kis része tagja valamilyen szakkollégiumnak és nem jellemző a versenycsapatban való részvétel sem.
A válaszadók szerint fontos a felsőoktatási intézményekben a gyakorlati oktatás. Többségében arról számoltak be, hogy a tanórák valamivel több mint fele gyakorlat, de véleményük szerint ennek az aránynak 75 százalék felett kellene lennie.
Négyezer állásajánlat egy helyen
Az álláskereső hallgatók számára segítséget nyújthat március 21. és 22. között az 53. Műegyetemi Állásbörze, ahol több mint 150 kiállító közel négyezer állásajánlattal lesz majd jelen. Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. A munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 11 és 57 ezer fő között mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 9-100 százalék közötti, átlagosan 65,5 százalék.
„A Műegyetemi Állásbörze szervezői nevében mondhatom, hogy minden évben törekszünk arra, hogy olyan újításokat valósítsunk meg, amelyek fontosak és előre mutatnak, és nem mellesleg segíti a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását és természetesen a partnerek kényelmét is. Idén elindul a kampuszosítás, ennek első fecskéje a Q épület. 15 kiállító és színes programsor várja az érdeklődőket ebben az épületben is” – mondta el Orbán Balázs, az eseményt szervező Műegyetemi Hallgatói Kft. (MŰHASZ) ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, hogy a K épület Tudásfórumában idén tavasszal is számíthatnak az érdeklődők egyéni és személyes CV- és karrier-tanácsadásra, grafológiai elemzésre és CV-fotózásra, de az előző évadok sikerein felbuzdulva újabb műsorral jelentkezik az Állásbörze podcastja is, melynek témája a mentorálás. Emellett elindult a Keress jól! blog is, amelyben az álláskeresőknek nyújtanak segítséget a karrierjük építésében.
Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező érdeklődő számára.
A fiatalok nagyjából fele az év közbeni lakhatási költségekre teszi félre a diákmunkából származó jövedelmét, 40 százalékuk pedig külföldön is kipróbálná magát a nyáron, többek közt ez derült ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből. A kutatás során arra is rákérdeztek a résztvevőknél, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek, de külön kitértek az önkéntes munkavállalásra is és a feketemunka megítélésére is.
A diákmunkavállalás mögötti motivációk, az azzal kapcsolatos elvárások és a külföldi munkavállalási preferenciák voltak a főbb mozgatórugói annak az online kutatásnak, amit több száz, 16 és 24 év közötti, aktív jogviszonnyal rendelkező tanuló töltött ki a nyári szünetet megelőző egy hónapban.
Orbán Balázs, a felmérést végző Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 25 éve szervezik a Műegyetemi Állásbörzét, ezalatt az idő alatt megismerték a hallgatói szokásokat, kiállítóik igényeit és a partnereiket.
„Ebben a kutatásban arra fektettük a hangsúlyt, hogy a hallgatók milyen módon élnek keresetkiegészítéssel, milyen elvárással rendelkeznek, és hogy milyen információkeresési szokásaik vannak. A nyári munka mellett külön kitértünk a külföldi és önkéntes munkavállalásra. A kutatás a várt eredményeken fölül, több érdekes ténnyel is szolgált” – fogalmazott.
(Betanulási folyamat a Vergnano kávézóban, a hallgatókat a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet közvetítette)
Fontos a fiataloknak, hogy maradjon szabadságuk is a nyáron
A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. munkatársai által készített felmérésből kiderült, a megkérdezettek 89,8% korábban is vállalt már diákmunkát, többségük évközben is. A diákmunka-vállalás legfőbb motivációja a pénzkereseti lehetőség (5-ös skálán 4,6), melyet a jövőépítési célok követnek, mint például a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás.
Barabás Zoltán, a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet elnöke, az eredményeket sorolva kifejtette, hogy a többség a lakóhelyéhez nagyon közel eső helyen szeretne munkát vállalni, a lakóhelytől ingázással sem megközelíthető munkát csak akkor vállalnának a fiatalok a munkáltató biztosít szállást is.
„A megkérdezett fiatalok valamivel több mint fele részmunkaidős munkát vállalna szívesen a nyáron, de a heti 10 órás munkakört vagy annál kevesebbet alig két százalékuk preferálja. Kétharmaduk felelt úgy, háromtól nyolc hétig terjedő munkavállalásban gondolkodik, tehát megállapítható, a fiataloknak fontos, hogy legyen kis szabadságuk is a nyáron” – értékelt.
Érdekességként említette, hogy akik nem vállalnak diákmunkát, leginkább szintén azzal indokolták döntésüket, hogy pihenni szeretnének, de az okok között szerepelt az is, hogy már rendelkeznek főállással, kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, vagy egyéb elfoglaltságuk van, legyen az nyelvvizsga-felkészülés vagy egy kutatásban való részvétel.
A takarítás a legkevésbé preferált munkatípus
A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezett fiatalok körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.
„A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni (75,8%), mely a minta jellegéből – zömében felsőoktatásban tanulók – is adódhat. A szórakoztatóipar is népszerű, így a fesztiválok és a hostesskedés. A fizikai jellegű munkák kevésbe jellemzőek a megkérdezettek körében, a legkevésbé preferált munkatípus a takarítás, amit a gyári munka és a fűnyírás követ” – közölte Barabás Zoltán.
A válaszadó fiatalok mindössze kis része az (23,4%), aki csak hivatalosan bejelentett munkát vállalna. A többségnek (48,8%) a részben bejelentés sem elvárás. Orbán Balázs elmondta, a fekete munka elfogadottsága némi aggodalomra ad okot, ugyanis hiába is ígérnek adott esetben magasabb fizetést a diákoknak a munkaadók, jogilag nincsenek védve és a helyzet áldozataivá válhatnak. A Műegyetemi Iskolaszövetkezet ezzel ellentétben mindig kitűnő adózási feltételek mellett, kreatív, megnyugtató megoldást nyújt minden fél számára.
A nyári diákmunka során megszerzett jövedelmet, vagy annak egy részét, a válaszadó fiatalok 45,1% szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. Legnépszerűbb konkrét cél a lakhatási támogatás (48%). Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.
Kevés az önkéntes, külföldre inkább mennének a diákok
Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.
„Az önkéntes munkavállalás legfontosabb motivációja a kapcsolatszerzési lehetőség (3,79), a büszkeség (3,74) illetve a tapasztalatszerzési lehetőség (3,59), és a munka menősége (3,56). Tehát a diákmunkához hasonlóan itt is megjelennek a jövőépítési célok, de nem kizárólagos motivátorként. A szülői késztetés – hasonlóan a diákmunkához – egyáltalán nem játszik szerepet ebben a döntésben” – magyarázta a Műegyetemi Állásbörzét szervező cég ügyvezető igazgatója.
Orbán Balázs a külföldi munkavállalási preferenciákkal kapcsolatban nyilatkozta, a kutatásban résztvevő fiatalok közel 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.
A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. (Fotók és forrás: Műegyetemi Hallgatói Kft. valamint Műegyetemi Iskolaszövetkezet)
