Hosszú, fáradságos, időt és energiát nem kímélő folyamat a magas beosztású vagy speciális skilleket igénylő pozíciónak megfelelő jelölt megtalálása , emiatt a tavalyi évben jelentősen meg is nőtt a toborzási folyamatok ideje, derül ki az Enloyd friss kutatásából. A Recruitment Trends névre hallgató felmérés szerint az alkalmasnak talált jelöltek leggyakrabban az alacsony bér miatt utasítottak vissza ajánlatot, de egyre többször tapasztalnak a piacon ellenajánlatot is. A kiszervezett toborzási szolgáltatás kevésbé elterjedt hazánkban, pedig ez az időmegtakarítás hatalmas előnyt jelenthet a munkáltató és a belső HR csapat számára egyaránt.
2022 sok szempontból különleges esztendő volt, mivel a COVID sokkból még teljesen ki sem lábalva, az orosz-ukrán háborúval egy újabb ütés érte térségünk biztosági és egyensúlyi helyzetét. Mindennek következményei jelentős hatással voltak a munkaerőpiacra, a jelöltek váltási hajlandóságára, bérigényére, elvárásaira, félelmeire és a toborzási trendekre is. Utóbbiról készített hiánypótló átfogó kutatást az Enloyd, amelyből a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt számos hasznos tanulság vonható le.
A több mint 150 döntéshozó bevonásával készült Recruitment Trends felmérés egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a magas beosztású, vagy speciális skilleket igénylő pozíciónak megfelelő jelölt megtalálása egyre inkább hasonlít az aranykeresésre, ugyanakkor ha sikerrel jár, hatalmas előnyöket hozhat az adott cégnek.
A tavalyi év egyik fő jellemzője a toborzási folyamat idejének jelentős megnövekedése volt, amit az Enloyd kutatásának eredménye is alátámaszt. + A válaszadók többsége (40%) érezte úgy, hogy a toborzási folyamatok hosszabbá váltak. Az esetek legnagyobb részében (41,8%) a toborzási folyamat 5-8 hétig tart, ezt követik azok a válaszok, amelyek szerint mindez akár 8 hétnél is tovább húzódhat. Mindez azt jelzi, hogy a munkaerőpiac egyre telítettebb, ez a helyzet pedig a jövőben várhatóan csak tovább fokozódik majd.
Minél gyorsabban kell minél jobb ajánlatot adnia a cégeknek
A munkaerőpiaci helyzet és a jelöltekért folytatott, kiélezett verseny miatt egyre népszerűbbé válnak a toborzási marketingkampányok is: a kitöltők 29,4%-a véli úgy, hogy ezek a sikeres toborzási folyamat elengedhetetlen részeivé váltak. Egyre jellemzőbb az is továbbá, hogy a cégek saját toborzási csoportokat alkalmaznak, vagy személyzeti tanácsadó cégek segítségét veszik igénybe.
Kiderült: a toborzási folyamat során a leggyakoribb továbbra is a szakmai tudást mérő tesztek alkalmazása. Ezt követik a nyelvi készséget felmérő feladatok, valamint az interjú alatt elvégzendő feladatok.
Az alkalmasnak talált jelöltek az Enloyd felmérése alapján legtöbbször az alacsony bér miatt utasították vissza az ajánlatot (55,1%). Ezt követi az aktuális munkaadójuk ellenajánlata miatti visszautasítás (43,6%), valamint egy másik, gyorsabb ajánlat elfogadása (39,7%) – érdemes tehát minél gyorsabban, minél jobb kondíciókkal bíró ajánlatot tenni a cégeknek.
A virtuális valóság kérdéskörével kapcsolatban a felmérés résztvevőinek közel 70 százaléka úgy gondolja: a VR tartogat lehetőségeket, de a közeljövőben nem fog meghatározó szerepet betölteni a toborzásban. 15% szerint a technológia alkalmazása inkább veszélyeket és hátrányokat tartalmaz, mint például a kiberbiztonsági kockázatok, vagy a különösen magas költségek. 10% alatt volt azok aránya, akik szerint a VR hamarosan szerepet fog játszani a toborzásban és ugyanennyien voltak azok, akik szerint a kiválasztási folyamatban nem használható ez a megoldás.
Ezeket a kompetenciákat hiányolják a felsővezetőknél
A felmérés megerősítette, a megfelelő felsővezető megtalálása nem könnyű feladat: nemcsak fizetésük magasabb, de az iránta támasztott elvárások is, épp ezért a felsővezetők toborzása döntő többségégében fejvadászatra specializálódott szolgáltatókon keresztül zajlik.
Az Enloyd kutatása szerint 78 százalék él ilyen, kifejezetten executive search-öt végző szolgáltatók alkalmazásával. Személyzeti tanácsadó ügynökségek szolgáltatásait mindössze 25% veszi igénybe ilyen esetekben. Jóval kevesebben vannak, akik ezt a munkát szabadúszó szolgáltatókra vagy önálló fejvadászokra bízzák.
A felsővezetők kiválasztásának bonyolultságát és összetettségét tükrözi, mennyire megoszlik, milyen kompetenciát hiányolnak a felmérésünket kitöltők a felsővezetői jelölteknél. A leggyakrabban a stratégiai és operatív szempontok összehangolásának képessége hiányzik (40%), míg közel azonos arányban hiányolják a felelősségvállalás képességét és azt, hogy nem látják át megfelelően a vállalat egyes működési területeit a jelöltek. Szintén jelentős probléma, hogy a jelöltek nem rendelkeznek megfelelő stratégiai tervezési készséggel.
Összegezve, a felmérésből egyértelműen kirajzolódik, hogy a toborzási kihívások továbbra is fennállnak, és a cégeknek újabb és újabb megoldásokat kell találniuk a megfelelő munkaerő megtalálására és megtartására. Ebben a kontextusban különösen értékesek az olyan felmérések, mint a Recruitment Trends, amelyek lehetővé teszik a HR menedzsereknek és döntéshozóknak, hogy betekintést nyerjenek a munkaerő-toborzás legfrissebb trendjeibe és azokhoz kapcsolódó kihívásokba.
A változékony gazdasági környezet ellenére rekord eredménnyel zárta az évet a Work Force HR szolgáltató, 16,5 milliárd nettó árbevételt nyugtázott 2022 végére. Továbbra is a munkaerő-kölcsönzés volt a legeredményesebb üzletág, a gyártás-termelés pedig az elsőszámú szektor a cég ügyfélportfóliójában. A belföldi munkaerő toborzása egyre nehezebbé válik, azonban a minősített munkaerő-kölcsönző státusz megszerzésével új kapuk nyíltak meg a külföldi toborzás területén.
A tavalyi év során számos váratlan külső tényező befolyásolta a mikro- és makrogazdasági folyamatokat, így a Work Force HR szolgáltatónak is folyamatosan új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az orosz-ukrán háború nagy mértékben érintette a céget a külföldi toborzásuk és a már itt lévő ukrán munkavállalókon keresztül, amit az ellátási láncok problémái, az infláció és a jegybanki kamatemelések csak tetéztek. ,,Számos külső körülmény, ami korábban adott volt 2022-ben megkérdőjeleződött. Megannyi nem várt probléma igényelt megoldást, így jelentősen módosítanunk kellett stratégiánkon” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.
A nehéz körülmények ellenére azonban a vállalatnak sikerült rekord eredménnyel zárnia a tavalyi évet, 16,5 milliárd forintos árbevétellel 65 százalékos növekedést produkált az egy évvel korábbi 10 milliárd forintos árbevételhez képest. Továbbra is a munkaerő-kölcsönzés volt a legeredményesebb üzletág, az ügyfélportfólióban pedig a 2021-es évhez hasonlóan 2022-ben is a gyártás-termelés bizonyult a legerősebb szektornak, ezen belül is a feldolgozóiparban tapasztalta a legnagyobb munkaerőigényt a cég. A gyártósori operátor pozíciók voltak a legnépszerűbb fizikai munkakörök, míg a szellemi kölcsönzésben az ügyfélszolgálati munkák vonzották a legtöbb jelentkezőt. Emellett erősödött a szolgáltatói szektor jelenléte vevőkörükben, a teljes árbevétel több mint 10 százalékát adták a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatók.
A minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elnyerése új kapukat nyitott meg a cég életében, ugyanis ennek segítségével egy egyszerűsített és gyorsított eljárás keretein belül tudnak harmadik országbeli munkaerőt kölcsönözni hazai ügyfeleik számára. Tavaly májusban érkeztek az első Fülöp-szigeteki munkavállalók, majd az év második felében indonéz munkavállalókkal kiegészülve látványos növekedésnek indult a külföldi toborzás, így a hazai cégeknél 2022-ben több mint 300 harmadik országbeli munkavállaló helyezkedett el a Work Force-on keresztül. ,,Az eddigi tapasztalatok nagyon pozitívak, partnereink elégedettek a külföldi dolgozók munkájával és hozzáállásával. A Magyarországra érkező harmadik országbeli munkavállalók szintén jól érzik magukat ügyfeleinknél, ami abban is megmutatkozik, hogy máig nem tapasztaltunk fluktuációt a körükben” – nyilatkozta Czellecz Zoltán.
(Czellecz Zoltán)
A tavalyi év rendhagyó volt a juttatásokat illetően is, hiszen számos munkaadó próbálta kompenzálni az inflációt és szinten tartani a bérek vásárlóértékét. A korábbi években megszokotthoz képest több alkalommal volt béremelés, sokan a HR szolgáltató partnerei közül 2-3 körben is növelték a fizetéseket 2022-ben. Ezen kívül megjelentek az olyan egyszeri juttatások, mint a rezsitámogatás, amik bérkiegészítésként vagy egy egyszeri elemként segítették a munkavállalókat. A Work Force tapasztalatai szerint nagyságrendileg 15 százalék volt a béremelések átlagos mértéke a tavalyi évben, viszont arra is volt példa, hogy 25 százalékkal növelték meg a dolgozók fizetését azért, hogy az inflációt ne saját veszteségükként éljék meg a munkavállalók.
A céghez tartozó Job Force Iskolaszövetkezet is eredményesen zárta az évet, hiszen közel 614 millió forintos árbevételt nyugtázott. A kereskedelemben működő cégek foglalkoztatták a legtöbb diákmunkást tavaly, emellett a nyári időszakban az idegenforgalom és a vendéglátás is nagy igényt tartott a fiatalokra. Népszerű pozíciók voltak az árufeltöltő és kasszás munkakörök, továbbá a gyakornoki programokra is egyre több olyan diák pályázik, akik szakmai fejlődésre vágynak.
,,Optimisták vagyunk 2023-at illetően. A tavalyinál is több ügyfelet szolgálunk ki, még több országból, például Kirgizisztánból kölcsönzünk majd munkaerőt, fejlesztjük szolgáltatásainkat, valamint tovább digitalizáljuk az operációnkat ebben az évben. Új kirendeltségeket tervezünk nyitni idén, ezzel párhuzamosan pedig 25%-kal bővítjük a belső csapatunk létszámát. A tovább nehezedő belföldi munkaerő toborzás miatt változatlanul keressük az innovatív megoldásokat, valamint erősítjük a belső tudás-megosztást. Fontos kiemelni, hogy 2022-ben jelentősen erősítettük a szellemi munkaerő-közvetítési kompetenciánkat is, így a gyakornokitól egészen a felsővezetői pozíciókig tudjuk eredményesen bővíteni ügyfeleink létszámát” – nyilatkozta Czellecz Zoltán, a Work Force HR szolgáltató cégvezetője.
A Zyntern.com éves felmérése szerint a legnépszerűbb munkáltatók versenyét idén a Magyar Telekom Nyrt. nyerte a pályakezdők szemében. A dobogó második fokán a OTP Bank Nyrt., harmadikon pedig a Robert Bosch Kft. végzett. A kutatásból az is kiderült, iparáganként melyik cégeket értékelik a legvonzóbbnak a fiatalok. A munkaadók típusát illetően a válaszadók döntő többsége (59%) nemzetközi nagyvállalatnál helyezkedne el, és a tavalyi évhez képest csökkent a startupok népszerűsége és a fiatalok vállalkozó kedve is. Valamint arra is fény derül mely cégek programjai és kampányai nyeték el idén a fiatalok szívét a Zinternship Awards keretén belül.
Egyre népszerűbb téma a munkáltatói márkaépítés világszerte és ez bizony nem véletlen. Nem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire jövedelmező egy cég számára, ha energiát fektet a munkáltatói imidzs fejlesztésébe. Ugyanis ezzel nemcsak, hogy könnyebben találnak jobb minőségű jelölteket betöltetlen állásaikra, de sok marketing költséget is megspórolnak a szájhagyomány útján terjedő pozitív véleményekkel. AZyntern 2020-ban és 2021-ben is feltérképezte melyik munkáltatók nyerték el leginkább a fiatalok szimpátiáját, most pedig megtudhatjuk, hogyan alakult a toplista 2022-ben.
A kutatásról
A Zyntern.com piacvezető hazai állásportál idén ötödik alkalommal végzett országos kutatást, melynek fókuszában a fiatalok munkaerőpiaci preferenciáinak vizsgálata állt. A felmérés idén ötödik alkalommal került megrendezésre 2022 májusában és közel 3000 fiatal töltötte ki részletes kérdőívet. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahelyválasztási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre és a legvonzóbb munkaadókra.
A Zyntern, mint legnépszerűbb Z-generációs állásportál, a pályakezdők (16-28 éves korosztály) preferenciáit állítja a középpontba, így kiderül melyik cégek hódítanak a fiatalok körében. A kutatásból azt is megtudhatjuk, melyek az elsődleges munkahelyválasztási szempontok a mai egyetemisták számára. Legfontosabb kritériumnak idén a versenyképes fizetést jelölték meg, mely a korábbi évekhez képest lényegesen nagyot ugrott a preferencialistán. Továbbá, kiemelten fontos számukra, ha elismeri a munkáltató a jó teljesítményt, és ha van fejlődési- és karrierlehetőség a cégnél.
A kitöltők azokat a munkahelyeket, ahol szívesen dolgoznának, szabadszavas formában, maximum 5 cég említésével adták meg. A legvonzóbb munkaadókra adott válaszokat a kutatók tanulmányi terület és szakmai háttér alapján vizsgálták.
Az összesített nyertesek
1.Magyar Telekom Nyrt.
2.OTP Bank Nyrt.
3.Robert Bosch Kft.
4.Google LLC
5.Richter Gedeon
A legnépszerűbb cégek a 2021-es évhez képest nem sokat változtak. Míg a tavalyi előtti legnépszerűbb Google idén visszakerült a top 5 közé, addig a tavalyi első Audi lecsúszott a hatodik helyre. A Telekom magas vitte idén a pálmát, míg a Bosch és az OTP Bank megőrizte előkelő pozícióját, a Richter Gedeon pedig felküzdötte magát az ötödik helyre. Az élvonalban helyett kapott még a Morgan Stanley, a MOL, a Vodafone, a KPMG és a DELOITTE. A TOP 30-ban kereskedelmi láncok, big4-ok, bankok, FMCG-k, globális technológiai vállalatok és állami szereplők is helyet kaptak.
Szakterületenkénti rangsorok
Az összesített eredményeken felül a kutatásból az is kiderül melyik cégek a legnépszerűbbek az adott szakterületen tevékenykedők számára. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a piac jelenlegi helyzetéről érdemes ezekre a rangsorokra is vetni egy pillantást.
Gazdaságtudomány
1.Otp Bank Nyrt.
2.Morgan Stanley
3.Magyar Telekom Nyrt.
4.MOL Magyarország
5.Deloitte Zrt.
Gazdasági területen a top 10-ben került az OTP Bank, a Morgan Stanley, big4ok (KPMG, PWC, Deloitte), a MOL, mint magyar nagyvállalat, az Aldi és a Bosch, valamint a Google.
IT/Informatika
Magyar Telekom Nyrt.
Google LLC
Morgan Stanley
EPAM Systems
OTP Bank Nyrt.
Informatikai területen a legnépszerűbb vállalat idén is a Telekom lett. Nem sokkal lemaradva követte a Google, és a Morgan Stanley. Éppen lecsúszott a dobogóról az EPAM, az OTP Bank és a Microsoft. Az élen, top 10-ben végzett még továbbá az IBM, a Bosch, a Microsoft, az Evosoft és holtversenyben az Ericsson és az SAP.
Műszaki, mérnöki
Robert Bosch Kft.
Audi Hungária
Knorr-Bremse Hungary, Richter Gedeon Nyrt.
Siemens
Continental Magyarország
Mérnöki területeken a Bosch, az Audi, a Knorr- Bremse és a Richter Gedeon vitte a pálmát. A top 5-ben helyet kapott a Siemens és a Continental. A legvonzóbb munkáltatók közé került még idén a Thyssenkrupp, a BMW, a Mercedes a Dana Corporation, az Egis és a KÉSZ Holding.
Társadalomtudomány
1.Magyar Telekom Nyrt.
2.Google LLC
3.ENSZ
4.Robert Bosch Kft.
5.MOL Magyarország
Társadalomtudományi területekről érkező kitöltők válaszai alapján első helyen a Telekom végzett, második helyen zárt a Google, harmadikon pedig az ENSZ. Őket követi a Bosch és MOL. De az első 10-ben helyet kapott még az OTP Bank, a Vodafone, az UNICEF, az Apple és az RTL klub.
Bölcsészettudomány
1.Magyar Telekom Nyrt.
2.Vodafone Magyarország
3.Aldi Magyarország, IBM
4.Robert Bosch Kft.
5.Google LLC
Bölcsészettudományok területén a telcom cégek vitték a pálmát, első helyen a Telekom, másodikon a Vodafone végzett. Őket követte az Aldi és IBM, a Bosch és a Google. De helyet kapott a legszimpatikusabbak között az OTP Bank, a Samsung a BP az EPAM és a Lidl. Népszerűek továbbá a bölcsész fiatalok körében a múzeumok és rendezvényszervező irodák is.
Természettudomány
A természettudományi területen tanulók között első helyen végzett a Richter, másodikon a MOL, harmadikon pedig holtversenyben az Egis és érdekes módon a Morgan Stanley. Élen végzett továbbá a Sanofi, a Bayer, a Teva, a Bosch, és a Continental. A top 10-ben helyett kapott továbbá a Google és a Hortobágyi Nemzeti Park.
Turizmus/vendéglátás
A legtöbb turizmus és vendéglátás területén tevékenykedő fiatalok számára a hotelek a legvonzóbbak (Hilton, Accor, Danubius, Four Seasons, Marriott), de az utazási irodákat (Neckermann) bankokat (OTP Bank, Raiffeisen) is nagy számban említettek. Az első helyen ennek ellenére a Google végzett, negyedik helyre került a Telekom és nyolcadikként zárt a GE.
Agrár
Agrár területeken olyan FMCG-k vezetnek, amelyek gyártási tevékenységet is folytatnak Magyarországon, illetve egyben jelentős retail láncok. Idén a Bonafarm vitte a pálmát, tőle nem sokkal lemaradva végzett a KITE és érdekes módon az OTP Bank. A dobogó harmadik fokán a Bonduelle áll, őt követi a Ceres és a Chio. A top 10-es listába még olyan cégek kerültek, mint az Bayer AG, az Axiál, a Dreher, a Kometa és a NAIK.
Államtudományok
Az államtudományok területén legnépszerűbbek az ügyészségek, bíróságok és bankok (OTP Bank, Raiffeisen Bank, MKB Bank) voltak. A top 10-be bekerült továbbá a Telekom, az SAP, a NAV, az MVM és a Design Terminál.
Jog
A legtöbb jogot végzett pályakezdő az ügyvédi irodákat tartja a legvonzóbbnak, de gyakran visszaköszönt a bíróság, ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium intézménye is. Cégek tekintetében pedig a Telekom, az OTP Bank, a Bosch, a PwC, a KPMG, a Vodafone, a Lidl, a Deloitte és az Aldi végzett előkelő helyen.
Művészet
A művészetiseknél a Google, az RTL klub, a Netflix és a Budapest Park kapta a legtöbb említést, de népszerűnek számítottak még a nagyvállalatok és könyvesboltok is.
Pedagógus
A pedagógusoknál nem meglepő módon az iskolák és óvodák és bölcsődék végeztek, cégek tekintetében pedig a Google, IBM, Lidl, Yettel, NI neve került elő leggyakrabban. Ezen felül köreikben sokan választottak non-profit szervezeteket.
Középiskolásoknál
Egyértelműen idén a Budapest Park, a Starbucks és a Sziget Fesztivál nyerte a versenyt.
Igazi Z generációs munkáltatók- Zynternship Awards Díjátadó 2022
A legnépszerűbb pályakezdőket megszólító cégek, nem csak a kutatás eredményeképpen, de egy szakmai munkáltatói verseny keretében is bizonyíthattak. Ugyanis a Z generáció hazai szakértője, a Zyntern.com idén 4. alkalommal szervezte meg a legjobb munkáltatók versenyét. A Zynternship Awards Díjátadón 2 kategóriában díjazták a cégeket közönség szavazás és szakmai zsűri megítélése alapján a idei Business Fest színpadán. Ezek alapján kiderült, melyek Magyarország legjobb gyakornoki és pályakezdő programjai, és melyek az év legjobb Z generációnak szóló munkáltatói márkakampányai.
Talent Starter kategória
A legkiválóbb, legkomplexebb és legjobban felépített gyakornoki, pályakezdő programok versenye!
A szakmai zsűri alapján bornz minősítést szerzett a BAT Firework Programja, a Diligent Internship Programja és az Unilever Talent Camp Programja.
Ezüst minősítést kapott az Adnovum Software Engineering Internship Programja, az E.On Graduate.on Frissdiplomás Programja, a Dorsum Gyakornoki Programja és az Accenture Recruitment Marketing campaign-ja.
Valamint, arany minősítést szerzett a EATON Early Talent Leadership Development Programja, az Unilever Future Leaders Programja és a Magyar Bankholding Gyakornoki Programja.
A közönségszavazás eredménye alapján pedig első helyen E.On Graduate.on Frissdiplomás Programja, második helyen az Unilever Future Leaders Programja, harmadik helyen pedig holtversenyben az EATON Early Talent Leadership Development Programja és az Accenture Recruitment Marketing campaign-ja.
Creative & Attractive kategória
A legkiválóbb, legkomplexebb és legjobban felépített munkáltatói márka kampányok és aktivitások versenye!
A szakmai zsűri véleménye alapján ezüst minősítést kapott a KPMG Irodai történetek videósorozata, valamint a PwC Magyarország Hiring Week 2022 Auditor kampánya.
Továbbá arany minősítést érdemelt ki a Audi Plan@Tech Challenge mérnök hallgatói verseny kampánya.
A közönségszavazás eredénye szerint a dobogó első fokára szintén az Audi Plan@Tech Challenge kampánya került, őt követte a PwC Magyarország Auditor kampánya és harmadik helyen végzett a KPMG Irodai történetek videósorozata.
Ezek tehát 2022 legnépszerűbb és leg Z generáció-barátabb munkáltatói a Zyntern.com felmérése és szakmai versenye alapján. A legnépszerűbb cégek listáját áttekintve egyértelműen látható, hogy számos vállalat a legkülönbözőbb szakterületeket átívelően népszerű a fiatalok körében, és sokan közülük a kampányaik és proramjaik révén tűnnek ki a tömegből. Ami biztosan közös ezen népszerű munkaadókban, hogyismert és tudatosan épített munkáltatói márkájuk, és aktív campus kommunikációs jelenlétük van, illetve sok esetben kiépült felsőoktatási kapcsolatokkal rendelkeznek.
Évről évre fokozódik a fizikai munkaerőért folytatott verseny, ezért mind a toborzás, mind a megtartás egyre nagyobb problémát jelent a hazai cégeknek. Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.
Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.
„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria. Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.
A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak.
Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában. (Fotó: Pixabay/dassel)
Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől. Szeptembertől újításként pedig jöhet a HR szolgáltatók között a Minősített Foglalkoztatói nyilvántartás.
Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált.
A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.
(Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója)
Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban. „Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.
Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása- a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek.
„A partnereinknek is van „házi feladatuk”, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak” – fűzte hozzá Czellecz Zoltán.
Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére. „Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is” – egészítette ki Czellecz Zoltán.
A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.
