A munkaerőhiány ellenére egyáltalán nincs egyszerű dolga a cégeknek, ha új szakembereket szeretnének felvenni, ugyanis az álláskeresőknek is egyre nagyobbak az igényeik és ezt nem félnek kimutatni. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember közölte, a munkavállalókat csak magas fizetéssel már nem lehet elcsábítani, mert legalább ilyen fontos számukra a jó munkakörnyezet és az egyéb motivációs tényezők. Hozzátette, a mesterséges intelligencia miatt a szakmájukban legjobbaknak továbbra sem kell félteniük a megélhetésüket, aki viszont alibizik, az ráfázhat.
A gazdasági válság okozta tömeges elbocsátásokról szóló hírek miatt azt hihetnénk, hogy lasszóval lehet fogni jelenleg a profi szakembereket a munkaerőpiacon, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Míg régebben a munkavállalók örültek annak, ha egy jó cégnél dolgozhattak és megbecsülték az állásukat, ma már kedvükre válogathatnak és sok esetben ők szabják meg a feltételeket.
(A Klikkmarketing csapata)
Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, az emberek szeretnének sokat keresni, home office-ban lenni és kevesebbet dolgozni egyszerre, de egy ponton túl ez egyáltalán nem fenntartható. Ha nincs a munkavállaló igényei mögött teljesítmény, akkor az kárára válik végső soron a fogyasztónak is, ezért a cégek fokozottan odafigyelnek arra, hogy kit vesznek fel és kit nem.
„Újdonság, hogy a TikTokon és más közösségi oldalon is egyre több az úgynevezett toborzós videó, melyekben már nem a fizetés a hívószó, hanem az, hogy milyen menő, mennyire jó az adott cégnél dolgozni. A vállalatok ezáltal a passzív munkakeresőket is célozni tudják, akik ha nem érzik 100 százalékban jól magukat egy adott helyen, akkor egy ilyen típusú felhívásra elgondolkodhatnak a váltáson” – mutatott rá a trendekre.
Motivációra van szüksége a dolgozóknak
A vállalkozófejlesztő szakértő egy hasonlattal élve arról beszélt, a cégeknek jobban el kell adniuk egy állást, mint a termékeiket, mert kiélezett verseny van a munkavállalókért a piacon.
Hozzátette, nem mindig igaz ma már a klasszikus mondás, miszerint nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Ma már sokkal inkább nem elég jónak látszani, jónak is kell lenni, mert a munkavállalók árgus szemekkel figyelik, hogy amit ígérnek nekik, azt be is tudja-e tartani a munkáltató.
A Klikkmarketing alapítója szerint a toborzási folyamatban a motivációs faktorokra terelődik át a hangsúly. Mindenkinek evidens, hogy lehet jól fizető munkákat találni, de felértékelődött annak a szerepe, hogy az érintett munkahelyen lehet-e fejlődni, vagy csak arra törekednek, hogy a munkavállaló ne érezze rosszul magát.
Kinek veszi el a munkáját a mesterséges intelligencia?
Ami pedig a jövőt illeti, Gál Kristóf úgy látja, az automatizálás és a robotizálás miatt bizonyos szektorokban szűkülhetnek az álláskeresők lehetőségei, de attól nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia miatt mindenkinek megszűnne a munkahelye.
„Ha a mesterséges intelligencia átvesz feladatokat, akkor kire lesz itt szükség? Egyre gyakrabban hangzik el ez a kérdés a hétköznapokban, amire a válasz az, hogy a rossz logisztikai asszisztensre, a rossz szövegíróra, a rossz marketingesre nem tartanak majd igényt a cégek. Leegyszerűsítve mindenhonnan a legrosszabb teljesítményű dolgozókat fogják az elsők közt elbocsátani. A legjobbak eddig sem maradtak munka nélkül, és ezután sem fognak” – magyarázta.
A vállalkozófejlesztő szakértő végezetül szót ejtett arról is, hogy az e-kereskedelem is a feje tetejére állhat hamarosan. Míg most egy adott témában akár 100 webshopot is találhatunk, hosszú távon ebből csak egy marad majd talpon, mert ilyen irányba megy a világ. A kicsik nem fognak tudni megélni, ezért gyakoribbá válhatnak az összeolvadások és a felvásárlások a digitális piacon, zárta gondolatait a Klikkmarketing alapítója
A változékony gazdasági környezet ellenére rekord eredménnyel zárta az évet a Work Force HR szolgáltató, 16,5 milliárd nettó árbevételt nyugtázott 2022 végére. Továbbra is a munkaerő-kölcsönzés volt a legeredményesebb üzletág, a gyártás-termelés pedig az elsőszámú szektor a cég ügyfélportfóliójában. A belföldi munkaerő toborzása egyre nehezebbé válik, azonban a minősített munkaerő-kölcsönző státusz megszerzésével új kapuk nyíltak meg a külföldi toborzás területén.
A tavalyi év során számos váratlan külső tényező befolyásolta a mikro- és makrogazdasági folyamatokat, így a Work Force HR szolgáltatónak is folyamatosan új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az orosz-ukrán háború nagy mértékben érintette a céget a külföldi toborzásuk és a már itt lévő ukrán munkavállalókon keresztül, amit az ellátási láncok problémái, az infláció és a jegybanki kamatemelések csak tetéztek. ,,Számos külső körülmény, ami korábban adott volt 2022-ben megkérdőjeleződött. Megannyi nem várt probléma igényelt megoldást, így jelentősen módosítanunk kellett stratégiánkon” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.
A nehéz körülmények ellenére azonban a vállalatnak sikerült rekord eredménnyel zárnia a tavalyi évet, 16,5 milliárd forintos árbevétellel 65 százalékos növekedést produkált az egy évvel korábbi 10 milliárd forintos árbevételhez képest. Továbbra is a munkaerő-kölcsönzés volt a legeredményesebb üzletág, az ügyfélportfólióban pedig a 2021-es évhez hasonlóan 2022-ben is a gyártás-termelés bizonyult a legerősebb szektornak, ezen belül is a feldolgozóiparban tapasztalta a legnagyobb munkaerőigényt a cég. A gyártósori operátor pozíciók voltak a legnépszerűbb fizikai munkakörök, míg a szellemi kölcsönzésben az ügyfélszolgálati munkák vonzották a legtöbb jelentkezőt. Emellett erősödött a szolgáltatói szektor jelenléte vevőkörükben, a teljes árbevétel több mint 10 százalékát adták a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatók.
A minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elnyerése új kapukat nyitott meg a cég életében, ugyanis ennek segítségével egy egyszerűsített és gyorsított eljárás keretein belül tudnak harmadik országbeli munkaerőt kölcsönözni hazai ügyfeleik számára. Tavaly májusban érkeztek az első Fülöp-szigeteki munkavállalók, majd az év második felében indonéz munkavállalókkal kiegészülve látványos növekedésnek indult a külföldi toborzás, így a hazai cégeknél 2022-ben több mint 300 harmadik országbeli munkavállaló helyezkedett el a Work Force-on keresztül. ,,Az eddigi tapasztalatok nagyon pozitívak, partnereink elégedettek a külföldi dolgozók munkájával és hozzáállásával. A Magyarországra érkező harmadik országbeli munkavállalók szintén jól érzik magukat ügyfeleinknél, ami abban is megmutatkozik, hogy máig nem tapasztaltunk fluktuációt a körükben” – nyilatkozta Czellecz Zoltán.
(Czellecz Zoltán)
A tavalyi év rendhagyó volt a juttatásokat illetően is, hiszen számos munkaadó próbálta kompenzálni az inflációt és szinten tartani a bérek vásárlóértékét. A korábbi években megszokotthoz képest több alkalommal volt béremelés, sokan a HR szolgáltató partnerei közül 2-3 körben is növelték a fizetéseket 2022-ben. Ezen kívül megjelentek az olyan egyszeri juttatások, mint a rezsitámogatás, amik bérkiegészítésként vagy egy egyszeri elemként segítették a munkavállalókat. A Work Force tapasztalatai szerint nagyságrendileg 15 százalék volt a béremelések átlagos mértéke a tavalyi évben, viszont arra is volt példa, hogy 25 százalékkal növelték meg a dolgozók fizetését azért, hogy az inflációt ne saját veszteségükként éljék meg a munkavállalók.
A céghez tartozó Job Force Iskolaszövetkezet is eredményesen zárta az évet, hiszen közel 614 millió forintos árbevételt nyugtázott. A kereskedelemben működő cégek foglalkoztatták a legtöbb diákmunkást tavaly, emellett a nyári időszakban az idegenforgalom és a vendéglátás is nagy igényt tartott a fiatalokra. Népszerű pozíciók voltak az árufeltöltő és kasszás munkakörök, továbbá a gyakornoki programokra is egyre több olyan diák pályázik, akik szakmai fejlődésre vágynak.
,,Optimisták vagyunk 2023-at illetően. A tavalyinál is több ügyfelet szolgálunk ki, még több országból, például Kirgizisztánból kölcsönzünk majd munkaerőt, fejlesztjük szolgáltatásainkat, valamint tovább digitalizáljuk az operációnkat ebben az évben. Új kirendeltségeket tervezünk nyitni idén, ezzel párhuzamosan pedig 25%-kal bővítjük a belső csapatunk létszámát. A tovább nehezedő belföldi munkaerő toborzás miatt változatlanul keressük az innovatív megoldásokat, valamint erősítjük a belső tudás-megosztást. Fontos kiemelni, hogy 2022-ben jelentősen erősítettük a szellemi munkaerő-közvetítési kompetenciánkat is, így a gyakornokitól egészen a felsővezetői pozíciókig tudjuk eredményesen bővíteni ügyfeleink létszámát” – nyilatkozta Czellecz Zoltán, a Work Force HR szolgáltató cégvezetője.
A globális alapanyagellátási problémák által megtépázott gyártó és termelő szektorokat soha nem látott kihívások elé állítja az idei év. Már 2021 is a csúcsok és mélypontok időszaka volt, de 2022-ben kritikus hatások érhetik az ipari szereplőket. A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint azoknál a cégeknél, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak, rendszeresek az elakadások, leállások és ezek létszámleépítésekkel is járhatnak. Meglátásaik szerint az autóipari szereplők nehezebb helyzetben vannak, mint az elektronikai, vagy FMCG cégek, de mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent a fennálló gazdasági helyzet.
Mára szinte nem maradt olyan piaci szereplő, mely ne szenvedné meg a globális ellátási problémákat. Amíg a pandémia alatt az autók iránti kereslet beszakadt, addig az elektronikai cikkek termelése rohamosan megnőtt, így ez a szektor kötötte le a chipgyártók kapacitásait. Ebből fakad azonban, hogy a korlátozások enyhülésével felpörgő autógyártáshoz nem maradt megfelelő volumen. A Work Force HR szolgáltató legjelentősebb üzleti partnerei a gyártás, termelés területéről, azon belül is az autóipar és elektronikai vállalatok közül kerülnek ki, így a munkaerő-kölcsönző cég közvetlenül tapasztalja ezen szektorok kihívásait.
(Czellecz Zoltán. Fotó: Work Force)
Czellecz Zoltán, a cég vezetője azt mondja, 2021-et a tervezhetetlenség és a hektikus igények jellemezték. „Sokszor érkeztek be olyan munkaerőre vonatkozó megrendelések, melyeket később teljesen váratlanul mondtak vissza. Az egyik pillanatban még nagy erőkkel toboroztunk, majd egyik percről a másikra kellett ezeket a projekteket leállítanunk. Tapasztaltunk olyat is, hogy a már meglévő munkaerő-állományt is csökkentették bizonyos cégek.” A szakértő elmondta, hogy a korábbi évek során tapasztalt ütemes és kiszámítható gyártási terv teljesen összeomlott számos ügyfelüknél, jellemzően az autógyártók és autóipari beszállítók körében. Az elektronikai partnerek jóval stabilabbak voltak, jobban meg tudták tervezni a létszámukat, valamint a várható csúcsidőszakokat. Czellecz Zoltán hozzátette, hogy mindezek ellenére nekik sikerült jó évet zárni, azonban rengeteget kellett ezért dolgozniuk és még több veszteséget elszenvedniük.
„Különböző, iparági visszajelzések alapján azzal számoltunk, hogy 2022 második negyedévének végére többé-kevésbé rendeződni fognak az ellátási láncok problémái és tervezhetőbbé válnak a folyamatok. Ezt az ukrán-orosz háború teljesen felrúgta. Február vége óta extrém üzleti kockázatokkal működnek a cégek” – nyilatkozta a szakértő. Az energiabiztonság most kritikus kérdés, emellett a szükséges nyersanyagok bányászata és szállítása is egyre bizonytalanabb. Ezt a HR szolgáltató testközelből tapasztalja, hiszen az ügyfélkörében vannak olyan cégek, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak. Ezeknél folyamatosak az elakadások, leállások és létszámleépítések. Az alapanyag-, és alkatrészutánpótlás megoldásáig nem várhatunk érdemi javulást ezen a területen. A cégvezető hozzátette, fontos kiemelni, hogy a háború okozta krízis nem egy gazdasági konjunktúra időszakában érte az ipari szereplőket, hanem egy már megtépázott piaci helyzetben fokozta problémáikat.
Az vitathatatlan, hogy a globális cégek esetében több eszköz áll rendelkezésre, ami a problémák kezelését illeti. Ha egy adott régió destabilizálódik, egy multinacionális vállalatnak meg van a kellő tapasztalata, és gyártási kapacitása ahhoz, hogy a problémás területekről áttelepítse a termelést egy másik övezetbe. Egy regionális vagy adott esetben magyar cég esetében ez a tér nagyon beszűkül, esetleg abban tudnak gondolkodni, hogy a gyártás egy részét kiszervezik. Az viszont kérdés ilyenkor, hogy ennek a logisztikai, és más költségeit hogyan tudják optimalizálni és a felmerülő kiadásokat tudják-e érvényesíteni áraikban. Czellecz Zoltán szerint ez egy bizonytalanabb és kevesebb választási lehetőséget tartogató út. A rendelkezésre álló információk tekintetében azonban nincs nagy különbség a globális és regionális partnerek között. „A legnagyobb cégek esetében sem látom azt a nyugodtságot, mely arra engedne következtetni, hogy naprakészebb információkból pontosabban tudnak tervezni. Mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent ez a mostani szituáció, legyen szó bérmekkora vállalatról.”
A HR szolgáltató cégvezetője hozzátette: vannak az idei évnek olyan negatív vonzatai, amik a munkaerő-kölcsönzés piacát kifejezetten érintik. A megugró infláció nagyban nehezíti a szállásoltatást, ami a Work Force esetében jelentős kiegészítő eleme a foglalkoztatásnak, hiszen sokszor távolról hoznak munkaerőt. Ezt tovább súlyosbítja az ukrán menekültek és hozzátartozóik elszállásolására irányuló nyomás. A növekvő fuvarozási költségek is kihívást jelentenek, ez kiemelten érezhető a munkavállalók buszos utaztatásánál. „2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön. Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy egyensúlyozzuk ezeket a kockázatokat ügyfeleink számára. Azon dolgozunk, hogy ne maradjanak munkaerő nélkül, amikor szükségük van rá, valamint a munkavállalóinkon se csapódjon le ez a hektikusság. Partnereinkkel közösen megtaláljuk a megoldásokat, de nehéz időszaknak nézünk elébe” – nyilatkozta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.
Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől. Szeptembertől újításként pedig jöhet a HR szolgáltatók között a Minősített Foglalkoztatói nyilvántartás.
Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált.
A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.
(Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója)
Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban. „Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.
Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása- a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek.
„A partnereinknek is van „házi feladatuk”, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak” – fűzte hozzá Czellecz Zoltán.
Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére. „Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is” – egészítette ki Czellecz Zoltán.
A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.
