A szakember szerint akár 4-6 hónapig is eltarthat egyes szakképzett fizikai pozíciók esetében a toborzás.
A válaszadók 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben, legtöbben magasabb fizetésért váltanának – derül ki a Work Force HR szolgáltató legfrissebb felméréséből. A cég nem csupán munkavállalói oldalról, de üzleti partnerei között is körbejárta a fluktuáció kérdéskörét, akiknél az alkalmazottak több mint 10 százaléka mondott fel 2022-ben, szintén a kedvezőbb bérezés reményében.
500 munkavállaló bevonásával készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén augusztusban azért, hogy feltérképezze a munkaerőpiaci fluktuáció aktuális helyzetét. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a legtöbben a váltás küszöbén állnak, ugyanis a megkérdezettek 62 százaléka tervezi elhagyni munkahelyét a közeljövőben. Ez az arány a fizikai és a szellemi dolgozók között minimálisan eltér, a szellemi munkavállalók 60 százaléka keresi (vagy találta már meg) új munkahelyét, míg a fizikai dolgozók 70 százaléka hagyná el jelenlegi foglalkoztatóját.
A legtöbben (64%) magasabb fizetésért szeretnének váltani, azonban sokan felelték azt is (53%), hogy szívesebben dolgoznának olyan munkahelyen, ahol jobban megbecsülik a munkájukat. A harmadik leggyakoribb indok a felmondásoknál a szakmai fejlődési lehetőség hiánya volt (42%). A Work Force partnerei a kilépő interjúk során hasonló válaszokkal találkoztak, a felmondás leggyakoribb oka náluk is a magasabb bérigény volt, a megkérdezett kollégák 86 százaléka ezért hagyta el pozícióját. Emellett gyakori válaszok még a magánéleti okok és a költözés is.
A felmérés résztvevőinek 60 százaléka nem váltott az elmúlt egy évben munkát, viszont a HR szolgáltató partnerei ennek ellenére több mint 10 százalékos fluktuációt tapasztaltak 2022-ben. Azok többsége, akik a közelmúltban felmondtak, szintén az alacsony fizetéssel és a megbecsülés hiányával indokolták döntésüket. A megkérdezettek között voltak olyanok is, akiket elbocsátottak, az ő esetükben legtöbbször létszámleépítések álltak ennek hátterében, de előfordult személyes ellentét is.
„Az inflációs környezet és a gazdasággal kapcsolatos negatív hírek hatására a COVID-időszakhoz hasonló szituáció alakult ki Magyarországon: egyre többen elégedetlenek, azonban egyre kevesebben mernek a biztosból a bizonytalanba váltani. Ez a kettős hatás egyrészt további bérnyomást eredményez, másrészt egy olyan láthatatlan fluktuációs kockázatot, ami a helyreálló piaci környezetben később bármikor elszabadulhat. Diverzifikált, rugalmas munkaerőstratégiával preventíven lehet kezelni a kockázatokat, ebben a HR szolgáltatók már korábban is bizonyítottak hazánkban” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési igazgatója.
A szakember szerint akár 4-6 hónapig is eltarthat egyes szakképzett fizikai pozíciók esetében a toborzás, ilyen például a hegesztői munkakör, mely hiányszakmának számít jelenleg Magyarországon. A szellemi munkavállalók kiválasztása is hosszú folyamat a cég partnereinek elmondása alapján, a legtöbben azt tapasztalták, hogy 1-2 hónapig is eltart, amíg kiválasztanak egy új, fehér galléros munkavállalót, ráadásul náluk az onboarding folyamat is hosszabb. A szellemi pozíciók esetében a legtöbb cégnél 1 és 3 hónap közé tehető a betanítás időszaka, míg a fizikai munkaköröknél ez csupán 2 héttől maximum 1 hónapig terjed.
„A keresleti munkaerőpiacon is sikeres toborzásnak olyan kulcstényezői vannak – például az adatbázisok, technológiák, vagy azonnal elérhető HR-kapacitások -, amelyeket nem minden cég tud vagy akar felépíteni. A vállalatok egyre nagyobb arányban fordulnak a klasszikus közvetítés felől a komplexebb megoldások, akár RPO irányába is, hogy a hiányzó munkaerőt a legrövidebb idő alatt fel tudják tölteni.A harmadik országbeli munkaerő-biztosítás óriási előnye, hogy a hozzáférhető munkaerőnek köszönhetően maga a toborzás 2-3 hét alatt lezárul a küldő országban, így a vállalat pontos létszámmal, az elvárások szerint kiválasztott dolgozókkal már biztosan tervezhet. A Work Force-nál emellett egyedi tesztelési lehetőségeket, akár próbagyártást is biztosítunk a kinti kiválasztás során, partnereink így a megérkezés előtt meggyőződhetnek a munkaminőségről, megbízhatóságról” – nyilatkozta Gáspár Gergely.
A megkérdezett vállalatok 86 százaléka munkatársak ajánlásai alapján választ új alkalmazottat, de gyakori a belső ajánlási bónusz is (71%). A felmérésben résztvevő cégek mindegyike biztosít utazási támogatást munkavállalóinak, hiszen szerintük ez is vonzóbbá tehet egy munkaadót. Emellett 71 százaléka a válaszadóknak sportolási lehetőséget is biztosít a dolgozóknak, hogy ezzel is pozitívabb benyomást tegyen meglévő és potenciális munkavállalóira.
A munkanélküliség trendje néhány éve ellenkezőjére billent, ma már sokkal inkább munkaerőhiányról beszélhetünk, a cégek nehezen tudnak megfelelő, tehetséges, képzett munkaerőhöz jutni. A magas foglalkoztatási szintnek, illetve az álláshirdetések tömkelegének köszönhetően nem tehetik meg a munkáltatók, hogy beállnak a sorba, hiszen sikert csak úgy érhetnek el, ha kommunikációs stratégiájukkal kitűnnek a tömegből.
Melyek azok a fő üzenetek, amelyek fontosak napjainkban egy munkavállaló számára? Milyen hívószavak képesek bevonzani vagy akár munkahely váltásra ösztönözni a célcsoportunkat? A kérdések megválaszolásában Töviski Gábor, a Morselli Employer Branding ügynökség társalapítója volt segítségünkre.
„A legnagyobb márkák sikere mögött tudatos stratégia és keretrendszer van. Az általános márkaismertség és a munkáltatói márkaismertség közötti nagy különbség, hogy az előbbi esetén a szolgáltatásunk/termékünk határoz meg minket, míg az utóbbi esetben az, hogy milyen munkáltatóként gondolnak ránk, milyen érzést keltünk a jelöltben, amikor a cégnévvel találkozik. Lényeges, hogy az utóbbi mögött mérhető stratégia és eredmény legyen akár bevonzás, márkaépítés, vagy akár megtartás a cél” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki csapatával 2015 óta foglalkozik célzottan munkáltatói márkaépítéssel.
1. A legfontosabb hívószó a stabilitás
Az elmúlt években annyi más szempont bizonyult lényegesebbnek, hogy a cégek kommunikációjában valamelyest háttérbe szorult a stabilitás, a biztos háttér hangsúlyozása. Most, 2022-ben a munkavállalóknak erre irányuló elvárása az első helyre lépett.
„Annyi bizonytalan, folyamatosan változó és félelmet generáló tényezővel szembesülünk nap, mint nap, hogy alapvető igénnyé vált, hogy legyen egy biztos pont, amibe még a legerősebb viharban is kapaszkodhatunk. Ez lehet egy komoly, felelősen gondolkodó vezetőkkel rendelkező munkahely, amely kiszámítható, tervezhető, lehetőséget teremt munkatársai számára a fejlődésre, előrelepésre és biztonságos burkot nyújt minden körülményben. Ezért elengedhetetlen, hogy mindez a külső kommunikációban is megjelenjen” – tudtuk meg Töviski Gábortól.
2. Az üzenet találkozzon a valósággal
Nem elegendő pusztán azt kommunikálni, amit a munkavállalók hallani szeretnének, az üzenetnek meg is kell egyeznie a valósággal. Ha egy cég azt közvetíti magáról, hogy nagy hangsúlyt fektet arra, hogy befogadó és elfogadó környezetet teremtsen a munkavállalóinak, fontos, hogy ne csak a kommunikációjában jelenjen ez meg, hanem ténylegesen rendelkezzen olyan tevékenységekkel, aktivitásokkal, amik ezt alátámasztják.
„Olyan külső-belső employer branding aktivitásokat vagy értékeket kell mutatni, amik relevánsak lehetnek a jelölteknek. Nem csak az a fontos, hogy mit kommunikálunk magunkról, milyen értékeket vallunk magunkénak, hanem az is, hogy ha a közösségbe bekerül valaki, akkor találkozzon ezekkel az értékekkel és tudjon velük azonosulni” – ismertette a Morselli társalapítója.
3. Rugalmas munkavégzés
A koronavírus-járvány időszaka, a kényszerű home office ráébresztette az embereket, hogy nem is olyan rossz otthonról dolgozni. Azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges, az állásinterjúk során elsőrendű tárgyalási alappá vált a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés lehetősége. Nagyobb cégek a tendenciát felismerve, nemcsak, hogy erre lehetőséget teremtenek, de még különböző juttatásokkal támogatják is azt, ha valaki a saját erőforrásait használja munkája elvégzéséhez.
„Az otthoni munkavégzés és a munkaidő mellett a rugalmassághoz hozzá tartoznak azok az információk is, ahogyan a cégek a munkavállalók jóllétét kezelik, például a családosok/ szülők csúsztathatják-e úgy a munkaidejüket, hogy elmehessenek gyermekeikért az óvodába, iskolába, maternity leave esetén hogyan és mikor térhetnek vissza az édesanyák/édesapák a szülési szabadságról, hogyan kezelik a munka és magánéleti kríziseket, biztosítanak esetleg jogi, pszichológiai támogatást ilyen helyzetekben, adnak-e jutalom szabadnapokat, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkavállalók sportolhassanak a munkahelyükön” – fejtette ki Töviski Gábor.
4. Erősödött az employer branding szerepe
Szűkül a piac, egyre több cég vadászik ugyanannyi egységnyi tehetséges jelöltre. Nem elegendő feladni egy álláshirdetést, a vállalatoknak tudatosan kell tervezniük a külső és belső employer branding kommunikációjukat, megjelenéseiket, rövid és hosszú távú céljaikat. Nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a pozícionálásra és megkülönböztetésre a szektoron belüli többi munkaadótól, valamint a cég valós értékeinek és a munkáltatói értékígéreteik (EVP-k) bemutatására.
„Ezért különösen fontos, hogy a munkáltatói márkaépítést folyamatosan és egy jól felépített stratégia mentén végezzék a cégek. Mi abban hiszünk, hogy az employer brandinget egy különálló funkcióként kell kezelni, ügyfeleinket a stratégiaépítéstől egészen a megvalósításig segítjük ebben” – zárta gondolatait a Morselli Employer Branding ügynökség társalapítója. (Fotó: voltamax/Pixabay)
