A munkavállalók harmada nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, és csak minden tizedik megkérdezett fogadja el a kevesebb, mint 200 ezer forintos nettó bért, derül ki a DMA ponthu Kft. által végzett online kutatásból. A felmérésből az is kiderült ugyanakkor, hogy hiába kínál valaki magas fizetést vagy teljesítménybért, az a legkevésbé érdekli az alkalmazottakat, akik ezzel szemben inkább biztos állásra vágynak. Érdekesség, hogy a cégek zöme nincs is tisztában vele, hogy mi motiválja valójában a munkavállalóikat.
A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az infláció miatt olyan sebességgel változtak meg a munkavállalók preferenciái, hogy azt a cégek sem voltak képesek mostanáig lekövetni. A DMA ponthu Kft. által több mint 200 dolgozó és cégvezető bevonásával készült felmérés rámutatott: a pénz már nem minden, hiába gondolják azt a vállalatok, hogy magas jövedelemmel bárkit meg lehet szerezni.
Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora, arról beszélt, az elmúlt években többször is megismételték ezt a kutatást, a mostani eredményeken viszont még ők is meglepődtek. Megváltozott ugyanis a motivációs lista sorrendje: míg korábban az volt a legfontosabb a munkavállalók számára, hogy megbecsüljék őket, most sokkal inkább arra fókuszálnak, hogy az őket foglalkoztató cég stabil háttérrel rendelkezzen, biztos állást tudjon ajánlani, előrelépési lehetőséggel.
Egy egytől ötig terjedő skálán – melyen az 1-es az egyáltalán nem fontos, az 5-ös a nagyon fontos – a válaszadók átlagban 4.6-osra értékelték, hogy biztos legyen az állásuk. Arra a felvetésre, hogy mennyire motiváló, ha elismerik munkájukat, átlagban 4.36-os pontszámot adtak a kitöltők. Ezzel szemben a sok pénz csak 3-as átlagot kapott, a teljesítménybér pedig csak 2-eset, ezzel a motivációs tényezők közül az utolsó két helyeken szerepelnek.
„Természetesen továbbra is fontos a munkavállalóknak, hogy kapjanak visszajelzést, elismerést a feletteseiktől, de a nehéz gazdasági környezetben az még fontosabb, hogy biztosnak érezzék a megélhetésüket. A biztos állás még azt is jelenti, hogy a cég rendszerébe a munkavállaló látja, hogy pontosan hogyan illeszkedhet bele, és hogy mit és hogyan kell majd elvégeznie. Érdekesség, hogy ezzel szemben a cégvezetők szerint még mindig elismerésre vágynak leginkább az emberek, a megváltozott motivációs tényezőket tehát még a többségnek nem sikerült lereagálnia” – mondta.
Igaz, hogy a pénz nem boldogít
Dienes Martin közölte, a kutatás szerint a munkavállalók több mint egyharmada országos átlagban nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, ami jóval magasabb, mint a jelenlegi bruttó átlagkereset Magyarországon. Nagyjából ugyanennyien válaszoltak úgy, hogy nettó 400 ezer forint körüli jövedelmet tartanának elfogadhatónak, de 200 ezer forintnál kevesebb bért csak tízből egy válaszadó fogadna el.
„Ebből is látszik, hogy a pénz ugyan számít a munkavállalóknak, de csak pénzzel már nem lehet motiválni senkit. Senki nem fog csak azért munkát váltani, mert máshol magasabb bért kapna, ha nem lát előrelépési lehetőséget vagy biztos rendszerrel, háttérrel dolgozó céget. 2023-ban alap, hogy a dolgozókat kifizetik, ezzel nem lehet lázba hozni őket. Sokkal inkább azt várják el a foglalkoztatójuktól, hogy legyen egy jövőképük, amire építhetnek” – mutatott rá.
Hozzátette, nem az a lényeg, hogy egy cég sok milliós tartalékkal rendelkezzen, hanem az, hogy próbáljon fejlődni, és ezt érezzék a dolgozók is. Az álláshirdetésekben sem elég már feltüntetni a csalogató munkabért, csak ennyi összkommunikációval képtelenség meggyőzni az embereket.
A DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora mindent összegezve arról beszélt, ahhoz, hogy egy cég meg tudja tartani a minőségi munkaerőt, szemléletváltásra van szükség. Elmondása szerint ma arra kell törekednie a vállalatoknak, hogy biztos állást teremtsenek a dolgozóknak, és ők is tisztában legyenek azzal, hogy nincs veszélyben a munkahelyük. Rendszerben kell gondolkozni, hogy a dolgozók se stresszesen menjenek be az irodába, telephelyre, és olyan embereket kell felvenni, akiket képesek vagyunk motiválni, zárta a gondolatait.
A munkaerőhiány ellenére egyáltalán nincs egyszerű dolga a cégeknek, ha új szakembereket szeretnének felvenni, ugyanis az álláskeresőknek is egyre nagyobbak az igényeik és ezt nem félnek kimutatni. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember közölte, a munkavállalókat csak magas fizetéssel már nem lehet elcsábítani, mert legalább ilyen fontos számukra a jó munkakörnyezet és az egyéb motivációs tényezők. Hozzátette, a mesterséges intelligencia miatt a szakmájukban legjobbaknak továbbra sem kell félteniük a megélhetésüket, aki viszont alibizik, az ráfázhat.
A gazdasági válság okozta tömeges elbocsátásokról szóló hírek miatt azt hihetnénk, hogy lasszóval lehet fogni jelenleg a profi szakembereket a munkaerőpiacon, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Míg régebben a munkavállalók örültek annak, ha egy jó cégnél dolgozhattak és megbecsülték az állásukat, ma már kedvükre válogathatnak és sok esetben ők szabják meg a feltételeket.
(A Klikkmarketing csapata)
Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, az emberek szeretnének sokat keresni, home office-ban lenni és kevesebbet dolgozni egyszerre, de egy ponton túl ez egyáltalán nem fenntartható. Ha nincs a munkavállaló igényei mögött teljesítmény, akkor az kárára válik végső soron a fogyasztónak is, ezért a cégek fokozottan odafigyelnek arra, hogy kit vesznek fel és kit nem.
„Újdonság, hogy a TikTokon és más közösségi oldalon is egyre több az úgynevezett toborzós videó, melyekben már nem a fizetés a hívószó, hanem az, hogy milyen menő, mennyire jó az adott cégnél dolgozni. A vállalatok ezáltal a passzív munkakeresőket is célozni tudják, akik ha nem érzik 100 százalékban jól magukat egy adott helyen, akkor egy ilyen típusú felhívásra elgondolkodhatnak a váltáson” – mutatott rá a trendekre.
Motivációra van szüksége a dolgozóknak
A vállalkozófejlesztő szakértő egy hasonlattal élve arról beszélt, a cégeknek jobban el kell adniuk egy állást, mint a termékeiket, mert kiélezett verseny van a munkavállalókért a piacon.
Hozzátette, nem mindig igaz ma már a klasszikus mondás, miszerint nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Ma már sokkal inkább nem elég jónak látszani, jónak is kell lenni, mert a munkavállalók árgus szemekkel figyelik, hogy amit ígérnek nekik, azt be is tudja-e tartani a munkáltató.
A Klikkmarketing alapítója szerint a toborzási folyamatban a motivációs faktorokra terelődik át a hangsúly. Mindenkinek evidens, hogy lehet jól fizető munkákat találni, de felértékelődött annak a szerepe, hogy az érintett munkahelyen lehet-e fejlődni, vagy csak arra törekednek, hogy a munkavállaló ne érezze rosszul magát.
Kinek veszi el a munkáját a mesterséges intelligencia?
Ami pedig a jövőt illeti, Gál Kristóf úgy látja, az automatizálás és a robotizálás miatt bizonyos szektorokban szűkülhetnek az álláskeresők lehetőségei, de attól nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia miatt mindenkinek megszűnne a munkahelye.
„Ha a mesterséges intelligencia átvesz feladatokat, akkor kire lesz itt szükség? Egyre gyakrabban hangzik el ez a kérdés a hétköznapokban, amire a válasz az, hogy a rossz logisztikai asszisztensre, a rossz szövegíróra, a rossz marketingesre nem tartanak majd igényt a cégek. Leegyszerűsítve mindenhonnan a legrosszabb teljesítményű dolgozókat fogják az elsők közt elbocsátani. A legjobbak eddig sem maradtak munka nélkül, és ezután sem fognak” – magyarázta.
A vállalkozófejlesztő szakértő végezetül szót ejtett arról is, hogy az e-kereskedelem is a feje tetejére állhat hamarosan. Míg most egy adott témában akár 100 webshopot is találhatunk, hosszú távon ebből csak egy marad majd talpon, mert ilyen irányba megy a világ. A kicsik nem fognak tudni megélni, ezért gyakoribbá válhatnak az összeolvadások és a felvásárlások a digitális piacon, zárta gondolatait a Klikkmarketing alapítója
Munkahelyválasztáskor a fizetés összegénél és a szakmai fejlődési lehetőségnél, jóval fontosabb a magas presztízsértékkel bíró állás és a fix munkaóra-szám – derült ki a National Geographic és az NRC friss országos kutatásából. A magyar férfiak csupán 43 százaléka választaná a “járatlan utat”, 70 százalékuk mégis vonzóbbnak találja a kalandvágyó, felfedező típusú nőket. A megkérdezettek közel egyharmada úgy tartja, hogy kellő önbizalommal rendelkezik.
Az ismert tévécsatorna felmérése azt vizsgálta milyen tényezők befolyásolják a magyar férfiak karrierválasztását, mennyire jól ismerik saját magukat és készen állnak-e letérni a járatlan útról.
(Fotó: Pixabay/12019)
A presztízs értékkel bíró munka vagy a fizetés?
Ahogy a felmérés korábban közölt adatai is mutatják, a magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos. Sőt, a 30-39 éves korosztály esetében elenyésző kisebbségénél (előbbi 5%, utóbbi 2%) nyom a latban. A megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem számít a pénz. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók zömét foglalkoztatja, hogy mások magas presztízsértékkel bírónak ítéljék meg a munkáját. A válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyedik férfinak fontos, hogy a külvilág elismerésreméltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.
A férfiak pusztán negyedénél sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falubeliek majdnem harmada részesíti előnyben a home officet. A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, és a többség a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4%) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon. A szakmai fejlődés a válaszadók közel felénél (47%) merült fel, azonban a döntő többség számára az kevésbé vagy egyáltalán nem mérvadó.
A kalandvágyó magyar férfiak többsége nem tér le a járt útról
A felmérésből az is kiderült, hogy minden harmadik válaszadó szerint a férfiak személyisége alapvetően kalandvágyó, ennek ellenére csupán 16 százalék választaná egyértelműen a járatlan utat. A 30-39 évesekben ég leginkább a felfedezési vágy: több mint egyötödük vágyik izgalmas életre, harmaduk pedig szeret új helyeket felfedezni. Az eggyel idősebb korosztály esetében már alig 7% vágyik izgalmas életre, azonban negyedük még mindig szívesen fedez fel új helyeket. Érdekes módon, talán ezeknek az eredményeknek némiképp ellentmondva, a megkérdezettek nagyrésze (70%) vonzóbbnak találja az olyan nőket, akik kalandvágyó, felfedező típusok.
A válaszok alapján a férfiak 41 százalékát tölti fel, ha új helyzetben próbálhatja ki magát. Ezzel a magasabb végzettségűek közül minden tizedik, az alacsonyabb végzettségűek közel minden ötödik válaszadó ért egyet. A válaszadók 28 százaléka saját megítélése szerint magabiztos, kellő önbizalommal rendelkezik. A felősokú végzettségűek esetében ez a szám alacsonyabb, alig 14 százalékuk szavazott arra, hogy önbecsülése a helyén van. Ezzel egyenesen arányos az is, hogy mennyire érzik magukat sikeresnek a magyar férfiak: 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy eredményes az élete, sokan (19%) pedig kifejezetten sikeresnek érzik magukat.
A National Geographic csatorna májusban több hetes műsorfolyamot állított össze a járatlan utak kedvelőinek, amely során a nézők a tévé képernyői elől élhetik át az izgalmakat. Olyan lélegzetelállító műsorokkal készülnek, mint például A dinoszauruszvadász, A történelem roncsai, a Lecsapolt óceán és a Garázs varázs. A Kövesd a járatlan utat! műsorai folyamatosan elérhetők a National Geographic csatornán, illetve a https://www.natgeotv.com/hu oldalon.
