Miért ne érné meg a napelem?

Miért ne érné meg a napelem?

Szerző: | Belföld

Komoly felzúdulás követte Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi videóját a jövőre érkező új napelemes elszámolási módokról. A sokak, köztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség által megfogalmazott véleménnyel szemben azonban napelemeket telepíteni továbbra is megéri. A megtérüléshez viszont szemléletváltásra van szükség.

Lantos Csaba megszólalása annak ellenére vert nagy hullámokat, hogy lényegi újdonságot igazából nem mondott. Az már évek óta tudható, hogy szaldós elszámolású szerződést idén december 31-e után nem lehet kötni. Az év eleje óta az is ismertté vált, hogy legfeljebb 10 évig maradhatnak a napelemtulajdonosok a szaldóban és a jövő évtől az éves elszámolás havira fog változni.
Ez kétségtelenül teljesen új szituációt teremt, úgyhogy szemléletváltásra van szükség mind a napelemtulajdonosok, mint a napelemes cégek részéről. Eddig a nulla forintos villanyszámla volt a varázsszó és egy jól méretezett rendszerrel könnyűszerrel elérhető is volt. Ezt bruttó elszámolás mellett már nem lehet megvalósítani, helyette az önfogyasztás növelése lesz a legfontosabb szempont.

„Ha egy nagyobb családi házhoz szükséges, 5 kW-os napelemrendszer árát elosztjuk a várható élettartama, vagyis 30 év alatt megtermelt energiával, akkor 20-25 forint/kWh körüli összeget kapunk. Ennyibe kerül a saját termelésű energia. Ez egy fix szám, hiszen csak a telepítésnek vannak költségei, utána az áramtermelés a gyakorlatilag nulla karbantartási igényű napelemmodulokkal már ingyenes” – számol Kujáni Péter, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagvállalata, az Energiatakarék szakértője. „Ezzel az energiával alapvetően két dolgot tehetünk: felhasználjuk azonnal, vagy eladjuk a szolgáltatónak 5-10 forintért. Akitől aztán később 38 vagy 70 forintért fogjuk tudni visszavásárolni a jelenlegi tarifák szerint. Nem kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Emellett nem túlságosan merész tipp kijelenteni, hogy harminc év alatt fog még emelkedni az áramár, a napelemekről viszont változatlanul 20-25 forintért jön majd minden kilowattóra.”

Az új keretek között a tulajdonosok akkor járnak jobban, ha az áramfogyasztásuk lehető legnagyobb hányadát napközbenre ütemezik, amikor a napelemmodulok teljesítménye a csúcson van. Például beprogramozzák a bojlert, a mosógépet vagy ha megtehetik, akkor töltik a villanyautót, esetleg rásegítenek a fűtésre. Akkumulátorokkal pedig az év 8-9 hónapjában minden megtermelt energia elhasználható helyben, de ez kétségtelenül egy költségesebb, kiegészítő beruházás. A többi viszont leginkább csak odafigyelést igényel a tulajdonosoktól – ezzel kapcsolatban gyakorlati példák is elhangzanak a Világos, mint a Nap! podcast adásában.
A napelemes cégeknek is váltani kell: a rendszerek tervezésekor nem az az elsődleges szempont, hogy az éves áramigényt teljes egészében fedezzék, hanem hogy az önfogyasztás szintjéhez igazodjanak.

„Az alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb mindenkit el fog érni, nemcsak a napelemtulajdonosokat. Az európai energiapolitikai trendek a differenciált árazás irányába mutatnak. Vagyis az esti csúcsidőben, 17-22 között várhatóan drágább lesz az elektromos energia, mind napközben. Ezzel is motiválva az embereket a napközbeni fogyasztásra és egyúttal kiegyensúlyozottabbá téve az áramtermelést” – mutatott rá Kujáni Péter. „Vagyis a tudatos energiafogyasztás, ami per pillanat csak a napelemek gazdaságosságának a kulcsa, hamarosan mindenki számára kulcskérdéssé válik.

Napfény a jégen – vannak-e kockázatai a napelemeknek télen?

Napfény a jégen – vannak-e kockázatai a napelemeknek télen?

Szerző: | Életmód

A napelemek teljesítménye akár a negyedére is visszaeshet a nyári csúcshoz képest, a tulajdonos villanyszámlája azonban a jelenlegi feltételek mellett elszámoláskor így is nulla közelében lesz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a télről a napelem-tulajdonosoknak.

A téli hónapokban több tényező befolyásolja a napelemek teljesítményét – és a közhiedelemmel ellentétben ezeknek nem mindegyike hátrányos. A legfontosabb kétségkívül a napok rövidülése. Míg június-júliusban 15-16 óra is eltelik napkelte és napnyugta között, addig decemberben 8-9 és januárban is csak átlagosan 10 körüli világos óra áll rendelkezésünkre. Emellett télen az eget sokkal gyakrabban borítják a felhők: a tompa, szórt fény pedig nemcsak az emberek kedélyállapotának tesz rosszat, a piacon jelenleg kapható, úgynevezett monokristályos panelek teljesítménye is lecsökken ilyenkor.

Van azonban egy pozitív tényező is a mérleg serpenyőjében: a napelempanelek jobban kedvelik a hideget. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kisebb lesz az elektromos ellenállás miatti veszteségük, vagyis több áramot tudnak termelni. Minden egyes foknyi melegedés a panel típusától függően 0,2-0,4%-os csökkenést hoz magával az áramtermelésben. Ez a nyári forróságban már érezhető különbség, télen azonban jóval kedvezőbb körülmények között tudnak termelni a panelek.

Az energiatermelés mérlege ennek ellenére ilyenkor negatív.

„A tapasztalataink szerint egy megfelelő dőlésszögű, déli tájolású rendszer esetében 3-4-szeres a teljesítménykülönbség nyáron, illetve télen. A szaldós elszámolásnak köszönhetően azonban a tulajdonosok ebből gyakorlatilag semmit nem vesznek észre” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. „A napelemes rendszereket úgy méretezzük, hogy az éves termelésük fedezze a tulajdonos éves fogyasztását. A jelenlegi elszámolási rendszerben a nyári többlet kiegyenlíti a téli hullámvölgyet, így a villanyszámla nulla forint környékén lesz. Jövő év végétől változni fog a helyzet, miután nem lehet majd új szaldós szerződéseket kötni. A várható elszámolási rendszerben fel fog értékelődni az akkumulátorral szerelt hibrid rendszerek szerepe, mert segítségükkel jobban lehet gazdálkodni a helyben termelt elektromos energiával, kevesebb hálózati vételezésre van szükség” – tette hozzá.

Mi történik, ha leesik a hó? Értelemszerűen ha a hóréteg teljesen eltakarja a napelempanelt, akkor egyúttal le is nullázza a termelését. Ilyesmi azonban ritkán fordul elő és nemcsak azért, mert eleve kevesebb a havas nap telente. A modern panelek felszínén lévő védőrétegről könnyen lecsúszik a hó, amit meggyorsít, hogy ezek legalább 30 fokos de akár ennél nagyobb dőlésszögben állnak. Ezért a legtöbb esetben a tulajdonosnak semmi teendője nincsen.

A makacsnak bizonyuló hóréteget megfelelő eszközökkel, óvatosan le lehet söpörni. Léteznek már kifejezetten a napelemekhez tervezett jégmentesítő termékek, de ezekre nem feltétlenül van szükség. „A paneleket úgy kell kezelni, mit egy kényesebb üvegfelületet. Az ablaktisztításra használható eszközök a napelemek esetén is alkalmazhatók” – tanácsolta a szakértő.