Életre kelt a napelemes piac: 5 milliós állami támogatás is érkezhet

Életre kelt a napelemes piac: 5 milliós állami támogatás is érkezhet

Elkészült az országos napenergia térkép

Elkészült az országos napenergia térkép

Életre kelt a napelemes piac: 5 milliós állami támogatás is érkezhet

Miért ne érné meg a napelem?

Komoly felzúdulás követte Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi videóját a jövőre érkező új napelemes elszámolási módokról. A sokak, köztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség által megfogalmazott véleménnyel szemben azonban napelemeket telepíteni továbbra is megéri. A megtérüléshez viszont szemléletváltásra van szükség.

Lantos Csaba megszólalása annak ellenére vert nagy hullámokat, hogy lényegi újdonságot igazából nem mondott. Az már évek óta tudható, hogy szaldós elszámolású szerződést idén december 31-e után nem lehet kötni. Az év eleje óta az is ismertté vált, hogy legfeljebb 10 évig maradhatnak a napelemtulajdonosok a szaldóban és a jövő évtől az éves elszámolás havira fog változni.
Ez kétségtelenül teljesen új szituációt teremt, úgyhogy szemléletváltásra van szükség mind a napelemtulajdonosok, mint a napelemes cégek részéről. Eddig a nulla forintos villanyszámla volt a varázsszó és egy jól méretezett rendszerrel könnyűszerrel elérhető is volt. Ezt bruttó elszámolás mellett már nem lehet megvalósítani, helyette az önfogyasztás növelése lesz a legfontosabb szempont.

„Ha egy nagyobb családi házhoz szükséges, 5 kW-os napelemrendszer árát elosztjuk a várható élettartama, vagyis 30 év alatt megtermelt energiával, akkor 20-25 forint/kWh körüli összeget kapunk. Ennyibe kerül a saját termelésű energia. Ez egy fix szám, hiszen csak a telepítésnek vannak költségei, utána az áramtermelés a gyakorlatilag nulla karbantartási igényű napelemmodulokkal már ingyenes” – számol Kujáni Péter, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagvállalata, az Energiatakarék szakértője. „Ezzel az energiával alapvetően két dolgot tehetünk: felhasználjuk azonnal, vagy eladjuk a szolgáltatónak 5-10 forintért. Akitől aztán később 38 vagy 70 forintért fogjuk tudni visszavásárolni a jelenlegi tarifák szerint. Nem kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Emellett nem túlságosan merész tipp kijelenteni, hogy harminc év alatt fog még emelkedni az áramár, a napelemekről viszont változatlanul 20-25 forintért jön majd minden kilowattóra.”

Az új keretek között a tulajdonosok akkor járnak jobban, ha az áramfogyasztásuk lehető legnagyobb hányadát napközbenre ütemezik, amikor a napelemmodulok teljesítménye a csúcson van. Például beprogramozzák a bojlert, a mosógépet vagy ha megtehetik, akkor töltik a villanyautót, esetleg rásegítenek a fűtésre. Akkumulátorokkal pedig az év 8-9 hónapjában minden megtermelt energia elhasználható helyben, de ez kétségtelenül egy költségesebb, kiegészítő beruházás. A többi viszont leginkább csak odafigyelést igényel a tulajdonosoktól – ezzel kapcsolatban gyakorlati példák is elhangzanak a Világos, mint a Nap! podcast adásában.
A napelemes cégeknek is váltani kell: a rendszerek tervezésekor nem az az elsődleges szempont, hogy az éves áramigényt teljes egészében fedezzék, hanem hogy az önfogyasztás szintjéhez igazodjanak.

„Az alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb mindenkit el fog érni, nemcsak a napelemtulajdonosokat. Az európai energiapolitikai trendek a differenciált árazás irányába mutatnak. Vagyis az esti csúcsidőben, 17-22 között várhatóan drágább lesz az elektromos energia, mind napközben. Ezzel is motiválva az embereket a napközbeni fogyasztásra és egyúttal kiegyensúlyozottabbá téve az áramtermelést” – mutatott rá Kujáni Péter. „Vagyis a tudatos energiafogyasztás, ami per pillanat csak a napelemek gazdaságosságának a kulcsa, hamarosan mindenki számára kulcskérdéssé válik.

Életre kelt a napelemes piac: 5 milliós állami támogatás is érkezhet

Válságba sodródott a magyar napelempiac

Sokan kongatták a vészharangot a lakossági napelemes rendszerek felett a hálózati visszatáplálás tavalyi felfüggesztésekor. Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.

Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány. „A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be” – mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.

Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat. „A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin” – mutatott rá a szakértő.

Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.

Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve” – figyelmeztet Kujáni Péter. „Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”

Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.

Hosszútávon rosszabb helyzetbe kerülhetnek az elektromos árammal és gázzal fűtő háztartások

Hosszútávon rosszabb helyzetbe kerülhetnek az elektromos árammal és gázzal fűtő háztartások

Versenyelőnyben van, aki hőszivattyús házat árul.

Átfogó szemléletformálásra van szükség a lakosság körében az energiahatékonyságot illetően, hiába szólnak érvek ugyanis az elektromos és gázfűtés mellett, hosszú távon valójában mindkettő komoly anyagi terhet róhat a családokra. Szajki Balázs hőszivattyús fűtési szakértő szerint a legjobb megoldás az, ha jól működő energiatakarékos házat építünk alacsony fogyasztású gépészettel, és az ingatlan teljes elektromos fogyasztásához igazodó napelem-mennyiséget telepítünk. Így elkerülhető, hogy az ingadozó gázáraktól vagy a napelemes elszámolás változásaitól tesszük függővé a rezsiszámláinkat.

Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Unió mielőbb csökkentené az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, a kidolgozott REPowerEU tervnek pedig alapvetően három lába van: a tiszta energiára való átállás, az energiatakarékosság és az energia diverzifikálása.

Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái. Egy épület energiahatékonyságának a növelésre alapvetőleg két módszert kell alkalmazni: energiahatékonyságnak megfelelő építkezés és alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet. Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ami a következő 5 évben összesen 10 millió egységet eredményezne.

Szajki Balázs, az EasyKit Kft. vezető értékesítője elmondta, a magyar kormány már a konfliktus kirobbanása előtt határozatban szigorította az újépítésű lakások és családi házak hőkibocsátási értékeit, amely közel nulla energiaigénynek felel meg.

„A közel 0 energiaigényt a jogszabály elég sajátosan értelmezi, hiszen ha a háznak a hőveszteségei közepesek, de azoknak nagy része megújuló energiából kerül megteremtésre, akár a legjobb, AA++ besorolás is elérhető. Ehhez képest egy passzívház, ami sokszor kevesebb energiát fogyaszt, megújuló energia hasznosítás nélkül is jóval alacsonyabb a rezsiköltsége, de nincs megújuló energiaforrás, csak CC-s besorolást kaphat, így vigyázni kell ezekkel a minősítésekkel” – hívta fel rá a figyelmet a szakember.

Hozzátette, ebből a példából is jól látszik, hogy az alacsony energiafelhasználású ház nemcsak a törvényi előírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt, ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.

Rossz stratégia magas fogyasztású házat építeni

Szajki Balázs felhívta rá a figyelmet, a közel nulla energiaigényű házaknál a legjobb koncepció a hőszivattyú, a felületfűtés- és hűtés valamint a napelem kombinációja. Vannak, akik elektromos kazánnal, fűtőszőnyeggel és napelemmel próbálkoznak, ez viszont a rendkívül ingatag energiaárak miatt közel sem biztos, hogy hosszú távon megtérül, sőt, pénznyelő is lehet.

„Azon az alapelven kellene változtatni, hogy nagyon magas fogyasztású házakat építünk olcsóbbnak titulált elektromos fűtéssel, mondván ott a napelem, ami kiszolgálja az igényeinket. Csakhogy erre nincs felkészülve a hálózat, ráadásul ha a szaldós elszámolás kedvezőtlenül változik, akkor anyagilag az nagyon rosszul is érintheti a fogyasztókat” – mutatott rá az EasyKit Kft. társalapítója.

Hozzátette, előállhat a későbbiekben olyan forgatókönyv is, hogy a ház elektromos fogyasztását nagyságrendekkel meghaladó napelemet használóknak nyáron van egy hatalmas termelt energiája, amivel nem tudnak mit kezdeni, télen viszont a szükségesnél kevesebb, ami nem tudja fedezni a fűtési energiát. Ez viszont megelőzhető egy korszerű hőszivattyús rendszerrel.

Hatalmas hívószó lett a piacon a hőszivattyú

Szajki Balázs kérdésre válaszolva elmondta, Európában és Magyarországon is óriási boom előtt áll a hőszivattyús piac, a készülékből becslések szerint csak tavaly 20-30 ezret hoztak forgalomba. Ez egybevág az európai trendekkel is: az Unióban jelenleg 17 millióan használnak hőszivattyút, ez a szám 2030-ra óvatos előrejelzések szerint is 60 millióra szökhet majd fel.

„Az ingatlanpiacon a vevők szemében hatalmas hívószó a hőszivattyú, sokan ebben gondolkodnak, a kivitelezőknek pedig versenyelőnyt jelent a korszerű berendezés, amely fűtésre és hűtésre is egyaránt alkalmazható. Így értelemszerűen, aki gázkazán és klíma kombinációjával árul egy újépítésű ingatlant, az rögtön hátrányba kerül egy azonos adottságú ingatlannal szemben, arról nem is beszélve, hogy az elavult rendszerek azonnal csökkentik is a ház értékét” – jelentette ki.

A hőszivattyús fűtési szakértő elmondta, a tavaly keletkezett jelentős alapanyaghiány mára a múlté, és a kereslet drasztikus megnövekedése esetén sem lenne gond a hazai piacon.

A munkaerőhiány ugyanakkor ezt a szektort is érinti, ahogy minden más olyan területet, ahol szakmunkára van szükség. Ez általánosságban abból ered, hogy a szakmunkás képzésre jelentkezők száma tendenciaszerűen csökken évről évre, és hosszútávon sem látszik pozitív változás ebben.

Az EasyKit Kft. az iparágban fellépő szerelői hiányra megoldásként a szakági átjárhatóságnak a biztosítását tarja megoldásnak, aminek két pillére van: a standardizált rendszerek illetve az infrastruktúra biztosítása. Hőszivattyús fűtés-hűtés esetén olyan rendszereket hoztak létre, amelyek a kisebb és nagyobb lakásokat, családi házakat is képesek kiszolgálni. Ezekhez a standard rendszerekhez kiviteli terveket, előszerelt komplett hőközpontot és vezérlést biztosítanak leírásokkal társítva. Így a társszakágból érkezőknek kizárólag a szereléssel kell foglalkozni az ő szakmai támogatásukkal.